Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-23 / 251. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. október 23. Emelet a lakásban Sokhelyütt két-három ge­neráció lakik együtt régi építésű lakásban. Ezekben sok a hóit tér. Előszobáik például annyira túlmérete­zettek, hogy végigjárni is sók, hát még tisztán tartani. Ráadásul ez a 2—3-szor 5—6 méteres terület: a senki föld­je. Gondoljuk meg: a 20 négyzetméteres, 4—5 méter magas előszoba majdnem ak­kora lakótér, mint egy komp­lett garzonlakás! A mai ízléshez mérten ho­dályszerű helyiségekben ter­jeszkedjünk fölfelé. Az eme­letes ágytól a galériáiig sok­féle ügyes megoldás kínálko­zik. Sokféle méretű, kivite­lezésű, beosztású szekrényt vagy szekrénysort vehetünk. De megunt rtlhás- vagy kom­binált szekrényünket is újjá­varázsolhatjuk. Némi új — de jól kiszáradt! — faanyag vagy fakeretre szögeit pré­selt lemez kell hozzá, bevo­násához pedig tapéta, famin­tával vaigy akár virágossal. Egy mennyezetig beépített gardróbszekrényben jól elhe­lyezhetjük minden ruhane­műnket. Ha bepolcozzuk a felületet, magasabban a dísz­tárgyakat, a ritkábban szük­séges holmit tarthatjuk, lej­jebb ruhát, könyvet, tévét. rádiót is. Ilymódon alakítha­tó ki a túl, nagy előszoba vá­laszfala. falhúzás nélkül. De aránylag nem túlzott ráfordítással falon. belüli emeletet is létesíthetünk. A rajz egy 2 és fél méter széles, 5 méter hosszú és le­galább 3,80 méter magasságú előszoba három helyiséggé való - átalakítását mutatja. Előszobánk bejárati ajta­jától indulunk: itt alakítjuk ki a célszerű méretű előszo­bát, amelynek hossza az ere­detinek a szélessége, széles­sége pedig 1,40—1,50 méter. A ruhás szekrények opti­mális mélysége 50—60 cen­ti, tehát ha egymásnak hát­tal rögzítünk két sornyit, ez 100—120 centit vesz el a meg­levő előszobából; hozzáad­juk az új előszoba szélessé­gét — 1,50 métert —, maradt egy nagyjából négyzet alakú, kíb, 2 és félszer 2 és fél mé­teres helyiségünk, amelyet étkezőnek, halinak rendezhe­tünk be. Szekrényeinket vagy kiegészítjük a mennyezetig, vagy a tetejüktől az új elő­szoba túlsó faláig érő galé­riát létesáitürjk. Ez a szintén kfo. 2 és félszer 2 és fél mé­teres, alacsony (2—2,20 méte­res) helyiség kétszemélyes hálószobának alkalmas, vagy szükség esetén gyerekszobá­nak is. Utóbbinak főképp ak­kor, ha a bejárati ajtó felső ablakán át természetes fényt kap. A kétoldalas szekrénysor külső oldalán beépíthető a hűtőszekrény. Szellőzésére vigyázzunk! Hátul legalább 20 centire álljon el a másik szekrény hátától, a felette levő ajtót ráccsal tegyük szelilőssé. Itt és a bejárati aj­tóhoz közeli szekrényrészben (hogy szellőztethető legyen) lesz a mini éléskamra. A be­járati ajtóhoz legközelebbi rész takarja a gáz- és a vil­lanyórát. a takarítószereket, amelyeket az előszobából is. az étkezőből is megközelítő­vé tesz az innen-onnan nyit­ható két ajtó. A galéria tartógerendáit — 15-ször 15 centisek, kb. egy méternyire egymástól — vés­sük a falba; hajópadlót fek­tessünk rájuk (a deszkák „nutféderesek”, egymásba il­leszkedők legyenek). Lenolaj­jal lekenjük, ha beitta, két­szer lakozzuk, csónaklakkal. Lépcsője fából készülhet, de kapni kész fémlétrát is. A galéria peremére barkácsol­junk korlátot, vagy szeparál­hatjuk is: lemezfallal, füg­gönnyel P. g­Beszélgetés az alföldi szőlőtermesztés jövőjéről II három testőr Az antik konty-tól a sassoonig A frizuradivat őskoráról az utókor számára az antik görög szobrok adnak hírt. Az asszo­nyok már akkoriban nagy fi­gyelmet fordítottak hajvisele­tükre. Hajukat kontyba fonták, vagy hátul szalaggal átkötöt­ték. Később Róma diktálta a divatos hajviseletet. A hajviseletnek, mint az öl­tözködésünknek is, minden korban más volt a divatja. Tu­dunk arról, hogy négyezer év­vel ezelőtt Egyiptomban a nők már festették a hajukat. Hen­nával vörösre * színezték, aho­gyan később a velencei asszo­nyok is kedvelték a hennázott hajat. (Tizian festményei örö­kítették meg az egyébként a barnás-fekete hajú dámákat vö­rösre színezett hajjal, innen ered a Tizian-vörös elnevezés.) A római nők a szőke hajszín­ért rajongtak és művészi módon értettek a haj festéshez. A hajviselet divatja a XVII— XVin. században Franciaor­szágban érte el tobzódásának tetejét: sem előtte, sem azóta olyan fantasztikus frizurakölte­ményeket nem viseltek, mint akkoriban francia udvar höl­gyei. Saint Simon herceg nemré­giben magyarul is megjelent Emlékirataiban olvasható, hogy a bolondos divatnak Adalaida Paleotti, — Charles Talbot an­gol diplomata és államférfi fe­lesége — vetett véget, amikor a francia udvarba érkezve szer­felett nevetségesnek találta a hölgyek hajviseletét. Adalaida Paleotti, — aki haját simán a füle mögé fésülte. — egyik napról a másikra divatot csi­nált. Amit XIV. Lajos nem tu­dott- megoldani, mert ő is utál­ta udvarhölgyeinek frizuráját, megtette a külhoni asszony íz­lése, példája. A XX. században a nők szá­mára megnyíltak a férfi pályák, a sportok, s a célszerűség nem­csak az öltözködésben, a hajvi­seletben is tért hódított. Az 1920-as évek elején terjedt el a rövid haj, a bubi-frizura. Azó­ta is hol hosszabb, hol rövi- debb hajat viselnek a nők. — néha még kontyot is fésültet- nek, vagy rövid időre behódol­nak a parókadivatnak. — de mindenképpen győzött az egész­séges, selyem tapintású, termé­szetes haj. fi rádió és a tévé jfivő heti műserábél ajánljuk Hétfőn a Kossuth rádióban 16 óra 05 perckor a szocialis­ta brigádok akadémiájának vendégei, — gépgyári dol­gozók, valamint fizikus, geo­lógus, biokémikus és filozó­fus szakemberek — a Föld középpontja felé való utazás­sal foglalkoznak. Kedden a Kossuth rádió­ban 17 óra 30 perckor tenor- áriákat sugároznak olyan ne­ves művészek előadásában, mint Siimándi József és Ni­colai Gedda. A tele vízióba nr 20 órakor a Madách Színház előadásá­nak felvételében láthatjuk a Brass'boun kapitány megté­rése című három félvonásos színművet. Szerdán a Kossuth rádió­ban 17 óra 05 perckor sugá­rozzák azt a műsort, amelyet az egészségügyről az iskolá­ban szerzett tapasztalatokról állított össze Boross János és Pásztor Magdolna. A televízióban 20 órakor jelentkezik a Fórum és ez­úttal n főváros. Budapest életével, mindennapjaival foglalkozik. 21 óra 30 perc­kor kezdődik a Nyitott könyv adása Szakonyi Károly: Tu­datom. jól vagyok című könyvének bemutatásával. Csütörtökön a Kossuth rá­dióban 19 óra 15-kor a vesz­prémi Petőfi Színházból köz­vetítik Reiner Kerndl Mikor join Ehrlicher című színmű­vét. A televízióban 18 óra 30- kor az ipari szövetkezetek hetedik kongresszusáról lát­hatunk helyszíni közvetítést. 21 óra 35-kor jelentkezik a Művészeti Magazin. Pénteken a Kossuth rádió­ban 20 óra 30-kor a Törté­nelmi figyelő jelentkezik, amelyben a kora középkori történeti forrásokról beszél­nek a történészek. A televízióban 20 órakor Hofi Géza Mikroszkóp Szín­padi műsorának tévéváltoza- tát láthatjuk Építem a csa­tornámat címmel. Szombaton a Kossuth rá­dióban 14 óra 25 perckor öt megye gondjairól lesz szó a Falurádió szerkesztőségi be­szélgetésében, Elsősorban az alföldi szőlőtermesztés jövő­jéről kaphatunk tájékozta­tást. A televízióban 17 óra 45- kor tévévariációkat sugároz­nak Gárdonyii Géza, Vajda János. Vörösmarty Mihály művei alapján a Velencei tó­ról Víztükörben címmel. Vasárnap a Kossuth rádió­ban 22 óra 50-kor beszélge­tés kezdődik irodalomról és művészetről, a nemzetközi irodalomtörténeti tanácsko­zás résztvevőinek vitáját Bá­ba Iván vezeti. Októberi tennivalók a kiskertben KOZMETIKB Zsíros arcbőr Nagyon, kevés nőnek van tökéletes arcbőre. Sokkal többen panaszkodnak arról, hogy zsíros a bőrük. Az ilyen arcbőr fényes, és olyan, mintha nem volna tiszta. Ez főképp azért van, merít pat­tanások képződtek rajta és eltömődtek a pórusai. A zsíros bőr ápolása során leg­fontosabb a rendszeres és alapos arctisztítás. Attól füg­gően, hogy mennyire zsíros az arcbőrünk, mosdáshoz használjunk erre a célra szolgáló gyógyszappamt, vagy kamillás szappant, esetleg arctejjel mossuk le. A szap- painihabot mindig alaposan mossuk le az arcunkról me. legvízzel, hogy jól eltávolít- suk a szennyeződést, a bőr felületén lévő zsírréteget és a lehámló, elhalt bőrsejteket. Az így megtisztított arcbőrt hideg vízzel öblítsük le, tö­rölközővel szárítsuk meg, majd alkoholt, kámfort, vagy gyógynövénykivonatot tar­talmazó arcvízzel mossuk le. Ez az arcvíz összehúzza a pórusokat, felüdíti a bőrt és csökkenti a zsírosságot. Ha afené van az arcbőrön, ne felejtsük el fertötleníteni_va- yamllyen antiszeptikus szer­rel. Nagyon jó hatású a Teenager-krém. azonban fél­óra múlva arcvízzel je kell mosnunk. — Ha a bőrünk nem túlságosan zsíros, arc­tejjel is moshatjuk. Az arc­tejet beleönitjük a tenye­rünkbe, rákenjük az arcunk­ra, majd langyos vízbe már­tott törölközővel letöröljük. Aztán meleg, majd hideg vízzel leöblítjük az arcunkat, lemossuk arcvízzel és beken­jük bőrfertőtlenítővel. — Éjszakára zsíros bőrre való speciális krémet hasz­náljunk, Reggel ugyanolyan módon meg kell mosnunk az arcunkat, mint. este, mivel a faggyúmirigyek éjszaka is választanak ki zsiradékot. Reggel azonban a fertőttení- tési eljárást hagyjuk ki. — Hogyha a gyógyisziaippan használata után a zsírosodás csökken, mosakodhatunk ka­millás szappannal, vagy arc­tejjel. A többi kozmetikai szereket is ennek megfele­lően változtathatjuk. — Hetente egyszer, esetleg kéthetenként gőzöljük meg az arcunkat, tisztítsuk meg a bőrünket és használjunk kámfort, mentolt, kamilla­kivonatot, azulént, vagy röz- maringki vonatot tartalma­zó arcpakolást. — Forral­junk vizet, és amikor forrni kezd, tegyünk bele egy ma­roknyi kamillateát vagy roz- marigport, fejünket takar­juk le nagy frottírtörölköző­vel. arcunkkal hajoljunk az edény fölé, és tíz percig gő­zöljük. Hogy elégendő gőz képződjék, jó. ha a víz köz­ben egészén lassan forr. Gőzölés után öblítsük le az arcunkat hideg vízzel, töröl­jük át arcvízzel. A tOPIYIDC na§y részét IGIIIIGO már leszed­tük, leszüreteltük. Nem tét­lenkedhetünk azonban most sem, hanem már a követke­ző évi termés érdekében kell a kiskertekben dolgoznunk. Legfontosabb ilyenkor a mechanikai védekezés. Nem mulaszthatjuk el, hogy gyü­mölcsfáink törzsére felrak­juk — illetve kicseréljük — a hernyóenyves öveket. A fákon maradt különféle be­tegségekkel fertőzött gyü­mölcsmúmiákat okvetlen szedjük le és semmisítsük meg. A lehullott leveleket, letört ágakat gereblyézzük össze és égessük el. Ezáltal a lisztharmat és levélfoltos­ság, illetve a kis és nagy téli araszolok kártétele ellen védjük már a jövő évi ter­mést. A késői érésű almafá­kat — ha még a várakozási idő betartása mellett lehető­ségünk van —, permetezzük le a kaliforniai pajzstetű el­len. A szüret befejezése után a varasodással fertő­zött fákat Rézoxiklorid 50 \VP 0,3 százalékkal kezel­jük. A körtefákat ugyancsak — szüret után — Rézoxiklo­rid 50 WP 0,5 százalékkal permetezzük. A lehullott le­veleket gereblyézzük össze és égessük el, vagy ha erre nincs lehetőségünk. akkor Novenda 1,5 százalékkal permetezzük le. Kajszifáknál a lombhul­lást követően a gnomóniás levélfoltossággal fertőzött leveleket okvetlen égessük el; illetve DNOC hatóanya- fú szerrel permetezzük le. A kajszifákat november és március között nem szabad metszeni. Ezt a munkát hagyjuk tavaszra. Az őszibarackfákat a taí- rinás levél foltosság áttelelő gombafonalzatának és a klaszterospóriumos levél- lyukacsodás áttelelő micé- liumának pusztítása miatt,, még egyszer permetezni kell. Használjunk Rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékot, vagy téli hígítású mészkénlevet. A konyhákért őszi mun­káit sem hanyagolhatjuk el. Fordítsunk itt is fokozott gondot a fertőzött növényi maradékok megsemmisíté­sére. A"~ lehullott levelek alatt ugyanis számtalan kár­tevő áttelelhet. A fagyérzéken zöldségfé­léket nem hagyhatjuk to­vább a kertben: fel kell szedni.-mert megcsípi a dér. A tavaszi primőrök biztosí­tása érdekében már ősszel elvethetjük a salátát, sós­kát. spenótot. Magvaik nem érzékenyek a hidegre. Az át­telelő saláltát és kelkáposz­tát csak íéregmentes talaj­ba ültessük és takarással védjük. A szamóca, málna, ribisz­ke. köszméte-gyümölcsösben nagyon szükséges a mecha­nikai védekezés. A fertőzött, beteg hajtásvégeket távolít­suk el és semmisítsük meg. A szamócaágyás talaját la­zítsuk meg. Nem feltétlenül szjikséges, de szokás a sza­mócát is szalmatrágyával le­takarni télire. így a termés tavasszal korábban érik be. Fontos őszi feladat a ta­lajforgatás. Ha lehetőségünk van, még az ősz folyamán a talajba trágyát bedolgozni; akkor februárban már mák, borsó, stb. vetése lehetséges. A jól előkészített talajba telepíthetjük már a szőlőt. A telepítés előtt a talajt 60— 70 centiméter mélyen forgas­suk meg. Kiskertekben 4—5 fajtánál többet ne telepít­sünk. Telepítésnél és pótlás­nál is: kötött talajú kertek­be csak oltványt ültessünk. Homoktalajra pedig gyöke­res vesszőt. Egészséges, le­vélatka és gyökérgolyva mentes szaporítóanyagot biztosítsunk. Legjobb ha ál­lamilag engedélyezett fais­kolákból. vagy lerakatbol szerezzük be a szükséges mennyiséget. Ha a telepítés­re több napot kell várni, akkor a szaporítóanyagot ideiglenesen vermeljük el nehogy a gyökerek kiszá­radjanak. A gyökérgolyva fertőzés ellen a gyökereket vágjuk vissza és mártsuk be higanvos csávázószerből ké­szült pépbe. Most kell elvégezni a sző­lő bujtását, továbbá most kell bujtani a zöldoltással beoltott vesszőt is. A fák ül­tetését a lombhullás után. a nedvkeringés teljes megszű­nésekor végezzük. A godoi kiásásánál, a talaj felső ré­tégéből egy ásónyomnyi föl­det tegyünk külön és ülte­téskor gondoskodtunk ar­ról hogv ez a humuszos ré­tég kerüljön a gyökérzethez Most van alkalom a gyü­mölcsfák és bokrok ültete sére. Még a fák elültetése előtt pontosan határozzuk el hogy milyen koronafaj­tát kívánunk majd kialakí­tani mert ez meghatározza a sor- és tőtávolságokat. UZ ÜltetéS egyezt: meg a faiskolából kitermel növény ültetési mélységével A gyökereket ültetés élőt itt is vissza kell metszeni e: mártsuk csávázószerből ke szült pépbe — az esetlege: fertőzések elkerülése miatt (10 liter víz. 10—15 dkg csa vázószer. 5 dkg agyago föld. ... A díszfák és díszesénél ültetését is ugyanígy vé&ez zük Az időpont még ked vező. hisz a fagyok beállt; előtt még Áűl begyökeresed hetnek. Kalocsay Klári Házi szabás-varrás Kötén yr uh a-változatok Csomagolópapíron összeil­lesztjük a vállvonalnál az ele­je és a háta alap-szabásmintát. Szaggatott vonallal átrajzoljuk. Az eleje és a háta középvonal­ra derékszöget húzunk a kar­öltő aljáig (A—B-ig és C—D-ig). A kötényrészt végleges vonallal körülrajzoljuk. Eleje közepétől — A—E-ig — 8 centi. E—F-ig szintén 8 centi. E—C-t össze-^ kötjük. Erre a vonalra párhu-* zamosan összekötjük F—G-t is. Külön-külön kivágjuk az elejét, a hátát, a pántot. Közepüket és a pánt helyét megjelöli' (kis éket vágunk be.) Másféle harang-aljat készítünk. mint előzőleg; ennek varrásai nem esnek az eleje—háta—oldala kö­zepére. hanem a rajz szerint. A papír szélétől bemérjük a kívánt alsó bőség egynyolcad- részét. Kétméteres alj bőség jó középméret, tehát ha ilyet aka­runk. 25 centit mérünk a papír szélétől. A—B-ig. ugyanennyit D—E-ig. Egyedül úgy mérünk magunkon hosszú szoknyahosz- szat. hogy derékvonaltól a ci­pőnk orráig ejtjük a centi ele­jét. ezt mérjük rá B-^G-ig. G— E-ig 3 centi. B—E. és D—F kö­zött szaggatott vonalat húzunk. D—C-ig és E—F-ig: alsó bőség egynyolcada (itt 25 centi). E— H-ig és E—1-ig = derékbőség egynyolcada. H—G—I-t félkör­ívben összekötjük, rámérjük a csípömagasságot. (H—K-ig. G— J-ig. I—L-ig.) K—L-ig = csípő- bőség negyede: ha bővebbet akarunk, hozzáadunk 1 centit. A derékvonaltól lekerekítjük a szoknyahosszát, és kivághatjuk a szabásmintát. Az ábra szerint fektetjük a 80 centi széles anyagra mintánkat. A hátát takarékosságból és cél­szerűségből két darabból szab­juk. így magától adódik a cip- zárn.yílás. nem kell ..stricelni". Ennél az aljnál nem az anyag széléhez tűzzük a szabásmintát, ezért vigyázzunk, hogy a szál­irány egyformán essen minden rész jobb- és baloldalán (leg­egyszerűbb. ha a szaggatott vo­nallal jelölt középvonalát előző­leg rákrétázzuk az anyagra, és odaillesztjük a szabásminta kö­zépvonalát.) Sose felejtsük el a ráhagyást! A lepróbált, összegépelt' kötény- ruha felsőrész egyenes részeit önmagából hajtjuk vissza; ahol ferde (karöltő alján) ott ferdén szabott pánttal szegjük vissza, mindig a pántra rátartva a kar­öltőt. A vállpántot duplán szab­juk ki és színén varrjuk össze, majd kifordítva, levasalva, kí­vülről ismét letűzzük. A rajz szerinti hosszú kö- tényruhához 3.30—3.50 méter anyag kell 80 centi szélesből (a 20 centit összeugrásra hagyjuk rá — és mindig avassuk be a mosóanyagot varrás előtt!) Tél det fedő szoknyahossz esetén ( centivel kevesebbet vegyünl Okos. ha elkészítjük a kisebb tett alj. — felsőrész — ujj. stl mintánkat —. ami a valóságba 70 centi, ezen 7. ami nagyba 35 centi, a kicsin 3 és fél — i lerajzoljuk az anyagunkat ugyanígy lekicsinyítve. Addi forgatjuk, amíg kiokoskodjuk legtakarékosabb beosztást. — P. G. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom