Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. október 20 Tavasz az őszben A zord, ködös őszi vasárna­pom, október 10-én szinlte ta­vaszié® hangulatot varázsol­tak a Jászsági Ruhaipari Szö- vetkezieit derűs, jókedvű fia­taljainak küldötted, akik vi­dám hangulatban tartották az ifjúsági parlamentet a jászberényi fegyveres erők klubjában. Lakatos Vendel eltnök szá­molt be a szövetkezeti fiata­lok helyzsatéről, majd a Szé­kely Mihály iskola úttörőcsa­pata köszöntötte a parlamen­tet és énekeltette meg az egybegyűlteket. A fiatalok bátor hozzászó­lásaikkal, s gondolkodásra ösztönző javaslataikkal segí­tették a szövetkezet demok­ratikus vezetését. Bányai Jánosné Jászberény Nemcsak meleg-, hanem hidegvíz sincs Amikor átadták a Csanádi körút 2—4-as számú házat, tökéletes volt a vízellátás. Később, amikor a második sávházat — a Csanádi körút 6—8—10-at .— is birtokba vehették a csalódok, már akadozott a melegvíz-szolgál­tatás. Körülbelüli három-négy hónapja készült el a harma­dik, 120 lakásos sávház, az­óta talán ha éjjel van me­legvíz ... Legtöbb bérlő a meiegvíz- szolgáltaitásért is fizetett ed­dig az Ingatlankezelő Válla­latnak, méghozzá a ‘kiszabott összeget, moha a szolgáltatás akadozott. Tudom, az IKV il­letékesei nem tehetnek az el­látásit akadályozó hibáról, éppen ezért talán nem is le­pődnek majd -meg túlságo­san, ha egyik-másik, hetedik emelettől felfelé lakó bérlő nem fizet a melegvízért. Október 17-én,' vasárnap hideg vizet is a hatodik eme­létről hordtunk, mert csak addig „ért fel”. T. J. Szolnok * * * A szolnoki, Csanádi körúti melegvíz-históriáról március 27-i számunkban volt szó. összkomfort lavórral volt a címe annak az írásnak, amelyben munkatársunk az akkori helyzetről beszámolt. Röviden így foglalható ösz- sze: két kazán két hibája okozott tulajdonképpen rend­kívüli állapotot. A félkész la­kótelepre beköltözött lakók türelme elfogyott — a meleg­vízzel együtt. Egy kazán csak a fűtést győzte, úgy ahogy .. . Szakértők elmondták: a la­kások hidrosztikai rendszere az egyelőre be nem szerezhe­tő nyomáscsökkentő alkatré­szek hiányában kiegyensú­lyozatlan ... A termokonté- neres megoldás félmegoldás. A véglegest a közelben épü­lő új hőközpont beállítása je­lenti .. előreláthatólag au­gusztusban ... Szeptember 27-én közültük a Mindennapok az új lakóte­lepen című sorozat első, 30- án az utolsó, negyedik részét. Ebből egyetlen mondat: „Az új hőközpont — az előírások­nak megfelelő — állítólag ok­tóber 5-én megkezdi a próba­fűtést. Remélhető, hogy ettől kezdve nem lesznek fűtési, melegvíz ellátási panaszok a lakótelepen. T. J. panasza október 18- án érkezett... Indulás előtt 15 perccel Szeptember 15-én megje­lent lapunkban az autóbu­szok zárt ajtaját kifogá­solta munkatársunk „Távol­ság? ..című jegyzetében. A színhely: Martfű. Tisza Ci­pőgyár. Pontos dátum nem szerepelt az írásban, csak az időpont: este tíz óra... Ezért nem is lehetett megéllapíta­ni, hogy követett-e el valaki szolgálati vétségét — tájé­koztatta szerkesztőségünket Kerekes Ferenc, a Volán 7. sz. Vállalat igazgatója. A szolgálati szabályzat úgy rendelkezik: az autóbusz in­dulása előtt 15 perccel kell a beszállást megkezdeni. Az autóbuszok a cipőgyár terü­letén lévő állomásról — az üzem illetékeseivel egyeztet­ve — 22.45 órakor indulnak. A dolgozók egy része már félórával, háromnegyed órá­val az indulás előtt az autó­busz mellé áll és szeretne az autóbuszra beszállni. Pedig nem volna erre szükség, mert teljesen zárt, korszerű váró­helyiségben tölthetnék el in­dulásig az időt. Egy szomorú tényről is ol­vashattunk Kerekes Ferenc igazgató levelében. Az autó­buszban eltöltött hosszabb várakozás az autóbusz belse­jének — elsősorban az ülé­sek — megrongálását ered­ményezte. Egyes utasok így űzték el unalmukat... Miért csak Szajolban? Nemrégiben Szolnokon vá­sároltam 2 kg-os gázpalackot. Nagy örömömre szolgált az új szerzemény. Egy szál gyu­fa, s máris gyorsan sült-főtt a vacsora. Örömöm azonban azon- ínyomban lelohadt, amint ki­fogyott a miinipalackból a gáz. Illetve ezt követően, amikor palackot akartam cserélni, s megtudtam, hogy erre csak Szajolban van le­hetőség. Kérem. írják meg, miért van ez így? Miért nem lehet mindpalackot is ugyanúgy cserélrid Szolnokon, mint 11 'kilogrammosat'? Próbálja meg, aki nem hiszi, milyen ‘körülményes munka mellett a palackcserét is beiktatni időközönként a napi prog­ramiba. M. K. Szolnok A tanulmányi szabadságról Az általános iskolát végző felnőtt olvasóink gyakran sé­relmezték leveleikben, hogy a tanulmányi szabadsá­gukat csak egyszer kapták meg, holott ők egy tanév alatt két osztályt vegeztek el. Kér­désük az volt, hogy ilyen esetben kétszer jár-e a tanul­mányi szabadság? Az általános iskola esti és levelező tagozatán tanulókat hat nap tanulmányi szabad­ság illeti meg minden évben. E szabály helyes alkalmazá­sát az nehezíti meg, hogy az általános iskolai felnőttokta­tásban a tananyag és a tan­év beosztásának rendje eltér a nappali oktatástól. Több osztály anyagát összevontan oktatják egy-egy tanévben; íev az általános iskolát a dolgozók növidebb idő alatt végezhetik el, mint az iskolás korúak. A munkaügyi viták elkerülése érdekében, vala­mint a jogszabály helyes s egységes alkalmazására a Munkaügyi Minisztérium az alábbi iránymutatást adta: — Ha az általános iskola több osztályát egy tanév alatt úgy végzi el a dolgozó, hogy összevont tananyagból vizs­gázik. a tanulmányi szabad­ság szempontjából azt egy tanévnek kell tekinteni, Ez a helyzet az általános iskola I—IV. és V—VI. Osztályát végző dolgozók esetében. — Amikor a tanulmányi idő lerövidítésére úgy kerül sor, hogv egy tanév alatt két osztályt végez el, de a tan­anyag ‘és a vizsga nincs ösz- szevonva. hanem az egyes osztályok anyagából külöm- külöin kell vizsgát tenni, a ta­nulmányi szabadságot is egy­egy osztály elvégzéséhez kü- lön-külön kell biztosítani. Ez irányadó a VII. és VIII. osz­tályt egy év alatt elvégző dolgozóknál. Ilyen esetben tehát a két tanévre járó ta­nulmányi szabadság jár. Ugyancsak a tanulmányi szabadság kiadásával kapcso­latban kért tanácsot S. Já­nosné karcagi olvasónk. Kér­dése az, jár-e tanulmányi szabadság akkor, ha a tan­évismétlésre önhibáján kívül került sor? Az általános szabály az, hogy tanévismétlés esetén nem jár tanulmányi szabad­ság. A jogszabály azonbap méltányosság gyakorlására is lehetősiéget ad. Ha a dolgozó huzamosabb 'betegség, kato­nai szolgálat vagy más- ha­sonló ok miatt ismétel + ön­ével, a vállalat az ismételt tanévre is adhat tanulmányi szabadságot. Ilyen esetben tehát a kért tanulmányi sza­badság megadása nem köte­lező. Kedvezményt jelent az a szabály is, hogy ha a dolgo­zó az előző évre járó tanul­mányi szabadságot nem vet­te igénybe — akkor a fenn­maradó részt tanévismétlés esetén ki kell adni. Az előző­leg ki nem vett szabadság ki­adása viszont kötelező. K. J. jászberényi lakos kér­dése az, hogy kaphat-e bevo­nulása előtt szabadságot az, akit sorkatonai szolgálatra hívtak be, továbbá megszün- tetheti-e a munkaviszonyt a katonai szolgálat alatt? A munkaviszonyban és a szövetkezeti tagsági viszony­ban álló hadkötelesnek — az azonnali bevonulást kivéve — bevonulás előtt kérésére kiét munkanap fizetés nélküli szabadságot kell kiadni. Má­sik kérdésére a válaszunk már nem ilyen egyszerű. A munkaviszony ugyanis hatá­rozatlan vagy határozott idő­re ízesíthető. ^ haitáirozat- lan időre szóló munkavi- szanyit a sor- vagy tartalékos katonai szolgálat ideje ás az azt követő 15 nap alatt a vál­lalat felmondással nem szün­tetheti meg. Más a helyzet azonban a határozott időre létesített munkaviszony ese­tében, A határozott időre vapv meghatározott munka elvégzésére — például a nyári mezőgazdasági munká­ra — létesített munkaviszony a szerződésben megállapított határidő eltelte után, vagy a szerződésben meghatározott munkák elvégzésével meg­szűnik. felmondás nélkül is. Ez esetben a katonai szolgá­latot teljesítő részére „mun­kaviszonya megszűnt” be­jegyzéssel ki lehet adni a munkakönyvét is. Megjegyezzük, hogy az új honvédelmi törvény rendel­kezése szerint a .sorkatonai szolgálatban eltöltött idő minden esetben munkavi­szonyban töltő,tt időnek szá­mít, függetlenül attól, ho°v munkaviszonyból vonult-e be katonai szolgálatra. vagy csak azt követően létesítette első munkaviszonyát a dol­gozó. Munkaviszonyban töl­tött időitek számít a katonai szolgálat ideje akkor is, ha ez idő alatt a határozott időre költött munkaszerződése le­jár, és a munkaviszony ezért megszűnik. Dr. Cs. I. A pécsi Nádor Szálló szalongarnitúrája A vendéglátóipari múzeum Hogy Magyarországon en­ni és inni jól lehet, arról világszerte hallottak már az emberek. A budai Várban van á világ egyetlen keres­kedelmi és vendéglátóipari múzeuma, amely éppen egy évtizede nyitotta meg kapu­it „Szemelvények a magyar­országi vendéglátás történe­téből” című kiállításával. A kiállítás bemutatja a magyar vendéglátóipart kí­nálat, étkezési kultúra fejlő, dástörténetét. A magyar kö­zépkort például a levek sok­félesége, azok erős fűszore- zettsége jellemezte, sűrítő­anyagként leginkább kenye­ret alkalmaztak. Beatrix ki­rálynő megjelenésével gaszt­ronómiánkra az olasz kony­ha volt döntő befolyással. A paprika és a kávé használa­tának elterjedését a törökök, nek köszönhetjük. („Hátra van még a fekete leves”). Ugyancsak nekik tulajdonít­ható bizonyos káposztás és rizses ételek meghonosodása Magyarországon. A hódolt­ság megszűnését követő idő­szakban a bécsi, illetve azon keresztül a francia konyha hatása érvényesült inkább. Érdemes megemlíteni, hogy a mai Vendéglátóipari Mú­zeum épületében korábban a Fortuna Vendégfogadó volt, melyet Gvadányi is magénie- kelt a „Peleskei Nótárius budai utazásáéban. A bie­dermeier korszakot a mis­kolci Rorarius Cukrászda idézi, melyet egy svájci szár­mazású cukrász alapított 1828-ban. Savanyú Jóska, betyárcsárdájának múzeumi tőszomszédságában egy re­mek stolonigámitúrát látha­tunk a századvégén épült pé­csi Nádor-bál, továbbá csil­lárokat a pesti New York kávéházból és egy szép neo­barokk berendezést az 1918- ban megnyílt Geliért Szálló­ból, toilette asztalán heren­di porcelán szobaiUatosító lámpával. A múzeum 1970-ben újabb részleggel gazdagodott: ek­kor nyílt meg ugyanitt a magyar kereskedelem törté­netét bemutató kiállítás. „Magyar Ország” nevezete­sebb városaiban és Erdély­ben, esni szokott sokadal­mák’ 1832-i‘k esztendőre szó­ló lajstromától” kezdve nyo­mon követhetjük a hazai kiskereskedelem fejlődését. A Zala megyei Hahót sza­tócsboltja, vagy a solymári vegyeskereskedés átmeneti interieurje képet ad arról a gazdag fűszerválasztéfcról, Szódásüvegek és borospoharak a múlt század végéről amelyet egy évszázada is­mert és használt a magyar háziasszony. Van itt Stell­werk csokoládéautomata 1900-ból, korabeli kávépör­kölő, számlálócédula (blokk) gyűjtemény és cégérek, me­lyeken fűszer és lőszer, lő­por és élesztő békésen meg­férnek egymás mtllett. 1830-ban már állott a ra­kodó-parton a Pesti Keres­kedők Épülete, (1904-ben megalakult az Országos Ma­gyar Kereskedelmi Egyesü­lés.) A múlt század elején kereskedőink- nyelve még a német, számláik cégnyoma­ta nagyjából úgyszintén, csak később válik kétnyel­vűvé, a kiegyezéstől pedig már a zömében magyar ... Elveszett könyvek, unikum könyvek Szó-sznobizmus A nyelvészek állandó küz­delmet folytatnak a divat­szavak ellen. Ezek a szavak általában nem is rosszak, vagy hibásak, vétkük csu­pán az, hogy kiszorítják a használatból a rokonértel- műeket, tehát szürkítik a nyelvet. Néhány példa: a mai közéleti nyelvben min­den probléma, minden téma, senkinek sincs semmije, ha­nem mindenki, sőt minden csak rendelkezik valamivel. A divatszavak ritkítása mellett helyes lenne felfi­gyelni egy rokon jelenségre is: egyesek bizonyos kifeje­zéseket előkelőnek, színvo­nalasnak, újságba, Tv-be valónak gondolnak, s hasz­nálják is őket nyakra-főre. Talán legrégebben tartja magát a sznob-szókincs „vá­lasztékos” szavai közül a mondandó és a valahol. Ez utóbbi persze nem határozói értelemben, hanem például így: „A művészeti irányza­tok legmodernebbjei valahol hagyományosnak is tekint­hetők.” A mostanában divatba jöttek közül egy csokor: „Helyére teszi a dolgot”, „tovább gondolásra késztet”, „gondolat ébresztő”, „épít­kezik” (valamely alkotást létrehoz), „hadd ne mond­jam”, „csapat-munka"’ (de nem a sportban), „nagyság­rend”, „követelményrend­szer”, „érdemes odafigyel­ni”, „elvárás”, vallatják a régészek”. „visszacsatolás”. Az „elvárás” persze nem az, hogy a fenti kifejezése­ket száműzzük a beszédből, az írásból, de „nagyság­rendükkel” bizony baj van; sokkal színesebb lesz be­szédünk. írásunk, ha sznob­szavak helyett időnként ke­vésbé divatosokból „építkez­tünk.” „A könyveknek is megvan a maguk sorsa” (habent sua fata libelli). Terentiusnak ez a mondása szinte közhellyé vált, annyiszor idézték. Egyes művek sértetlenül vészelték át az évszázadokat, sőt év­ezredeket, mások viszont el­pusztultak, nem egyszer még a hírük is elvszett. A régi könyvek pusztulá­sának egyik fő oka a hábo­rú és a sok elemi csapás. Magyarorszótgon különösen nagyszámú könyv semmi­sült meg, hiszen a mohácsi vésztől a Rákóczi szabad­ságharc végéia állandósult a háború. Ezért tartják külö­nös becsben bibliográfusaink az 1711 előtt megjelent nyomtatványokat. Különösen sok veszett el azokból a nyomdatermékek­ből, amelyeket az emberek általában nem tartanak ér­demesnek a megőrzésre. Ilyenek új év után a régi naptárak, üdvözlő versek, új­ságlapok, amelyek rendesen szemétbe vagy tűzbe kerül­nek. Jellemző erre Rákóczi fejedelem hadi újságjának, az 1704 és 1710 között meg­jelent Mercurius Hungari- cusnak az utótörténete. So­káig egyetlen példányt sem ismertek belőle, az első szá­mot Szalay László történet­tudós fedezte fel a múlt század közepén. A Thaly Kálmán által kezdeménye­zett kutatás két újabb szá­mot talált, és további három számra bukkantak rá a harmincas évek végén. Va­lamennyi unikum! Sok példány ment ve­szendőbe a XVI. század kedvenc olvasmányai, a széphistóriák közül. Például egy vándor nyomdász, Man­lius János 1594-ben Alsó- lendván négy széphistóriát nyomtatott, közülük csu­pán egyetlen egy maradt korunkra. Unikumok nélkül dráma- történetünk kezdeti szaka­sza jóval szegényebb lenne. Sztáray Mihály 1550-ben megjelent hitvitázó komé­diáját Az igaz papságnak tikörét, Apponyi Sándor, a nagy bibliofil 1868-ban fe­dezte fel egy párizsi köny­vesboltban, több példánya azóta sem bukkant elő. Bor­nemissza Péter 1558-ban ki­adott Magyar Elektrájának hosszú ideig csak a megje­lenéséről tudunk, maga a mű 1923-ban került elő a gothai tartományi könyv­tárból. Más drámák nyom­talanul semmisültek meg. Számtalan könyvet sem­misített meg a hatalmi szó, a cenzúra. Hoffhalter Ru­dolf 1574-ben telepedett le Drávavásárhelyen (Nedli- cén). Zrínyi György birto­kán, s itt négy horvát nyel­vű munkát nyomtatott. Kö­zülük háromnak valameny- nyi példányát elpusztította Becs parancsa, csupán a ne­gyedikből, Verbőczy Tripar- titumából maradtak példá­nyok. Unikumokban és elveszett könyvekben bővelkedett az illegális kommunista sajtó. A tiltott műveket elolvasás után >a felfedezés veszélye miatt többnyire megsemmi­sítették és csak egy-egy pél­dányt tudtak gondos kezek megmenteni az utókor szá­mára. A felszabadulás előt­ti Szabad Nép egyik-másik példánya azért olyan nagy érték. Vértesy Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom