Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

1976. október 20. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 Kiállítás Harcagon Györffy Péter festő­művész első önálló kiállítására Karca­gon!, a nagyapja nevét viselő Györffy István Nagykun Mú­zeumban került sor. A tárlat - amelyen a fiatal művész hu­szonöt alkotása lát­ható - október 25-ig várja a látogatókat Kölcsönös bizalom, partnerkapcsolat Ifjúsági parlament a mezőtúri főiskolai karon A késő esti órákba nyúlt hétfőn a DATE mezőtúri főisko­lai karának Erdei Ferenc kollégiumában a hallgatók ifjúsá­gi parlamentje. A kitűnő hangulatú fórumod 250 diák hall­gatta figyelmesen a főiskola oktatási igazgatóhelyettesé­nek dr. Ferenczy Józsefnek a beszámolóját. Pazar Mesék Ha egy képi megoldás vagy egy hangbeli effektus túlságosan kínálja magát, fi­togtatja, hogy itt vagyok, ha nem oldódik fel szinte ész­revétlenül a tartalomban, hogy azt erősítse, nem több, bármilyen bravúros is, ön­célú játéknál: mögötte szé- pelgető formalizmus húzódik meg. Volt idő, elég hosszú, ami­kor a kétségtelenül tehetsé­ges és kísérletező kedvű Rajnai András munkáira is elsősorban a formákban való tobzódás volt a jellemző; a trükköktől megittasult kép­zelet nemegyszer vitte zsák­utcába őt magát, munkatár­sait is. A „fanti” műfajában például egymás után követ­te el erőszakos cselekede­teit. (Talán sokan emlékez­nek még az orchideák rette­netes bolygójára.) Most a Mesék az Ezeregyéjszakáról — örmmel írom le — minő­ségi ugrást hozott Rajnai András művészi munkájá­ban. Hosszú kísérletezések után rátalált igazi hangjára, most már tud természetesen beszélni a magateremtette képi nyelven. Igaz, ezúttal épkézláb forgatókönyv alapján született a műve, Szabó György televíziós ta­pasztalata jól kamatozik benne. De mégiscsak az a legfontosabb, hogy az esz­közök pazar bősége ellenére is semmi nem tűnik feles­legesnek. Itt minden a me­sék pazar pompáját van hi­vatva kifejezni. Színek, for­mák, pompás eldorádója a film, a felgyújtott képzelet ezúttal nem csapong össze­vissza, hanem a megadott biztos irányba mutat. Le­fegyverző a jelenetek kidol­gozottsága, pontossága és a színészi játék is megkapja ezúttal a maga rangját és helyét. így azután amit lá­tunk, mese bár, de emberi. Nem bábuk, élő eleven em­berek játsszák a meséket. A történet felépítésében az éber néző talán kisebb szép­séghibákat felfedezhet, de tagadhatatlan, hogy az egész egyértelműen magával raga­dó. Megejtő finom erotikája, előadásmódjának elegan­ciája, okos humora. Még fekete-fehér változatban is, hát még színesben! Rajnai András ezer színben -csillogó tévéjátékot nyújtott át a nézőnek. A vonatok reggel... A hét másik tévédrámá­jának címe kezdődik így, amely a várakozás drámája volt. A feszült várakozásé, de ez elsősorban ránk. né­zőkre vonatkozik. Bizony nehéz volt kivárni a végét. A vonatok reggel indulnak azzal tüntetett a képernyőn, hogy jóformán nem történt benne semmi. Egy kisváros álmos állomásán vonatjukra váró, jobb sorsra érdemes utasok beszélgettek, vagy még pontosabban váltottak Az oktatás, valamint a munkaügyi miniszter együt­tes utasításában módosította a képesítés nélküli pedagó­gusok bérezéséről szóló 1971- es jogszabályt. Eszerint lehe­tővé vált, hogy az alsó és a középfokú oktatási' intézmé­nyekben dolgozó képesítés nélküliek bérét — 1976. szep­tember 1-től — 1450—1900 forint között állapítsák meg. Az Oktatási Minisztérium­nak az utasítás végrehajtását segítő, a Munkaügyi-, a Pénz­ügyminisztériummal és a.Pe­dagógusok Szakszervezetével egyetértésben kiadott ren­delkezése kimondja, hogy 1976. szeptember 1-től a ké­pesítés -nélküli pedagógus szót erről, arról, legfőképp a „szabálytalan” élet prob­lémáiról. A középpontban egy középkorú férfi áll, ő célozza meg nyilaival az ál­lomásra vetődő jámbor uta­sokat, köztük egy naív taní­tónőt, hogy felébressze ben­nük a hétköznapok fölé emelkedés vágyát, hogy a szabályszerűségek ellenében a szabálytalant kínálja fel nekik ételreceptnek. S míg beszélgetnek, lassan telik az idő át-átrobog egy szerel­vény az állomáson, aztán minden belehull az unalom­ba. Szűk, kicsi világ, ami megszólal a képernyőn, s igen lassú, fárasztóan lassú tempóban. A szerepet meg­formáló színészek, bár be­csülettel szolgálták a játé­kot, nem sokat tehettek, igazi feladat híján, igazi dráma hiányában. így az­után az sem bosszantott túl­ságosan, hogy a türelmetlen Kezdőkör bele-bele kiabált a játékba. Legalább történt is valami! Röviden Űj ötrészes filmsorozat in­dult útjára csütörtökön es­te, összefoglaló címe: Gon­dolatok a munkáról. Első­ként egy igazgató beszélt, zengte a munka dicséretét. Nem tudom, a folytatásban ki kap szót, de többet vár­nék a sorozattól, mint amit az első részben tapasztalhat­tunk. Nem könnyű pozitív dolgokról izgalmasan beszél­ni, de a riporternek kutya kötelessége alanyát a szok­ványos nyilatkozatok vak­vágányáról az élet szaba­dabb sínéire terelni. Kellemes órácskát hozott szombat este A szép Gala- thea, a zenés játék afféle keresztmetszetét kaptuk a történet lényeges elemeinek ügyes kiemelésével és egy- bekomponálásával. Tiszta, világos felépítésben színvo­nalas televíziós munka, és kitűnő komédiázás. De ami igazán megejtett, az Suppé andalítóan dallamos és egy­ben sziporkázóan szellemes muzsikája. A játékban részt vevő színészek közül külö­nösképpen a mackós Vajda László tetszett, aki a szob­rász. szolgáját vérbő humor­ral telítette meg. Kevésbé tetszett a Galatheát játszó Ferenc Éva, akiből hiány­zott a férfibolondító. vér­csiklandozó kacérság. Csak ültem és vártam, miközben Vitray mesélt, vártam valamire, valami rendkívüli történetre, vala­mi szenzációra, hisz úgy szólt az előzetes mustra, hogy valóban érdekes em­berekkel találkozhatunk majd. És mit láttam? Egy divatból kiment táncdaléne- kest, látleletet a füredi An- na-bálról, (lerágott csont) aztán egy erőltetett kitalá- ciót az idős nénivel, afféle televarietét, hátha megmu­tatja az ember őszinte való­jában magát (de nemigen mutatta meg) satöbbi. A minta bemutatkozás után ez a második adás csalódást okozott. Nekem. V. M munkabére sehol sem lehet kevesebb 1450 forintnál. A minisztérium külön is hang­súlyozza, hogy kezdő bérként nemcsak a legalacsonyabb összeg fizethető, célszerű ezt legalább 1600 forintban meg­állapítani. A béralapot a bérgazdál­kodó szervnél, illetve a me­gyei tanácsoknál képzett tar­talékból kell biztosítani. Mi­vel voltaképpen minden ál­láshelyet képesített pedagó­gussal kellene betölteni, a szükséges béralap minden esetben rendelkezésre áll. Valahányszor képesítés nél­küli pedagógust alkalmaznak képesített helyett, a bérkü­lönbséget tartalékba vonják. A tárgyilagos beszámoló megállapította, hogy jó üzemmérnökök hagyják el a mezőtúri intézményit a há­romesztendős képzés után, s a jól felkészült fiaitalok meg­állják helyűiket a modern mezőglazdiasági naigyüzemek. ben. A főiskolán- jó légkör­ben folyik az oktatás, köl­csönös a bizalom, partnervi- szony alakult (ki a hallgatók és oktatók között. Az intéz­mény 1972 óta főiskola, s ma miár alap jóiban meg is felel az új követelményeknek, mégis további erőfeszítések­re van szükség a képzésben és a kutatómunkában. Az oktatásról szólva dr. Ferenczy József hangsúlyoz­ta, hogy a nagyobb követel­mények összhangban van­nak a párt oktatás- és ifjú­ságpolitikájával. A mezőtú­ri főiskolai karon ennek szel­lemében korszerűsítik évről évre a tan tervet, a gyakor­lati oktatást: így komplex, jól hasznosítható elméleti és gyakorlati ismeretek birto­kába juthatnak a hiaiUgjaíók. Komoly segítséget nyújtanák a fizikai * dolgozok gyerme­keinek felvételéhez előfcészí­Í tt az ideje, hogy töredel­mesen bevalljam, mi­ért raktak ki a Peleske alsó rakodópályaudvaron há­rom vagon spitzbubit, amely szállítmány egyébként Bá- nomrekettyére volt címezve. A dolognak a telefon az oka. A telefon, korunk nagyszerű és idegdöglesztő találmánya. Tárcsázok, katt. Semmi. Tár­csázok. Katt. Valaki szól, de távolról és nem nekem. Ak­kor is így volt, amikor az a spitzbubi dolog történt Pe­leske alsón három vagon erejéig. — Halló! Spitzkátéesz? — Nem kérem, ez magán­lakás .. . — Elnézést... — mondja a hang udvariasan és leteszi a kagylót. Én is. Felkapom, nincs vonal. Van vonal. Fog­lalt. Leteszem. Cseng a tele­fon. — Tessék ... — Halló! Spitzkátéesz — hallom a siránkozó hangot. — Nem kérem, ez magán­lakás — mondom megint tü­relmesen és udvariasan. — Elnézést... — mormog­ja a másik vég, kicsit sirán­kozó hangon. Katt. Leteszi a kagylót. Én is. Felkapom. Nincs vonal. Még most sincs. Van. Tárcsázok. Mellé egy számot. Megőrülök. Le a te­lefont. Csenget. Felkapom. tő szervezésével: a hátrá­nyos helyzetből induló fia­talítok aránya ^ mezőtúri fő­iskolán országosan is figye­lemre méltó. Őket segítik a beiillesízikedésnél csakúgy, mint év közben a tanulás­ban; erre való a konzultá­ciós rendszer, de bekapcsoló­dik a KISZ i,s. Az intéz­ményben korszerűsítették a KISZ képviseleti rendsze­rét: a hallgatók képviselői jelen vannak a főiskola bi­zottságaiban, tesltüileteiben, döntenek, véleményt mon­danak. Ebben az intézmény­ben sem elégednek meg az­zal1, hogy „csak” jó szakem­bereiket neveljenek. A cél: szocialista módon élő, gon­dolkodó, dolgozó, a marxiz­must ismerő, a köz­életben résztvevő em­berek hagyják el a me­zőtúri főiskolát. A végzettek zöme falvaikban helyezke­dik el, ahol még nagyobb szükség van az ilyen embe­reikre. Ezt a komplex neve­lést szolgálják a tudományos diákkörök, a szakmai nyílt napok, gyakorlatok, de még a betakarítási munkában való részvétel is. A hallgatói — Tessék! — Halló! Spitzkátéesz — sírja belé bánatát a kagyló­ba a férfihang. — Nem. Mondtam már, hogy ez magánlakás . .. — Elnézést. Megint maga jött be ... II telefon Letesszük a kagylót. Katt. Felkapom. Vonal azonnal, csengetés ki. senki fel nem veszi. Nem és megint nem és újfent. Kagyló le. Csengetés be. Felkapom, beléordítok: — Ki az? — Tessék mondani — hal­lom már zokogni, de óvato­san az ismert hangot — vé­letlenül nem a Spitzkátéesz? — Most mit mondjak er­re. Félórája telefonálok, fél­órája keresi ez is azt az is­tenverte kátéeszt. Segítsünk egymáson emberek, mielőtt megőrülnénk, mert utána már felesleges segíteni. Bele­mordulok hát a telefonba: — De, éppen az. A Spitz­kátéesz. Mit akar? — Hála isten, már félórája hívom magukat... A Hegy- megi szaktársat kérem . . . Ugye bent van? — sír fel a pártcsoport, s a pártba nö­vekvő számban jelentkezők is jelzik a fiatalok szemléle­tének egészséges fejlődését. Az Erdei Ferenc kollégium is a közösségi életforma, az önkormányzatra nevelés, s a tanulmányi munka nyugodt színtere. A beszámolót követően a diákoké volt a szó, akik fiatalos lendülettel', szenve­délyesen, és szellemesen mondták el véleményüket egyebek között a „gólyák”, azaz az első évesek beillesz­kedéséről, melyhez több fi­gyelmet és segítséget kértek az oktatóktól csakúgy, mint a felsőéves hallgatóktól. A KlSZ-bizottságuik titkára be­számolt arról, mit tettek az ifjúsági törvény megvalósí­tásáért: tanév előtt félkész!. tették a KISZ-vezetőket, há­zi építőtábort szerveztek, a politikai képzésbe bevontak KISZ-en kívüli fiatalokat is. Mások a nyári termelési gyakorlatról mondtak véle­ményt, sOk szó esett a szegé­nyes főiskolai klubokról, majd a diákok igényéről, hogy hivatásos jogosítványt szerezhessenek személy, és tehergépkocsira. A tucatnyi — itt csak részben érintett — hozzászólás után az if­júsági parlament megválasz­totta a küldöttet, aki majd képviseli a mezőtúri főisko­lai kart a MÉM ifjúsági parlamentjén. reménykedés a telefonba. Most megint mit tegyek? Mondjam azt, hogy nincs bent, öljek meg egy ártatlan embert a vonal másik végén, csak azért, mert az a bizo­nyos Hegymegi nincs benn? Most már mindegy, segítsük tovább. — Persze, hogy bent van. Éppen vele beszél — vágom ki merészen ás sikerrel. Fel­kacag, mint a búgó gerle, a hang a másik kagylónál, aztán nagyot fúj és már ha­darja is: — Na végre. Hála isten. Drága Hegymegi szaktárs ... Itt van három vagon spitz­bubi ... Tudja, amit rendel­tünk ... Hol rakodjuk ki a vagonokat? — Most hol vannak? — Peleske alsón, Hegyme­gi elvtárs . . . Ott áll a rako­dó vágányon . . . Vagy vigyük tovább Bánomrekettyére a központi raktárba inkább? — Isten ments. Kirakodni! Azonnal! — mondtam hatá­rozottan és máris letettem a kagylót. Féltem, hogy rábe­szél, szállítsák tovább azt a három vagon sptizbubit. En­nek három hete. Még most is itt ülök a telefonnál, a vona­lamra várva, meg arra, hogy bármit bárhová elirányítsak. Várom a hívásokat. Gyurkó Géza Morelli Edit tűzzománcai Tiszafüreden A tiszafüredi Kiss Pál Múzeum október 2 és Akö­zött ritka élményt nyújtó kamarakiállítás színhelye volt. A múzeumi hónap ke­retében Morelli Edit festő­művész tűzzománc képeit ál­lították ki. Az igényes, szín­gazdag, szemet gyönyörköd­tető tűzzománcok már ko­rábban is sikerrel szerepel­tek több kiállításon. Morelli Edit fiatal művész, aki kép­zőművészeti tanulmányait Xantus Gyula, Tamás Er­vin és Fischer Ernő festő­művészek irányításával vé­gezte. Közös hazai és kül­földi szerepléseken kívül egyéni tárlata volt Buda­pesten, Tokajban, Nyíregy­házán, Ercsiben és Kecs­keméten. A múzeumnak nem ez az első tűzzománc­kiállítása. 1973-ban — szin­tén a múzeumi hónap kere­tében — a zománcművészet jeles egyénisége, Kátai Mi­hály mutatkozott be nagy sikerrel. Az ősi, Európában néhány évszázadra elfeledett zo- máncművesség több műfajt egyesít magában: festészetet, ötvösséget és a fafaragást egyaránt. Maga a zománc tört hegyikristály vagy üveg­anyag, melyet fémtárgyra (rézre vagy bronzra, ritkáb­ban aranyra) olvasztanak. A zománc egymásba olvadó színei, az átcsillogó aranyo­zás, a különböző, önálló képként is értelmezhető, plasztikus megformálásé részletek egyedülálló lát­ványt nyújtanak. Morelli Editet nagy mé­retű, különleges formai meg­oldású, mézesbábokra em­lékeztető fakeretre dolgo­zott zománcképei (Csillag­lány, Ősz, Ceres, Világem­ber), továbbá ezek formai továbbvitele (Totemoszlop), a körüljárható „Négy év­szak" a műfaj mesterének mutatják be. Utóbbi művé­vel a kalocsai pályázaton, melyet a tűzzománc belső falfelületek díszítésében és a köztéren elhelyezhető plasztikákon való alkalma­zására írtak ki, második dí­jat nyert. „Variációk népi motívu­mokra" című, nyolc darab­ból álló sorozata érdekes technikai kísérlet; a képek egyetlen zománcfajta külön­böző hőre való reagálásá­nak példái. A képeken lát­ható aranytól csillogó zöld. barna, sárga és vöröses szín­változatok alapján nem is gondolja a szemlélő, hogy mindez egyetlen színtelen zománc színvariálódása. „Motívumok” címmel Mo­relli Edit több kis méretű, finom rajzolatú zománcké­pét láthatjuk. Ezeknek a miniatűr zománcképeknek kiemelkedő darabja a kékes színű páva és a kék-fehér virág. A kiállítás megkapó darabja a'patinázott bronz­lemezre dolgozott Fekete Madonna, illetve a népmű­vészeti ihletésű Életfa. Morelli Editet a képszerű megoldások mellett a tűz­zománc használati tárgyként való alkalmazhatósága is izgatja. Ilyen irányú kísér­leteinek eredményei a füre­di kiállításon látható ho­morú és domború tükrök­kel ellátott, zománcdíszíté­sű tükrösök, amelyek mél­tán arattak nagy sikert, mert nemcsak egyedi mű­alkotások, hanem teljes ér-_ tékű használati tárgyak is. Morelli Edit legutóbbi ki­állításainak sikere (köztük a tiszafüredi is) nemcsak a művész sikere, hanem az utóbbi néhány évben meg­újult zománcművességé is, amely a mai, modem laká­sok igényes díszítésére igen alkalmas. Füvessy Anikó Módosftolláh a képesítés nélküli pedagógusok bérezését

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom