Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-03 / 234. szám
1976. október 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 PALOTASI ALLniUll GAZDHSAG ^ Cél: az export fokozása Hia valamely mezőgazda- sági üzem főképp csak gyenge termőképességű földekkel rendezik, akkor nem látszik rossz választásnak az állattenyésztés intenzív fejlesztése. Ha olyan állatot akarnak tartami, amely szinte tömegtakarmány nélkül él, 'akkor a kacsára is eshet a választás. S mivel az előbbi feltételek a Palotási Állami Gazdaságban egybeesnek, így az üzemben a kacsatar- tásmak 15 éves múltja van. A tenyésztési és hizlalási kombinát építését 1962-ben kezdték meg, és első lépésként 3 óv alatt 13 millió forint értékű beruházást fejeztek be. Ekkor 5 ezer törzskacsát tartottak és a tenyésztésen túl a keltetéssel és a hizlalással is foglalkozni 'kezditek. Az egy tojóra jutó tojástermelés 116, a kelé- si eredmény 70 százalékos volt, s a hizlalás után 45 vagon áiru hagyta el a telepet. A gazdaság szakemberei elégedetlenek voltak az eredményekkel, ezért az elkövetkezendő időszakban a minőségi mutatók javítását tűzték ki célul. Emelni kívánták a tojástermelést, és azt akarták elérni, hogy 56 napnál korábban két kiló negyven dekára hízzanak a pecsenyekacsák. Dániából hoztak be 'magasabb genetikai képességű temyészanya- got, s ez a termelési mutatók javulását eredményezte. A tojástermelés elérte a 121 darabot, a kelési arány a 73 százalékot, és 51—52 nap után a kívánt súlyon értékesítették a kacsákat. Kacsatartási és tenyésztési rendszer Erre már több üzem is felfigyelt, és 1968-ban arra kérték a Palotási Állami Gazdaság vezetőit, hogy állítsanak elő megfelelő minőségű napos- és előnevelt kacséit, amelyet majd ők, a csatlakozó termelők meghizlalnák. A kacsatenyésztésd és hizlalási társulás után egy év múlva 13 ezres törzsállománnyal létrejött a palotási kacsaszaporító-telep, amely már szaktanáccsal is ellátta a többi üzemet. Ebben az évben egyébként 700 ezer kacsát hizlaltak meg a gazdaságok igen kedvező eredménnyel. Az angol Cherry Valley temyéSzanyagot 1970-ben hozták be, s miután, a fajta „kitűnőre vizsgázott”, ezzel folytatták a munkát. Az elmúlt évben a törzsállomány 23 ezerre emelkedett, és a pártnergazdaságök 1 millió 700 ezer kiskacsát hizlalhattak meg, átlagosan 49 nap alatt, 2 kiló 60 dekára. Az 1975-ös esztendő másért is nagyon sikeresnek mondható: a Palotási Állami Gazdaság ekkor kapta meg a ka- csatenyésZtési rendszer elismerését, s a mezőgazdasági kiállításon és vásáron arany, éremmimel jutalmazták őket. A tenyésztői munka az idén sem marad abba: a törzsállományt 28 ezerre emelik, s most már csak Cherry Valley fajtával dolgoznak. Egy tojóra 160 tojás jut, ebiből 113 kiskacsa lesz, tehát a kelési arány 73 százalékos. A 49—50 napos hizlalás után egymillió nyolc- százezer pecsenyekacsa éri el az átlagos, 2 kiló 70 dekás súlyt. Ha tudjuk, hogy ezek szinte kizárólag exportra ikerülnek, s a pecsenyekacsa kilójáért 1 dollár 8 centet fizetnek az importálók, akkor a gazdaságosság nem lehet kétséges előttünk. S így az sem ad meglepetésre okot, hogy az igények 1977-re tovább növekedtek. A partnerüzemek jövőre több mint 3,5 millió kacsát kénnek a Palotási Állami Gazdaságtól, de ők csak 2,5 milliót tudnak adni. Éppen ezért az V. ötéves terv célkitűzéseiben a 30 ezres törzsállomány, valamint a termelési és a tenyésztési mutatók javításán túl az is szerepel, hogy olyan termelőkkel akarnak szorosan együttműködni, akik a tenyésztésben is jelentős szerepet vállalnak. Csak így tudnak eleget tenhi a megnövekedett feladatoknak, hiszen már régen nemcsak a szaktanács- adás a dolguk, hanem például etetési és tartási technológiát is adnak a partnereknek. S az sem utolsó szempont, hogy a háztájiba is jusson elegendő naposklacsiai, márpedig a tavalyi 200 ezerrel szemben jövőre itt is félmillió az igény. B. A. albérletből saját lakásba Egészségügyi dolgozók ifjúsági parlamentje Az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi gyárának üvegtechnikai üzemében az OMKER megrendelésére laboratóriumi felszereléseket készítenek, évente 20 millió forint értékben. Törik a kukoricát A bajai kukoricatenmesz- tési rendszerhez tartozó 138 gazdaságban megkezdődött a takarmánynövény betakarítása. A 90 000 hektárnyi zárt rendszerű kukoricaföldön a jól szervezett munkán múlik, hogy veszteség, minőségi romlás nélkül magtárba kerüljön a szem. A kései érés miatt az idén rövidül a törés idénye, s ehhez mérten kell programozni a gépi erőt és a szárító kapacitást. A partnergazdaságokhoz az őszi munka zavartalan lebonyolítására, megérkeztek a K—700-as nagy teljesítményű traktorok, s tegnap újabb 33 univerzális erőgépet indítottak útnak részükre. . Tegnap délelőtt Szolnokon, a városi tanács nagytermében tartották meg a megyeszékhelyen, valamint városkörnyéki községeiben egészségügyi területen dolgozó fiatalok ifjúsági parlamentjét. A tanácskozáson — amelyen megjelent Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese és TurócziFe- rencné, az MSZMP Szolnok Városi Bizottságának titkára is — dr. Koncz József, a városi tanács vb egészségügyi és szociálpolitikai osztályának vezetője számolt be a IV. ötéves tervben elért eredményekről, a pályakezdők munkájáról, s javuló szociális helyzetükről. A beszámolóban feladatul tűzte ki a szakmai és politikai továbbképzést. Az elmúlt két évben — a legutóbbi ifjúsági parlament óta — a közel kétszázötven fiatal egészségügyi dolgozóból hárman végezték el a marxista —leninista esti egyetemet, tizennégyen a középiskolát. Harmincán KISZ-, hatvanötén pedig szakszei'vezeti oktatáson vettek részt. Csongrád megyében mintegy hétezer diák segíti az őszi megzőgazdasági munkákat. A legtöbben a csemege- és a borszőlőt, valamint a paradicsomot, a pritamin- és a fűszerpaprikát szedik. Már a korábbi években kialakultak a jól bevált kapcsolatok az oktatási intézmények és a gazdaságok között. A fiataA pályakezdők szociális helyzetéről szólva örömmel állapította meg dr. Koncz József, hogy az utóbbi években egyre többen jutottak lakáshoz, s a jövőben remélhetőleg megoldódik a jelenleg még harmincöt albérlő fiatal gondja is. A részletes beszámolót hozzászólások követték, amelyekben a munkahelyi beilleszkedésről, a légkörről, s a bérezésről esett a legtöbb szó. A fiatalok beszéltek örömeikről, gondjaikról, s ami a legszembetűnőbb: javaslatokat is tettek az említett gondok orvoslására. Többen indítványozták: szervezzenek gyakrabban tanácskozásokat, vitákat, hogy az azonos munkakörben dolgozók kicserélhessék tapasztalataikat, ezzel is segítve egymás munkáját. A tanácskozás 150 résztvevője végül megválasztotta azt a nyolc küldöttet, akik majd a megyei ifjúsági parlamenten képviselik a szolnoki. s a városkörnyéki községek fiatal egészségügyi dolgozóit. lók szorgalmára jellemző, hogy például a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanulói naponta személyenként mintegy másfél mázsa szőlőt szüreteltek a Derekegyházi Állami Gazdaságban. Ebben a mezőgazdasági nagyüzemben a szőlőtermelés hetven százalékát a diákok szedik le. Csongrád megyében Hétezer diák segít A nyilvánosság ereje Ha azt mondjuk, hogy valami a nyilvánosság elé kerül, úgy ez a kijelentés nagyon közel áll ahhoz, mintha azt mondanánk, hogy valamire fény derül, valami megvilágosodik. Valamely ügy ilyetén világossága persze nem azonos megoldásával, de egy társadalmi probléma elzártsága, eltitkolása egyben társadalmi megoldásának lehetetlensége. Ez az elvont megfogalmazás a politikai tapasztalatok általánosításából következik. Mert minden olyan' esetben — lett légyen szó kis, avagy nagy kérdésről —, amikor nem érvényesül a demokrácia, azaz nem válnak az eldöntendő kérdések a közös okoskodás és befolyásolás tárgyává, egyúttal a nyilvánosság hiányáról is beszélhetünk. A nyilvánosság ugyanis politikai természetű, a nyilvánosság fogalma pedig a demokratikus közélet alapvető összefüggéseire vonatkozik. A nyilvánosság, mint politikai fogalom az újkori politikai demokráciával párhuzamosan fejlődött. Azáltal, hogy kiépültek a politikai irányítás szervei, egyúttal viszonylag el is különültek a társadalom más intézményeitől. A társadalom élete magánéletre és politikai életre hasadt szét. Eltekintve most attól, hogy a magánszféra és a közszféra a történelem során tartalmilag hogyan változott, tény az, hogy kialakult a marxi elemzésekből ismerhető ellentmondás a „burzsoá” és „citoyen”, azaz a magánember és állampolgár között, annak következtében, hogy a magántevékenység terétől elkülönülten létezett és működött a politikai tevékenység tere. E kettő között a nyilvánosság biztosította az összeköttetést a sajtó, a parlamenti viták, vagy választási harcok formájában. A megoldandó ügyek publikussá, a közösség által ismerté és mérlegelhetővé tétele a demokrácia működésének meghatározó előfeltétele. A nyilvánosság teszi lehetővé, hogy a magánember állampolgári mivoltában léphessen: föl közössége érdekében és a közösségi érdekek politikailag képviseltessenek a nyilvánosság különböző fórumain. A kapitalista országok haladó mozgalmai, köztük a kommunista pártok ezért harcolnak a politikai nyilvánosság minden csorbítási kísérlete ellen. Generációk tapasztalata ugyanis a fasiszta politikai gyakorlat, ami a tárgyalt összefüggésben a demokrácia megszüntetése, a politikai nyilvánosság minden intézményének megszüntetése formájában. Mi már most a helyzet fogalmilag a politikai nyilvánossággal a szocialista fejlődés során? Társadalmunk életében nem csak a magánszféra és közszféra tartalmai változtak meg gyökeresen, hanem a kettő közötti ösz- szefüggés is megváltozott. Ismeretes például, hogy a tőkés vállalkozás kiiktatódott a magánszférából, vagy az, hogy politikai életünkben a pártirámyítás a politikai rendszer kulcspontja. Mindez kétségtelenül és ismerten történelmileg egy új minőségű állapot. Ugyanakkor értelmetlenség lenne — és következményeiben politikai hiba —, ha nem látnánk, hogy a szocialista demokrácia számunkra is mint a magánélet és politikai élet közvetítése létezik a nyilvánosság különböző formáiban. A szocialista állampolgár még elvileg is csak úgy államtag, tehát része a szocialista államnak, ha a nyilvánosság .fórumain akaratát képviseltetve-közvetítve részesévé válhat a publikussá tett közügyeknek. Elvileg és röviden: a politikai nyilvánosság a szocializmusban is államérdek és a társadalom közösségeinek érdeke egyszerre. S mindez nem csupán logikai műveletek kérdése. Saját szocialista történelmünk tapasztalata már, hogy a politikai nyilvánosság csorbítása, a sajtó bürokratikus irányítása, a pártdemokráciának, valamint a tanácsi és parlamenti demokráciának, azaz a nyilvánosság különböző fórumainak korlátozásával történő politikai irányítás milyen hibákat eredményezett politikai, életünkben. S nem csak az ilyen hibák föltárásához volt szükség a politikai nyilvánosságra, hanem elkerülésük lehetőségének záloga is a nyilvánosságban rejlik. A falugyűlések nyilvánosságától a kongresszusok nyilvánosságáig és a termelési értekezletek nyilvánosságától a tv nyilvánosságáig életbevágóan szükségünk van a nyilvánosság szférájára. Csak ennek alapján fejlődhet a szocialista demokrácia és csak nyilvánosság biztosította közös megfontolásokkal érhetők el nyilvánosan elfogadott politikai céljaink. Hangsúlyozzuk azonban, hogy közös ügyeink nyilvánossága nem azonos megoldásukkal. Bármilyen probléma bármiféle hatású megoldása a politikában a politikai döntések által történik. S természetesen nem a nyilvánosság dönt, hanem az arra jogosult döntési szervek. Annak mérlegelése azonban, hogy kikből álljanak a döntésre jogosult szervek, mi és hogyan váljék eldömitötté, valamint, hogy megfelelő volt-e a döntés — nos, mindez már nagyon is a nyilvánosságra tartozik. A nyilvánosság az okoskodás tere — sokszor nem is valami bölcs okoskodásé —, ahol megfogalmazódva, politikai akaratként jelennek meg az érdekek. Üres absztrakcióként elképzelhető, hogy megtakarítsuk az okoskodásra szánt időt és energiát, de a nyilvánosság, az „okoskodás szférája” nélkül nincs demokrácia és a döntések felelőssége megfoghatatlanná válik, akár elmarasztalást, akár méltatást érdemelnének. G. CS. Milliós beruházások az Egyetértésben Sikeres kiállítás A magyar gyártmányú sportcikkeket. kempingbútorokat bemutató Hungaro- coop számára sikeresen zárult a kölni kiállítás. Az üzletkötések együttes összege eléri a másfél millió dollárt. Elsősorban svéd, angol, jugoszláv és francia partnerekkel kötöttek nagyobb szállítási szerződéseket. Ezekkel a kempingbútort gyártó szövetkezetek teljes, még szabad 1977 első félévi kapacitását lekötötték. A siker nem kis részben annak köszönhető, hogy a bemutatott fabútorok, kerti bútorok és madáretetők egész kollekciója újafjta cikkekből tevődött össze. Egy 200 férőhelyes „kocaszállás” építésének befejezésével elérkeztek idei beruházási pragramjuk félidejéhez a jászladányi Egyetértés Tsz- ben. A kocaszállás üzembe helyezését két másik létesítmény átadása előzte meg. Az idén készült el az 500 vagon takarmány befogadására alkalmas „falközi” beton silótér. Ebben az évben építették a több mint 3 ezer négyzetméter alapterületű terménytárolót is. A 4 millió forintos költséggel, saját kivitelezésben épült létesítménnyel, az évek óta tartó tárolási gondok szűntek meg a szövetkezetben. Az év utolsó negyedében további két jelentős létesítménnyel gazdagodik a termelőszövetkezet. Jó ütemben épül, és várhatóan október végére elkészül az 5 ezer férőhelyes iiba-előnevelő .és a vízmű, amely 50 köbméter űrtartalmú hidroglóbuszból, gépházból, gáztalanítóból és hűtőből áll. A vízműhöz a vizet a tsz saját termálkút ja adja. Az idei 13 millió forintos beruházási terv végrehajtásával a tsz jelentős és nélkülözhetetlen létesítményekkel gazdagodik. A beruházások a vártnál olcsóbban valósultak meg, mivel — kivéve a vízműt — a különböző gazdasági épületek a tsz saját tervezésében és kivitelezésében készültek el. I. A. Az Egyesült Rákóczi Tsz szandaszölösi kerületében megkezdték az őszi búza vetését. Október végéig 2200 hektáron kerül földbe a kenyérgabona. (Fotó: M. G.)
