Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-06 / 236. szám

XXVII. évi. 236. sz. 1976. október 6., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Äz AI földön Jelentős változásokat hozott az iparosítás Közgazdász vándorgyűlés Szolnokon A megyeszékhelyen tartotta meg ez évi országos vándor- gyűlését a Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szak­osztálya. A városi tanács dísztermében dr. Kiss Albert kandi­dátusnak a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesének bevezető szavai után Kukri Béla, a városi tanács elnöke kö­szöntötte a tancskozás 160 résztvevőjét, majd dr. Bartke István kandidátus az Építési és Városfejlesztési Minisztérium föosztályvezetőhelyettese vette át a szót. Előadásában az Alföld gaz­dasági társadalmi életének alakulásáról, fejlesztéséről beszélt. Külön hangsúlyozta, milyen jelentős változást ho­zott e vidék életében az ipa­rosítás. Az 1960-as években fogalmazták meg, hogy csak és kizárólag az ipar fejlesz­tése nem elegendő. A mező- gazdaságnak, a kereskede­lemnek, a szállításnak s a többi ágazatnak ugyanúgy lépést kell tartani a fejlő­déssel. A negyedik ötéves terv eredményei bizonyítják, hogy a felzárkózás sikerült. A jövőben még fokozot­tabban előtérbe kerülnek a magasabb technikai szintet képviselő ágazatok. Az Al­földön elsősorban á gépipar munkaigényes termékeket gyártó középüzemeit valamint a könnyű- és élelmiszeripari üzemeket kell fejleszteni. Figyelembe 'kell venni,, ho­gyan alakul a népesség a különböző • nagyságú terüle­teken, a községekben, já­rásokban. városokban, hisz ennek megfelelően alakítha­tók ki az úgynevezett gaz­dasági centrumok. Az Alföld hosszú időszakon keresztül az ország más területeinek munkaerő-ellátója volt. Ez együtt járt a népesség vi­szonylagos csökkenésével. A változás lelassult, s a leg­utolsó adatok szerint sok he­lyen megállt. Sőt mégfordult a tendencia. Mindez az erő­teljes iparosításnak, a mező- gazdaság és a szolgáltatások fejlődésének következménye. Erről az intenzív iparosítási programról szólt a következő előadó beszámolójában. A résztvevők a tegnapi előadások egyikében arról is hallhattak, milyerr hatással van az Alföld élelmiszergaz­daságára a Tisza II. vízlép­cső. Az előadó, dr. Lengyel Lajos kandidátus, a Debrece­ni Agrártudományi Egyetem mezőtúri gépészeti főiskolai karának tanszékvezetője be­szélt a modellgazdaságok sze­repéről, s értékelte az öntö­zés fejlesztésének közgazda- sági • hatásait. Délután az országrész né­pesedési helyzetével és de­mográfiai sajátosságaival fog­lalkoztak a vándorgyűlés részvevői, s szóba került az Alföld szénhidrogén terme­lésének szerepe is. Mitől vá­ros a város? Így lehetne summázni a nap utolsó elő­adásának a tartalmát, amely­ben a közepes nagyságú tele­pülések mint például Tisza­füred, vagy Kunszentmár- ton — urbanizációs problé­máiról esett szó. A vándorgyűlés ma foly­tatja munkáját. GÁTAK ÉS LEHETŐSÉGEK Andrikó Miklósnak, a megyei pártbizottság első titkárának cikke a megye gazdasági fejlődéséről (2. rész) 3. oldal A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL JOGSZABÁLY SZERINT 4. oldal AZ NOK-BAN DOLGOZOM Szolnok megyei fiatalok között Riportsorozat 2. része 5. oldal NDK exportra tiz darab egymillió kilokalóriái szárító be­rendezést készítenek az idén az Április 4. Gépgyár örmé- nyesi gyárában. A berendezéseket saját gyártmányú olaj­illetve gázégőkkel szerelik fel. Huszar Istuan Japánba utazott Huszár István miniszterel­nökhelyettes a japán kor­mány és a japán—magyar gazdasági klub meghívására tegnap hivatalos látogatásra Tokióba utazott, ahol megbe. széléseket folytat a két or­szág közötti gazdasági kap­csolat fejlesztésének kérdései­ről. A delegációt dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter bú­csúztatta. Megjelent Senkuro Saiki budapesti japán nagy­követ. Jelen volt V. J. Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A kisújszállási Tisza II. Tsz-ben elkezdték a szója betakarítását. A szövetkezet 690 hektár terü­leten termelt szóját az idén. A termés közepes, a szakemberek 13-14 mázsát várnak hek­táronként MEG MINDIG 0 G0ND0KR0L Tanácskoztak Szolnok megye szarvasmarha-tenyésztő szakemberei Aligha van a mezőgazda­ságnak még egy olyan ága­zata, amelyről az utóbbi idő­ben annyit tanácskoztak vol­na. mint a szarvasmarha-te­nyésztésről. S ez nem is len­ne baj, ha ezeknek az össze­jöveteleknek kézzel fogható, a termelés intenzív növeke­dése lenne az eredménye. Sajnos, ennek majdhogynem az ellenkezője az igaz, s ezért tegnap a MTVB szolnoki Já­rási Hivatala zsúfolásig rneg- töltött tanácstermében is in­kább a gondokról esett szó. A megjelent szakemberek zömében olyan gazdaságok­ból jöttek, ahol szakosított KÉPVISELŐK A KÖZMŰVELŐDÉSI TÖRVÉNYJAVASLATRÓL A közművelődésről szóló törvényjavaslatról tanács­kozott tegnap az országgyű­lés kulturális, illetve jogi és igazságügyi bizottága együt­tes ülése. A törvény célja, hogy meghatározza azokat az alapvető jogokat és köte­lezettségeket, amelyek elő­segítik a fejlett szocialista társadalmat tudatosan épí­tő, műveltségüket és szak­mai képzettségüket folyama­tosan tökéletesítő, szocialista vilgánézetű és magatartásé közösségek létrejöttét. Elő­térben áll az állampolgárok művelődési igényeinek fel­keltése, LENINVAROS „PREMIERRE” KÉSZÜL Leninvárosban megkez­dődtek a több mint kétmil­liárd forintos költséggel évü- lci, 860 megawattos teljesít­ményű tiszai hőerőmű 1-es blokkjának indítását előké­szítő munkálatok. A gőz- szolgáltató egységek komp­lex próbái után előrelátha­tóan decemberben megtör­ténik a blokkhoz tartozó 215 megawatt teljesítményű, turbina megforgatása. Ezt a műveletet a párhuzamos kapcsolás követi, amelynek során az 1-es blokk berende­zései már áramot szolgáltat­nak az országos hálózatba. 4 MAGYAR-BOLGAR HÉT BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN A Bács-Kiskun megyében hétfőn megkezdődött ma­gyar—bolgár barátsági hét eseményeként kedden Kis­kunfélegyházán barátsági gyűlést rendezett a Bács- Kiskun megyei és a helyi népfrontbizottság. A Móra Ferenc gimnázium diákjai a bolgár ifjúság életéről kap­tak tájékoztatást, majd a Habselyem Kötöttárugyár helyi üzemében magyar— bolgár barátsági gyűlést tar­tottak, a Petőfi Könyvtár­ban pedig bolgár könyvki­állítás nyílt. NEMZETKÖZI BÁBFESZTIVÁL PÉCSETT * Pécs egy hétre fesztivál- város lett: a Mecsekalján tartják a IV. nemzetközi felnőtt bábfesztivált, ame­lyen nyolc ország bábművé­szei vesznek részt. Az Ifjú­sági Házban tegnap ür.nepé- lyes keretek között Lukács János, a városi pártbizott­ság első titkára nyitotta meg a fesztivált, s köszöntötte a tizenkét magyar bábegyüt­tes, valamint az angol, fran­cia, japán, jugoszláv, oszt­rák, román és szovjet báb­színház tagjait. Jelen volt az UNIMA — a Bábművé­szek Nemzetközi Szövetsége — elnökségének több tagja is. köztük dr Jan Malik, az UNIMA csehszlovák díszel­nöke. Az eddigi legnépesebb, leggazdagabb tartalmú a mostani találkozó: mintegy 450 résztvevője van a me- csekaljai bábparádénak. KEVESEBB BALESET Az 1976.-január 1-től ér­vényes új KRESZ-szel kap­csolatos tapasztalatokról, va­lamint az első félévi közle­kedésbiztonság alakulásá­ról tartottak sajtótájékozta­tót tegnap délelőtt a Belügy­minisztérium központi klub­jában. Mint elmondták, az új KRESZ bevezetését meg­előzően mintegy 1,3 millió­an vettek részt a közleke­désbiztonsági tanácsok ál­tal szervezett tanfolyamo­kon, s egyebek közt ennek is köszönhető, hogy a ja­nuár 1-én hatályba lépett új KRESZ nem okozott fe­szültséget: a forgalom nyu­godt, kiegyensúlyozott volt, bár a kezdeti időben kisebb mértékű lassulást tapasztal­tak. Az ország területén 1976 első félévében 7827 sze­mélyi sérüléssel járó közle­kedési baleset történt, 11,6 százalékkal kevesebb, mint 1975 azonos időszakában.-EGY MONDATBAN — Gerhard Reinert, a Né­met Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövete az NDK megalakulásának 27. évfordulója alkalmából teg­nap koktélt adott a nagykö­vetségen. — Fennállásának 175. év­fordulóját ünnepelte tegnap Szekszárdon a Balassa János Kórház. tehenészeti telepek vannak. Ennek azért van különös je­lentősége, mert Szolnok me­gye tehénállományának egy- harmada ezekben modern — vagy legalább is annak szánt telepeken él, és így tulajdon­képpen a szarvasmarha-te­nyésztés jövője az ott dolgo­zókon múlik. Jó munkájukra annál is inkább szükség van, mert a tavalyi mélypont óta a központi és a me­gyei intézkedések ellené­re is csak minimális a ja­vulás. Az állami gazdaságok ugyan tervszerűen növelték a tehe­nek számát, de a termelőszö­vetkezetek nagy részéről szinte az ellenkezője mond­ható el. A legutóbbi felmé­rések is ezt bizonyítják, hi­szen év végére 1000-rel ke­vesebb lesz a tsz-ek tehén- létszáma. mint amennyi saját tervükben szerepel. Az év el­ső nyolc hónapjában a tehe­nek 43 százaléka ellett meg, s ez azt jelenti, hogy decem­ber végéig az anyaállatoknak csak 60—65 százaléka adhat borjúnak életet. A tejtermelés lassú emel­kedést mutat, a megyei átlag várhatóan tehenenként 2200— 2400 liter lesz. Ha tudjuk, hogy ennek a számnak 1980- ra 3100-nak kell lennie, s eh­hez a tejtermelésre kereszte­zett állatoknak — melyeknek döntő többsége, főképp a fcsz- ekben, ettől nagyon messze áll — legalább 3800—4000 li­ter tejet kell adniuk, akkor egyáltalán nem lehetünk elé­gedettek. A szakosított tele­pek szakembereinek egy ré­sze is még mindig az útkere­sésnél tart. s ez a termelés­ben is látszik. Az is meglepő, hogy ezek a telepek idestova 7 éve fel­épültek, és mégis akadnak olyanok, ahol még nem fe­jezték be a tbc és a brucella mentesítést. A takarmányo­zás is erősen kifogásolható, pedig jó ellátás nélkül a szarvasmarhák sem tudnak tisztességesen termelni. Az istállók benépesítésével is gondok vannak. A szakosított telepeken például 1000 férő­hely áll üresen, s ha ezt új­ra fel kellene építeni, az 80 millió forintjába kerülne az üzemeknek, a népgazdaság­nak. Az sem válik dicsősé­gére egyetlen gazdaságnak sem, hogy Szolnok megye szakosított telepein átlagosan 9 tehenet gondoz egy dolgozó, akkor, amikor a kétkezi munkásoknál drágább mun­kaerő nem igen akad. Mindezek tudatában a te­endők nem kétségesek, vi­szont annál sürgetőbbek. Fe­lül kell vizsgálni az üzemek takarmányozási rendjét, és változtatni keil rajta. Érdemes nagyobb gondot fordítani a vezetők és a gondozók szakismereté­nek bővítésére is, hiszen a tudás mindig jól kama­tozik. Sok helyütt az épületéle és a berendezések rekonstrukció­jára is szükség van, de a leg­fontosabb most az, hogy a meglévő kapacitásokat min­den üzem a lehető legjobban kihasználja. B. Á. Leonyid Brezsnyev nyilatkozata a francia televíziónak (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON)

Next

/
Oldalképek
Tartalom