Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-06 / 236. szám

21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. október 6. Egy nap Hajdúszoboszlón A Középtiszai Állami Gaz­daság bánhalmai, Tyereskova nőklubjának tagjai szeptem­ber 26-án Hajdúszoboszlóra mentek kirándulni a gazda­ság autóbuszával. A (kirándu­lásra meghívták a helyi Vö­röskereszt szervezet többszö­rös véradóit. Az idő kedvezett a fürdő- zőknek, élvezetes volt a szép őszi napsütés, és a nevezetes­ségek megtekintése. Hagyomány Bánhalmán, hogy a nőklub és a Vöröske­reszt évenként egy közös rendezvényt szervez. A kö­zeljövőben lesz egy egészség- ügyi felvilágosító jellegű elő­adás is. Bóta Jánosné Bánhalma Bemutatkozás a fegyveres erők napján A csapatzászló-ünnepség szívet melengető aktusa volt, amikor huszonnyolc kis em­berke szájához ■ illesztette hangszerét és megszólalt a zene. Az úttörő fúvószenekar első szereplését sok fárado­zás előzte meg. Jó fél éve fogalmazódott meg a gondolat az ÁFÉSZ vezetőségében: fúvószenekart kellene alakítani. Csakhogy se zenekarvezető, se hangszer nem volt még akkor. A fú­vóshangszer amúgy sem ol­csó mulatság. A szülők is idegenkedtek egy kicsit. A gyerekek egyikében-másiká- ban égett ugyan a vágy a já­ték, a muzsika megismerésé­re. A segítőkészség a hang­szergondokon is enyhített. Az ÁFÉSZ-töl kapott a zene­kar hangszereket. Varga Gá­bor tanár megszervezte a ze­nekart, fáradhatatlanul dol­gozott. Hetente kétszer uta­zott Szolnokról Jászalsószent- györgyre. A gyerekekkel a szünidőben is próbált, egy­hetes aggteleki tanulmányút­ra vitte őket. A tavasszal alakult zene­kar első próbahangversenyét egy szlovákiai kis faluban adta. Játszottak ezután Jász­berényben. A harmadik fel­lépésük hazai „dobogón” volt. A szép tervek bizonyá­ra sorra megvalósulnak — szorgalmas munkával, gya­korlással. Három vagy öt Kiss Ádám szolnoki olva­sónk hamarosan nyugdíjba megy — írta levelében. Már számolgatja, körülbelül mennyi lesz majd a nyugdí­ja. De sehogyan sem tud „zöldágra” vergődni, mert egyik társa azt mondja, az utolsó három, a másik meg, hogy az utolsó öt év átlag- keresete szolgál alapúi a nyugdíj kiszámításánál. Ezen bizony nem érdemes gondol­kodni, mert így sem az egyik, sem a másik nem igaz. A T. 44. § (1) bekezdéséből idézünk: Az öregségi nyug­díj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét közvetle­nül megelőző öt naptári év közül az igénylőre legkedve­zőbb három naptári év alatt a főfoglalkozás keretében el­ért kereset havi átlaga alap­ján kell megállapítani. A Mi­nisztertanács ettől eltérően is rendelkezhet. (2) Az öregségi nyugdíj összegét az (1) be­kezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával — kérelemre — az öregségi nyugdíjra jogosító vagy en­nél öt évvel alacsonyabb, élet­kor betöltését megelőzően elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani, ha az igénylő az említett életkor betöltéséig legalább tízévi szolgálati időt szerzett. Azonnal kifizetik Sz. F. szolnoki olvasónk édesapja nemrégen halt meg. Ügy tudja, a társadalombiz­tosítási intézettől temetési segély is jár, de nem tudja, kinek, milyen igazolásra, s hol fizetik azt ki. Temetési segély az után jár, aki a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás meg­szűnését követő 180 napon belül vagy — a biztosítás megszűnését követő 180 na­pon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításá­nak a tartama alatt hal meg. A temetési segély a biztosí­tott halála esetén 800 forint, s ez az összeg az eltemette- tőt illeti meg. A halotti anya­könyvi kivonattal, a temet­kezési vállalat számlájával a Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság új épületébe (Kossuth tér) menjen el az édesanyja, ahol azonnal meg­kapja a 800 forintot. Ameny- nyiben édesanyja nem. tud elmenni, s ön intézi az ügyet helyette, édesanyjának meg­bízólevelet kell adnia. S. T. Karcag: A házastár­sak, s az éiebtársak is va­gyonközösségben élnek. A két vagyonközösség azonban nem azonos. A legfőbb kü­lönbség abban van, hogy a házastársakat az életközös­ség fennállása alatt szerzett vagyon egyenlő arányban il­leti meg. Ezzel szemben a há­zasságon kívüli élettársak között csupán a közös gaz­dálkodásuk eredményeként szerzett vagyon kerül közös tulajdonba. Részesedésük aránya sem feltétlenül egyen­lő, hanem elvileg a szerzés­hez való hozzájárulás mérté­ke szerint igazodik. Sz. M.-né, Szolnok: Vállal­kozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog (lakóépület) elkészítésére, megrendelő pedig díj fizeté­sére köteles. A szerződésben foglaltak hibás teljesítése esetén a szavatossági jogok érvényesítésével a hibák ki­javítása, illetve megfelelő árleszállítás követelhető. Az építési szerződések körében a hibás szolgáltatás kijavítását a gazdasági perekre vonatko­zó külön szabályok szerint a bíróság rendeli el, ha a kivi­telező az épület hibáit a kórt határidőre nem, illetve nem megfelelően javította ki. A lakásszövetkezet tagja azon­ban közvetlen kapcsolatban a kivitelezővel nem áll, ezért azt tanácsoljuk, hogy pana­szával forduljon a lakásszö­vetkezet vezetőségéhez. V. J. Szolnok: A lakásbér­leti szerződés alapján a bér­lő mindenekelőtt a lakás, s az ahhoz tartozó helyiségek — pl. fáskamra, pincerekesz — használatára jogosult. Két­vagy többlakásos épületben a bérlő a lakásával összefüggő udvar vagy kert kizárólagos használatára is jogosult, ha ez a többi lakás rendeltetés- szerű használatát nem aka­dályozza és bérbeadóval más-' ként nem állapodott meg. Az egylakásos épület esetében a lakásbérlet kiterjed az épü­lethez tartozó udvarnak és kertnek azon részére is, amely nem alkot önálló épí­tési telket. Ez a szabály azon­ban csak akkor érvényesül, ha a bérbeadó és a bérlő másként nem állapodott meg. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy az olyan tulaj­donos, aki egylakásos családi házát bérbeadta, akkor is használhassa a ház mellett lévő szőlő-gyümölcsöst, ha a lakásba nem tud. vagy nem akar beköltözni. Tóth Ágnes Jászalsós zentgyörgy A családi pótlékról és a hagyatékról M. l.-né mezőtúri lakos arra kért ' felvilágosítást, hogy a bedolgozó kap­hat-e és milyen feltételek esetén családi pótlékot. Kérdése volt az is, hogy egyetemista gyermeke ön­állóan jogosult-e családi pótlékra. Családi pótlékra a munka- viszonyban álló dolgozók, az ipari, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, valamint a megbízás alapján rendsze­resen munkát végzők jogo­sultak. A bedolgozó a 21 na­pi biztosításban töltött idő igazolása esetén is csak ab­ban a naptári hónapban sze­rez jogosultságot családi pót­lékra, amelyben keresete az 500 forintot, illetve a napi 20 forintot eléri. Ha több jog­viszony keretében végez munkát — például két ipari szövetkezetnél is bedolgozó — akkor az összes keresetét egybe kell számítani. Ha ez az összeg eléri az 500 forin­tot, már jogosult családi pót­lékra. A kereset napi átlagát úgy kell megállapítani, hogy a havi keresetet el kell osztani a hónap munkanap­jainak a számával. Nem kell ilyen munkanapként figye­lembe venni azokat a mun­kanapokat, amelyen a bedol­gozó igazoltan nem végez munkát, például keresőkép­telen, vagy terhességi-gyer­mekágyi segélyben részesül. Családi pótlékra jogosul­tak a felsőfokú oktatási in­tézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató hall­gatók. Felsőfokú oktatási in­tézménynek kell tekinteni az egyetemeket, az egyetemi jellegű főiskoláikat, a főisko­lákat. a tanító- és óvónőkép­zőket. Azok a szakmunkás képesítésű hallgatók, akik a felsőfokú oktatási intézmé­nyek nappali tagozatán ta­nulnak, a munkáltatótól pénzbeli támogatásban része­sülnek, nem az egyetemi hallgatókra, hanem a mun­kaviszonyban álló dolgozók­ra vonatkozó szabályok sze­rint jogosultak a családi pót­lékra. A családi pótlékot az a felsőfokú oktatási intéz­mény állapítja meg és folyó­sítja, ahol a hallgató tanul. T. I. örökösei arról írnak levelükben, hogy az egye­dül élő elhalt nagy értékű ingóságokkal rendelkezett« Kérdésük az, hogy a ha­gyaték átadásáig, azok gondos megőrzéséről ki és milyen keretek között ren­delkezhet. Az örökös a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak vagy azok egy részének biztosítá­sát kérheti, ha alaposan tar­tani lehet attól, hogy a tár­gyakat ellopják, elrejtik megrongálják vagy más mó­don veszélyeztetik. Biztosítá­si intézkedésnek van helye akkor is, ha hagyatékhoz tartozó tárgyak természetes romlásuk folytán értéküket veszíthetik. Az intézkedés megtételére a helyi tanács leltár-előadó­ja és a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyző jogosult. A tanács előadója a halál napjától a hagyatékhoz tar­tozó készpénzt, értékpapírt és egyéb értéktárgyakat bí­rói letétbe helyezheti. Azo­kat a szobákat —, de lehet az egész lakást is — ame­lyekben a veszélyeztetett va­gyontárgyak vannak szükség esetén — a tárgyak zár alá vételéig — ideiglenesen le­pecsételhetik. Az előadó a biztosítási in­tézkedésekről köteles értesí­teni az illetékes közjegyzőt, akinél bármilyen érdekelt fél kérheti az intézkedés ha­tályon kívül helyezését. A hagyaték biztosításának költ­ségeit az viseli, aki a bizto­sítását kérte. Ha tanácsi elő­adó illetve a közjegyző hiva­talból rendelte el a biztosí­tási intézkedéseket — mert adott esetben erre is lehető­ség van — a költségeket az érdekeltek kötelesek előle­gezni, és a megelőlegezett összeg az örökösöket egye­temlegesen terheli. A nemzetiségi könyvtá­rakkal kapcsolatos új fel­adat megismerése végett ke­restem fel a Gorkij könyv­tárt, szétnézve közben a nö­vekedés, fejlődés új jelei kö­zött. Salve! ez az üdvözlés a kő­padló mozaikján fogadja a látogatót, aki máris otthono­san érzi magát. Otthon az európai kultúra hajlékában, ebben a fordított Bábelben, ahol a nyelvek sokfélesége nem választ el. hanem ösz- szeköt. — Hat lakást vettem az utóbbi tíz évben — mondja Sándor László igazgató, mi­közben a vendéglátó házi­gazda büszkeségével kalau­zol. — Hat lakást, egy sza­bóműhelyt, egy garázst, két pinceraktárt a duplum pél­dányok számára: növek­szünk. Csaknem tízezer olvasó fordult meg az el­múlt évben a könyvtárban, ahol 220 000 könyv várja a látogatókat; az újság és fo­lyóiratállomány 16 nyelven olvasható, az audiovizuális Stúdióban pedig 25 nyelvet tanulhat, illetve gyakorol­hat bárki, ha beül a 10 fül­ke egyikébe, és fejére illesz­ti a fülhallgatót. Az orosz nyelvű szépiro­dalomnak alapkönyvtára a Gorkij, de ugyanúgy alap- könyvtára általában az ide­gennyelvű szépirodalomnak. Állományának 55 %-a orosz nyelvű anyag, de főgyűjtő- körébe 16 nyelv tartozik, a világnyelveken kívül a szom­szédos szocialista országok nyelve, és a többi, nagyobb európai országoké. A fő­gyűjtőkörön kívül azonban a könyvtár igyekszik legalább 150 kötetes állományt biz­tosítani valamennyi európai, és más földrészek legelter­jedtebb (arab, kínai, japán, hindi, stb.) nyelvein írott művekből is. Ez utóbbiak­nál a beszerzés csere, illet­ve ajándékozás útján törté­nik. Az audiovizuális stúdiót évente már mintegy ezer személy használja, tanulók éppúgy, mint nyelvtudásu­kat szinten tartani kívánó felnőttek. Kotta- és hangle­mezgyűjteményével pedig a zenekedvelőket várja a Gor­kij fasorban elhelyezett Ze­neműtár. (Onnan, a Gorkij fasorból indult maga a könyvtár is, a Magyar Szov­jet Társaság egykori kis könyvtára volt a bölcső, ez egyesült a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár orosz nyel­vű részlegével és a Hori­zont külkereskedelmi válla­lat könyvtárával, ebből a fú­zióból született 21 évvel ez­előtt a Gorkij Könyvtár). Huszonegy éves, legszebb ifjúkorát éli, és máris „anyaszerepet” ka­pott. 1973 óta gyűjti a né­met, szlovák, szerb-horvát és román nyelven megjelenő könyvek címét a szocialista országok könyvészeti és kul­turális lapjaiból, s ezeket to­vábbítja az Országos Szé­chenyi Könyvtár Könyvtár- tudományi és Módszertani Központjának, amely Mód­szertani útmutató a nemze­tiségi könytárak ellátásához c. kiadványsorozatában te­szi őket közzé. A nemzetiségi könyvtá­rak e kiadvány alapján gya­rapítják állományukat, szint­úgy a nemzetiségi iskolák könyvtárai is. A hazánk nemzetiségek lakta vidékein működő köz­ségi könyvtárak nagy utat tettek meg e rövid pár év során; sok olvasót nyertek meg (olyanokat is. akik egyáltalán nem olvastak, mert nem tudtak eléggé ma­gyarul) ; és sokakat vezettek vissza írott anyanyelvi kul­túrájukhoz, pontosabban a kétnyelvűséghez (akik csa­ládi körben anyanyelvükön beszéltek, de olvasni már csak magyarul tudtak). A fejlődő nemzetiségi könyv­tárak hazánk szocialista nemzetiségi politikájának ékesen szóló, szép jelképei. A Gorkij Könyvtár önként vállalt, önzetlen patronáló tevékenysége most már az új könyvtárügyi törvényben is rögzített megfogalmazást kapott. Ez a munka sok figyelmet és körültekintést kíván, mert nem minden országban regisztrálja a könyvtermést olyan periodika, mint ná­lunk a Könywilág. (Romá­niában pl. nemrég szűnt meg az ilyen típusú lap.) Olykor valósággal ki kell nyomozni az új művek meg­jelenését, mégpedig sietve, mert a sikeres könyv ha­mar elfogy. A könyvtár mint szellemi műhely eddigi bibliográfiai tevékenysége mellé legutóbb még egy feladatot vállalt: negyedévenként megjelen­teti Világirodalmi Híradó c. százlapos kiadványát, mely bibliográfiával kiegészítve számol be a külföldi folyó­iratok szemlézése útján nyert értesülésekről, hogy segítséget adjon kutatóknak, kutatóintézeteknek, könyv­kiadóknak, kulturális irá­nyító szerveknek. A Gorkij Könyvtár Zeneműtára e kezdemény nyomán vállal­kozott1 rá, hogy ez év máso­dik felében hasonló infor­matív kiadványsorozatot in­dít a zene világának nem­zetközi eseményeiről. Halhatatlan halottak élő hangja szól ab­ban a szobában, ahová lá­togatásom végén érkezem. Ebben a lemez-mauzóleum­ban jeles emberek (írók, művészek, színészek, politi­kusok) hangját őrzik, s köl­csönzik is, ha filmek, szín­művek, tv-játékok rendezé­se során szükség van rá. A gyűjteményt nagy gonddal gyarapítják. — Néha kalózkodunk is az éterben, s magnóra vesz- szük a rádióból kifogott hangot — mondják a kísér­teties gyűjtemény lelkes gyarapítói. Talán azért olyan borzongató -a halottak hang­ját hallani, mert szokatlan, mert a technika új vívmá­nya. De ha a kötetekbe köl­tözött gondolat él. miért ne élhetne a hang is? Miért ne mondhatná a költő saját nyelvén a maga versét? A nemzetköziség e boldog szi­getén, ahol végre is minden lehetséges .. Bozóky Éva A stúdióban 25 nyelven tanulhat bárki Csaknem tízezer olvasó az elmúlt évben Az audiovizuális stúdiót mintegy ezer személy használja évente

Next

/
Oldalképek
Tartalom