Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-16 / 245. szám
XXVII. évf. 245. sz. 1976. október i6„ szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA lieget ért az őszi ülésszak Az országgyűlés elfogadta a közművelődési törvényt Beszámolt a fejlesztési programról — II tanácsválasztás módosítása Tegnap délelőtt a közművelődési törvényjavaslat fölötti vitával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka A tanácskozáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszktt Béla, Fock Jenő. Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban foglalt helyet a Budpesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az első felszólaló Gyurkó László volt. Öt követték: Szűcs Gábor (Hajdú*Bihar megye), Jávorkai István (Komárom megye), Orlavácz György (Tolna megye). Válaszol a kulturális miniszter A közművelődési törvény- javaslathoz több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, ezért az elnöklő Apró Antal megadta a szót Pozsgai Imre kulturális miniszternek, aki válaszolt a vitában elhangzottakra. Kiemelte: — A vita legfőbb tapasztalata, hogy a törvény előkészítésében közreműködött ál lami és társadalmi szervek, mozgalmak és szervezetek jól érzékelték társadalmunk hangulatát, szükségleteit, és igényeit; a képviselők felszólalásai ugyanazokat a törekvéseket fejezték ki, amelyeket az előkészítők igyekeztek érvényesíteni. Megígérhetem a tisztelt országgyűlésnek. hogy a Kulturális Minisztérium a közművelődési törvény megvalósításában ráháruló felelősséget és feladatokat vállalja — együttműködésben mindazokkal, akik szintén részesei kívánnak lenni ennek a munkának; A miniszter ezután emlékeztetett arra; a vita során Úszta Gyula indítványozta, hogy a törvényiben kapjon nagyobb nyomatéket az ifjúság hazafias és internacionalista nevelésének jelentősége. (A képviselő javasolta, hogy a törvény szövegébe kerüljön be: a Magyar Nép-, köztársaság ösztönzi és támogatja a szocialista haza- fiság erősítését szolgáló kulturális értékek, népi, nemzeti hagyományok ápolását és terjesztését.) — A Kulturális Minisztérium egyetért a javaslattal — mondta Pozsgay Imre —, s támogatja, hogy kiegészítésként ez kerüljön be a törvénybe. — Amikor nemzeti értékeink megbecsülésére törekszünk, eszünkbe jutnak Marx szavai, hogy a szerencsés nemzetek kacagva búcsúznak történelmük tragikus pillanataitól. Úgy látszik, mi még sérülékenyek vagyunk, nekünk roppant keserves volt történelmünk — nem engedhetjük meg magunknak, hogy kacagva búcsúzzunk történelmünk keserű tanulságaitól. Meggyőződésem, hogy akkor vagyunk igazán hűek haladó hagyományainkhoz. ha kritikailag értékeljük és elhatároljuk, mi az, amit vállalunk, mi az; amit kiutasítunk történelmi hagyományainkból. Ez is hozzá tartozik a szocialista hazafisághoz. A miniszter a továbbiakban örömmel nyugtázta, hogy a kultúrpolitikai feladatok megoldására, a művelődés- politikai célok elérésére a párt-, állami és társadalmi szervezetek közös szándékkal szövetkeztek. Azt hiszem, nincs szó valamiféle különleges munkamegosztásról — folytatta. A helyi és a központi szerveknek egy ütt kell működniük, p amikor akár a műsorpolitika, akár a művészeti, közművelődési teljesítmények miatt jogos kritikai észrevételek hangzanak el. a központban csak úgy, mint az adott területen dolgozóknak közös felelősséget kell érezniük. Kitért Pozsgay Imre arra, hogy a vitában sok szó esett a közművelődés jobbításának anyagi feltételeiről. A kulturális életben nagyon olcsón óriási kincseket lehet felszínire hozni. A kecskeméti Kodály Intézet — amely ma már az egész világ figyelmét felkeltő intézmény — például mindössze 20 millió forintjába került a minisztériumnak, a Országgyűlésünk 1975. áprilisában alkotta meg azt a törvényt, amely a népképviseleti testületek — az országgyűlés és a tanácsok — tagjainak öt évre szóló választásáról rendelkezett. A tanácstagok öt évre történő választásának hatályba lép- teltéséít az 1975.1. törvényünk külön törvényre bízta. Már akkor felmerült az az igény, hogy a jövőben az ország- gyűlési képviselőket és a tanácsok tagjait ismét egyidő- ben válasszuk. Ennek az igénynek az a valós alapja, hogy helyesnek látszik a tataácsok megbízatásának időtartamát is összhangba hozni ötéves terveink időszakaival. Ezzel is aláhúzzuk az országos és a helyi politika szerves kapcsolatát. Mint ismeretes, az 1973- ban megválasztott tanácsok tagjainak megbízatása 1977. áprilisában jár le. Most van itt az ideje tehát, hogy törvényhozó testületünk döntést hozzon az ezzel összefüggő fontos közjogi kérdésről. A tanácsok ötévi időtartamra való választásának, valamint az országgyűlési és tanácsi választások egyidejű megtartásának állam,jogi szabályozásánál két lehetőség között választhatunk. Vagy úgy rendelkezik az országgyűlés, hogy 1977-ben a tanácsok tágjait 3 évi időtar- talmra válasszák meg. vagy az országgyűlés — alkotmányos jogkörében eljárva. — meghosszabbítja 'a* tanácsok tagiadnak megbízatását az 1980. évi általános választásokig. A kormány a második megyei tanácsnak és Kecskemét városának. Azaz talán kevesebbe, mint az a selejt, amely . némelyik nagy válla, latunknál keletkezik. Találkozhatunk azonban pazarlással, tékozlással, vannak kihasználatlan kapacitásaink. Ám az is pazarlás, ha például nagy anyagi eszközök felhasználásával kulturális létesítményeket, művelődési házakat létesítünk, de nem tudjuk megnyitni, mert pár tízezer forint hiányzik mondjuk a fűtéshez. — Figyelemmel kell tehát kísérnünk, hogy helyes űton-módon kezdjünk értelmes beruházásokhoz a kulturális életben is. Szem előtt kell tartanunk azt is, hogy óriási jelentőségűi az „emberi beruházás”. Ha képzetlen, hozzá nem értő emberek végzik a kulturális feladatokat, alighanem minden fillér pazarlás, amit befektetünk ebbe az ágazatba. Ha azonban hozzáértő. hivatástudattal dolgozó emberek munkálkodnak feladataink megoldásán, akkor minden befektetés sokszorosan megtérül. Szólt a miniszter nemzetközi kulturális kapcsolataink jelentőségéről is. Hangoztatta, hogy hazánk állampolgárainak művelődési szintje, kulturális színvonalának emelkedése nagy mértékben függ e kapcsolat ok tói. — Azt az elvet valljuk — s ezt a XI. kongresszus is megoldás elfogadását javasolja a tisztelt országgyűlésnek. Ennek főbb indokká a következők: A tanácsok ez év első felében fogadták el az V. ötéves tervüket. A tervek sikeres teljesítésének irányítása, szervezése és ellenőrzése jobban biztosított, ha azt a jóváhagyó testületek látják el. Az 1973. évi tamácsválasz- tások során jelentős számban kerültek ,új tanácstagok a testületekbe. Ez a körülmény, valamint az időközi választások lehetősége megfelelő biztosítékai annak, hogy a tanácsi munka hatásfoka a hétéves időtartam során is eredményes legyen. megfogalmazta —. hogy hazánk kaput nyit minden humanista érték előtt, a nemzetközi kultúra terméséből azonban elsősorban a szocialista értékeket fogadjuk be. Nem a földrajzi, geográfiai viszonyok döntik el. hogy milyen kulturális termékeket forgalmazunk, hanem e termékek valódi belső, kulturális értékei — hangsúlyozta. Dolgozó népünkkel együtt kell kulturális feladatainkat teljesíteni. Brecht szavaival élve: a népet nem lehet leváltani. Jelenlegi viszonyaink között akarunk tehát értelmes, a törvényben is megfogalmazott, s az országgyűlés általi is lelkesen támogatott kulturális politikát folytatni — fejezte be a képviselők nagy tapsa közben válaszát Pozsgay Imre. Ezt követően az ország- gyűlés a törvénytervezetet — a kulturális, valamint a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság, továbbá Úszta Gyula módosító javaslataival együtt — általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. A napirendinek megfelelően ezután a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. A törvényjavaslathoz —amelyet a 'képviselők írásban kézhez kaptak — dr. Korom Mihály isazSágügyminiKztetr fűzött szóbeli kiegészítést. és a tanácstagok változatlanul megfeleljenek a választók bizalimáirüak. A választó állampolgárok tevékeny közreműködése és ellenőrzése, a testületekben dolgozók felelősségtudata, valamint a politikai-társadalmi szerveink, különösen a párt és a Hazafias Népfront által nyújtott segítség további fontos záloga annak; hogy a tanácsok tag jaj jól eleget tehessenek alkotmányos megbízatásuknak. Tisztelt országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslat elfogadása esetén tehát 1977-ben nem lesznek általános tanácsválasztások. hanem arra majd 1980-ban, az országgyűlési képviselőválasztásokkal egyidőben kerül sor. A javaslatot megtárgyalta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is és azzal egyetértett. Felhatalmazást kaptam a bizottságtól, hogy a nevükben is kérjem a törvényjavaslat elfogadását. A törvényjavaslathoz hozzá_ szóló nem jelentkezett. Az országgyűlés a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta.Ezután napirend szerint következett dr. Simon Pál nehézipari miniszter beszámolója a tárca által irányított központi fejlesztési Drogramok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről és az 1976—80-as évek közötti szakasz fejlesztési céljairól. (Folytatás a 2. oldalon.) Pr. Korom Mihály beszéde általános tanácsválasztások 1980-ban Losonczi Pál Panamába érkezett Magyar—perui zárótárgyalások Az éjszakát még Cuczo-ban töltötte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. így csütörtökön délelőtt — perui látogatásának utolsó napján — jutott némi idő az inkák egykori fővárosának látnivalóira. Losonczi Pál délben visszarepült Limába, ahol folytatta, majd befejezte tárgyalásait Francisco Morales Bermudez elnökkel. A korábbi, s a csütörtöki eszmecserék is igazolták, hogy a két földrajzilag oly táVoleső ország kapcsolatai a barátság és a kölcsönös megértés szellemében fejlődnek. gyümölcsözőek mind Magyarország, mind Peru számára. A nyílt, őszinte és baráti légkörben lezajlott megbeszéléseken a két elnök egyetértéssel állapíthatta meg, hogy kétoldalú kapcsolatainkról, valamint a nemzetközi helyzet megítéléséről vallott nézeteik azonosak; vagy meglehetősen közel esnek egymáshoz. A tárgyalások egyik központi témája az emberiség létkérdése —a béke volt. Kifejezésre juttatták. hogy fokozott erőfeszítéseket tesznek a világ békéjének és biztonságának fenntartására, az igazságosabb társadalmi és gazdasági rend érdekében, amely a tényleges nemzetközi együttműködés útját egyengetve lehetővé teszi a harmadik világbeli országok fejlődésének meggyorsítását. Úgy ítélték meg — írta a nagy példányszámú limai napilap, az El Correo —, hogy az elmúlt néhány esztendőben reményt keltő eredmények születtek a nemzetközi enyhülés érdekében. E folyamatnak azonban nem szabad megtorpannia. E nézőpontból tekintették át az el nem kötelezett országok mozgalmát is, amelyet egyaránt nagyra értékelnek Magyarországon és Peruban. Természetesen sok szó esett az alig hétesztendős múltra visszatekintő kétoldalú kapcsolatokról is, hangoztatva, hogy Losonczi Pál perui látogatása jelentős hozzájárulás volt e kapcsolatok elmélyítéséhez, s hogy a két ország kormánya együttesen és hatékonyan aknázza ki az együttműködés kínálkozó lehetőségeit. A tárgyalások végeztével közös közleményt fogadtak el: az okmányt az elnöki pa- lotában ünnepélyes, az aláírás tényét emlékezetessé tevő külsőségek között látta el kézjegyével Losonczi Pál és Francisco Morales Bermudez. A közös közleményt később hozzák nyilvánosságra. Hivatalos baráti látogatásának befejeztével csütörtökön este az Elnöki Tanács elnöke a Country Hotelben vacsorát adott Francisco Morales Bermudez tiszteletére. Ezt megelőzően a magyar államfő a Magyar Népköztársaság, gyémántokkal ékesített Zászlórendjét nyújtotta át a perui Köztársaság elnökének. Losonczi Pál hangsúlyozta: Bermudez elnök elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar és a perui nép barátságának kiépítésében, elmélyítésében, országaink gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében. A nap krónikájához tartozik, hogy Limában véget ért (Folytatás a 3. oldalon.) Üzemcsarnok épül Kunhegyesen A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár telefonközpontok gyártására egiytre több megrendelést katp a Szovjetuniótól. A megrendelésnek azonban csak úgy tudnak eleget tenni, ha új munkahelyeket létesítenek, üzemcsarnokot építenek, gépeket vásárolnak. Az V. ötéves terv fejlesztési programjának részeként a kunhegyesi telepen is hozzákezdtek az új üzemcsarnok építéséhez. A Szolnok megyei Építőipari Vállalat a mostani telep szomszédságában, júniusban kezdte el a 2 ezer 800 négyzetméter alapterületű új vasvázas műhelycsarnok építését. A fejlesztéssel párhuzamosan bővítik a kazánházat, azonkívül több szociális helyiség és iroda is épül. A tervek szeriint jövőre, az utolsó negyedévben fejezik be a munkát és a gépek beszerelését, utána megkezdődhet a termelés. Az új üzemben négyszázain dolgozhatnak —, főleg nőket foglalkoztatnak majd — két műszakban. Elkészültével lehetőség nyílik új technológiai folyamatok bevezetésére, s a termelés Kunhegyesen 1980-ra, a különböző nagyságú telefonközpontokból eléri az évi százezer vonalas gyártást. Az új üzemcsarnok építése meghaladja a 30 millió forintot. Felvételünk az építkezésen készült.