Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

1976. október 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HARMADSZOR IS KIVÁLÓ LESZ? Az idén mintegy 300 millió forint értékű termék — be­tonelem — hagyja el a Be­ton- és Vasbetonipari Mű­vek szolnoki gyárát. Lesz még több is: a művek több mint 100 millió forint értékű beruházásának eredménye­ként már jövőre a legkorsze­rűbb technológiával öntenek Szolnokon födém- és falpane­leket exportra is. A szolnoki gyárban dolgo­zó huszonnyolc munkáskol­lektíva már jól tudja: továb­bi jó munkára kötelezi őket, hogy a gyár kétszer nyerte el a kiváló címet. Ezért még az év elején úgy tette meg munkaversenyvállalását . a mintegy - háromszázhetven brigádtag, hogy annak alap­ján az üzem benevezehetett a BVM kiváló gyára címért folyó 1976. ééi versenybe. A Munkaverseny a BVM sznlnoki gyárában brigádok az éves tervfelada- tok teljesítését, illetve túltel­jesítését, ezzel összefüggés­ben a munka termelékenysé­gének növelését, s a fokozott anyag- és energiatakarékos­ságot tűzték ki célul. A ked­vezőtlen piaci hatások a gyár termelésében is éreztették hatásukat. Néhány százalé­kos lemaradás volt a tervhez képest. Az utóbbi hónapok­ban azonban ismét nő a ter­melés. Jóval kedvezőbb a helyzet a kollektívák társadalmi munkájában. A terv 10 ezer óra volt, amit már a közel­múltban teljesítettek. Az üzem bejáratásánál gépkocsi­parkolót építettek. Cserkesző- lőn pedig körülkerítették a leendő üdülő helyét. A gyár­ban automata tekepálya épül, ennek alapozását is társadal­mi munkában végezték. Több brigád részt vett iskolai KRESZ-parkok betonozásá­ban és a gyermekintézmé­nyekben különböző szakipari munkákat végeztek. A BVM szolnoki gyárának újítói sem tétlenkedtek. Az idén eddig tizennyolc újítási javaslatuk volt a brigádok­nak, amelyekből tízet fogad­tak el. Az ebből származó megtakarítás értéke megkö­zelíti az egymillió forintot. — g — Gázkitörés! A palackba zárt széliéin Miíszakváltás túlnyomáson Nem dübörög az óriási meghajtómotar, tétlenül ár­válkodik a torony alján a fúrószár. 'Régen várja, hogy szakadatlan pörgéssel a föld gyomrába vájjon, olaj után, földgáz után kutatva. A fú­rásnak még nem értek a vé­gére, de gáz máris van — ami­att állnak majd egy hónap­ja. „Előfúirás közben egy túl­nyomásos réteget harámtol- tak, aminek következtében beindult a lyuk, „mondja az esetről Somlai Nándor fú­rási technikus, a Nagyalföl­di Kutató és Feltáró Üzem szolnoki, központjában-. Ha az előbbi kőkemény szokat­lan a fülnek, mondjuk egy­szerűbben : gázt találtak, ami feltört. — Aznap alkanyatig kint dolgozgattam a teleknél. Es­te, amikor hazamentem, úgy fél hét tájban jön az üzenet. Baj van egy kiúttal. Berohantam a központba, ott tudtam meg, Köröstaircsára kell menni. Nyomás! Mikor , leértünk, már ott voltak a szegedi kátörésvédelmi cso­port tagjai is. Mindezt Somlai Nándor mondta, ezúttal mint a válla­lat közép-alföldi kitörésvé- delmi csoportjának vezetője. Vészjelzés a számlapon Bevallom, a „(gázkitörés”, a „kitörésvédelem” szavak hallatára lélki szemeim előtt lángba roskadt fúrótornyot, égig lobogó fáklyát, izZadva (küzdő tűzoltókat láttam-, s a színhelyre érve egy pillanat­ra azt hittem, rossiz helyen járok. Mi tört itt ki? És hol? Történt itt egyáltalán vala­mi? Méghagy gázkitörés? — Odalenn még mindig nagy erők feszülnek — szó­lal meg mögöttem Lévai Imre, a műszakvezető fúró- mester, s a nyomásmérőre mutat, amely a kútfejben feszülő erőt jelzi. Hatvan atmoszféra. Ok az ijedtségre? Lévai legyint. — Báromszáznyolevan volt! A nehezén túl vagyunk. Most egy dolgunk van, nyomni éjjel nappal a ba- ritpt a lyukba. Nyomni a barátot a lyuk­ba, azaz a több mint három kilométer mélyen fekvő kő­zetrétegből feltörő gázt óri­ási ellennyomással bárium- szulfát tartalmú nehéz iszap­pal megfékezni. Az iszap fajsúlyának Vál­tozása volt az első jelzés a kitöréskor. Rohamosan csök­kent — a kútfejben pedig növekedett a gáznyomás. Most visszafordítják a folya­matot. Barit minden mennyi­ségben ! Az „áruló” kőzetréteg Kincses Béla, Reichar Gyufe és Hundák Pál arca nem látszik a kávébarna pártól. A húszezredik zsák baritot is futószalagra rak­ták, K a húszezredik zsák felszálló pora is beszennyez­te a képüket. A 2—2,1-es fajsúlyúra növelt iszap „eszi” a barátot. S ha a fú­rási helyen, a mélyben egy lazább szerkezetű réteg nem lesz „áruló”, nem enged az iszaposzlop oldalnyomásá- nak, már rég folytatódba a munka, rég forogna a fúró- szár. A réteg, a kút falában azonban nem bírta el a nyo­mást. Beomlott, betört, nyeli az iszapot. Hiába a cellöfán, hiába a cement, hogy eltűn­jék a rést az egyensúly még nem állt helyre. „Éjjel, nap­pal nyomjuk a barátot” — s a kútfejen ott a túlnyomás. A veszélyt az emberek az idegeikben érzik — valahol nagyon mélyen, mert nem mutatják. Dolgoznak, mint a békés htóköznapokon. „Fúr­nak az olaj ásók” mondják az arra járók, s nem érzik a 360 atmoszféra feszültségét s nem a „csak” hatvanas túlnyomásét. „Megszoktuk már”, mondják az „olajo­sok”, s nem is tódítanak. Igaz. A nagy „buli” Észrevétlen munkaátadás. Reichar Gyula helyére vál­tótársa áll be — eltűnik a porfelhőben. Beire Lajos in­dul az öltöző felé, s csak úgy maga elé mondja az iménti kérdésre. — Hogy a feleségem mit Kzólt, amikor megtudta, hogy kitörésiünk van? Mit monjd- jak, fal sem vette, nem ijedt meg. Nemigen foglal­kozik az vele. Tizenhat éve dolgozom itt, nem újság. A műúton várakozó busz­ban Melis Tibor a köröstar- csai íkitörésre gondol, de másról, beszél. — Algyő, 168-as. Az volt a nagy buli. Hát én ott vol­tam, — akkor éppen, mint katona. Ha erre emlékszem, nem tudok itt megijedni. Ez a kút a kezünkben van. A pusztító szellemet palackba zártuk. Indul a busz Orosházára, Kaszaperre, Tótkomlósra: Műszakváltás túlnyomásban. Igriczi Zsigmond Szavuk nem száll el r I L a napokban tzeKDenmár az f°s­lalkoztatja a kommunistákat, hogy mi lesz ‘ azoknak a javaslatoknak, ké­réseknek a sorsa, amelyeket a tagkönyvcserét megelőző beszélgetéseken, az összege­ző taggyűléseken elmondot­tak. Észrevételeiket mennyi­re veszik figyelembe a párt- szervek, -szervezetek veze­tői, vezetőtestületei? Török- szentmiklóson ötvenöt tag­gyűlésen a párttagság meg­közelítően 85 százaléka vett részt, és több mint 20 szá­zaléka véleményt, javaslatot is mondott. A törökszentmiklósi városi pártbizottság legutóbbi ülé­sén is elhangzott, akárcsak a megyében, az országban mindenütt: egyetlen észrevé­tel, javaslat, kezdeményezés sem juthat a feledés sorsára. És, hogy ez nemcsak puszta szó, hanem elhatározás, er­re számtalan példa szolgál­hat. A város több kommunista közösségében, amikor az alapszervezet, a vezetőség munkáját jónak ~ értékelték, mert mind céltudatosabban, tervszerűbben dolgozik, mind inkább alkalmasabb a fel­adatok ellátására. Azt is szó­vá tették;, hogy a fejlődés el­lenére sem megfelelő min­den párttag személyes pél­damutatása, nem arányosan osztják el a pártmegbízatá­sokat. A megállapítás követ­kezményeként több alapszer­vezetben már felülvizsgálták és újra elosztották a párt- feladatokat., Kiegészítették — például a ruházati szövetke­zetben, a Hűtőgépgyár agg­regét üzemében — az alap­szervezeti vezetőséget. Új pártcsoportokat hoztak létre több helyen, amelyeknek rendszeres tevékenysége alap fel tétel-- egy - egy alapszer­vezet hatékony munkájához. Rendszeresebbek lettek az üzemi négyszög-ülések — pél­da erre a TITÁSZ kirendelt­sége —, és több pártalap- szervezet már a második fél­évi munkatervébe iktatta és végre is hajtotta egyes té­mák vizsgálatát, amit min­denütt érdemi intézkedés követett, követ. Természetesen számos olyan észrevétel, jogos kriti­ka is szóba került a beszél­getéseken, amelyekben in­tézkedni a városi pártbizott­ság feladata. így volt ez a Hűtőgépgyár aggregát üze­mében és a gépgyártó szö­vetkezetben, ahol egyes ve­zetők méltatlan magatartása, a rossz munkahelyi légkör miatt hangzottak el jogos bírálatok. A városi pártbi­zottság azóta mindkét mun­kahelyen vizsgálatot tartott és a szükséges intézkedések meghozatala is napirenden van. Kevés kivételiek az alap- szervezeteklben szóba kerül­tek a város fejlődésével kap­csolatos kérdések. A kom­munisták elismerően szóltak az építkezésekről, általában a város fejlődéséről, a nagy­arányú társadalmi munkák eredményéről. De bírálták a nem megfelelő vízellátást, a nem kielégítő kereskedelmi ellátást (az elavult, öreg bolthálózatot, a nem meg­felelő választékot stb.), a városfejlesztés következetlen­ségeit. Szóvá tették, hogy a párt- bizottság következetesebben ellenőrizze, hogy a meglevő gondok felszámolásáért mit tesz a tanács, az áfész, több gazdasági egység stb. Lénye­gében e kívánalmaknak megfelelően tűzte éppen az említett pártbizottsági ülés napirendre — a tagkönyv- csere végrehajtása eddigi tapasztalatainak értékelése mellett — a város kommu­nális, kereskedelmi és szol­gáltatási ellátottságáról, a fejlesztésre tett intézkedések­ről, a további teendőkre vo­natkozó elképzelésekről szóló jelentését. Nyíltan és kriti­kusan hangzottak el vélemé­nyek Törökszentmiklós jelen­legi helyzetéről; hogy nem épültek meg a negyedik öt­éves tervben a célul tűzött lakások; hogy már régen el kellett volna készülnie a vá­rosi vízműnek; hogy a ta­nács jelenleg is nagy anyagi gondokkal küzd. Meg kell gyorsítani az intézkedéseket, legyünk kicsit türelmetle­nebbek, igényesebbek saját magunk iránt, használjuk ki jobban saját erőforrásain­kat, lehetőségeinket —(hang­zottak el a vélemények —és javaslatok is egyben — a pártbizottsági ülésen. Utoljára hagytuk azt a javaslatot, amelyet szinte minden kommunista elmon­dott Törökszentmiklóson: le­gyen rendszeres az ilyen eszmecsere a párttagság és az alapszervezetek vezetősé­gei között. Jogos igény, de ugyanakkor mutatja eddigi pártmunkánk néhány gyen­geségét is. A személyes, ba­ráti beszélgetés, találkozás eddig is követelmény volt a párton belül. Aki valamilyen pártfunkciót visel, nem is tudja jól ellátni feladatát, ha nem tart szoros emberi, elvtársi kapcsolatot azzal a kommunista közösséggel, amelyben él, dolgozik, ahol az alapszervezet vezetését, irányítását rá, rájuk bízták. A törökszentmiklósi párt­bizottság tagjai kifejtették: az alapszervezetek vezetősé­gei ne csak a „problémás” emberekkel' foglalkozzanak. Szakítsanak arra is időt, hogy rendszeresen találkoz­zanak, váltsanak szót min­den párttaggal. Ne a taggyű­lés legyen az egyetlen lehe­tőség, ahol egyébként olyan sokszor elhangzik: „tessék, elvtársak, mondják el a vé­leményüket”. A testület tagjai ülésü­kön határoztak, hogy a párt politikájával, a fel­sőbb párt- és állami szer­vek munkájával kapcsola­tos véleményeket, észrevéte­leket továbbítják a megyei pártbizottsághoz. Ugyanak­kor a város állami, társa­dalmi és tömegszervezeti ve­zetőinek is meg kell ismer­niük azokat a véleményeket, javaslatokat, amelyek az általuk irányított szerv munkájával összefüggésben elhangzottak. Kötelezte őket arra, hogy a saját munka- területükön a szükséges in­tézkedéseket tegyék meg, és arról év végéig a pártbizott­ságot tájékoztassák. A városi párt-végrehajtóbizottság pe­dig a m úrikat érvének össze­állításánál következetesen vegye figyelembe az eszme­cseréken szóba került véle­ményeket, javaslatokat. A különösen fontos kérdéseket a testület is tárgyalja meg, és ismertessék azokat a pártalapszervezetek titká­raival is. KÖtCÍ6Zt6k szerveze­i i —— tek veze­tőségét is arra, hogy minden párttag érdemi vá­laszt kapjon észrevételeire. Hangsúlyozták: a itaglkönyv- csere időarányos feladatai­nak megoldása során erősö­dött - a pánttagok és a párt­vezetés kapcsolata, egysége, a politika megvalósításááért érzett felelősség. Felszínre kerültek azok a gondok, amelyek megoldása elősegíti a párt élcsapat jellegének, irányító, szervező, ellenőrző tevékenységének erősítését. V. V. Évente százezer futómű Gabona 4700 hektáron A törökszentmiklósi Béke Tsz az őszi vetést a hét vé­gén 4700 hektáron, jó minő­ségben befejezte. Őszi búzát a gazdaság 3800, őszi árpát 900 hektáron vetett. Jó ütem­ben haladnak a betakarítási munkákkal is. Több mint 500 hektáron szedték fel a cukor­répát, a munkák 80 százalé­kánál tartanak. A 600 hektá­ros kukoricatáblán pedig már csaknem 400 hektáron befe­jezték a törést. A győri Rába Magyar Va­gon- és Gépgyár legfőbb ter­méke az autóbuszokba, teher­gépkocsikba, s mezőgazdasá­gi erőgépekbe beépíthető hátsó futómű. A Rába futó­művek legnagyobb vásárlója a Szovjetunió. A negyedik ötéves tervben a győri gyár 120 ezer futóművet szállított szovjet partnereinek. A növekvő piaci igények kielégítésére az ötödik ötéves tervben a futóműgyártás nö­velésére több mint 4 milliárd forintot költenek. Ennek megfelelően 1980-ban már mintegy 100 ezer futómű ké­szül évente Győrött. II jászberényi Kossuth Tsz-ben Kisegített az állattenyésztés Vízügyes parlament Tagnap (tartották ifjúsági parlamentjüket a Köaépti- sízavidéíki Vízügyi Igazgató­sági fiataljai, A különböző munkaihelyek közel hétezáz fiatalját kitancveniraégy kül­dött képviselte. Az ifjúsági törvény végre­hajtása érdekében 1974. óta itett intézkedésekről Nagy Illés igazgató számolt be a fiatalok parlamentje előtt, majd az igazgatóság vezetői és a fiatalok — .-élénk esz­mecserén — megbeszélték a további feladatokat. A Műszerkészítő Ipari Szövetkezet kisújszállási üzemegységében Rézműves Béla harmadéves mű­szerésztanuló működés közben ellenőrzi vizsgamunkáját. A képen látható motords mérőmotollá­ból a szövetkezet évenként négyszázat-négyszázötvenet készít a textilipari laboratóriumoknak A kedvezőtlen időjárás nagy károkat okozott a jász­berényi Kossuth Tsz növény­termesztésében. A 272 hek­táron termesztett cukorrépa (hektáronkénti 250 mázsás át­lagtermése csupán 63 száza­léka annak amit terveztek. Kevesebb a vártnál a kuko- ricatemneés is. Mindez 4,5 millió forint kiesést jelentett a gazdaságnak. A tsz vezetői, hogy pótol­ják a kiesést1, elhatározták: az állattenyésztésben növelik a tervezett árbevételt. Ezért az eddigieknél is nagyobb gondot fordítottak a tsz-ben a hizlalásra, az állattartásra. Gondos, előkészítő munká­val. (hatékonyabb hialailási technológiák alkalmazásá­val, igyekeztek túlteljesíteni a gazdaság exporttervét. Az eredmény nem maradt el. A ’tsz állattenyésztői minden eddiginél jobb mi­nőségű, exportra alkalmas hízómairha-állományt nevel­itek, (gondoztak. Az idén ed­dig 276 hízott bikáit értékesí­tettek. Az átvevők kilogram­monként fizettek többet a jószágokért. Bevált és a vártnál job­ban fizetett a birkatenyész­tés is. Az év első háromne­gyedében 2 ezer 100 export- ibáirányt értékesítettek, ez­zel túlteljesítve éves tervü­ket. Az állattenyésztési ága­zat tehát — amely 4 millió forint többlet árbevételt ho­zott a gazdaságnak — szinte teljes egészében pótolta a növénytermesztésiben elszen­vedett veszteséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom