Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-28 / 255. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxvii. évf. 255. sí. 1976. október 28., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KÖZLEMÉNY Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1976. október 26-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1976. október 26-án Ká­dár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizott­ság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a me­gyei pártbizottságok első titkárai, a bu­dapesti pártbizottság titkárai, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának titkárai, az Oktatási Minisztérum és a Kulturális Mi­nisztérium vezetői, valamint a központi sajtó főszerkesztői. A Központi Bizottság Győri Imre elv- társnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján megtárgyalta és el­fogadta a párttagság marxista-leninista felkészültségéről, a párt propagandá­jának tapasztalatairól, néhány főbb elvi kérdéséről szóló jelentést és határozatot hozott a további feladatokról. A Központi Bizottság ülésének napi­rendjén ezenkívül szervezeti, személyi kér­dések szerepeltek. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kong. resszusa, amely meghatározta a fejlett szo­cialista társadalom építésének feladatait, megállapította: az új teendők fokozott köve­telményeket támasztanak a párt szervezetei­vel ég a pánt tagjaival szemben. A Központi Bizottság ezzel összhangban áttekintette a marxista:—leninista propaganda és oktatás helyzetét, megszabta a további tennivalókat. Csak a forradalmi elmélettel felvértezett párt, az elméletileg jól képzett, a marxista— leninista elvek szellemében küzdő, dolgozó párttagság képes egész népünket mozgósítani nemzeti programunk valóra váltósára, a fej­lett szocialista társadalom megteremtésére. € A Központi Bizottság a párttagság ide­■■ ológiai felkészültségét, a pártpropagan­da helyzetét behatóan vizsgálva hangsúlyozta a marxista gondolkodás fejlesztésének növek­vő társadalmi jelentőségét. A marxizmus— leninizmus élő, fejlődő tudomány, a forradal­mi munkásmozgalom kipróbált elmélete. Pár­tunk tevékenységében a marxizmus—leniniz­mus elveiből, a magyar forradalmi munkás­mozgalom és saját csaknem hat évtizedes harcának tapasztalataiból indul ki, s épít a nemzetközi kommunista mozgalom minden osztagának, a Lenin alapította Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag elméleti és gyakorlati tapasztalataira. A marxista—le­ninista elmélet mélyebb elsajátítása, a tár­sadalomtudományok új eredményeinek is­merete és alkotó alkalmazása a fő forrása s egyben biztosítéka annak, hogy a párt sike­resen vezesse a szocialista építőmunkát. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a párt, a párt­tagság még felkészültebben teljesítse felada­tát a politika valóra váltásában, a közélet­ben, a munkában, és eredményesen mozgó­sítsa a társadalom erőit szocialista nemzeti Céljaink elérésére. A Központi Bizottság megállapította, hogy a marxizmus—leninizmus esz­méinek terjesztése a párt egész tevékenysé­gében jelentőségének megfelelő helyet fog­lal el. A marxista propagandában meghatá­rozó szerepe van a pártotktatásnaik. Hazánkban az utóbbi időben évente átlag­ban több mint 2 millió 200 ezer ember vett részt a marxista—leninista képzésben, tanul­mányozta ideológiánkat a pártoktatásban, a KISZ, a szakszervezetek,, a Hazafias Nép­front szervezésében és az egyetemeken, fő­iskolákon. A szervezett pártoktatásban ta­valy a párttagok 73 százaléka, s rajtuk kívül jelentős számú pártonkívüli tanult. Az egye­temek és a főiskoláik nappali és levelező ta­gozatain mintegy 110 ezren foglalkoztak a marxizmus—leni n izmus kérdései vei. A sajtó, a rádió, a televízió, valamint a politikai könyvkiadás megnövekedett figyel­met fordított az ideológiai kérdésekre, hoz­zájárulva eszméink terjesztéséhez. O A pártoktatás szervezete megfelel a követelményeknek. A különböző okta­tási formák — előadássorozatok, vitafóru­mok, tanfolyamok., esti iskolák, esti egyete­mek, pártiskolák — egymást kiegészítő, egy ‘másra épülő rendszert alkotnak. Ez lehető­vé teszi a párttagoknak és pártonkívüilieknek a folyamatos ismeretszerzést és a magasabb szintű továbbképzést is. Az MSZMP politikai főiskolája, budapesti és megyei oktatási igazgatóságai, amelyek megkülönböztetett szerepet töltenek be a pártoktatásban. eredményesen végzik mun­kájukat. A pértoktatás tartalma általában megfelel a politikai és ideológiai szükségleteknek, a résztvevők érdeklődésének. A filozófia, a politikai gazdaságtan, a munkásmozgalom története mellett kellő hangsúlyt kaptak benne társadalmi életünk fő kérdései. Az oktatás színvonala javult; a propagandisták a marxista társadalomtudományok legújabb eredményeinek ismertetésére törekedtek. A Központi Bizottság elismerését és kö­szönetét fejezi ki annak a mintegy 42 ezer propagandiátának, oktatónak, s több. tízezer előadónak, akiknek túlnyomó részt társadal­mi munkában tudásával, szorgalmával a legtöbbet tette és teszi a- párttagok marxis­ta—leniniista ismereteinek, képzettségének nö­veléséért. 4 A párttagság elméleti, politikai kép- ■ zettsége az elmúlt években gyarapo­dott; világnézeti megalapozottsága tovább szilárdult. Jobban eligazodik a szocializmus építésének aktuális kérdéseiben, reálisabban ítéli meg a társadalmi folyamatokat, nagyobb hozzáértéssel oldja meg feladatait. A XI. kongresszust követően a párttagok nagyobb figyelmet fordítanak a társadalmi fejlődés új kérdéseire. Fokozódott érdeklődé­sük a társadalomtudományok iránt. Ennek is köszönhető, hogy növekedett a tanulási ked­vük, eszmei igényességük, kritigusabbak ön­magukhoz és környezetükhöz, tevékenyebben vesznek részt a közéletben. 4 A Központi Bizottság az eszmei nevelő- “ munka továbbfejlesztésének kérdéseit vizsgálva megállapította: a pártoktatásnak az a feladata, hogy a XI. kongresszus követel­ményeinek színvonálára emelje a párttagság ideológiai felkészültségét. Ezt az oktatás mi­nőségének javításával kell elérni. A pártoktatás marxista*—leninista alapelvei­nek ismeretének elmélyítésével, a jelen teen­dőinek és a fejlődés távlatainak bemutatásá­val készítse fel a párttagságot, hogy a jövő­ben is eredményesen dolgozzon szocialista céljaink megvalósításán. Küzdje le az elmé­let leegyszerűsítésére, mechanikus elsajátítá­sára irányuló törekvéseket. Ügy fejtse ki és terjessze forradalmi elméletünket, hogy az a ■gondolkodást és a cselekvést még jobban meg­határozó meggyőződéssé váljék. Vértezzen fel mind a dogmatizmus, mind a revizionista téveszmékkel szemben. Az oktatási programok jobban épüljenek a marxizmus—leninizmus klasszikusai, Marx, Engels, Lenin műveire. A sokoldalúbb és el­mélyültebb munka megköveteli, hogy a párt­tagok — különösen a propagandisták — az eddiginél alaposabban tanulmányozzák a klasszikusokat. A pártoktatás erősítse annak felismerését, hogy forradalmi tanításaink a valóságos társadalmi folyamatokban, ellent­mondások feltárása és leküzdése közepette jutnak érvényre. Jelentőségének megfelelően több figyelmet kell fordítani pártunk tapasztalatainak köz­kinccsé tételére. A párt munkájának, küzdel­meinek története időtálló tanulságokat ad a szocialista Magyarország megteremtéséhez. A párt általánosítható elméleti, politikai követ­keztetéseinek jobb megismerése és megis­mertetése hozzásegít a marxizmus alkotó al­kalmazásához. a hibák elkerüléséhez, fegyvert szolgáltat a jobb- és bololdali torzításokkal szemben. Váljanak még jobban az oktató-nevelő munka részévé a kommunisták nemzetközi (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György Jugoszláviába utazott Lázár György, a Miniszter­itainács elnöke Dzsemal Bije- dicsnek, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság Végrehajtó Tanácsa elnöké­nek meghívására tegnap hi­vatalos baráti látogatásra Jugoszláviába utazott. A Minisztertanács elnökét útjára elkísérte Faluvégi La­jos pénzügyminiszter, Roska István külügyminiszter-he­lyettes, Tordai Jenő külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes, dr. Marczali László kul­turális miniszterhelyettes, Liítvai István kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes. Tegnap megkezdődött Szolnokon a megyei úttörőparlament. A tanácskozás első napjának eseményeiről a 3. adaton szá­molunk be * (Foto: Nagy Zsolt) Megkezdődött az ipari szövetkezetek kongresszusa FELSZÓLALT A KORMÁNY ELNÖKE Csaknem ezer kollektíva több mint 300 000 dolgozójának képviseletében 523 szövetkezeti küldött és mintegy 200 meg­hívott részvéteiével kezdte meg munkáját tegnap reggel az Építők Székházában az Ipari Szövetkezetek VII. kongresz- szusa, A tanácskozáson megjelent Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottágának tagja, a kormány elnöke és Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes. Ott volt az MSZMP KB és a kormány több tagja, az országos főhatóságok, a magyar szövetkezeti mozgalom társ-ágazatainak, valamint a társa­dalmi és tömegszervezetek számos vezetője is. A kongresszus résztvevőit az elnöklő Ferenci Tibor, az Országós Tanács tagja köszöntötte. Javaslatára egy­hangú határozattal megvá­lasztották a kongresszus tiszt­ségviselőit, munkabizottsá­gainak tagjait és elfogadták a napirendet. Ennek értel­mében megvitatják az Or­szágos Tanács beszámolóját, a felügyelő bizottság jelenté­sét, állást foglalnak az Or­szágos Tanács munkájáról és az ipari szövetkezetek előtt álló feladatokról, valamint a szövetkezeti törvény és az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet to­vábbfejlesztéséről. Továbbá napirendre kerül az OKISZ alapszabályának módosítása és az Országos Tanács ki­egészítése. Rév Lajos, az OKISZ el­nöke egészítette ki szóbeli referátummal az Országos Tanácsnak az elmúlt öt év gazdasági és társadalmi mun­kájának eredményeit össze­gező, s az elkövetkező évek feladatait körvonalazó írásos beszámolóját. Reu Lajos Szocialista tulajdonnal szocialista módon gazdálkodnak Rév Lajos bevezetőben hangsúlyozta: az előterjesz­tett dokumentumok megfe­lelnek a párt XI. kongresz- szusa -határozatának, a kong­resszuson elfogadott prog­ramnyilatkozatnak, s össz­hangban vannak a párt iránytmutató állásfoglalásai­val mind a szövetkezeti tör­vény időszerűvé vált módosí­tásának alapelveiről és az érdekképviseleti szervektől elvárt magasabb követelmé­nyekkel, mind pedig az új típusú munkamódszerrel és munkastílussal, s jól szolgál­ják az elkövetkező évek fel­adatainak sikeres megvalósí­tását. Az országos tanács beszá­molójából is kitűnt. hogy számottevőek a gazdaság) eredmények. Az 1975-ben el­ért. a tervezettet meghaladó (Folytatás a 3. oldalon) Népesedéspolitika Eredményekről és a gondokról Tegnap délelőtt tartotta el­ső ülését a Hazafias Népfront közelmúltban öt évre meg­választott megyei bizottsága. A megyei értekezlet közpon­ti témájaként a népesedés­politikai határozat megvaló­sulásának eddigi tapasztala­tai szerepeltek. Oláh János, a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottságának titká­ra áttekintést adott a nép- frontbizottságok. aktivisták munkájáról. A beszámolót követő hozzászólásokban a bizottság tagjai szóltak azok­ról az eredményekről és gondokról, amelyeket a gyer­mekneveléssel, a gyermek- gondozással kapcsolatban ta­pasztaltak. A HNF megyei bizottságá­nak tagjai ezt követően be­számolót hallgattak meg a népfront-kongresszuson részt vett Szolnok megyei delegá­ció munkájáról és az ottani tapasztalatokról. Hatszázezer tonna műtrágya a Tiszamenti Vegyiművekből (Tudósítónktól) A Tiszameniti Vegyiművek két szuperfoszfát gyára az idén 600 ezer tonna műtrá­gya gyártását tervezte a me­zőgazdaság részére. A szo­cialista munkaverseny egyik jelentős pontjaként 20 ezer tonna többlettermelést is vállaltak. Kilenc hónap alatt ■terven felül 16 700 tonna szu- perfoszfát műtrágyát állítot­tak elő, granulált, szemcsé- zett műtrágyából pedig 3000 tonnával tetézték a tervet. A mezőgazdasági üzemekben népszerű, kettős- hatóanyagú, foszfor-káli talajevőpótló termelési előirányzatát is 1200 tonnával túlszárnyalták. Az első háromnegyed év len. dületének, folytatását azon­ban kellemetlen epizód aka­dályozta: az utolsó negyed­év elején, októberben nem érkezett meg időben az im­port nyersfoszfát. A két ter­melő üzem emiatt egyhetes pihenőre kényszerült, vagyis napi kétezer, együttesen 14 ezer tonna műtrágya esett ki a termelésből. Az átme­neti állapot után végre — végre — ha késedelmesen is — megérkezett az import nyersfoszfát, és ismét vissza­álltak a korábbi termelési szintre. A gyártás menetét az űj körülményeknek meg­felelően á t p rog na m ózták: mivé] ebben az időszakban a mezőgazdasági üzemek, fő­leg a foszfor és a káli ható­anyagú műtrágya iránt je­lentkeznek nagyobb igénnyel ezt a terméket gyártják fo­kozott erővel. A vegyiművek dolgozói a kiesés ellenére a 600 ezer tonnás éves tervelőirányza­tot mindemképpen biztosít­ják. Ennek technológiai fel­tételét is megteremtették, hisz a két gyár egyhetes kényszerpihenője idején el­végezték a szükséges kar­bantartási műveleteket. Bíz­nak abban is. hogy vasúti vagon hiány sem lesz gátja az év utolsó negyedében a fokozott ütemű, folyamatos termelésnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom