Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-06 / 236. szám

1976. október 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egymillió zár Több mint 1 mil­lió zárat készítenek évente a jászladányi Vegyesipari Szövet­kezet tömegcikk- gyártó részlegében.- M. G. ­Napi 80 ezer péksütemény Nem új kémiai eljárásról van szó Gázból — szabad idő HŰVÖSEK A HAJNALOK, az esték: küszöböm a fűtési szezon. Még pán évvel eze­lőtt is, ilyieníkor városon, fa­lun egyaránt a (háztartások (túlnyomó részében számiba keltett venni, mit is rejt a pince, a kamra: -bent van-e már a szén, a fa, s kitart-é majd tavasziig. Azután tél­utóig a legfőbb háztartási te­endők közé számított az ap­rófa készítés, a tüzelőhordás, a kályhatásatítás, tűzgyújtás s az éber felügyelet: mikor kell lezárni a (kályhát... / Ma már mindez, a háztar­tások százezreiben csupán csak emlék. A városi és a fa­lusi életmód, életvitel, külö­nösem az utóbbi két ötéves tervidőszakban rengeteget változott: korszerűbb, ké­nyelmesebb — „komforto­sabb” lett. A sokféle és csak­nem egyenrangú változások — motorizáció, a háztartási gépék terjedése, köves út, vil­lany, vízvezeték építése — közé tartozik például a kor­szerű fűtésre családok milliói számára megnyíló lehetőség is: az olaj és főként a gáz­fűtés terjedése, a földgáz ké­nyelmes felhasználását szol­gáló eszközök — fűtőtestek, etázs-kazánok, vízmelegítők, infra-gázhősugárzők — tö­meges megjelenése. A 60-as években összeállí­tott (gázprogram (tervszerű végrehajtása során tavaly már 45 városi és 62 kisabb- nagyobb település háztartásai használhattak vezetékes' föld­gázt. Az utóbbi 3—4 évben városigázról földgázra állt át Miskolc, Debrecen. Székesfe­hérvár 'és Szeged. Folynak Győr és Szombathely átállí­tásának előkészületei. A fő­városban — a program sze­rint — 1985-re fejeződik be a teljes átállás. A földgáz kitermelés szá­mottevő növelése (a hazai termelés tavaly csaknem 5 milliárd köbméter volt, 50 százalékkal több, mint 1970- ben) tette .lehetővé az úgy­nevezett palackos-gáz fo­gyasztói táborának bővítését is. Számúk öt év alatt több mint másfélmillióra .nőtt. Igaz, ma miár több háztartás­ban is szívesen használná­nak propán-bután gázt, ám a palacktöltő állomások, gáztá­rolók, szállítótartályok kivi­telezési és beszerzési költsé­geinek emelkedése miatt több a ,„pé-bé” gázellátás fejlesz­tését szolgáló beruházás a je­lenlegi ötéves tervidőszakra húzódott át. A „pé-'bé” gáz iránti kereslet az árualap várhatóan 1979—1980-ra ke­rül összhangba. A tervek sze­rint ekkorra a palaok« gáz- fogyasztók száma kétmillióra emelkedik. A gázprogram eredménye­ként a háztartások 66—67 százalékában már vezetékes vagy palackos gázt használ­hatlak. A vezetékes .gázzal ellátott 707 ezer lakásból 350 ezerben földgáz van, három­szorta több háztartásban, miint 5 évvel ezelőtt. Föld­igáztüzelésű hőközpontokból pedig napjainkban már több mint 100 ezer lakást fűtenek. A növekvő gézfel használás .gyökeresen átalakította az emberek életét. A gázkon­vektorok pillanatok alatt fel­melegítik a lakást, tiszta, szagtalan a fűtés. A gázégők­kel újjászületett a hagyomá­nyos cserépkályha. Elégedet­tek vele — stabil fűtőértéke miatt — a háziasszonyok. S mindenütt: kályhában, tűz­helyben, boylerben — gomb­nyomásra lobban a gáz. A le­vegőt egytized annyira sem .szennyezi, mint a szén, sok­kal tisztább a fa-fűtésnél, sőt az olajtüzelésnél is. A hagyo­mányos tüzelőanyagokat használó családokban a ház­tartási teendők általában na­pi 1,5—2 órával több időt igé­nyelnek, mint azokban, ahol gázzal, olajjal., villannyal számolhatnak. Ez a maipi más­fél-két óra megtakarítás na­gyon nagy lépés a háztartási munka nyűge alóli teljes sza­badulás felé, s ez nemcsak a nőket, a családok valamennyi tagját érinti. Még egy szempont szól a földgáz mellett — népgazda­sági szinten. Nevezetesen, hogy a legpazarlóbb fogyasz­tói csoport a lakosság, hiszen a saját háztartásában senkit sem az vezérel, hogy minden­képpen a legkorszerűbb, tü­zeléstechnikai élvek szerint járjon el. Következésképpen olyan berendezéseket és fűtő­anyagot kell az állampolgá­rok kezére adni, hogy a tüze­lési hatásfok alakulásához a legkevesebb köze legyen. Er­re a legtöbb lehetőséget, a villanyt nem számítva, a zárt rendszerben „közlekedő”, el­égő gáz nyútja. Tehát ennek valóban takarékos felhaszná­lását lehet a leginkább „köz­pontilag” kézben tartani. A TÁVLATI FÖLDGÁZ- PROGRAM végrehajtása to­vább folyik, ennek során a következő öt évben, az elő­zőhöz képest mintegy 70 szá­zalékkal több földgáz kerül­het felhasználásra, 1980-iba.n a mai 5—5,5 milliárd köbmé­ter helyett már 10 milliárd köbméter lesz a felhasználás. Ennek 40 százaléka import lesz, a „Testvériség” gázve­zetéken érkezik majd a Szovjetunióból. Ebből a na­gyobb alapból több jut majd az iparnak —„ energia és nyersanyagként egyaránt — ám sóikkal több a háztartá­soknak is. 1980-ban a 2 millió „pé^bé” gázfogyasztó mellett 615 ezer család használhat majd vezetékes földgázt — Budapesten 257, vidéken 358 ezer s negyedmillió család fogyaszt majd városi gázt. így együtt csaknem 3 millió család élvezheti majd e kor­szerű tüzelőanyag előnyeit, a sok milliónyi óra többlet sza­bad időt. G. F. Új üzemrészt avattak Jászberényben Űj létesítménnyel, korsze­rűen felszerelt péksütemény- gyártó üzem létrehozásával te­remtették meg az eredmé­nyesebb, gazdaságosabb ter­melés feltételeit a szolnoki Sütőipari Vállalat jászberé­nyi üzemében. A tegnap fel­avatott létesítmény 7 millió forintos költséggel a jászbe­rényi üzem központi telep­helyén épült. A három egyenként négy sütőteres FNK—42-es kemencékkel el­látott üzem kapacitása 7 és fél tonna két műszak alatt, vagyis napi 80 ezer vegyes péksütemény termelésére al­kalmas. Az üzemrészben a korsze­rű gépi berendezések új — sok nehéz fizikai munkát megszüntető — technológiák bevezetését teszik lehetővé. A minden igényt kielégítő szociális létesítményekkel pe­dig jelentősen javul a dolgo­zók szociális helyzete. A tegnap rendezett ünnep­ségen ott voltak a vállalat dolgozói, az üzem építői, ott volt dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyette­se, Sós Ferenc, a járási párt­bizottság titkára, Bálint Im­re. a járási hivatal elnöke. Kárpáti József, a városi ta­nács elnöke. Az ünnepséget Zsarnai Béla, a Szolnok me­gyei Sütőipari Vállalat igaz­gatója nyitotta meg. az üze­met dr. BerecZki Lajos, a megyei tanács elnökhelyette­se adta át. Elismeréssel szólt arról, hogy az építkezés más­fél év alatt elkészült. Hang­súlyozta: ahhoz, hogy a vá­ros és a környék kenyér- és péksütemény-ellátása min­denki megelégedésére javul­jon. a korszerű új üzem bir­tokában is szükség van az érdekelt szervek — a Ga- boniafongalmi és. Malomipari, Sütőipari Vállalat és -a ke­reskedelem — további jó egy ü ttm üköd ésére. Cegléd—Szeged Automatizált vasútvonal Oroszvári László, a MÁV vezérigazgatóhelyettese teg­nap a kiskunfélegyházi ál­lomáson rendezett ünnepsé­gen átadta rendeltetésének a Cegléd—Szeged közötti auto­matizált vasútvonalat. A száztizennyolc kilométeres pályaszakasz korszerűsítésé­re az elmúlt tíz évben száz­ötvennyolc millió forintot fordított a MÁV szegedi igazgatósága. A vasútvona­lakat és a pályaudvarokat egyaránt korszerűsítették. Valamennyi állomáson do- mlnórenidszerű. biztosítóbe­rendezéseket szereltek fel. A kiskunfélegyházi állomás egyébként a százötvenedik dominóremdszerrel vezérelt pályaudvar az országban. A korszerűsítés alkalmával a korábban kézzel mozgatott biztosítóberendezéseket, vál­tókat, nagybiztonságú, auto- miatavezérlésű készülékkel cserélték ki. ü feladatok tükrében Gátak és lehetőségek fi megye gazdasági feJlodesenek alapvető kérdéseiről 12.) a munka­erőgazdál­kodás köz­ponti helyet foglal el a nép­gazdaságban. Hazánkban a foglalkoztatottsági szint vi­lágviszonylatban magas. A lakosságon belül az aktív keresők aránya megközelíti a 49 százalékot. Eljutottunk arra a szintre, amikor a foglalkoztatottság további növelése nem szük­séges, másfelől nem is le­hetséges. Az iparosodás ha­tására az ipari keresők ará­nya jelentősen emelkedett, így az ipari foglalkoztatot­tak arányának növelése el­érte felső határát, betölti társadalmi fontosságát. Az élőmunka-ráfordítás aránya fokozatosan csökken. Amíg a negyedik ötéves tervben az összes ráfordítá­son belül 34 százalékot je­lentett, addig az ötödik öt­éves tervidőszakban már csak 22 százalékot képvisel. Jelentősége ríem lebecsülen­dő, mivel az emberi munka a termelés legfontosabb té­nyezője. Az ötödik ötéves tervben már csak minimális dolgozó létszám-emelkedésre szá­míthatunk, népgazdasági mé­retekben várhatóan kb. 60 ezerre. Ágazatonként a kö­vetkező változás valószínű­síthető: 1. Az iparban lényegében változatlan létszámmal kell megvalósítani a termelés nö­velését ; 2. kismértékben bővülhet a keresők száma az építő­iparban és a közlekedésben: 3. a mezőgazdaságban mint­egy 120—130 ezerrel csökken­het a keresők száma; 4. a lakosság ellátásának bővítése és a szolgáltatá­sok minőségének javítása érdekében elég jelentős lét­szám-emelkedés várható a kereskedelemben, az egész­ségügyi és kulturális ágaza­tokban. Megyénkben is hasonló a helyzet, mert beszűkültek munkaerő-tartalékaink. A következő öt évben megyénk lakóiból a kereső tevékeny­séget folytatók száma előre­láthatólag mindössze ötezer­rel emelkedik. Ettől vala­melyest jobban bővül a me­gye szocialista szektorában foglalkoztatottak köre, a nö­vekmény 10 ezer főre be­csülhető. Az országostól né­mileg eltérően Szolnok me­gyében az iparban még lá­tunk lehetőséget a létszám emelésére, jóllehet az előző tervidőszakinál sokkal kor­látozottabb mértékben. 1971—75 között az ipar­ban foglalkoztatottak száma több mint 10 ezerrel nőtt — ezzel szemben 1976—80 kö­zött már csak 3—4 ezer új ipari mukahely kialakítása várható. Éppen ezért koráb­bi ipartelepítési elképzelése­ket is felül kell vizsgálni és rendkívül megfontolt és kö­rültekintő, a megye ipari szekezetébe beilleszthető iparfejlesztési politikát kell követnünk. Mindinkább a munkaerő­szűkösség irányába haladunk tehát (érezhető ez a 60-as évek közepétől), ugyanakkor a fejlesztési módszereink csak késlekedve és nem kellő mértékben alkalmazkodtak ehhez a tendenciához. Nem fordítottunk kellő energiát gazdaságfejlesztésünkben a munkaerő-megtakarítást se­gítő fejlesztő politikára. A jövőben feltétlenül ezt az irányt kell követni. Az előző tervidőszak alaitt a munkatermelékenység éven­te 6 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az egy foglalkoz­tatottra jutó állóeszközök ér­teke 7 (százalékkal bővült. Megyénkben sem lehetünk elégedettek a munkatermelé­kenység növekedési ütemével. Kiváltképp vonatkozik ez az iparra, ahol a negyedik öt­éves terv alatt a termelés­gyarapodásnak csupán 45 százalékát értük el a ter­melékenység javításával. Nyilvánvaló, hogy a továb­biakban dinamikusabb fej­lődést kell megvalósítanunk, ha a termelést az előirány­zatnak megfelelően akarjuk bővíteni. Cél, hogy az ipari termelésnövekménynek kb 80 százalékát az élőmunka ha­tásfokának emelésével biz­tosítsuk. Az összes munkaráfordí­tás az eddigi időszakban fo­lyamatosan növekedett, mér­téke azonban hullámzott, és változott a befolyásoló té­nyezők szerepe is. Népgaz­daságunkban a harmadik ötéves tervidőszakban 10,2 százalékkal, a negyedikben 9J százalékkal növekedett a munkaráfordítás, és a mos­tani terv szerint már csak 7,1 százalékos emelkedés várható. méltó ta­pasztalat, hogy a munkaráfordítások növeke. désének jelentős és fokoza­tosan növekvő hányadát a szakképzettség (felső-, kö­zép- és szakmunkás képzett­séggel rendelkezők arányá­nak) emelkedése eredménye­zi. Amíg a harmadik ötéves tervidőszakban — becslés szerint — a munkaráfordítás növekmény 50 százaléka szár­mazott a szakképzettség emelkedéséből, addig az ötö­dik ötéves tervidőszakban várhatóan 75—80 lesiz ez az arány. Megfordítva ez azt je­lenti, hogy. a következő évek­ben a foglalkoztatottak szá­mának növekedése szeré­nyebb mértékben járul hoz­zá a munkaráfordítások, így a termelés emelkedéséhez, tehát a szakképzettség fo­kozása elsőrangú feladatat jelent. Az ipar munkaerőhelyze­tével összefüggésben lát­nunk keli azt is, hogy el­lentmondásos helyzet ala­kult ki: a munkaerő-szű­kösséggel párhuzamosan belső, rejtett munfcaerőfe- lesleg van. Meglehetősen szétszórtan jelentkezik, több­nyire úgy beépülve, hogy „felülről” nem bizonyítha­tó. A vállalatok is, csak kü­lön vizsgálattal tárhatják fel és szervezett intézkedé­sekkel szüntethetik meg. Erre a tünetre mutat azad- minisztáráció felduzzadása is, amelynek megfékezésé­re hozott a kormány intéz­kedéseket. Számottevő si­kert a létszámstoptól csak akkor várhatunk, ha pá­rosul a vállalatok, üzemek ésszerűbb munkaszervezé­sével. Jelentős munkaerőt lehet nyerni az iparban úgy is, hogy ha nagyobb lendületet kapna a nem hatékony ter­melés visszaszorítása. Becs­lések szerint így kb. 50—100 ezer munkahelyet (lehetne or­szágosam megszüntetni. Ez persze nem kis népgazdásá­gi befektetést igényelne, de mindenesetre célszerű egy ilyen jellegű átfogó terv ki­dolgozása, amely minden­képpen követendő útként áll a vállalatok előtt. Nem­csak az iparban, hanem a gazdaság egészében nehezítő (körülmény, hogy a vállalato­kon, intézményeken • belüli munkaerőátcsoportosítás ne­hezen. vontatottan halad. Az ésszerű munkaerő-átcsopor­tosítás az üzem- és munka- sziervezés jelentős tartaléka. Tudomásul kell venni az üze­meknek, hogy gondjaikat el­sősorban nem létszámnö­veléssel oldhatják meg. Er­re igen korlátozott a lehe­tőség megyénkben is. A meglévő létszám mellett keli a dolgozók foglalkozta­tottságát úgy megszervezni, hogy a növekvő feladatok ellátására képesek legyenek. Ez pedig tervszerű, ésszerű, a termelési folyamattal ösz- szebanigolt munkaerőgazdál­kodóst követel. Sürgető fel­adat a megfelelő számú és összetételű , szakembergárda (kialakítása. A vállalatok, munkahe­lyek nie csak az oktatási in­tézményekre várjanak, hogy majd azok igényeiknek meg­felelő szakembereket képez­nek ki, hanem tegyenek ők is erőfeszítéseket a szakem­berképzés és továbbképzés érdekében. Ösztönözzék dol­gozóikat a szakképzettség megszerzésére, illetve kor­szerűsítésére. Teremtsék meg az ehhez szükséges fel­tételeket. Az ilyen célra for­dított kiadások kamatostól megtérülnek és a legkevésbé sem kockázatosaik. Nem lehet közömbös egyet­len termelőegységnek sem, hogy milyen a dolgozó kol­lektívája, hogy milyen törzs­gárdával rendelkezik. Egyet­len vállalat sem engedheti meg magáinak, hogy átjáró- házzá váljék, a dolgozói ki­be járjanak a kapun. Hogy alig (vagy egyáltalán nem) sajátították el, gyakorolták be a munkát, máris új dolgo­zót kell a helyére felvenni. A munkaerővándorlás jelen­tős plusz terhet ró népgaz­daságunkra és a vállalatok­ra egyaránt. Minimálisra kell tehát a fluktuációt szűkíteni. Nem lehet azokkal egyetérteni, akik a mumkaerőcsábítást, a magasabb béreket, jövedel­meket jelölik meg a fluk­tuáció okaként. Előfordul ilyen is, de nem tömeges mé­retekben. Tény, hogy a bé­rekben még elég számotte­vőnek mondható különbsé­gek vannak, de csak emiatt évente több ezer ember nem változtatna (nem változtat­hatna !) munkahelyet. (Nem lenne hova menni!) Ha csak ez lenne az oka, gyorsabb lenne a keresetek közötti különbségek mérséklődési folyamata. Most is tisztán kell látni. Nevezetesen, hogy a munka- feltételekben, a munkahelyi légkörben, az üzemi demok­rácia színvonalában is je­lentékeny eltérések mutat­koznak. Az ilyen különbsé­gek mérséklése legalább olyan, vagy még fontosabb, mint az Országos Szakmai Bértáblázat következetes be­vezetése, illetve alkalma­zása. Nerrí véletlenül utalok er­re ! Közgazdasági környezet ember nélkül hogyan léte­zik? Hiszen az ember végzi szervezi, irányítja a mun­kát, amit szükségleteink ki­elégítése érdekében fejt ki. Egyetlen emfoer számára sem mindegy az, hogy milyen körülmények, feltételek kö­zött alkot, dolgozik. gazdálko­dással ösz- szefüggés- is gondolni (kell, ebben is a korszerűsítés felé kell haladni, azaz jobban érvényesíteni keli a munka szerinti elosztás elvét. Neve­zetesen, hogy mindenki a végzett munkája minőségének és mennyiségének arányé­iban részesüljön a megter­melt javakból. Kiterjedteb­ben. szükséges ezért alkal­mazni a teljesítménytől füg­gő bérezést, a teljesítmény- normák rendszeres karban­tartásával fokozni kell ösz­tönző, serkentő szerepüket. A jó norma azonban csak akkor hatásos, ha a munka jól szervezett, folyamatos. Fontos előfeltétele ez a mun­kafegyelemnek is. (Folytatjuk) ANDRIKÓ MIKLÖS Napjainkban Figyelemre munkaerő­ben a bérezésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom