Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-19 / 247. szám
1976. október 19 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Búzatermesztés Szolnok megyében <1 fejlődés tartalékai I. Szolnok megye termelésszerkezetében az őszi búza aránya magasabb, mint az országos arány. Szántóterületünk az országosnak 5,8 százaléka, az őszi búzának pedig 10,3 százalékát termeljük meg a megyében. A szántóterület 33 százalékán vetünk őszi búzát, az országos 25 százalékkal szemben. Az összes kalászos pedig a szántó 38 százalékát foglalja el. Ez az arány az V. ötéves terv időszakában sem változik. A tervek szerint 130 ezer hektáron termelünk őszi búzát, a tervezett átlagtermés pedig 42—43 má1966—70 1971—75 1975. 1976. várható A IV. ötéves tervben az előző öt év átlagához viszonyítva 10,4 mázsa/ha volt a növékedés a megyében, országosan pedig 8,9 mázsa. A mezőgazdasági üzemek, valamint az egyes közigazgatási egységek között rendkívüli nagy a differenciálódás. Ezek megszüntetésével az őszi búza átlagtermése a megyében jelentősen növelhető. 1976. évben a legalacsonyabb átlagtermés: Mezőtúron 32,5 q/ha, .Jászberényben 33,3 és Törökszentmik- lósom 34,6 q/ha volt. A legmagasabb átlagtermést Kisújszálláson 49,8 q/ha, Szolnokon 46,1, és a jászberényi járásban 40,3 q/ha takarítottak be. Az öt leggyengébb mező- gazdasági üzem átlagtermése 23—33 q/ha között van, az öt legjobb mezőgazdasági üzem átlagtermése pedig 48—50 q/ha. Az alacsony terméseredményűek között is van1 jő területi adottságú gazdaság, és a jók között közepes talaj- és természeti adottságú gazdaság. A különbségek megszüntetése a terméseredmények növelésének jelentős tartaléka. A terméseredmények fokomé. : q/ha Tsz 1975. 1. Jubilejnaja—50. 39,6 2. Bezosztája—l. 33,6 3. Auróra 33,3 4. Kavkáz 31,5 5. GK—2—3. 35,4 6. MV—2. 39,0 7. MV—4. — 8. Libelulla 37,2 9. Száva — 10. Egyéb 38,2 A fajtánlkérnti értékelésből megállapítható, hogy a legnagyobb átlagtermést az elmúlt két évben a Libel ulla és a Száva takarmány búzafa jiták, valamint az új, rövid tenyészidejű búzafajták adták. Viszont a hosszú tezsa hektáronként, ami 55— 56 ezer vagon kenyérnek valót jelent. Az elmúlt években az őszi búza átlagtermése Szolnok megyében és országosan is dinamikusan növekedett: megye országos q/ha 23,3 24,3 33,7 33,2 35,2 32,0 38,6 38,5—39,0 zása érdekében több területen van tennivalónk. Az utóbbi 15 évben és jelenleg is, a fajták jelentős részét a szovjet búzák alkották, az uralkodó a Bezosztá- ja I. volt. Ez a fajta tette lehetővé, hogy intenzív körülmények között termesszük az őszi búzát, mely elengedhetetlen feltétele a terméseredmények fokozásának. A jelenleg köztermesztésben lé. vő fajták (szovjet, magyar, jugoszláv stb.) potenciális termőképessége még nincs kihasználva. Ha egy hektáron 5 millió kalászt, kalászonként 20 kafliásZkát és ebben 3 szemet számolunk, negyven gramm 1000 mag- súly esetén az elméleti termés 120 q/ha. A gyakorlatban az 5 millió kalász hektáronként biztosítható, kalászonként 15 kalásZkát és kalászkánként 1,5 szemszámat figyelembevéve negyven gramm 1000 magsúllyal az elérhető átlagtermés 45 q/ha. Ennek a reális feltétele biztosított. Szolnok megyében az egyes fajták átlagtermése a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban az elmúlt két évben a következőik szerint alakult: ag 1976. 1975. 1976. 40,5 39,9 41,7 36,4 33,7 35.7 34,1 31,4 24,— 36,8 33,3 41,9 33,5 40,3 42,5 47,5 41,4 53,2 — 43,1 45,9 44,8 41,1 43,3 43,7 — 48,5 41,8 40,4 41,8 ny észidejű fajták terméseredményei lényegesen gyengébbek, a várt eredményt -nem biztosítják. Ennek oka, hogy a július végi, augusztus eleji aszály a hosszú tenyészidejű fajtáknál terméscsökkenést idézett elő. A korai érésű fajtákra a klimatikus tényezők a megyében kedvezőbbek. a nyári aszályos periódus előtt beérnek, s így depresszió nem következik be. Az elmúlt öt év átlagában a korai érésű fajták 5—8 mázsával adtak több termést, mint a középkései érésű fajták. Ezért az országos fajtaaránnyal szemben Szolnok megyében a különböző érési csoportba tartozó búzák arányát a következők szerint javasoljuk: megye országos korai érésű 45° i 30—40" „ középkorai érésű 50" 45—50" középkései érésű 5% 10—15" „ A betakarítás ilyen fajta- összetételnél kedvezőtlenebb, az érési idő egybeesik, azonban a gépesítés jobb szervezésével, a gépkapacitás növelésével ez a hátrány kiküszöbölhető (a gépesítés többletköltségét a plusztermés fedezi.) A fajtaváltást már ez év őszén és a következő években meg kell gyorsítani. Jelenleg a szovjet búzák közül a megyében a Jubilejna- ja—50 fajtát tartjuk indokoltnak a legnagyobb területen termeszteni. Szükséges növelni a takarmánybúzák arányát is. (Libelulla és a Száva). Szolnok megyében 1976. évben a termelőszövetkezetekben 13,7 százalék, az állami gazdaságokban 31.1 százalék volt a takarmány- búza aránya. Azokban a megyékben. ahoi az átlagtermés a 40 mázsa/ha fölött van, a takarmánybúza aránya a 30 százalékot meghaladja. Gyorsítani kell a hazai és egyéb külföldi nemesítésű, rövid tenyészidejű fajták iköztermesztésbe vonását. A martonvásári nemesítésű fajták termésátlaga a megyében 41,2—53,2 mázsa/ha volt. Az országos és megyei fajtakísérletek eredményei szerint kimagasló eredményt adott több korai és középkorai fajta. A jugoszláv No- vosadska-Rana 63 mázsa/ha, a Martonvásári—4. 62.9 mázsa/ha a jugoszláv Partizan- ka 64,9 q/ha, a Martonvásári 62,8 q ha termést adott. Ugyancsak jól szerepelt a kísérletekben is a Jubilejna- ja—50-es, 65,2 mázsa/ha átlagterméssel. A középhosszú tenyészidejű szovjet fajták terméseredményei az említett okok miatt Jászboldog- házán is a leggyengébbek között szerepeltek. (FOLYTATJUK.) Mezei János a szolnok megyei tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője ÜzemegészségUgyi napok Jászberényben Tegnap délután a Jászsági Cipőipari Vállalatnál dr. Juhász Erika városi főorvos nyitotta meg a Vöröskereszt jászberényi városi vezetősége, a városi tanács egészségügyi osztálya és a megyei egészségnevelési csoport szervezte üzemegészségügyi napokat. A munkahelyi egészségügyi ellátás és az egészséges munkakörülmények kialakítása egyaránt fontos összetevője az üzemi közérzetnek, a dolgozókról való gondoskodásnak. Ennek jegyében rendeznek tíznapos eseménysorozatot Jászberényben s a város különböző üzemeiben mind a jászberényi, mind a szolnoki szakemberek közreműködésével több aktuális egészségügyi kérdésről hangzik el előadás. Többek között az üzemi balesetvédelem orvosi vonatkozásairól, szó lesz a munkahelyi ártalmakról, a munka közben jelentkező idei megterhelésről, vagy épp az egészséges életmód egyes kérdéseiről. Exportra „termelnek" a Női Ruházati Szövetkezet jánoshi- dai üzemének varrónői. Tőkés megrendelésre havonta 8 ezer szoknyát szállítanak Szűrőtartályok A pécs-mohócsi vízműhöz gyártják, Kunhegyesen, a Víz- gépészeti Vállalat 1. sz. üzemében. A megrendelt négy tartály értéke: ötmillió forint TERVSZERŰSÉG, SZERVEZETTSÉG, ELŐRELÁTÁS II kisújszállási recept Ha valaki a kisújszállási mezőgazdasági üzemek V. ötéves tervének célkitűzéseiről szóló iratokat lapozgatja, akikor feltűnhet, hogy a gaz-, daságok magasra állították a mércét. Ennek bizonyítására elég csak néhány számadatot idézni: 1980-ra egy hektárról 85—90 mázsa kukoricát, 42— 45 mázsa búzát akarnak betakarítani, s az egy tehénre jutó tejtermelésnek el kell érnie az évi 3500 litert. Ahhoz,' hogy mindez megvalósulhasson nem elég csak manapság és a jövőben jól dolgozni, hanem a múlt nagyon kemény munkájára is szükség volt. Kutatva; van-e ..kisújszállási recept”, az eddig megtett útról, az elért eredményekről kérdeztük Barna Károlyt, a városi pártbizottság első titkárát, Po- nyokaii Bálintot, a városi tanács elnökét, Kovács Ferencet. a Nagykun Termelőszövetkezet elnökét, Pocsai Károlyt és Guba Mihályt, a Tisza II. Termelőszövetkezet elnökhelyetteseit. Lépéskényszer ■ A válaszokból kitűnt, hogy Kisújszálláson előbb fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése, mint a megye többi részén — 1954- ben már kitehették az országút mellé a táblát: termel őszö vetkezeti város. 'A tsz-eket az ellenforradalom sem tudta szétzilálni, és az egyre jobban erősödő üzemek a 70-es évek elejére már kinőtték akkori méreteiket. Ezért határozta el 1973-ban, — a még külön működő négy termelőszövetkezet — hogy ketten-ketten közösen dolgoznak tovább. Az egyesüléseket gondos előkészítés előzte meg: bárki véleményt mondhatott minden egyes döntés előtt. Az észrevételek, javaslatok, kritikai megjegyzések után alakult ki a termelés és az irányítás jelenlegi szerkezete mind a Nagykun. mind pedig a Tisza II. Termelőszövetkezetekben. A nyílt, őszinte légkörre csak egyetlen jellemző adalék: a két üzemet mindössze két szakember hagyta ott azért, mert az új „felállásban” nem találta meg a helyét. Az egyesüléssel az erőik koncentrálódtak, s méreteiben is jelentősen megnöve- ikedett gazdaságok nagy hasznát látták azoknak a kooperációban épült beruházásoknak, — ilyen például az öntözőtelep és a lucernaliszt üzem — amelyet már 1973 előtt közösen létesítettek, használtak. A tagság és a szakembergárda igényli a legújabb módszerek alkalmazását, s a nagyobb anyagi lehetőségek birtokában erre is tágabb tér nyílik. Eredményes gépesítés Hozzáláttak a termelési rendszerekhez tartozó növények — a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, a rizs, a szója és a búza — „gépesítéséhez”. (Itt a fogalom azért érdemel idézőjelet, mert tulajdonképpen a régi berendezések kicserélésére, átalakítására. egész gépsorok modernizálására vonatkozik.) Ismét néhány jellemző szám: addig, amíg külön gazdálkodtak. egy-egy üzem gépre összesen 12 millió forintot tudott költeni, most 8 milliót kiadhatnak egyetlen gépsorra. Érdemes elidőzni egy ideig a termésátlagok változásánál is. A Nagykun Tsz jogelődjeinek közös hozama 1973- ban búzából hektáronként 37 mázsa volt, ma 51 mázsa. A kukorica termése 58 mázsáról 1975-ig 68 mázsára emelkedett, az összes húskibocsátás az idén 1200 mázsával lesz több, mint az egyesülés évében volt. A tejtermelés akikor nem haladta meg a 2700 litert, az idén december végén az egy tehénre jutó átlag legalább 3050 liter lesz. Az aszaly ellenére is kiállja az összehasonlítást a cukorrépa : most a. 3 évvel ezelőtti 280 mázsával szemben 400 mázsát szednek fel egy hektárról. A Tisza II. Termelőszövetkezet is hasonló eredményekkel dicsekedhet. A tejtermelés 2940 literről év végéiig 3100—3200 literre nő, a sertéshús kibocsátás 7460 mázsáról több mint 10 200 mázsára emelkedik. A búza akkori 35 mázsás termésátlagára az idén 13 mázsáit „tettek rá” hektáronként, a kukorica 1973-as 43 - mázsás átlaghozama, hektáronként 4 mázsa híjával, megduplázódott. Természetesen mindezt csak úgy érhették el, hogy az eredményeket, az esetleges kudarcokat, nemcsak regisztrálták, hanem elemezték is. A tervszerűség, a munkafegyelem megszilárdítása, az üzemi demokrácia — és még sorolhatnánk— nálunk nemcsak jelszó, hanem valóság is. Ma már nem fordulhat elő például az, hogy ötletszerűen termeszteni kezdenek egy növényt, s mert nem hoz elegendő jövedelmet, abbahagyják és leselejtezik a nemrégiben vásárolt gépeket. A Tisza II. Termelőszövetkezet vezetői például — látva a nagy burgonya-ínséget, s érzékelve a jó piaci lehetőségeket, — most éppen azon törik a fejüket, hogy miképpen termelhetnének 200 hektáron-öntözött (!) körülmények között — egyébként a két gazdaság összes termőterületének 55 százaléka kaphat mesterséges esőt — krumplit. Ezen még akkor js érdemes elgondolkodni, ha éppen a cukorrépa helyére képzelték a burgonyát. Mert igaz. hogy „akármelyik ujjamat harapom, csak nekem fáj”, de ekkora területen — hektáronként 300 mázsás hozammal számolva — Szolnok megye lakossága évi szükségletének kétharmada megteremne . . . Vállalkozó kedvvel Arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a termelési eredményekkel párhuzamosan a dolgozók borítékja is egyre vastagabb lett, s a vezetők a munka- .és az életkörülmények javításával is gondoltak. A kapálás, a viliázás, tehát összefoglalóan: „a nehéz fizikai” mára már szinte teljesen a múlté. A mindennapok természetesen nem annyira gondtalanok, mint ahogy azt most — néhány percre megállva, az eredményekre Visszatekintve még tennivaló, s erre való a ma és a holnap tervszerűsége, szervezettsége, embersége előrelátása... S ha van „kisújszállási recept”, akikor ez az. Braun Ágoston MEGTAKARÍTÁSBÓL Húszezer háztartásnak elegendő földgáz 3 milliárd a paksi programból A három éve épülő paksi atomerőmű beruházási, ösz- szegéből eddig csaknem 3 milliárd forintot használtak fel. Jelenleg háromezren, a jövőben még többen dolgoznak a nagyszabású beruházás kivitelezésén. Az atomerőmű a program szerint 1980-ban kezdi meg a- villa- mosenergia termelést. Nagy Zoltán létesítményi főmérnök az MTI munkatársának adott tájékoztatójában elmondotta, hogy a magyar—szovjet együttműködéssel készülő atomerőmű új lakótelepén eddig több mint félezer lakás épült. Az alföldi olajbányászok szocialista munkaversenyében az idén is kiemelkedő helyei foglal el az anyag- és energiatakarékosság. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat dolgozói 1976-ban több mint 30 millió forint értékű szénhidro- gén-vagyon megtakarítására, illetve energiafelhasználás csökkentésére tettek vállalást. Az előirányzataikat már az év első felében túlszárnyalták. Gondos munkával, jó szervezéssel csökkentették a technológiai veszteséget, a levegőbe menő gázmennyiséget és a saját üzemi felhasználást. A technológiai fegyelem szigorú betartásával több mint 26 millió köbméter földgázt takarítottak meg. 6,5 millió köbméterrel többet, mint amit egész évre előirányoztak. Ez a mennyiség körülbelül 20 ezer háztartás évi fogyasztói szükségletét elégíti ki. A kőolaj szállítási veszteségeinek számottevő csökkentése, továbbá a villamosenergia felhasználás észszerű mérséklése ugyancsak hozzájárult a pozitív takarékossági számlához. Több milliót hozott a házhoz az importból származó műszer és gépalkatrészek házilag történő legyártása.
