Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-19 / 247. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. október 19. 4 Gábor, dr. Nyerges László, valamint dr. Szabó Attila, illetve dr. Velősy György, a magzat méhen belüli veszélyeztetettségének kimutatásán dolgoztak az NSZK-beli Lederle gyár speciális tesztkészítményével, mégpedig a magzat túlhordásának, illetve az anyánál észlelt terhességi toxicosis esetén. A technikailag egyszerű kísérlet lényegében a méhlepény által termelt HCS elnevezésű növekedési hormon kimutatása az anya véréből. Ha az újtípusú vérvizsgálat a HCS arányát a kritikus értéktől eltérően mutatja, a magzat megmentése érdekében újabb orvosi beavatkozás kezdődhet. A terhespa- thológiai ellátásban többek közt- volt olyan anya. aki két sikertelen terhesség után — a tesztnek köszönhetően — idejében szakszerű ellátásban részesült, s egészséges csecsemőt szült. Az orvostudomány mindennapjai Hz első levegővétel, avagy a veszedelmes RDS A közelmúltban tartották Szolnokon az orvos-gyógyszerész napokat és az általános orvosnapokat, amelyen — mint azt lapunk is hírül adta — a legkülönbözőbb orvosi szakterületek avatott ismerői számoltak be a legújabb eredményeikről. írásainkkal (a teljesség igénye nélkül) megkíséreljük, hogy bepillantást adjunk abba a sokrétű munkába, amely egy közérdeklődést élvező tudományág, az orvostudomány mindennpi gyakorlatában valósul meg. Tekintettel arra, hogy manapság a népesedéspolitikai határozat meg. valósulásáról esik a legtöbb szó, erre a témakörre építjük fel összeállításunkat, emellett pedig egy új felfedezésről is hírt adunk. Fontos azt is tudnunk, hogy az orvosnapokon — s végül is itt — ismertetett eredmények nagy része kísérlet, nem ritkán erőt meghaladó vállalkozások terméke, sokkal inkább a jövő, minisem a mai hétköznapok gyakorlata, ezért nem kérhetjük számon széles körű alkalmazásukat. Nem egy közölt megállapítás a szakemberek vitáját válthatja ki. A vita az ő dolguk, a mi feladatunk nem, lehet a sokak által egyébként elfogadott és igazolt adatok felülvizsgálata. Mi azzal az örömmel nyújtjuk át összeállításunkat olvasóinknak, hogy közelebb segítjük őket egy „életbevágó" tudományág műhelytitkainak megismeréséhez. II várva várt gyermekáldás A harmonikus házasságok megrontója iß Miét a gyer- mektelenség. Nem ritkán olyan okok játszanak ebben közre, amelyek nem végzetszerűen eredményezik a meddőséget. Rendellenességek, melyeket szakszerű orvosi beavatkozással él lehet hárítani, amelyeknek csak a „természetét” kell kiismerni, hogy ennek alapján megtalálják az ellenszerét. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikáján dr. Sas Mihály professzor vezetésével a női terméketlenségnek azokkal az eseteivel folytattak kísérleteket, amelyeknél anatómiai rendellenesség és semmiféle szerv-felépítési probléma nem állt a gyermekáldás útjába, csupán a petesejt érése maradt el. Nem egy betegük házasságának hatodik, nyolcadik évében várta hiába, hogy terhes legyen. A klinika munkaiközössége hosszú időn át a betegek gyógyszeres kezelését végezte, mégpedig olyan speciális hormonkészítményekkel, amelyek a petefészekre különböző mechanizmussal, de minden esetben a peteérést eredményezve hatottak. A szegedi tapasztalatok azt mutatták, hogy a gyógyszeres kezelés hatására fellépő szakkifejezéssel: indukált — terhességek több mint kétharmada eredményes szüléssel egészséges gyermek világraihozajtalával végződött. Mindez nem jelentette azt, hogy az indukált terhesség lefolyása minden esetben problémamentes volt. A hosszú ideje gyermekáldást remélő anyák többsége veszélyeztetett terhesként hordta ki magzatát, s legtöbbjük állandó orvosi felügyelet mellett. Az egészséges — ma már szépen növekvő kisgyermekként szaladgáló — újszülöttek mindenképpen az orvosok fáradozásának eredményességét mutatják. A terhesség- indukcióra alkalmazott külföldi gyógyszerek egyike a Clomiphen nevet viselte. A Ciomiphen- nel azonos összetételű hatásmechanizmusú gyógyszert a közelmúltban a magyaír gyógyszeripar is előállított Clostilbegyt néven. A magyar gyógyszert a hazai szakorvosok rövidesen körültekintő vizsgálat mellett rendszeres terápiában alkalmazhatják. A lehetőségét a szegedi klinika Szolnokon is ismertetett kísérletei teremtették meg. Terhességi tesztek, diagnosztikai próbák Nem „elintézett ügy” a gyermekáldás a terhesség létrejöttével — ez pedig akár a szegedi tapasztalatok, akár a mindennapi gyakorlat alapján is könnyen belátható. Az egyre szervezettebb, fejlettebb terhesgandozás, az orvosi hálózat együttes erőfeszítései mind azt szolgálják hogy a kismama a magzatot a szülésig épségben kihordja. Ha ez a cél nem látszik elérhetőnek. ha a magzat veszélybe kerül, veszélyeztetett terhesként fokozott figyelemmel kísérik a leendő anyát. Nem mindegy, hogy mikortól. Pontosabban, az hogy a veszélyeztetettséget a terhességnek milyen stádiumában fedezik fel. Arról pedig a lehető legbiztosabb módszerekkel igyekeznek meggyőzni, veszélyeztetettnek minősíthető-e az adott terhesség. Az orvosnapokon ezzel kapcsolatban két referátum is elhangzott, két különálló, de egymással összefüggésbe hozható vizsgálati módszerről. Dr. Nyerges László és dr. Velősy György, a Hetényi Géza kórház rendelőintézet orvosai a terhesség előrehaladott stádiumában fellépő mérgezések — toxicosisok — tüneteit vizsgálva megállapították, hogy a toxicosisra figyelmeztető első jelenség a rendellenes érösszehúzódás, általános érszűkület. Az erek eddig nem tisztázott beszűkülése — miután kevesebb vért, s ezzel oxigént tudnak szállítani — a szervezet szöveteinek bizonyos fokú oxigénhiányát okozza. (Természetesen a magzati szervezet szöveteiét is). A károsodás, a veszélyeztetettség ezt követően alakulhat ki. Egyértelmű, hogy ezen az alapon az orvosnak a veszélyeztetettséget előjelző oxigénhiányt (hypojdát) kell az anya szervezetében „tetten érni”. A megoldáshoz már csak egy lépés hiányzott: a kimutatás módszere, mechanizmusa. Ez pedig azon alapult, hogy a hypexia hatására a vérben tejsav, lactát szaporodik fel, a veszélyeztetettség függvényében, s hogy egyáltalán a laktát mennyisége az oxigénellátás indikátora lehet. Az előrehaladott terheseknél végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a mérgezett szervezetben a laktát szint egyértelműen emelkedett. A tejsav szint tehát jelez, így a kiszűrt betegek kórházi megfigyelésre utalhatók. Amíg az előbb említett módszert, a „menetrendszerű” terhesgondozásnál lehet alkalmazni, addig a kórházi terhespathológiai kezelésnek is lehetnek információszerző módszerei. A már veszélyeztetett terhességek között is mutatkozhatnak eltérések, fokozatok. A megyei kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán dr. Krivácsy Sürgősségi felvételi osztály , \ . , ; A megyei kórházban nemrég nyílt meg a sürgősségi felvételi osztály. Ide érkeznek - a napszaktól függetlenül a gyors orvosi beavatkozást igénylő betegek. Képünkön felkarcsont „sebészi nyak" törésének ellátása A rövidítés nem a jól ismert nukleinsav, az RNS nyomdától gyötört torzója'. RDS a respirációs-distress Syndroma elnevezésű újszülöttbetegséget jelöli, amely tulajdonképpen a világrajött gyermek légzési elégtelensége. Súlyosabb esetében az apróság megfullad. Erről csak annyit, hogy a csecsemőhalálozás kétharmad rész. ben az RD syndroma rovására írandó. Érthető, hogy ennek elhárítására országos program indult a SZOTE gyermekklinikájának tapasztalataira építve. Szolnokon a klinika korábbi munkatársa dr. Pintér Sándor, kandidátus, megyei gyermekgyógyász sziakfőorvos vezetésével folynak az RDS elhárítására megfigyelések. Az orvosnapokra ismertetett előadásban az eddigi közhiedelemmel ellentétes gondolatok is elhangzottak. Ha egy gyermek idő előtt indul a világra, mindenki aggódik érte. Egyértelmű, hogy a fokozott veszélyeztetettség a koraszülöttek (az éretlen magzatok) esetében érvényesül. A szakemberek tapasztalata pedig azt mutatta, hogy az RDS szempontjából a korán érkezők között is fokozatok különíthetők el. Legkevesebb lépési elégtelenséggel azok a koraszülöttek jöttek a világra, akik a természet ősi rendje szerint normális úton szülöttek. A következő fokozatban azok, akiknél a megindult szülés közepette döntötte el az orvos, hogy császármetszést hajt végre. A fulladást is eredményező vésztjósló betegség pedig legtöbbet azok közül fenyeget, akiknél a — kíméletes beavatkozásként számontartott császár- metszés volt a megoldás. A jelenség magyarázata nem más, mint hogy az újszülött első levegővételének nekifeszülő tüdeje a különböző típusoknál eltérően „'készült fel” az életet adó nagy szippantásra. Az egész, séges apróságé egy. a szervezetében termelődő — felületaktív anyag jóvoltából a legkisebb hólyagocsikáig kifeszül, kitágul. Minél kevésbé érett a magzat, annál inkább hiányzik ez az életmentő anyaga. A koraszülötteknél mindig kevesebb mint az időre érkezőknél. S hogy az amúgy is lépéshátránnyal rajtoló koraszülöttek közt miért van oly nagy különbség? Az ok: — a szülés közben a magzat „szorult helyzetében növekszik a felületaktív anyag termelődése. Minél kevésbé szenvedi el az apróság az életbe kilépés hagyományos gyötrelmeit, annál kevésbé mentes a respirációs distress syndroma ártalomtól. A megyei kórházban működő munkacsoport a betegség megelőzésének és gyógyításának lehetőségeivel is foglalkozott. Amint az elején kitűnt, az RDS az érett magzatokat alig-aiig veszélyeztette. Kézenfekvő a védekezés módjára adott válasz: megelőzni a konaszülést jobb terhes- gondozással. S ha mégsem sikerül? Késleltetni. Ma már több gyógyszerkészítmény te. szi lehetővé, hogy akár több hétig várjon a kismama az anyai örömökre. De ha a több hét helyett csak órákat nyerünk? Akkor az anyán keresztül kap olyan gyógyszert a a jövevény, amely a szervezetében elősegíti a felületaktív anyag képződését. Végül pedig, ha mindennek ellenére az apróság mégis a nehéz légzés tüneteit mutatja, az intenzív újszülöttellátás során gyógyszeres kezeléssel, oxi- génbefúvással, lélegeztető készülékkel segítenek rajta. A leírtakból egyelőre mindennapos gyakorlatként még nem mindegyik ellátási forrna létezik, bár a szervezett újszülöttelláitás mellett egyre gyakrabban alkalmazzák például a szülés előtti gyógyszeres kezelést is. 0 fájdalom a mikroszkóp alatt Valami fáj. Megszúrtuk a kezünket, elvágta egy üveg a lábunkat, fogunkat húzza az orvos, migréntől sajog a fejünk. Ezerszer elmondjuk (elmondják betegtársaink) anélkül, hogy gondolnánk rá, mi is az, hogy „fáj”. Hogyan keletkezik, hol keletkezik az az ingerület, ami végülis, fájdalomként tudatosul az agyunkban? A rendezvény legizgalmasabb előadása arról adott hírt, hogy Szegeden az orvostudományi egyetem anatómiai intézetében a sokoldalú kutatómunka egyik legfontosabb eleme épp ennek a megfoghatatlan, láthatatlan, csak érzékeinkben létező jelenségnek megismerése. Dr. Csillik Bertalan tanszékvezető egyetemi tanár munkatársaival, elsősorban feleségével dr. Knyihár Erzsébettel azokat a gerincvelő központokat kutatja, amelyek a fájdalomérzés kiváltásában játszanak szerepet. Csillik professzor bonyolult elektromikroszkópos és szövetkémiai vizsgálata során megállapította, hogy a gerincvelő egy jól körülhatárolható területén az úgynevezett Rolando állományban található az az anyag, amely a fájdalominger áttételét közvetve elősegíti. (Áttételt: az oda befutó idegrostokból az agy felé vivő rostokra). A jól kidolgozott módszer azt is lehetővé tette, hogy a fájdalomért felelős idegrostok lefutását, elhelyezkedését megismerték — egyszerűen „leltárba ve- gvék” azokat. Sőt tovább- menve sikerült az ingerület átkapcsolásának mechanizmusát. rendszerét is megismerni. Meglátták a láthatatlant! Itt állapították meg azt is, hogy a kínai csodadoktorok misztikus akupunktúrája (a tűszúrásos fájdalomcsillapítás, gyógyítás) is valószínűleg erre a speciális területre hat. Miközben az idegeket „végigtapogatták”, a Rolando állományban észlelt különös elváltozás, egy idáig teljesen ismeretlen jelenség szenzációs felfedezéshez adta meg az alapot. A szövettan eddig elfogadott tétele szerint a központi idegrendszer szövetei nem képesek regenerációra, (újraképződésre). A Rolando állomány kutatása azonban fényt derített arra, hogy a „központi idegrendszerben (agyban, gerincvelőben) igenis létezik regeneráció, csupán megfelelő körülmények szükségesek hozzá”. A feltevést a kezdeti lépésekben igazolta az, hogy a környéki érző ideg átvágása után pár hónappal sajátos idegi újraképződést észleltek. Rolando felrúgta az elméletet? A gyakorló orvosok számára is kuriózumként ható téma még a tudomány magas régióiban „él”. De, hogy ez az újabb eredmények súlyától egyre lejjebb, egészen a kórházi műtőig ereszkedhet, nem nehéz belátnunk, ha csak egy kicsit is merünk játszani a gondolattal. Ha a kísérletben sikerült tettenérni egy sérült (vágott, szakadt, roncsolt?) ideg valamiféle újraképződését — annak lehetőségét, miért ne lenne remény azt a megoldást megtalálni, amellyel súlyos balesetet szenvedett — gerincsérült — betegek idegeinek regenerációját elősegítsük ... A Szolnokon ismertetett „molekuláris neuroanató- mia” témakörében végzett kutatások az országosan kiemelt „Bioreguláció” elnevezésű 15 éves kutatási programban is szerepelnek. Tudomány-technika oldalunk összeállítása után kaptuk a hírt, hogy dr. Csillik Bertalan a SZOTE profesz- szora és dr. Knyihár Erzsébet féléves vendégprofesszori meghívást kaptak a bostoni Harward egyetemre a kutatások folytatása céljából. Irta és összeállította: Igriczi Zsigmond Fotó: T. Katona László
