Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. október 31. Közlemény Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének hivatalos, baráti látogatásáról Jugoszláviában Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Dzsemal Bijedics- nek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa el­nökének a meghívására 1976. október 28—30. között hivatalos, baráti látogatást tett a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. A Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke belgrádi tartózkodása során látogatást tett Vidoje Zsarkovicsnál, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság el­nöksége alelnökénél, valamint Sztame Dolanc- nál, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkárá­nál és baráti eszmecserét folytatott velük. A magyar kormányfő és a kíséretében levő személyiségek találkoztak a Szerb Szocialista Köztársaság kormányának képviselőivel, majd ellátogattak Újvidékre ás, ahol megbeszélése­ket folytattak a Vajdasági Szocialista Auto­nóm Tartomány képviselőivel a kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdésekről. A két kormányelnök, Lázár György és Dzse­mal Bijedics baráti munkalégkörben széles körű eszmecserét folytatott a két ország kap­csolatairól, azok továbbfejlesztésének lehe­tőségeiről, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A két kormányéinak elismeréssel méltatta a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság együttműkö­désének fejlődését. Kiemelték, hogy az előre­haladás a két ország kormányai és népei kö­zös törekvésének az eredménye, amely arra irányult, hogy áz adott lehetőségek kihaszná­lásával minél eredményesebben alakuljon a jószomszédi viszony. A két ország kapcsola­tai az egyenjogúság, a kölcsönös bizalom és a megértés, valamint a két ország nemzetközi helyzete és belső fejlődése sajátosságai tisz­teletének szellemében fejlődnek. Megállapították, hogy a kapcsolatok sikeres előrehaladásában jelentős szerepet játszottak a legfelsőbb párt- és állami vezetők találko­zói, a társadalmi, a politikai szervezetek és más intézmények rendszeres kapcsolata. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság baráti kap­csolatainak elmélyítésében nagy szerepet ját­szik a magyarországi horvát, szlovén, szerb nemzetiség és a jugoszláviai magyar nemzeti­ség amelyek a megértés tényezői a két or­szág között és szoros összekötő kapcsot alkot­nak a baráti együttműködésben. A két kormányfő kifejezve megelégedését a kapcsolatok és az együttműködés eredmé­nyei felett, további közös erőfeszítést tartott kívánatosnak, hogy a jövőben is folytatódjék a jószomszédi viszony erősödése. A megbeszélések során a két kormány el­nöke különös figyelmet szentelt a magyar— jugoszláv .kapcsolatok fejlődésének. Hangsú­lyozva, hogy a nemzetközi gazdasági folya­matok nehézségei ellenére sikeresen megvaló­sult a tervezett árucsereforgalom, kiemelték, hogy kétoldalú erőfeszítések Szükségesek az árucsereforgalom további növelésére, a növe­kedést gátló tényezők elhárítására. A gazdasági együttműködés fejlődésében je­lentős szerepet játszik az 1976—80-as idő­szakra szóló ötéves árucsereforgalmi megálla­podás. Eredményes volt az áttérés a szabad devizás elszámolásra. A két ország gazdasága eredményesen működik együtt az olyan nagy objektumok létrehozásában, mint az adriai kőolajvezeték, a közös vegyipari beruházások, Duna—Tisza-csatorna létesítményei, a tim­földipari együttműködés és mások. A két kormányéinak meghatározta a gaz­dasági kapcsolatok további kibővítésének irányelveit, előtérbe helyezve a termelési sza­kosodást és a kooperációt mint a gazdasági kapcsolatok tartós és egyenletes fejlődésének biztosítékait; támogatta az olyan korszerű formák alkalmazását is, mint ipari létesítmé­nyek építésének közös finanszírozása, kölcsö­nös hitelezés és közös beruházás. A két kormány intézkedéseket tesz, hogy a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság és a két ország illetékes szervei kö­vetkezetesen munkálkodjanak az elfogadott irányelvek valóraváltásán. A két kormányfő hangsúlyozta, hogy kéz­zelfogható eredmények születtek a két ország együttműködésének más területein is, "és egyetértettek abban, hogy közös erőfeszíté­sekre van szükség a műszaki-tudományos, a kulturális, az oktatási és a határmenti együtt­működés bővítésére és fejlesztésére. Lázár György és Dzsemal Bijedics széles körű eszmecserét folytatott a nemzetközi kér­désekről, amelyek keretében szó volt a nem­zetközi helyzet enyhüléséről és a világ vál­sággócairól. az európai helyzetről és az euró­pai biztonsági konferencia záróokmányának megvalósításáról, ezzel összefüggésben az 1977. évi belgrádi értekezlet előkészítéséről, vala­mint a calombói konferencia és az el nem kötelezett országok tevékenységéről, a lesze­reléssel kapcsolatos problémákról, a nemzet­közi gazdasági helyzetről, az ENSZ szerepé­ről és más kérdésekről. Megelégedéssel állapították meg, hogy az áttekintett kérdésekben álláspontjaik meg­egyeznek, vagy közel állnak egymáshoz. Ez alkalommal is hangsúlyozták, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság jószomszédi viszonya, annak további fejlődése nemcsak a két ország érdekeit, hanem a béke és biz­tonság erősítését is szolgálja a világ e tér­ségében. A két kormányelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a széles körű eszmecsere, az áttekin­tett kérdésekben létrejött egyetértés hasznos volt és hozzájárult egymás álláspontjának jobb megértéséhez, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság barátságának és együttműködésének to­vábbi erősítéséhez. A magyar kormányfő magyarországi láto­gatásra hívta meg Dzsemal Bijedicset, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnökét, aki a meghívást örömmel elfogadta. (MTI) Munkásgyíílések az SZKP KB plénumáról A Szovjetunióban ezekben a napokban a dolgozók gyű­léseket tartanak, amelyeken megvitatják az SZKP Köz­ponti Bizottsága plénumá­nak és a Legfelsőbb Tanács ülésének dokumentumait. A szovjet emberek támoga­tásukról biztosítják az SZKP és a szovjet kormány bel_ és külpolitikáját, kiemelik Leo- nyid Iljics Rrezsnyevnek, az SIZKP Központi Bizottsága főtitkárának az ország gaz­dasági fejlesztéséhez és a ENSZ-közgyülés Az ENSZ-Jközgyűlés 1. szá­mú, PóLiitikai Bizottságéiban befejeződött az. ülésszak egyik legfontosabb napirendi pontjának, nevezetesen ' az erőszakról való lemondásra vonatkozó szovjet javaslat­nak a megvitatása. Az egyhetes vita után meg­tartott szavazás során a bi­Liszabonban tegnap déle­lőtt megkezdődött a Portugál Szocialista Pánt kongresszu­sa. A háromnapos tanácsko­zás fő témája a párt jövő­ben követendő politikájának meghatározása, A kpngnesz- szus várhatóan állást foglal majd abban a kérdésben is, vajon támogatja-e az egy- párti kormányzás toválbb­bóke megszilárdításához való jelentős hozzájárulását. A dolgozók kötelezettséget vál­lalnak arra, hogy mindent elkövetnek az 1976-os szo­cialista vállalások és az öt­éves terv sikeres teljesíté­séért. Gyűlést tartottak többek között a fekete-tengeri Ilji- csovszk kikötőváros dolgozói is. A gyűlés szónokai kiemel­ték a kommunisták szerepét a magasabb termelékenysé­gért és a jobb minőségért indított mozgalomban. zottság nagy többséggel el­fogadta a szovjet határozat­tervezetet, miután 94 ország delegátusa mellette foglalt állást. A Kínai Népköztár­saság és Albánia küldötte a tervezet ellen tette le vok- sát, az Egyesült Államok és több nyugati ország pedig tartózkodott a szavazástól. folytatásának gondolatát, vagy koalíciót javasol más politikai erőkkel. Lisszabon­ban úgy vélik, hogy ebben a kérdésben vita várható, de a delegátusok többsége ma­gáévá teszi Soares főtitkár­nak azt a javaslatát, hogy folytassák az egypárti ki­sebbségi kormányzást és a vele járó politikai lavirozást. MOSZKVA Edward Gierek a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára az SZKP Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének és Minisztertanácsá­nak meghívására november első felében lengyel párt- és állami küldöttség • élén hiva­talos, baráti látogatást tesz a Szovjetunióban. GENF Szombaton Genfben befeje­ződött a szovjet—amerikai állandó konzultatív bizott­ság ülésszaka. LONDON Az SZKP küldöttségét, amely Borisz Ponomarjov- nak, az SZKP Politikai Bi­zottsága póttagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának vezetésével az angol munkás­párt országos végrehajtó bi­zottságának meghívására tar­tózkodik Nagy-Britanniában, fogadta Anthony Crosland angol külügyminiszter. ÜJ DELHI Az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsa hatá­rozatban szólított fel az ösz- szes hazafias erőknek az in­diai reakció veszélyes offen- zívája elleni mozgósítására. Elfogadták a szovjet javaslatot Portugál szocialisták kongresszusa Megkezdődött az MSZBT országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) zötti barátsóig megjköyeteli tő­lünk — hangsúlyozta Nagy Mária —, hogy elmélyültebb, alaposabb, sokoldalúbb , le­gyen a Szovjetunió, az ott élő emberek munkáját, hét­köznapjait bemutató felvilá­gosító, tájékoztató tevékeny­ségünk is. A szovjet nép hatalmas áldozatokat vállalt és vállal a népek nyugodt jövőjéért, a világ békéjének biztosítá­sáért. Rendkívül fontos te­hát, hogy a jövőben erőtel­jesebben vegyük fel a harcot az antikommunizmus, aszov- jetellenesség minden meg­nyilvánulásával szemben, s Ouöri Mik lös erősítsük a mai szovjet való­ság propagandáját, a Szov­jetunió életét valóságosan tükröző információk terjesz­tését. A magyar—szovjet barát­ság elmélyítése ma elsősor­ban azt követeli tőlünk, hogy következetesen és eredmé­nyesen dolgozzunk hazánk szocialista felemelkedésén, a szocializmus építésén. A fejlett szocialista társadalom építésének eredményei, tár­sadalmi rendszerünk erejé­nek növelése a legnagyobb hozzájárulás barátságunk el­mélyítéséhez. — Mozgalmunk, amely több mint három évtizedre tekinthet vissza, tág lehető­ségeket kínál mindazoknak, akik tenni akarnak nemes céljaink megvalósításáért. Nemcsak az évtizedes ha­gyományokat kell őrizni, ha­nem tovább kell lépnünk és ebben szükség van minden kezdeményezésre, alkotó erő­re, amely egyben a barát­ságért folytatott munka, a mozgalom továbbfejleszté­sét, gazdagítását szolgálja — hangoztatta a főtitkár. Ezután megkezdődött a vi­ta az országos elnökség írá­sos beszámolója, valamint a főtitkár szóbeli kiegészítője feíétt. A vitában felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A közös munka alkotásai megszépítik életünket A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos értekezlete eredményes munkáról, sike­res öt esztendőről adhat szá­mot — hangsúlyozta beveze­tőben. Minden jelenlevő az­zal a jó érzéssel vehet részt a tanácskozáson, hogy ered­ményes és hasznos munkát végzett jó ügyet szolgált, hozzájárult a magyar—szov­jet barátság erősödéséhez, s ezzel egyaránt segítette a bé­ke és a szocializmus nemzet­közi ügyét, s hazánk, népünk legsajátabb érdekeit. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tevékenysége tehát szervesen illeszkedik a párt- a kormány politikájához, amelynek egyik siarkiallatos elve a magyar—szovjet ba­rátság ápolása és erősítése. Barátságunk történelmi gyökerei Óvári Miklós ezután rész­letesen szólt a két nép ba­rátságának mély történelmi gyökereiről, s arról, hogy e barátságiak új borszaka kez_ dődött 1944—45 fordulóján. Az elmúlt több mint három évtized történelmének nagy tanulsága, hogy hazánkban a szocializmus ügye és a Szov­jetunióhoz fűződő barátság és szövetség egymástól elvá­laszthatatlan — folytatta, majd rámutatott: a magyar— szovjet barátság nemcsak a közös harcban hanem a kö­zös munkában is kovácsoló- dott. Ezt a barátságot nem­csak a hazánkban elesett fel­szabadító szovjet harcosok és a Szovjetunióban eltemetett magyar internacionalisták sírhantjai jelképezik, ez a barátság nemcsak emlékmű­vekben él. A közös munka alkotásai körülveszik, gazda­gítják és megszépítik min­dennapi életünket. A Szovjetunió, mint idő­sebb testvér, gazdag tapasz­talatokra tett szert a szocia­lizmus építésében. E tapasz­talatok tanulmányozása, fel- használása. a mi viszo­nyainkra való alkalmazása nélkülözhetetlen segítséget jelent számunkra a fejlett szocialista társadalom építé­sében. Kétoldalú gazdasági kapcsolataink, a KGST kere­tében megvalósuló sokoldalú együttműködés megsokszo­rozza erőfeszítéseinket szé­les perspektívát nyit népgaz­daságunk fejlesztéséhez, biz­tonságot ad terveink megva­lósításához. S ez hazánk számára kü­lönösen fontos, mert nyers­anyagban szegény ország lé­vén, s gazdasági struktúránk miatt is nemzetközi gazda­sági kapcsolataink alakulása nagy mértékben meghatároz­za fejlődésünket. Az SZKP XXIV. kongresz- szusán meghirdetett béke- program, amit a XXV. kong­resszus továbbfejlesztett, s az SZKP Központi Bizottságá­nak legutóbbi ülésén Brezs- nyev elvtárs beszéde ismétel­ten megerősített és számos fontos kérdésben konkreti­zált, népünk teljes egyetér­tésével és támogatásával ta­lálkozik. A továbbiakban megálla­pította : — A Szovjetunióval való mélyen baráti, internaciona- nalista viszonyunk fontos megnyilvánulása kulturális együttműködésünk is, amely mind mértékét, mind pedig jellegét, úgyszintén bizalmi légkörét tekintve, megfelel általános kapcsolatainknak, szerves része azoknak. Óvári Miklós ezután rá­mutatott; a szocialista kultú­ra népeket közelítő erejének bizonyságaként is értékeljük, hogy hazánkban a felszaba­dulás után gyorsan fejlődik a Szovjetunió, a szovjet né­pek iránti barátság és meg­becsülés tudata, érzése. A szovjet művészetek általunk is megismert legjobb értékei nem csupán egy magasrendű esztétikai élmény erejével hódítottak, hanem a baráti szovjet népek életéről, küz­delmeiről, jelent és jövőt építő munkájáról közvetített híradással is. Tudjuk, hogy a szocialista Magyarország, a dolgozó ma­gyar nép iránti rokonszenv és barátság megerősítéséhez, amelyet a Szovjetunióban mindenütt jólesően tapasz­talhatunk, hozzájárult a ma­gyar kultúra értékeinek meg­ismerése is, a szovjet közön­ség legszélesebb rétegeiben. Átérezve a magyar—szov­jet kulturális együttműködés jelentőségét, azon vagyunk, hogy kapcsolata infonak ezen a területén is minél előbbre jussunk. Ezt kívánják köl­csönös érdekeink, ez felel meg mélyen baráti, interna­cionalista szövetségünknek. Ügy gondoljuk, hogy együtt­működésünk eddigi jól be­vált formáit és módszereit megőrizve, további lehetősé­geink vannak a magyar és a szovjet kultúra egymás or­szágába való még természe­tesebb áramlásának előmoz­dítására. A magyar—szovj'et barát­ság erősítése a Magyar Népköztársaság hivatalos po­litikájának alappillére. E cél érdekében dolgoznak állami szerveink, a tömegszerveze­tek, az MSZBT-n kívül más társadalmi mozgalmak és szervezetek is. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság sajátos mozgalmi eszközökkel segíti a magyar —szovjet barátság fejleszté­sét. A társaság jól érti fel­adatait e munkamegosztás­ban. Megszűnt a korábbi párhuzamosság, s minden formális kezdeményezés. Ja­vult az MSZBT együttmű­ködése az állami és társadal­mi szervekkel. Ez javította a munka hatékonyságát, s hoz­zájárult ahhoz, hogy ma ha­zánkban a barátság ápolása egész társadalmunk legben­sőbb ügye. A magyar—szovjet barát­ság több tízezer társadalmi munkását őszinte köszönet illeti lelkes munkájukért. Megragadom ezt az alkalmat, hogy külön és hangsúlyozot­tan megköszönjem mind­azoknak az elvtársaknak és pártonkívüli barátainknak odaadó munkáját, akik ezt az egész népünk számára je­lentős és fontos ügyet szol­gálják. Az ő sokrétű, ötle­tekben gazdag munkájuknak is köszönhető, hogy a Szov­jetunió iránti barátság mé­lyen gyökerezik, él, erősödik népünk érzés- és gondolat- világában ! Szilárd biztosíték A Magyar—Szovjet Baráti Társaság munkájának eddigi eredményei szilárd biztosi- tékot jelentenek arra hogy a társaság nemes feladatát a jövőben is egész társadal­munk javára, sikerrel telje­síti. Pártunk- nagyra értékeli a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság munkáját. A jövőben is számít kezdeményező, a barátság eszméjét és gyakor­latát tovább mélyítő tevé­kenységére . /Felszólalt a vitában V. M. Sztriganov, az SZMBT első elnökhelyettese, az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyet­tese, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttségének ve­zetője. Átadta a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének és a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak üdvözletét, majd utalt arra: — a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kong­resszusa is kiemelten hangsúlyozta a szocialista közösség or­szágaihoz fűződő barátság és együttműködés további erősíté­sének fontosságát. A szovjet dolgozók toválbbi sikereket kívánnak a magyar testvérszervezet aktivistáinak, a mozgalom nemes céljaiért munkálkodóknak együttműködésünk erősítéséért folytatott áldozatos munkájukhoz — mondotta végezetül V. M. Sztri­ganov. i Vasárnap a beszámoló feletti vitával folytatja munkáját az értekezlet. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom