Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-28 / 255. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. október 28. KÖZLEMÉNY Az MSZMP Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) harcának tanulságai, a testvérpártok együtt­működéséből születő eredmények, a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom ideoló­giai és gyakorlati tapasztalatai. A pártoktatás fejlessze a párttagság dialek­tikus és történelmi materialista szemléletét, melynek segítségével felismerheti korunk és társadalmunk átfogó törvényszerűségeit, ten­denciáit, konkrét összefüggéseit, megértheti a fejődésünkkel együttjáró ellentmondásokat, s megoldásuk útjait. A társadalomtudományi kutatás — alapve­tő feladatának részeként — jobban töreked­jen az eszmei nevelőmunka igényeinek kielé­gítésére. Segítse megválaszolni azokat a kér­déseket, amelyeknek tisztázása különösen fontos a párttagság elméleti színvonalának emelésében, a párt gyakorlati tevékenységé­nek fejlesztésében. A sajtó, a rádió, a televizi, valamint a po­litikai könyvkiadás saját eszközeinek és lehe­tőségeinek jobb kihasználásával járuljon hoz­zá a marxis tá—leninista eszmék szélesebb körű fejlesztéséhez, a tudományos világnézet elmélyítéséhez. O A Központi Bizottság felhívja a figyel­. " hogy a propaganda meggyőzően fejtse ki marxista elveinket, amelyeknek, alapján megválaszolhatók a hazai építőmun­kával, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom fejlődésével, valamint a szocialista és a kapitalista világrendszer ideológiai har­cával^ kapcsolatos új kérdések. Az aktuális ideológiai kérdések között az eddiginél is na­gyobb figyelmet kell fordítani a fejlett szo­cialista társadalom építésével, az államhata- lom jellegével, a szocialista hazafisággal és a proletár internacionalizmussal összefüggő té­mákra. a) A fejlett szocialista táirsadiallom megte­remtése minden területen, nagyobb követel­ményekét támaszt. Növekszik a kölcsönhatás a gazdasaga és a politikai, a társadalmi fejlő­dés objektív és szubjektív feltételei, az anyagi javak termelése és a szocialista életmód kö­zött, A dolgozók mozgósításának, aktivitásá­nak; általában a pozitív társadalmi magatar­tásnak fokozott jelentősége van. A munka ha­tékonyságának növelése a (gazdasági tevé­kenységen is túlmutató, szélesebb érvényű Ikövétellmény, seg,lti a társadalmi erőforrások és tartalékok feltárását, a kiegyensúlyozott haladást céljaink felé. A társadalmi fejlődés sajátosságainak és (törvényszerűségeinek ismerete elengedhetet­len feltétele az alkotó (marxista—leninista (gondolkodásnak. A fejlett szocializmus kér­déseinek tanulmányozása növeli a társadalmi tudatosságot, ' erősíti és gazdagítja a szocia­lista közgondolkodást. Hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom tagjai a növekvő lehetőségek között mind jobban megtalálják képességeik ktiíbonitakoztatásáinaik a közösség számaira is leghasznosabb módját, elősegíti a szocialista életmód térhódítását. b) A hatalom a világfejlődés jelenlegi sza­kaszában minden társadalom alapkér­dése; nálunk a munkásosztály hatalma a szo­cialista építés feltétele. Hazánkban a mun­kásosztály hatalmát megtestesítő proletárdik­tatúra állama történelmi szükségszerűségként jött létre. A munkásosztály a hatalom gya­korlásába bevonja a parasztságot, az értelmi­séget, a legszélesebb tömegeket. A szocia­lista állam valamennyi dolgozó osztály és állampolgár érdekeit fejezi ki, minőségileg' különbözik minden kapitalista államtól, amely bármilyen formában is, de a monopoltőke, a burzsoázia uralmát jelenti. A fejlett szocialista társadalom megterem­tésének alapvető feltétele a demokrácia min­denoldalú kibontakoztatása, elmélyítése. Szo­cialista társadalmunkban főkről fokira fejlőd­nek és mindinkább kiteljesednek a kormány­zás, az igazgatás demokratikus módszerei. A szocialista demokrácia fejlődése biztosítja az állampolgárok érdemi részvételét a közügyiek intézésében, segíti a társadalomban rejlő erő­források feltárását és hasznosítását, a magas fokú társadalmi felelősségérzet, az alkotmá­nyos rend és az állampolgári fegyelem érvé­nyesítését. A szocialista állam szerepének, fejlődésé­nek alapos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a forradalmi folyamatot leginkább előre­vivő funkcióit — napjainkban a gazdasági szervező és a kulturális nevelő funkciót — mind teljesebben kibontakoztassuk. Az álla­mi teendők demokratikus, szakszerű ellátása előmozdítja a társadalmi érdek hatékony ér­vényesülését, s közelebb visz ahhoz a hosz- szabb távon és fokozatosan megvalósuló cél­hoz, hogy a proletárdiktatúra állama össz­népi állammá váljék. c) Pártunk, munkásosztályunk örököse és folytatója minden haladó történelmi ha­gyománynak, letéteményese nemzeti múltunk minden valódi értékének. Népünket, ifjúsá­gunkat ezek tiszteletére és megbecsülésére neveli. Munkásosztályunk és forradalmi párt­ja, mint társadalmunk vezető ereje, kifeje­zője a nemzeti érdekeknek és felelősségeit vi­sel a nemzet sorsának alákulásáért, népünk, nemzetünk igazi érdekeit ma és a jövőben a szocializmus testesíti meg. Építő munkánk nagy lendítő ereje a cselekvő szocialista haza- fiság, amely közösségi aktivitást, munkát, ál­landó készenlétet jelent a haza szolgálatára. Hatalmas erőforrás számunkra, hogy a fej­lett szocialista társadalom megteremtését né­pünk nemzeti programjának tekinti. A hazafiság és a proletár internacionaliz­mus a rendszerünk, eszményeink iránti elkö­telezettségnek két oldala, s a szociálist^ tár­sadalom felépítéséért, a kommunizmus világ­méretű győzelméért folytatott nemzetközi harc alapvető követelménye. A proletár in­ternacionalizmus politikánk sarkalatos elve, amely jelenti; a nemzeti és a nemzetközi érdekek egyeztetésére, a kom­munista és munkáspártok közti egy­ség megteremtésére irányuló törekvést; a köl­csönös támogatást, elvtársi együttműködést; a rendszeres kétoldalú és sokoldalú vélemény- cseréket, a mozgalmiunk alapját képező mar­xista—leninista elmélet közös erőfeszítéssel történő továbbfejlesztését, ideológiai együtt­működésünk erősítését, a tapasztalatok álta­lánosítását; a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív álláspont és cselekvés kialakítá­sát a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján. A proletár internacionalizmus magában foglalja a köl­csönös szolidaritást és érdekeltséget egymás sikereiben. A szocialista közösség országainak mind sokrétűbb politikai, gazdasági, ideológiai együttműködése a proletár internacionalizmus gyakorlati megnyilvánulása. A tőkés világban küzdő forradalmi erők határozott fellépése a monopoltőke uralma ellen és a felszabadult országok népeinek im­perialistaellenes harca értékes támogatás szo­cialista épíitőmunkánkhoz, a közös erőfeszíté­sekhez. Ugyanakkor őket is segíti a szocializ­mus léte, fejlődése és az a szolidaritás, ame­lyet küzdelmükkel a szocialista országok né­pei, kommunista és munkáspártjai vállalnak. Eszméinktől, társadalmi céljainktól, szocia­lista hazafi súgunk tartalmától idegen mind a burzsoá nacionalizmus, mind a kozmopolitiz- mus, bárhol, bármilyen régi vagy új formá­ban jelentkezzék is. Pártunk a proletár inter­nacionalizmus szellemében mindig fellépett és a jövőben is fellép az antikommunizmus és a szovjeteHenesség minden válfaja ellen, mivel a nemzetközi reakciói ezeket fő fegyverként alkalmazza a haladó erőkkel szembeni- álta­lános törekvéseiben. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártoktatás szervezeti tökélete­sítésével is a propagandamunka minőségi fej­lesztését kell segíteni. Az oktatás bevált szer­vezetének fenntartása és a kialakult hallgatói létszám mellett nagyobb figyelmet kell for­dítani a marxista tudás gyarapításának párt­iskolán kívüli formáira, az önálló tanulásra, az alapozó oktatáson túlmenően a tovább­képzésre, a propagandisták rendszeres kép­zésére és továbbképzésére, a tananyagok szín­vonalának emelésére. Ugyanakkor szükség van az oktatás egyes formáinak jobb össze­hangolására. A pártoktatás céltudatosságát és tervszerűségét növelve a párttagokat a szer­vezett oktatás különböző tanfolyamaira a po­litikai szükségleteknek, a résztvevők érdek­lődésének mleigféMően kell! javasotM1 és fel­venni. A Központi Bizottság megállapítja; a pro­pagandistákkal szemben a legfőbb követel­mény, hogy magas elméleti színvonalon, al­kotó felfogásban terjesszék a marxizmus— leninizmus tanításait és sokoldalúan ismer­tessék a párt politikáját. Szüntelenül fejlesz- szék tudásukat, előadói készségüket, pedagó­giai ismereteiket. Szükségesnek tartja hogy a társadalomtudományokkal foglalkozó kuta­tók, szakértők mind nagyobb számban kap­csolódjanak be a propagandamunkába. ^ A Központi Bizottság felhívja a párt- bizottságok figyelmét, hogy minden szinten rendszeresen foglalkozzanak elméleti kérdésekkel, mérlegeljék döntéseik ideológiai, politikai hatásait. Fogják össze és szervezet­ten hasznosítsák a meglevő szellemi erőket az ideológiai képzésben és nevelésben. Nyújt­sanak érdemi támogatást a tömegszervezetek­ben és az állami vonalon folyó politikai ok­tatáshoz. A pártaiapszervezetiek feledőislenl, önólllóain irá­nyítsák és szervezzék a hatáskörükbe tartozó pártpropagandát. A párttagok képzésével, ne­velésével segítsék a szocialista építőmunka napirenden levő kérdéseinek megértését, a tudatos alkotó cselekvést. A pártvezetőségek alakítsanak ki jó munkakapcsolatot a propa­gandistákkal, folyamatosan tájékoztassák őket a gyakorlati munka kérdéseiről, és ismerked­jenek meg az oktatás eszmei, politikai tapasz­talataival. Valamennyi pártszervezetben le­gyenek tudatában annak, hogy az oktató­nevelő munka a pártélet fontos, nagy tömege­ket átfogó területe, mely hatással van a kom­munisták egész tevékenységére. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a párttagság ideológiai felkészültségének nö­velése útján a Magyar Szocialista Munkás­párt még jobban betölti történelmi küldeté­sét: a fejlett szocialista társadalom építésé­nek vezetését. A Központi Bizottság elvárja a pártszervezetektől, hogy mindennapi tevé­kenységükben nagy figyelemmel foglalkozza­nak az eszmei nevelőmunka feladataival. Fel­hívja a kommunistákat, hogy mélyítsék el marxista—leninista tudásukat, éljenek és dol­gozzanak eszméink szellemében szocialista hazánk további felvirágoztatásáért. * * * A Központi Bizottság ülése a továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott: — Pullai Árpád elvtársat, a Központi Bi­zottság tagját más fontos megbízatás miatt, érdemei elismerése mellett központi bizottsági titkári tisztsége alól felmentette: — Borbély Sándor elvtársat, a Központi Bi­zottság tagját felmentette a KB ipari, mező- gazdasági és közlekedési osztályának vezetői tisztségéből és megválasztotta a Központi Bi­zottság titkárává. — A Központi Bizottság ajánlásokat foga­dott el állami tisztségek betöltésére. (MTI) Megnyílt a szocialista országok első tudományos diákköri konlerenciája 0 KB áj titkára Borbély Sándor 1931-ben Nagyban községben született. Munkás csalfádból szárma­zik. 1947 óta vesz részt a munkásmozgalomban, s 1950 óta tagja a pártnak. 1949-ig szerszámlakatos­ként dolgozott a Csepel Mű­vekben. Ezt követően füg­getlenített ifjúsági vezető­ként tevékenykedett, járási MINSZ-titkár volt Kecske­méten és Kiskunhalason, ké­sőbb a Pest megyei D1SZ- Bizottság munkatársa, majd titkára. 1953-tól a DISZ köz­ponti vezetőségének főinst­ruktora. 1955-ben a Szovjetunióban elvégezte a Komszomol Fő­iskolát. Hazatérése után a Csepel Vas- és Fémművek DISZ-bizottságának első tit­kári tisztségét töltötte be. 1956 decemberében tagja volt a párt ifjúsági bizottsá­gának, majd a KISZ szerve­ző bizottságának. Tagja a párt csepeli intéző bizottsá­gának, pártszervező. 1957- től pedig a KISZ KB titká­ra, s egyben a KISZ buda­pesti bizottságának első tit­kára. Ugyanebben az évben, az első országos pártértekez­leten, az MSZMP Központi Bizottságának póttagjává vá­lasztották. 1959—62 között elvégezte az SZKP KB 3 éves pártfő- iskoláját. 1962-től 1966-ig a csepeli Vas- és Fémművek pártbizottságának titkára. Ezt követően a XXI. kerületi pártbizottság első titkára, 1970-től pedig a Csepel Vas­es Fémművek pártbizottsá­gának első titkára. A X. kongresszus óta a Központi Bizottság tagja. 1975-től a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedé­si osztályának vezetője. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1976. október 26-i ülésén a KB titkárává vá­lasztotta. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen tegnap megnyílt a szocialista országok első tudományos diákköri konfe­renciája, amelyen tíz test- vérország mintegy százötven fiatal képviselője tanácsko­zik közös feladataikról, együttműködésük további tehetőségeiről és módjairól. Az egyetem aulájában rende­zett ünnepélyes megnyitó ülésen részt vettek a szocia­lista testvérországok ifjúsági szervezeteinek vezetői és ott voltak a magyar felsőoktatá­si intézmények képviselői is. Az elnökségben . foglaltak helyet dr. Maróthy László a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára, Óvári Miklós, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá_ gának tagjai is. A DlVSZ-induló elhangzása után dr. Maróthy László köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd a rendező­szervek — a KISZ Közpon­ti Bizottsága, az Oktatási Minisztérium és . a Magyar A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka teg­nap délelőtt a Kremlben megkezdte munkáját, az ülés­szakot Vitalij Ruben, a Leg­felsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke nyitotta meg. A megnyitót követően jó­váhagyták az ülésszak napi­rendjét, amelyben szerepel a Legfelsőbb Tanács elnöksége új alelnökeinék megválasz­tása, az 1976—198Ö-as évek­re szóló X. népgazdasági terv és az 1977. évi népgazdasági Tudományos Akadémia ne - vében — megnyitotta a négy napos nemzetközi tanácsko­zást. Többek között hangsú­lyozta: . A testvéri szocialista or­szágok ifjúsági szövetségei- nék, egyetemeinek és főisko­láinak munkájában jelentő, a tudományos diákköri mun­ka szerepe, a hallgatók szak­mai felkészítése, a tudomá­nyos kutatómunka módsze­reinek elsajátítása. Egymás eredményeinek, tapasztala­tainak megismerése — kö­zös ügyünk. Bízunk benne, hogy ez a nemzetközi ta- nácsíkozás mindannyiunk számára hasznos lesz, új le­hetőségeket nyit a további mozgalmi, szakmai és tudo­mányos együttműködésire, s bízunk abban is, hogy ta­nácskozásunkat nemzetközi tudományos diákköri konfe­renciák sora követi majd. Ezt követően Óvári Miklós tartott előadást, amelyet hol­napi lapszámunkban ismer­tetünk. terv törvényjavaslatának elő­terjesztése, az 1975. évi álla­mi költségvetés végrehajtá­sáról szóló beszámoló. A napirend jóváhagyása ultán a küldöttek egyhangú­an a Legfelsőbb Tanács el­nökségének elnökhelyettesei­vé választották A. F. Vat- csenkót, az Ukrán Legfel­sőbb Tanács elnökét, P. G. Gilasvilit, a Grúz Legfel­sőbb Tanács elnökét és A. Sz. Barkauszkaszt, a Litván Legfelsőbb Tanács elnökét. Megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése HANOI A VDP alapszervezetei és pántsejtjieii Vietnam szerte taggyűléseken készülnek a pánt IV. kongresszusára,, megvonják tevékenységük mérlegét, megvitatják az új szervezeti szabályzat terve­zetét és javaslatokat terjesz­tenék a kongresszus elé. GENF Ma kezdődnek Genfiben a rhodesiai rendezésit célzó tár_ igyálások, a nemzeti felszaba ­dító mozgalmak, valamint Naigy-Britaninia és Salisbury nezsimjének képviselői kö­zött. PÁRIZS « Giscand d’ESitaiing francia köztársasági elnök meghívá­sára szerdán délután két és félnapos hivatalos látoga­tásra érkezett Párizsba Já­nos Károly spanyol király. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés szociá_ üis, humanitárius é« kulturá­lis kérdésekkel foglalkozó bizottságában — a dél-afrikai gyarmati és fajüldöző rend­szereknek nyújtott politikai, katonai, gazdaságii ésmásirá­flrab csúcsértekezlet Kedden este — másfél órás záróüléssel — véget ért az arab államfők kairói ér­tekezlete. A tanácskozásról kiadott záróközlemény, ame­lyet valamennyi résztvevő aláírt, kimondja: véget kell vetni a libanoni vérontás­nak, megfelelő feltételeket kell biztosítani arra, hogy a jövőben ne ismétlődhessék meg az annyi áldozatot és anyagi kárt okozott polgár- háború. biztosítani kell az ország újjáépítését és garan­tálni kell a palesztin nép igazságos harcának feltéte­leit. A záróközlemény üd­vözli a rijadi hatos értekez­leten született ajánlásokat és megállapodásokat, felhív a tűzszünet betartására és el­utasítja Libanon bármilyen nyú támogatás következmé­nyeit vizsgáló napirendi pontról folyó vitában felszó­lalt Varga Tamás, a magyar küldöttség tagja is. BANGKOK Thaiföldi hivatalos szemé­lyiségek szerdán közölték, hogy az úgynevezett Numero 22. katonai rendelet értelmé­ben az elmúlt időszakiban többsaáz személyt letartóz­tattak. A 22. számú rendelet lehetővé teszi, hogy megha­tározatlan időiig vádemelés nélkül bebörtönözzék a ./tár­sadalomra veszélyes” szemé­lyeket. formában történő felosztását. A záróközlemény eluta­sítja a Libanon belügyeibe való bármiféle beavatkozást. Elutasítja a beavatkozást a palesztin mozgalom belső ügyeibe is, ugyanakkor — a korábbi határozatoknak meg­felelően — megerősíti, hogy a Palesztinái felszabadítási mozgalom a palesztin nép egyetlen törvényes képvise­lője. Kimondja: a palesztin mozgalomnak távol kell tar­tani magát az arab államok belügyeiitől. A csúcsértekezlet a közös közleményen kívül egy ha­tározatot is elfogadott. En­nek első pontja kimondja, hogy a csúcsértekezlet elfo­gadja a rijadi hatos értekez­let javaslatait. SZÓFIA Szófiában tegnap délután megkezdődött a bolgár nem­zetgyűlés őszi ülésszaka. PANAMA A lati n-amerikai egység­szervezet Panamában tartott II. kongresszusa záródoku­mentumot fogadott el, amely (közös harcot sürget a gyar­mati elnyomás minden for­mája ellen, és elítéli az em­beri jogok megsértését a kontinensen. BUENOS AIRES Elbocsátották az argentin állami víz- és elektromos műveik 510 alkalmazottját, mert résztvéttek a fővárosi elektromos müvek dolgozói - nak október 5-től 20-ig tar­tott sztrájkjában. MADRID öt év útón szabadon meg­jelenhet a Madrid című, li­berális beállítottságú spanyol esti lap. A spanyol legfel­sőbb bíróság hatálytalanítot­ta az 1971. mavemben 25-én elrendelt betiltást és a ki­adónak Okozott károk megté­rítésére kötélezte a kor­mányt Lenin-renddel tüntették ki a Kazalt KP KB első titkárát A Kremlben tegnap át­nyújtották a Lenin-rendet és másodszor a Szocialista Mun­ka Hőse címmel járó Sarló és Kalapács arany Érdem­érmet Dimmuhamed Kuna- jevnek, az SZKP KB Politi­kai Bizottsága tagjának a Kazah Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának. A magas kitünte­tést azzal érdemelte ki, hogy sikeresen mozgósította a köz­társaság kommunistáit és összes dolgozóit a mezőgaz­daság fejlesztésére vonatko­zó kongresszusi határozatok teljesítésére. A kitüntetések átnyújtá- sánál jelen volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára és más szovjet veze­tők, Elfogadták a rijadi egyezményeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom