Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-15 / 218. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. szeptember 15. Corvalán neve a szolidaritás jelképévé vált Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Bárt főtitkára születésének 60. évfordulóján a szovjet sajtó nagy teret szentel a chilei hazafi mun­kásságának. A Pravda az első oldalon (közölte Leonyid Brezsnyev- nek az SZKP KB főtitkárá­nak táviratát Luis Corvalán- hoz, abból az alkalomból, hogy 60. születésnapján a Lenin-renddel tüntették ki. A Pravda keddi számában megjelent cikkében Eduardo Lábarca chilei újságíró a kö­vetkezőket írja: „Luis Corvaiánnak a Trés Alamos koncentrációs tábor­iban kell ünnepelnie születés­napját. Itt tartja őt fogva Pinochet fasiszta rezsimje. iEzen a napon azonban a hóhérok nem gátolják meg, hogy Drága Luchónkhoz el­jussanak a chilei nép szere- teitének és elismerésének sza­vai, s bolygónk valamennyi népének lelkes szolidaritási és üdvözlő üzenetei. Neve szorosan összefonó­dott a chilei népnek és mun­kásosztálynak a szocializmu­sért és a demokráciáért foly­tatott harcával, a Chilei Kommunista Bárt internacio­nalista törekvésével a Latin- amerikai forradalmi erők és a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért és a békéért”. A Szovjetszkaja Rosszija így ír: „Corvalán ... ez a név nap­jainkban a szolidaritás jelké­pévé vált. A jóakaratú em­berek mind azt kívánják, hogy kiszabaduljon a chilei gorillák kezéből. Az SZKP XXV. kongresszusán Leonyid Brezsnyev ezeket mondta: — Valamennyi szovjet em­ber nevében ismét követel­jük: szabadságot Luis Cor- valáinnak! szabadságot a fa­siszta junta valamennyi foglyának!” Számos országból érkeznek üdvözlő táviratok Luis Cor­valán címére 60 születésnap­ja alkalmából, A táviratok hangsúlyozzák, hogy a Chilei Kommunista Párt főtitkárát világszerte úgy ismerik, mint népének szabadságáért küzdő következetes internacionalis­ta harcost. Interkozmosz Tegnap megbeszéléseket tartottak Moszkvában az In­terkozmosz programban résztvevő szocialista orszá­gok — Bulgária, Csehszlová­kia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjet­unió — küldöttségei. A meg­beszélések témája a tagor­szágok állampolgárainak a szovjet űrhajók és űrállomá­sok repülésében való rész­vétele volt. A tárgyalásokon megálla­podtak abban, hogy az In­terkozmosz programban résztvevő országok képviselői a szovjet űrhajósokkal közös repüléseken vesznek részt 1978—83 között. Meghatároz­ták továbbá a Jurij Gagarin kiképző központban sorra kerülő felkészítés kezdési időpontját. Novemberben Brit kommunisták kongresszusa Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának Végrehajtó Bizottsága bejelentette, hogy a párt 35. országos kong­resszusa 1977. november 15-én ül össze. Fő napirendi pontként a párt új program- tervezetét vitatják meg. Egy szovjet pilóta szokatlan „meghívása” az Egyesült Államokba Az államok, főleg a szom­szédos államok kapcsolatai­ban felmerülhetnek minden­féle kérdések, köztük telje­sen előre nem látott kérdé­sek is. Amennyiben az álla­mok — amelyek között ilyes­mire kerül sor — valóban értékelik kapcsolataikat, ak­kor ezeket a kérdéseket nyu­godtan döntik el. és igye­keznek elkerülni a felek ér­dekeinek megkárosítását. Az előre nem látott körülmé­nyek sodró erejénél fogva pontosan ilyen kérdés me­rült fel néhány nappal ez­előtt a szovjet—japán kap­csolatokban. Szeptember 6-án a Szovjet­unió egyik távol-keleti repü­lőtere felett szokásos gyakor­ló repülések folytak. V. I. Belenko pilóta gépe elvesz­tette tájékozódó képességét. A repülőgép Japán terület közelébe érve, és nem ren­delkezve elegendő üzem­anyaggal a visszatéréshez, kényszerleszállást hajtott végre Hakodate japán város repülőterén. A japán hatóságok első kö­telessége lett volna, hogy a szovjet pilótának lehetővé tegyék az érintkezés feltéte­lét a Japánban lévő szovjet intézményekkel: a Szovjet­unió tokiói nagykövetségé­vel vagy a Szovjetunió fő­konzulátusával. amely Sap- poroban, mindössze 150 kilo­méternyire van Hakodatotól. A tv nézők szeme láttára A japán hatóságok azon­ban másként jártak el. A szovjet pilótát a lehető leg­szigorúbban elszigetelték, s ez arra a feltétélezésre jogo­sít fel, hogy a pilótával szem­ben a ráhatás különféle mód­szereit alkalmazták. A japán televízió nézőinek milliói lát­hatták. hogy amikor V. I. Belenkót Hakodateból Tikió­ba szállították a pilóta fejé­re zsákot húztak s a rend­őrök a karjánál fogva von­szolták, betuszkolták egy gépkocsiba és fejénél fogva lenyomták az ülésre. A japán hatóságok a szov­jet fél fellépése ellenére négy napig nem engedélyezték a V. I. Belenkóval való talál­kozót. Ezzel durván megszeg­ték a szovjet—japán konzuli egyezményt amelynek 31. és 32. cikkelye egyértelműen előírja a másik állam által őrizetbe vett állampolgárral való haladéktalan találko­zást. Figyelmet érdemel, hogy a japán hatóságok elnéző ma­gatartása folytán az ügybe egy harmadik állam is be­avatkozott. A szovjet gép Ja­pánban történt leszállása utáni napon a Fehér Ház hi­vatalos szóvivője kijelentet­te, hogy Ford elnök mene­dékjogot adott a szovjet pi­lótának. A Fehér Ház emlí­tett szóvivője ugyanakkor kénytelen volt beismerni: az amerikai hatóságok még azt sem tudják, hogy a pilóta kért-e menedékjogot az Egyesült Államoktól, vagy nem. Válasz nélkül hagyott jegyzék Ez a kijelentés nehezen ne­vezhető másnak mint fel- bújtásnak. Még a szenzáció­ra éhes amerikai sajtó és te­levízió is a Fehér Házra néz­ve „szokatlannak” minősí­tette ezt a kijelentést, ame­lyet nyilvánvalóan a válasz­tási hadjárattal kapcsolatos elképzelések diktáltak. A szovjet pilóta e „meghívása” mögött nyilvánvalóan az amerikai titkosszolgálatok álltak. A további események ugyanis megmutatták, hogy közük van V. I. Belenkónak az Egyesült Államokba szál­lításához. Szeptember 9-én a szovjet kormány nyilatkozatot jut­tatott el a japán kormány­hoz és a japán hatóságok el­járását a Szovjetunióval szemben leplezetlenül barát­ságtalannak minősítette. A nyilatkozat aláhúzza: a Szov­jetunió és Japán jószomszédi kapcsolatainak szilárdításán megbízhatóan munkálkodni csak olyan körülmények kö­zött lehetséges, ha szilárdan és határozottan visszautasít­ják egy harmadik ország be­avatkozását a szovjet—japán kapcsolatokba. Szeretnénk remélni — hangsúlyozta a nyilatkozat —, hogy a japán kormány nem fog mások utasítására, ilyen vagy olyan külső erők érdekében csele­kedni. A szovjet fél ismételten kö­vetelte a pilóta és a repülő­gép haladéktalan visszaadá­sát. Egyben reményét fejezte ki, hogy a japán kormány megfontoltságot -tanúsít és olyan döntést hoz, amely megfelel a két ország között kialakult kapcsolatok szelle­mének. Küllőmben minden másfajta döntés feltétlenül következményekkel jár a szovjet—japán kapcsola­tokra. A japán kormány azonban nem tanúsított ilyen maga­tartást, és mindmáig nem vá­laszolt a fentebb említett szeptember 9-i nyilatkozatra. Mint a későbbi események megmutatták:, a japán kor­mány ezt az időt a szovjet pilótának az Egyesült Álla­mokba való átszállítására használta fel. A japán hatóságok a szov­jet fél határozott követelései ellenére napokon keresztül vonakodtak eleget tenni an­nak a kérésnek, hogy a szov­jet képviselők találkozhassa­nak a pilótával. Amikor er­re a találkozóra mégis sor került, a találkozó méltatlan színjátékká fajult. Íróaszta­lokból emelt barrikáddal el­kerítve a tokiói szovjet nagy- követség képviselőjétől, kö­rülbelül 25—30 méteres tá­volságra, mint egy próba­bábu ült V. I. Belenko piló­ta, akit japán rendőrök és a japán hatóságok más képvi­selői vettek körül. A talál­kozóra még szovjet orvost sem engedtek be, aki szak­szerűen megítélhette volna a pilóta fizikai állapotát. A japán külügyminisztérium helyszínen levő képviselői durván beavatkoztak a be­szélgetésbe. minduntalan fél­beszakították azt. Barátságtalan eljárás Ez egyáltalán nem volt olyan találkozó, amely lehe­tővé tette volna a beszélge­tést V. I. Belenkóval. A pi­lóta két-három összefüggés- telen mondata egyáltalán nem igazolta a japán ható­sági személyek állítását, mi­szerint a pilóta szándéka „po­litikai menedékjogot kérni” az Egyesült Államokban. A mindössze hétperces találko­zó, amelybe még az oroszról japánra való tolmácsolás ide­jét is be kell számítani, azt mutatta, hogy V. I. Belenko nem volt teljesen normális állapotban, kábítószerek vagy más szerek hatása alatt állt. A találkozó után nyomban egy amerikai légitársaság re­pülőgépébe ültették és őri­zettel az Egyesült Államokba szállították. A japán ható­ságok az amerikai titkosszol­gálattal együttműködve tehát így jártak el a szovjet piló­tával. Japán személyiségek hiva­talosan azt állítják, hogy a szovjet repülőgép Japánban történt leszállásának kérdé­sét úgy szerették volna meg­oldani, hogy ne szenvedjen kárt a szovjet—japán vi­szony. A .tények azonban az ellenkezőjét mutatják. A re­pülőgépet mindmáig nem ad­ták vissza tulajdonosának, a Szovjetuniónak. A japán ha­tóságoknak a szovjet repülő­géppel és annak pilótájával kapcsolatos eljárását nem le­het másként értékelni, mint a Szovjetunióval szembeni barátságtalan eljárást, mint a nemzetközi jog elemi sza­bályainak, mint az államok, főleg a szomszédos államok közötti kapcsolatok gyakor­latának semmibevevését. A japán kormány ezzel nehe­zíti ä szovjet—japán vi­szonyt. megterheli a kapcso­latok jeíenét és jövőjét. Megnyitották Moszkvában a budapesti napokat (Folytatás az 1. oldalról.) temes béke megszilárdításá­hoz, az új világháború kirob­bantásának megakadályozá­sához, a nemzetközi enyhü­lés elmélyítéséhez. A szovjet emberek nagyra becsülik a Magyar Népköztársaság hoz­zájárulását a szocialista ál­lamok összehangolt külpoliti­kai irányvonalának megva­lósításához. Az SZiKP és a szocialista országok testvérpártjai te­kintetbe veszik azt is, hogy külpolitikai feladataik végre­hajtása fokozódó éberséget igényel. Az imperialista kö­rök fokozzák a fegyverkezé­si hajszát, feszültséggócokat teremtenek, ideológiai beha­tolásra, belső fellazításra pró­bálják felhasználni az eny­hülést. Ilyen körülmények között a kommunista és mun­káspártok fokozzák erőfeszí­téseiket a burzsoá ideológia elleni küzdelemben. Végezetül a moszkvai vá­rosi pártbizottság első titká­ra tolmácsolta a moszkvai pártszervezet és valamennyi moszkvai dolgozó üdvözletét Budapest kommunistáinak és dolgozóinak, s újabb sikere­ket kívánt a Magyar Nép- köztársaságnak a fejlett szo­cializmus építésében. Grisin után K. F. Makarov, a moszkvai Elekfro-Vákuum Moszkva és Budapest po­litikai, gazdasági, társadal­mi és kulturális kapcsolatai­nak, testvéri együttműködé­sének történelmi jelentőségét méltatta ezután Katona Im­re, s emlékeztetett arra, hogy ennek a barátságnak törté­nelmi gyökerei vannak. Har­mincöt évvel ezelőtt, 1941- ben a Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállító volt a Szov­jetunió is. Ezt az eseményt Budapest népe belpolitikai megmozdulássá változtatta. Naponta tíz. és tízezrek áll­tak hosszú sorban a - világ első szocialista államának pa­vilonja előtt, s ilymódon tün­tettek a szovjet—magyar ba­rátság, a proletár nemzet­köziség, a béke és a szocia­lizmus nagy eszméinek je­gyében. Később, a második világháború idején a szovjet nép sokezer fia hullatta vé­rét, áldozta életét, hogy meg­mentse Budapestet és lakóit a pusztulástól. TechnikaiMűszergyár sajtoló­munkása mondott beszédet. A szovjet főváros munkás- osztálya nevében a két vá­ros ipari munkásságának együttműködéséről, a váku­umtechnikai gyár és az Egye­sült Izzó között kialakult szo­ros kapcsolatokról. J. V. Lizunova, a moszk­vai Vasútmémöki Főiskola diákja, a szovjet fővárosban dolgozó és tanuló komszomo- listák több mint egymillió tagot számláló szervezete ne­vében üdvözölte a magyar vendégeket, s a két város fiataljainak egyre erősödő kapcsolatairól beszélt. Ezt követően Katona Imre mondott (beszédet. Átadta a Magyar Szocialista Munkás­párt budapesti bizottsága, a fővárosban élő kétszázezer kommunista, Budapest dol­gozó népe és a Moszkvába érkezett küldöttség elvtársi, testvéri, baráti üdvözletét. Tolmácsolta a budapestiek őszinte köszönetét, hogy le­hetőséget kaphattunk a ma­gyar főváros életének bemu­tatására a budapesti napok keretében. Megköszönte azo­kat az üdvözlő szavakat, amelyeket Grisin tolmácsolt Budapest kommunistáinak, és külön köszönetét mondott Makarov és Lizunova köszön­tő szavaiért. A felszabadulás óta eltelt ■több mint három évtizedben kapcsolatainkat a dinamikus fejlődés jellemzi — állapí­totta meg a budapesti párt­bizottság első titkára. E ba­ráti együttműködést a gaz­daság, a kultúra, a tudo­mány javainak és vívmá­nyainak áradása, az emberek egymáshoz való szüntelen kö­zeledése jellemzi. A két fő­város sokoldalú kapcsolata szilárd eszmei és politikai alapon nyugszik. összeköt bennünket forradalmi világ­nézetünk, a marxizmus—le- ninizmus, a proletár interna­cionalizmus történelmet for­máló eszméje, azonos társa­dalmi rendszerünk. Önök a kommunizmust építik — folytatta Katona Imre — mi pedig pántunk XI. kongresszusának határo­zatát teljesítve a fejlett szo­cialista társadalom építésén dolgozunk. Nézeteink azo­nosságát a két főváros pánt és társadalmi szerveinek tár­gyalásai,. konzultációi is bi­zonyítják. E találkozókat a kölcsönös bizalom és őszin­teség, a teljes elvi egyetér­tés, az elvtársi barátság jel­lemzi. E kapcsolatok kiindu­lópontja, hogy pártjaink azo­nosan ítélik meg a szocializ­mus építésének alapvető ten- ini'valóit.,, a világ helyzetét és feladatainkat a nemzetközi politikában. Erről 'tanúsko­dott Leonyid Brezsnyev és Kádár János legutóbbi Krim- fálszigeti tárgyalása is, mely ismét a kélt párt közötti tel­jes nézetazonosságot bizonyí­totta. Katona Imre a továbbiak­ban hangoztatta, mind az SZKP, mind pedig az MSZMP azon fáradozik, hogy a min­dennapi gyakorlatban győze­lemre vigye az SZKP XXIV. és XXV. 'kongresszusán elfo­gadott békeprogramot, az európai kommunista- és munkáspártok berlini ta-1 nácslkozásáin közzétett elve­ket. Bízunk helsinki szelle­mében, valljuk, hogy a kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű országiak békés egymás mellett élése elérhe­tő és megvalósítható. Kato­na Imire a budapestiek támo­gatásáról biztosította az SZKP külpolitikai erőfeszí­téseit az enyhülés elmélyí­tésében. Gazdasági kapcsolataink helyzetéről szoLva a magyar küldöttség vezetője kiemelte a KGST komplex program­jának jelentőségét, s hangoz­tatta, hogy a moszkvaiak mindenkor számíthatnak a 200 000 budapesti kommunis­ta, a magyar dolgozók oda­adó munkájára, amikor nagy programjaink megvalósítá­sáról van szó. Fővárosaink együttműkö- ködése ma már szerves ré­sze az országainkat összekö­tő kapcsolatoknak — han­goztatta végezetül Katona Imre. Hisszük és valljuk, hogy a kölcsönös megisme­rés és összetartozás • nagyon fontos pillére. Ezt bizonyít­ja a tavaly Budapesten ren­dezett moszkvai napok em­lékezetes nagy sikere, s ez­ért oly örvendetes, (hogymosl fővárosunk bemutatkozhail szovjet és magyar művészet Moszkvában. A megnyitó ünnepség £ gálahangversenyével ért vé­get, melyen többek közöt fellépett Ágay Karola, Meli: György és a Tátrai vonósné­gyes, szovjet részről peddr Bella Rujgyenko, a Nagyszín 'ház szólistája és a Mojsze jev együttes. KATONA IMRE: Összeköt bennünket a proletár internacionalizmus történelmet formáló eszméje Harcok és tárgyalások Libanonban Az ország. északi részében jobboldali erők újabb táma­dást indítottak Tripoli ellen. Nehéztüzérségük órákig lőt­te Libanon második legna­gyobb városát, amelyben je­lenleg hozzávetőlegesen 300 ezer lakos él. A Libanon hangja, a szél­sőjobboldali falangista párt 'rádiója szerint Szíria és Bej­rut és Damaszkusz közötti útvonal mentén, valamint a Bekaa völgyétől nyugatra, Szofar haltrámenti város irá­nyában végrehajtott csapait- mozdulataival .ismét megerő­sítette elhatározott szándé­kát, hogy „katonai megol­dással vet véget a libanoni p odgárháborúnaik’ ’. Daimaszkuszban tegnap egy hét alatt már második alka­lommal találkozott Pierre Gemajel, a libanoni jobbol­dali falangista párt vezetője a Szíriái Arab Köztársaság politikusaival. 0 Biztonsági Tanács novemberben tárgyalja Vietnam felvételét Rasid Riikhia líbiai nagy követ, az ENSZ Biztonság Tanácsának soros elnöki tegnap közleményben jelen tette be, hogy a Biztonság Tanács a francia küldöttséj javaslatára novemberre ha lasztotta a vitát a Vietnam Szocialista Köztársaság tag felvételi kérelméről. Rasi Ki'khia hangsúlyozta, hog; azért döntöttek így, mer ily módon az ENSZ közgyű (lés soron következő 31. ülés szaka napirendjére tűzhet Vietnam ENSZ-tagságáná kérdését. PRÁGA A CSKP Központi Bizott­ságának tegnapi ülésén Lu- boimiir SbrougáL miniszterel­nök terjesztette elő a CSKP elnökségének beszámolóját a kohó- és 'gépipar fejleszté­sének feladatairól. HAVANNA Santiago De Cuba Lakosai­nak tízezrei vettek résizt a kubai—laoszi barátsági gyű­lésen, amelyet a laoszi párt­ós kormányküldöttség hiva­talos baráti látogatása alkal­mából rendeztek. SZÓFIA Tegnap délelőtt Szófiában megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Todor Zsivkov bolgár államfő és Rudolf Kirchscläger osztrák köztár­sasági elnök között. BRÜSSZEL Piotr Jairoszewicz lemgye miniszterelnököt, aki hiva talas .látogatáson 'tartózkc dik Belgiumban, tegnap fc giadta, Baiudouin belga ki rály. A lengyel kormányf kedden folytatta hivatalé tárgyalásait Leo Tindemar belga miniszterelnökkel. PÁRIZS Giscard d’Estaing franci köztrsasági elnök decembe elején Giovanni Leone olaS köztársasági elnök meghívó Sára rövid látogatást tes Olaszországiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom