Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-19 / 247. szám

1976. október 19 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Búzatermesztés Szolnok megyében <1 fejlődés tartalékai I. Szolnok megye termelésszerkezetében az őszi búza ará­nya magasabb, mint az országos arány. Szántóterületünk az országosnak 5,8 százaléka, az őszi búzának pedig 10,3 százalékát termeljük meg a megyében. A szántóterület 33 százalékán vetünk őszi búzát, az országos 25 százalékkal szemben. Az összes kalászos pedig a szántó 38 százalékát foglalja el. Ez az arány az V. ötéves terv időszakában sem válto­zik. A tervek szerint 130 ezer hektáron termelünk őszi búzát, a tervezett át­lagtermés pedig 42—43 má­1966—70 1971—75 1975. 1976. várható A IV. ötéves tervben az előző öt év átlagához viszo­nyítva 10,4 mázsa/ha volt a növékedés a megyében, or­szágosan pedig 8,9 mázsa. A mezőgazdasági üzemek, valamint az egyes közigazga­tási egységek között rendkí­vüli nagy a differenciálódás. Ezek megszüntetésével az őszi búza átlagtermése a megyében jelentősen növel­hető. 1976. évben a legala­csonyabb átlagtermés: Mező­túron 32,5 q/ha, .Jászberény­ben 33,3 és Törökszentmik- lósom 34,6 q/ha volt. A leg­magasabb átlagtermést Kis­újszálláson 49,8 q/ha, Szolno­kon 46,1, és a jászberényi já­rásban 40,3 q/ha takarítottak be. Az öt leggyengébb mező- gazdasági üzem átlagtermé­se 23—33 q/ha között van, az öt legjobb mezőgazdasági üzem átlagtermése pedig 48—50 q/ha. Az ala­csony terméseredményűek között is van1 jő területi adottságú gazdaság, és a jók között közepes talaj- és ter­mészeti adottságú gazdaság. A különbségek megszünteté­se a terméseredmények nö­velésének jelentős tartaléka. A terméseredmények foko­mé. : q/ha Tsz 1975. 1. Jubilejnaja—50. 39,6 2. Bezosztája—l. 33,6 3. Auróra 33,3 4. Kavkáz 31,5 5. GK—2—3. 35,4 6. MV—2. 39,0 7. MV—4. — 8. Libelulla 37,2 9. Száva — 10. Egyéb 38,2 A fajtánlkérnti értékelésből megállapítható, hogy a leg­nagyobb átlagtermést az el­múlt két évben a Libel ulla és a Száva takarmány búza­fa jiták, valamint az új, rö­vid tenyészidejű búzafajták adták. Viszont a hosszú te­zsa hektáronként, ami 55— 56 ezer vagon kenyérnek va­lót jelent. Az elmúlt években az őszi búza átlagtermése Szolnok megyében és országosan is dinamikusan növekedett: megye országos q/ha 23,3 24,3 33,7 33,2 35,2 32,0 38,6 38,5—39,0 zása érdekében több terüle­ten van tennivalónk. Az utóbbi 15 évben és je­lenleg is, a fajták jelentős részét a szovjet búzák alkot­ták, az uralkodó a Bezosztá- ja I. volt. Ez a fajta tette lehetővé, hogy intenzív kö­rülmények között termesszük az őszi búzát, mely elenged­hetetlen feltétele a termés­eredmények fokozásának. A jelenleg köztermesztésben lé. vő fajták (szovjet, magyar, jugoszláv stb.) potenciális termőképessége még nincs kihasználva. Ha egy hektá­ron 5 millió kalászt, kalá­szonként 20 kafliásZkát és eb­ben 3 szemet számolunk, negyven gramm 1000 mag- súly esetén az elméleti ter­més 120 q/ha. A gyakorlat­ban az 5 millió kalász hek­táronként biztosítható, ka­lászonként 15 kalásZkát és kalászkánként 1,5 szemszá­mat figyelembevéve negyven gramm 1000 magsúllyal az elérhető átlagtermés 45 q/ha. Ennek a reális feltétele biz­tosított. Szolnok megyében az egyes fajták átlagtermése a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban az elmúlt két évben a követke­zőik szerint alakult: ag 1976. 1975. 1976. 40,5 39,9 41,7 36,4 33,7 35.7 34,1 31,4 24,— 36,8 33,3 41,9 33,5 40,3 42,5 47,5 41,4 53,2 — 43,1 45,9 44,8 41,1 43,3 43,7 — 48,5 41,8 40,4 41,8 ny észidejű fajták ter­méseredményei lényegesen gyengébbek, a várt ered­ményt -nem biztosítják. En­nek oka, hogy a július vé­gi, augusztus eleji aszály a hosszú tenyészidejű fajták­nál terméscsökkenést idézett elő. A korai érésű fajtákra a klimatikus tényezők a me­gyében kedvezőbbek. a nyá­ri aszályos periódus előtt be­érnek, s így depresszió nem következik be. Az elmúlt öt év átlagában a korai érésű fajták 5—8 mázsával adtak több termést, mint a közép­kései érésű fajták. Ezért az országos fajta­aránnyal szemben Szolnok megyében a különböző éré­si csoportba tartozó búzák arányát a következők szerint javasoljuk: megye országos korai érésű 45° i 30—40" „ középkorai érésű 50" 45—50" középkései érésű 5% 10—15" „ A betakarítás ilyen fajta- összetételnél kedvezőtlenebb, az érési idő egybeesik, azon­ban a gépesítés jobb szerve­zésével, a gépkapacitás nö­velésével ez a hátrány kikü­szöbölhető (a gépesítés több­letköltségét a plusztermés fe­dezi.) A fajtaváltást már ez év őszén és a következő években meg kell gyorsítani. Jelenleg a szovjet búzák kö­zül a megyében a Jubilejna- ja—50 fajtát tartjuk indo­koltnak a legnagyobb terü­leten termeszteni. Szükséges növelni a takarmánybúzák arányát is. (Libelulla és a Száva). Szolnok megyében 1976. évben a termelőszövet­kezetekben 13,7 százalék, az állami gazdaságokban 31.1 százalék volt a takarmány- búza aránya. Azokban a me­gyékben. ahoi az átlagtermés a 40 mázsa/ha fölött van, a takarmánybúza aránya a 30 százalékot meghaladja. Gyorsítani kell a hazai és egyéb külföldi nemesítésű, rövid tenyészidejű fajták iköztermesztésbe vonását. A martonvásári nemesítésű faj­ták termésátlaga a me­gyében 41,2—53,2 mázsa/ha volt. Az országos és megyei fajtakísérletek eredményei szerint kimagasló eredményt adott több korai és közép­korai fajta. A jugoszláv No- vosadska-Rana 63 mázsa/ha, a Martonvásári—4. 62.9 má­zsa/ha a jugoszláv Partizan- ka 64,9 q/ha, a Martonvásári 62,8 q ha termést adott. Ugyancsak jól szerepelt a kísérletekben is a Jubilejna- ja—50-es, 65,2 mázsa/ha át­lagterméssel. A középhosszú tenyészidejű szovjet fajták terméseredményei az emlí­tett okok miatt Jászboldog- házán is a leggyengébbek között szerepeltek. (FOLYTATJUK.) Mezei János a szolnok megyei tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője ÜzemegészségUgyi napok Jászberényben Tegnap délután a Jászsá­gi Cipőipari Vállalatnál dr. Juhász Erika városi főorvos nyitotta meg a Vöröskereszt jászberényi városi vezetősé­ge, a városi tanács egész­ségügyi osztálya és a me­gyei egészségnevelési cso­port szervezte üzemegész­ségügyi napokat. A munka­helyi egészségügyi ellátás és az egészséges munkakörül­mények kialakítása egyaránt fontos összetevője az üzemi közérzetnek, a dolgozókról való gondoskodásnak. En­nek jegyében rendeznek tíz­napos eseménysorozatot Jászberényben s a város különböző üzemeiben mind a jászberényi, mind a szol­noki szakemberek közremű­ködésével több aktuális egészségügyi kérdésről hang­zik el előadás. Többek között az üzemi balesetvédelem orvosi vo­natkozásairól, szó lesz a munkahelyi ártalmakról, a munka közben jelentkező idei megterhelésről, vagy épp az egészséges életmód egyes kérdéseiről. Exportra „termelnek" a Női Ruházati Szövetkezet jánoshi- dai üzemének varrónői. Tőkés megrendelésre havonta 8 ezer szoknyát szállítanak Szűrő­tartályok A pécs-mohócsi víz­műhöz gyártják, Kunhegyesen, a Víz- gépészeti Vállalat 1. sz. üzemében. A megrendelt négy tartály értéke: öt­millió forint TERVSZERŰSÉG, SZERVEZETTSÉG, ELŐRELÁTÁS II kisújszállási recept Ha valaki a kisújszállási mezőgazdasági üzemek V. ötéves tervének célkitűzései­ről szóló iratokat lapozgatja, akikor feltűnhet, hogy a gaz-, daságok magasra állították a mércét. Ennek bizonyítására elég csak néhány számadatot idézni: 1980-ra egy hektárról 85—90 mázsa kukoricát, 42— 45 mázsa búzát akarnak be­takarítani, s az egy tehénre jutó tejtermelésnek el kell érnie az évi 3500 litert. Ahhoz,' hogy mindez meg­valósulhasson nem elég csak manapság és a jövőben jól dolgozni, hanem a múlt na­gyon kemény munkájára is szükség volt. Kutatva; van-e ..kisújszállási recept”, az ed­dig megtett útról, az elért eredményekről kérdeztük Barna Károlyt, a városi párt­bizottság első titkárát, Po- nyokaii Bálintot, a városi ta­nács elnökét, Kovács Feren­cet. a Nagykun Termelőszö­vetkezet elnökét, Pocsai Ká­rolyt és Guba Mihályt, a Ti­sza II. Termelőszövetkezet elnökhelyetteseit. Lépéskényszer ■ A válaszokból kitűnt, hogy Kisújszálláson előbb fejező­dött be a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, mint a megye többi részén — 1954- ben már kitehették az or­szágút mellé a táblát: ter­mel őszö vetkezeti város. 'A tsz-eket az ellenforradalom sem tudta szétzilálni, és az egyre jobban erősödő üze­mek a 70-es évek elejére már kinőtték akkori méreteiket. Ezért határozta el 1973-ban, — a még külön működő négy termelőszövetkezet — hogy ketten-ketten közösen dol­goznak tovább. Az egyesülé­seket gondos előkészítés előz­te meg: bárki véleményt mondhatott minden egyes döntés előtt. Az észrevételek, javaslatok, kritikai megjegy­zések után alakult ki a ter­melés és az irányítás jelen­legi szerkezete mind a Nagy­kun. mind pedig a Tisza II. Termelőszövetkezetekben. A nyílt, őszinte légkörre csak egyetlen jellemző adalék: a két üzemet mindössze két szakember hagyta ott azért, mert az új „felállásban” nem találta meg a helyét. Az egyesüléssel az erőik koncentrálódtak, s méretei­ben is jelentősen megnöve- ikedett gazdaságok nagy hasznát látták azoknak a ko­operációban épült beruházá­soknak, — ilyen például az öntözőtelep és a lucernaliszt üzem — amelyet már 1973 előtt közösen létesítettek, használtak. A tagság és a szakembergárda igényli a legújabb módszerek alkalma­zását, s a nagyobb anyagi le­hetőségek birtokában erre is tágabb tér nyílik. Eredményes gépesítés Hozzáláttak a termelési rendszerekhez tartozó növé­nyek — a kukorica, a napra­forgó, a cukorrépa, a rizs, a szója és a búza — „gépesíté­séhez”. (Itt a fogalom azért érdemel idézőjelet, mert tu­lajdonképpen a régi beren­dezések kicserélésére, átala­kítására. egész gépsorok mo­dernizálására vonatkozik.) Ismét néhány jellemző szám: addig, amíg külön gazdál­kodtak. egy-egy üzem gépre összesen 12 millió forintot tudott költeni, most 8 milliót kiadhatnak egyetlen gépsor­ra. Érdemes elidőzni egy ideig a termésátlagok változásánál is. A Nagykun Tsz jogelőd­jeinek közös hozama 1973- ban búzából hektáronként 37 mázsa volt, ma 51 mázsa. A kukorica termése 58 mázsá­ról 1975-ig 68 mázsára emel­kedett, az összes húskibocsá­tás az idén 1200 mázsával lesz több, mint az egyesülés évében volt. A tejtermelés akikor nem haladta meg a 2700 litert, az idén december végén az egy tehénre jutó átlag legalább 3050 liter lesz. Az aszaly ellenére is kiállja az összehasonlítást a cukor­répa : most a. 3 évvel ezelőtti 280 mázsával szemben 400 mázsát szednek fel egy hek­tárról. A Tisza II. Termelőszövet­kezet is hasonló eredmények­kel dicsekedhet. A tejterme­lés 2940 literről év végéiig 3100—3200 literre nő, a ser­téshús kibocsátás 7460 má­zsáról több mint 10 200 má­zsára emelkedik. A búza ak­kori 35 mázsás termésátlagá­ra az idén 13 mázsáit „tettek rá” hektáronként, a kukorica 1973-as 43 - mázsás átlaghoza­ma, hektáronként 4 mázsa híjával, megduplázódott. Természetesen mindezt csak úgy érhették el, hogy az eredményeket, az esetleges kudarcokat, nemcsak regiszt­rálták, hanem elemezték is. A tervszerűség, a munkafe­gyelem megszilárdítása, az üzemi demokrácia — és még sorolhatnánk— nálunk nem­csak jelszó, hanem valóság is. Ma már nem fordulhat elő például az, hogy ötletsze­rűen termeszteni kezdenek egy növényt, s mert nem hoz elegendő jövedelmet, abba­hagyják és leselejtezik a nemrégiben vásárolt gépe­ket. A Tisza II. Termelőszövet­kezet vezetői például — lát­va a nagy burgonya-ínséget, s érzékelve a jó piaci lehe­tőségeket, — most éppen azon törik a fejüket, hogy miképpen termelhetnének 200 hektáron-öntözött (!) kö­rülmények között — egyéb­ként a két gazdaság összes termőterületének 55 százalé­ka kaphat mesterséges esőt — krumplit. Ezen még akkor js érdemes elgondolkodni, ha éppen a cukorrépa helyére képzelték a burgonyát. Mert igaz. hogy „akármelyik ujja­mat harapom, csak nekem fáj”, de ekkora területen — hektáronként 300 mázsás ho­zammal számolva — Szolnok megye lakossága évi szükség­letének kétharmada megte­remne . . . Vállalkozó kedvvel Arról sem szabad elfelejt­kezni, hogy a termelési ered­ményekkel párhuzamosan a dolgozók borítékja is egyre vastagabb lett, s a vezetők a munka- .és az életkörülmé­nyek javításával is gondol­tak. A kapálás, a viliázás, te­hát összefoglalóan: „a nehéz fizikai” mára már szinte tel­jesen a múlté. A mindennapok természe­tesen nem annyira gondtala­nok, mint ahogy azt most — néhány percre megállva, az eredményekre Visszatekintve még tennivaló, s erre való a ma és a holnap tervszerűsé­ge, szervezettsége, embersé­ge előrelátása... S ha van „kisújszállási re­cept”, akikor ez az. Braun Ágoston MEGTAKARÍTÁSBÓL Húszezer háztartásnak elegendő földgáz 3 milliárd a paksi programból A három éve épülő paksi atomerőmű beruházási, ösz- szegéből eddig csaknem 3 milliárd forintot használtak fel. Jelenleg háromezren, a jövőben még többen dolgoz­nak a nagyszabású beruhá­zás kivitelezésén. Az atom­erőmű a program szerint 1980-ban kezdi meg a- villa- mosenergia termelést. Nagy Zoltán létesítményi főmérnök az MTI munka­társának adott tájékoztató­jában elmondotta, hogy a magyar—szovjet együttmű­ködéssel készülő atomerőmű új lakótelepén eddig több mint félezer lakás épült. Az alföldi olajbányászok szocialista munkaversenyé­ben az idén is kiemelkedő helyei foglal el az anyag- és energiatakarékosság. A Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat dolgozói 1976-ban több mint 30 mil­lió forint értékű szénhidro- gén-vagyon megtakarításá­ra, illetve energiafelhaszná­lás csökkentésére tettek vál­lalást. Az előirányzataikat már az év első felében túl­szárnyalták. Gondos mun­kával, jó szervezéssel csök­kentették a technológiai veszteséget, a levegőbe me­nő gázmennyiséget és a sa­ját üzemi felhasználást. A technológiai fegyelem szigo­rú betartásával több mint 26 millió köbméter földgázt takarítottak meg. 6,5 millió köbméterrel többet, mint amit egész évre előirányoz­tak. Ez a mennyiség körül­belül 20 ezer háztartás évi fogyasztói szükségletét elé­gíti ki. A kőolaj szállítási vesz­teségeinek számottevő csök­kentése, továbbá a villa­mosenergia felhasználás ész­szerű mérséklése ugyancsak hozzájárult a pozitív taka­rékossági számlához. Több milliót hozott a házhoz az importból származó műszer és gépalkatrészek házilag történő legyártása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom