Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-30 / 231. szám

1976. szeptember 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kitüntetések, koszorúzási ünnepség és fogadás a fegyveres erük napján Földszintről az emeletre 14.) A lakótelepiek szerint be­csületükre válik a Jólét ABC dolgozóinak mindaz, amit a jó ellátás érdekében tesz­nek, mégis kívánatos lenne, ha egy új ABC minél előbb fölépülne. Jólét ABC. Zsúfolásig töl­tött üzlet áruval, óriási for­galommal a lakótelep szélén. Esős időben egyes épületek­ből bokáig érő sárban köze­líthető meg. Hiába, még tart a lakótelep építése. An­nakidején 1,2—1,5 milliós havi forgalomra tervezték az áruházat. Ma? — 1973-ban 55,5. 1974-ben 62 (ekkor kezdtek költözni a lakóte­lepre), 1975-ben 70,5 és az idén az eddigiekből követ­keztetve meghaladja a 72 millió forintot a forgalom. — Ez elsősorban annak tudható be, hogy egyre töb­ben költöztek erre a kör­nyékre —, mondja Koncz László, az áruház vezetője. — A környékbeli községek­ben mind több ABC-t épí­tenek az áfész-ek, tehát sok vidéki vásárlónk nincs. For­galmunk mégis egyre emel­kedik. A szűk hely miatt, a vevőknek sokat kell vár- niok, ezért idegesek, türel­metlenek. De nem tudunk mit tenni. A raktárak ki­csik, egész nap van áruszál­lításunk. Ilyen körülmények között nagyon nehéz dol­gozni. És sorolja: árukészletünk 10 millió, sokszorosa a régen tervezettnek; hétközben 7— 8 ezer ember fordul meg az üzletben, pénteken és szom­baton 11—12 ezer; a házhoz szállítást még nagyon keve­sen kérik, emberhiány miatt nem is nagyon vállalkoz­hatnak erre, jóllehet ez a jövő egyik feladata. Új igények keletkeznek Igen, mert az új lakótele­pi élet eleve új igényeket ébreszt az emberekben. És ez a jó, főképpen azért, mert ez nemcsak étkezési kultúrájukban nyilvánul meg. A lakótelepi lakások szin­te mindegyikében van tévé, rádió, hűtőszekrény. Nagyon sok helyen új bútor, sző­nyeg. Csak hogy a szépre, jobbra törekvés mellett egy sor úrhatnám, felelőtlen magatartás vagy rossz érte­lemben vett „földszintes” életforma van érvényben. Hovatovább most már az lesz a természetes, ha az új lakásba a családdal együtt beköltözik egy kutya is. És már nem holmi tacskó, puli, vagy egy kis öleb. Farkasku­tya, bokszer. A tanács ren­deleté szerint, ha a lakók bejelentik, hogy zavarja nyu­galmukat a kutya, el kell tá­volítani a házból. Betartjájs ezt? Nem tartják? Inkább az utóbbi. Senki sem akarja magát- kitenni a kutyatartók perlekedésének. Ezért in­kább hallgatnak. És nem ritka az erkélyen éjszaka vonyító kutya. Lehet ettől nyugodtan aludni? (Szerin­tem ez már inkább állat­kínzás, mint állat szeretet.) A József Attila úton most nemrégiben egy bokszer be­leharapott egy kislány arcá­ba. A gyermeket kórházba vitték, ott kötözték be. Az ügy a tanács szabálysértési hatóság elé került. Eddig azért halasztódott az ügyben a döntés, mert nem tudták 8 napon túl gyógyuló sérü­lést szenvedett-e a gyer­mek, vagy sem, mert ha igen, az ügy a bíróságra tar­tozik. Ha nem. akkor sem büntetheti meg a tanács a kutyatulajdonost, mivel a bokszer pórázon volt, és ed­dig az esetig gazdája nem tudta, hogy kutyája hara­pós. A rendelet szerint ugyanis a kutyán csak a pó­ráz a kötelező, ha utcára vi­szik, a szájkosár csak ak­kor, ha autóbuszon szállít­ják. Az embereket — tegyük hozzá — jogosan felháborí­totta az eset. Mint ahogy az ellen is tiltakoznak, hogy liften szállítják a kutyákat, hogy sétáltatják az állato­kat — és azok ott végzik el minden „dolgukat” — azon a tenyérnyi helyen, ahová a gyerekek szorulnak napköz­ben játszani. Az építkezés által szabadon hagyott kicsi területre, ahol az építőanya­gok szállítása, meg egyéb miatt is elég nagy a baleset- veszély. „Mi a fontosabb?” — kérdezte az egyik lakó. — „A gyerek vagy a ku­tya?” Melyik fontosabb ? Kell ezt kérdezni? Szomorú, hogy napjainkban egyre több he­lyen dúl a kutya—gyerek háború és a harcban mind többször a kutyák állnak a győztes oldalon. Meddig még? Imit nem könnyű megtanulni Élni egy bérházban minő­ségileg más, mint egy föld­szintes családi házban. És nemcsak a távfűtés, a gáz, a lift miatt. Az embereknek jobban kell alkalmazkodniuk egymáshoz. És ezt úgy lát­szik nem könnyű megtanul­ni. (Vagy vannak, akik nem is akarják?) Ezért kellett volna már régen lakógyűléseket tarta­ni, lakóbizottságot választa­ni mindegyik állami épület­ben. Szabályozni az együtt­lakást, ha úgy tetszik ren­det tartani. Figyelmeztetni (és megfegyelmeztetni) a köz. a ház rendje, a lakók nyugalma ellen vétőket. A Hazafias Népfronté a bizott­ságok feladata, de az IKV segítsége is szükséges ehhez. Nem szólva a terület ta­nácstagjairól. Jó lett volna, ha már akadt volna idejük arra, hogy szétnézzenek az új lakótelepen élő választó- polgáraiknál. Bár az isigaz, hogy viszont az ő beszámo­lóikon nem sok választópol­gár jelent meg: a kettőn összesen körülbelül száz a háromezerkétszázból. (Le­het, hogy sokan nem is tud­ták mikor van?) Egyszóval szervezni kell az embereket arra, hogy amire lehetősé­gük van az építkezések miatt —, de saját érdekük­ben — szépítsék a házak környékét. Egy félig kész lakótelepen élni nem könnyű. Miért kell félig kész lakótelepen élni több száz családnak? Mert Szolnokon több mint ötezer jogos lakásigénylő van! — Hogy lerövidítsük a vá­rakozás idejét, amint a la­kások lakhatók, kénytelenek vagyunk beköltöztetni a csa­ládokat. Igaz, lehetne vá­lasztani: építsük fel először kompletten a lakótelepet, vagy válasszuk az átmeneti megoldást? Mi az utóbbi mellett döntöttünk —, ma­gyarázza Kukri Béla, a vá­rosi tanács elnöke. — Az természetes, hogy a most kezdődött Széchenyi lakóte­lep építésénél az eddigi be­ruházások tapasztalatait fi­gyelembe vesszük, haszno­sítjuk. Ugyanakkor viszont az az igazság, hogy minden lakótelep építésénél a kap­csolódó beruházásokhoz szükséges pénzt — fűtőmű­vekre, üzletekre, gyermek- intézményekre stb. — a fel­épült lakások számától füg­gően kapjuk meg. így a Széchenyi lakótelepen is mindezekre csak 1979-ben lesz pénz. Addig ideiglenes megoldásokat kell alkal­mazni mind a lakások fűté­sére, mind a kereskedelmi ellátásra. — Az új lakótelepen kö­zösen kell a lakóknak elvi­selhetővé tenni az életet. Olyan közösségi magatartást tanúsítaniuk, amely megfelel a szocialista együttélés kö­vetelményeinek —, mondja a tanácselnök. Szolnokon az elmúlt öt évben többszintes épületben körülbelül ötezer lakás épült és az új tervidőszakban is­mét ugyanennyi létesül: ta­nácsi, tanácsi értékesítésű, OTP és MÉSZÖV szövetke­zeti. Vagyis ez azt jelenti, hogy mintegy tízezer család életében következett, vagy következik be óriási minő­ségi változás. A modern urbanisztika képviselői szerint egy lakó­telepen a leglényegesebb társadalmi követelmény a demokratizmus és a huma­nizmus. Demokratizmus ab­ban az értelemben, hogy minden embernek alapvető emberi joga, hogy megfelelő lakáshoz jusson. A szocia­lista országokban — köztük hazánkban és a mi szűkén vett környezetünkben, Szol­nokon — erre a lehetőségek adottak. Természetesen fo­kozatosan, ahogyan az anya­gi erő engedi. De az alapve­tő kérdés eldöntött: az em­beri jog igaz és elismert, a korszerű urbanisztika elvei városépítési gyakorlattá vál­tak és válnak. Nyilvánvaló azonban: ah­hoz, hogy egy lakótelep kö­zösségi jellege, sajátos élet­formája kialakuljon, több társadalmi tényező szüksé­ges. Mindenekelőtt szerve­zettség és fegyelem. Közös érdek Egy modern lakótelepen ugyanis az élet szükségkép­pen szervezett és fegyelme­zett időbeosztásokban, embe­ri kapcsolatokban. És ehhez a szervezettséghez, fegye­lemhez egyaránt mindenki­nek igazodnia kell. Miben mutatkozik meg ez a ma­gasszintű szervezettség? Ab­ban, hogy az új lakótelepe­ken minden időhöz kötött: az autóbuszjáratoktól a bölcsődék, óvodák nyitvatar- tásáig, a kereskedelmi ellá­táson át az esti tévézésig, a kötelezően előírt csendren­deletig. Igaz, ott az élet kis­sé idegfeszüít, nyugtalanabb, de pontosabb és áttekinthe­tőbb. És ebben van egy új lakótelep nagy emberfor­máló ereje is. Ez vezeti az embert a „földszintről az emeletre”. És ezt a szerve­zettséget, ahol nincs — mint ahogyan nincs meg még e cikkben említett városrész­ben — meg kell teremteni, mert ezt kívánja az ott élők érdeke. (Vége) Varga Viktória Tegnap reggel a fegyveres erők napja tiszteletére a a Gellért-hegyi Felszabadu­lási Emlékműnél katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. A fegyveres erők napja al­kalmából Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter a katonai igazgatás terén több éven át végzett kiemelkedő munkájuk elis­meréseként a Haza Szolgá­latáért Érdemérem különbö­ző fokozataival, valamint Honvédelmi Érdeméremmel tüntetett ki 85 társadalmi ak­tivistát. A kitüntetéseket a honvédelmi miniszter nevé­ben Oláh István altábornagy, a Magyar Néphadsereg ve­zérkari főnöke, miniszterhe­lyettes adta át tegnap a Ma­gyar Néphadsereg Központi Klubja nyári helyiségében. Délelőtt koszorúzási ün­nepség volt a Hősök terén a Magyar Hősök Emlékművé­nél. A Magyar Népköztársa­ság fegyveres erői, és a fegyveres testületek nevében Czinege Lajos, Benkei And­rás belügyminiszter és Papp Árpád vezérőrnagy, a Mun­kásőrség országos parancs­noka helyezte el a hála és a megemlékezés koszorúját. A' Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében, dr. Molnár Béla, az Országos Tanács titkára és Juhász Ró­bert osztályvezető koszorú­zott. A KISZ Központi Bi­zottságának koszorúját Fejti György, a KB titkára, Boros A Szolnok megyei Polgári Védelmi Parancsnokság, a fegyveres erők napja tiszte­letére, kedden, délután ün­nepséget tartott Szolnokon, a városi tanács dísztermében. Az elnökségben helyet fog­lalt Kukri Béla tanácselnök, városi polgári védelmi pa­rancsnok is. Horváth Ferenc alezredes, a megyei polgári védelmi pa­rancsnokság törzsparancsno­ka, ünnepi köszöntőjében méltatta a fegyveres erők napja jelentőségét. Az ünnepi beszéd után fel­Szolniok, Kossuth tér, ebédidő. Az őszi nap kicsa- logiatta a kismamákat, s az idős embereket. Sütkéreznek, sétálnak. Legtöbbjük étel­hordóval lépdel, közben meg- megállva pár szóra. Az ősz, elő nyugalmas hétköznapja. A vásárcsarnok felől a jár­dáról két hatvanon felüli asszony — üres kosarakkal a karjukon — indul a túlol­dalra. Hat-nyolc méterre a zebrától léptek a forgalmas úttestre. Fékcsikorgás. Ka­mion csúszik merev kerekek­kel. Dermedt pillanatok. Nem a két nénin múlott, hogy nem történt baleset. — Miért nem a zebrán in­dultak át? — Nem akartunk kerül­ni ... pár perc múlva indul a busz ... tószegiek vagyunk. A piacra, egyéb nagyabb bevásárlásra, az SZTK-ba sokan utaznak Szolnokra a környék községeiből. Köztük szép számmal idősek, a nagy forgalomhoz nem szokott emberek is. Az otthoni köz­úti forgalom — nem hason­lítható a 4-es főútéhoz. An­nál is inkább, mert Szolnok az ország egyik legforgalma­sabb közlekedési csomópont­ja. Őket a fél- és alvég la­kóit, az idős embereket, megzavarja az autóáradat. Vigyázzunk rájuk, segítsük a Béla, a KISZ budapesti bi­zottságának első titkára és Nagy Ilona Klóira, a KISZ KB tagja helyezte el. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport parancsnoksága részéről F. F. Krivda vezér- ezredes, A. Ny. Zajcev altá­bornagy és A. I. Óvszjanyi- kov vezérőrnagy helyezettel koszorút. A Magyar Partizán Szövet­ség képviseletében Padányi Mihály alelnök, Halas Lajos és dr. Váradi Sándor, a vá­lasztmány tagjai; a Magyar Honvédelmi Szövetség nevé­ben Kiss Lajos vezérőrnagy, a szövetség főtitkára, Tőkés László alezredes, az Orszá­gos Központ pártvezetőségé­nek titkára és dr. Beckl De­zső osztályvezető koszorúz­tak. Az ünnepség az Inter- nacionálé hangjaival, a csa­patzászlós katonai díszegy­ség díszmenetével ért véget. A koszorúzási ünnepséget követően Czinege Lajos fo­gadást adott a Magyar Nép­hadsereg Központi Klubjá­nak nyári helyiségeiben. 'A fogadáson megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Benkei András belügyminiszter és Papp Ár­pád vezérőrnagy, a Munkás­őrség országos parancsnoka, valamint politikai, társadal­mi életünk több más ismert személyisége. olvasták a honvédelmi és a belügyminiszter, valamint a Munkásőrség országos pa­rancsnokának díszparancsát, majd kitüntetéseket nyújtot­tak át. A Szolgálati Érdem­érem 25 év után kitüntetést Takács János alezredes és Turcsányi Sándor alezredes kapta. Soós András száza­dost őrnaggyá léptették elő. A tűzoltóságnál, a helyi parancsnokságon. Is kedden adták át a kitüntetéseket. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem ezüst fokozatát Farkas Illés főtörzsőrmester (kar­bizonytalankodókat, figyeL mezteseük a vakmerőbbeket. * * * Tóvári Fereinoné kétszer körülnéz, mielőtt elindul a túloldalra. — Mindig ilyen figyelmes? — Mindig. Nekem kell vi­gyázni, hisz már lassan já­rok. — Mi a véleménye a szol­noki autósokról? — Nincs velük bajom. Én sem adók rá okott, hogy há- borogjanák. De elnézem, hogy sokszor a -gyalogosok, az öregek is csak mennek- mennek, toronyiránt. Pedig gyengül már a látás, a hallás ebben a korban. Nekünk az a pár méter is — míg a zeb­rán átkelünk távolságot je­lent. Felmondhatja a szolgá­latot a láb, a szív. Meg kell gondolni... — ön még soha nem vá­gott át tiltott helyen? — Egyszer-egyszer ... de azt ne írja meg. Tarján István háborog. Az idős emberből az ijedtség váltotta ki a jogos méltat- lanikodást. — Mi történt? — Jöttünk át a megyei ta­nács előtt a kijelölt helyen. Egy katonai autó a külsősá­von megállt, a sofőr intett, hogy menjünk. Elindultunk, s majdnem elgázolt a belső sávon egy száguldó taxi. cagi parancsnokság) kapta. A bronz fokozattal Mészáros Bertalan főtörzsőrmestert (szolnoki parancsnokság) tün­tették ki. A Tűzbiztonsági Érem arany fokozata kitün­tetésben Rigó András fő­törzsőrmester (Jászberény) részesült. Az ezüst fokozatot Csörgő Sándor főtörzsőrmes­ter (Szolnok) és Koczka László főtörzsőrmester (Jász­berény), a bronz fokozatot pedig Kusnyár Pál őrmester (Mezőtúr) kapta. Az MHSZ megyei titkára Mátrai Albert őrnagyot, megyei parancs­nokhelyettest „Eredményes munkáért” jelvénnyel tün­tette ki. Úttörő munkásörök fogadalomtétele A tiszafüredi járás vala­mennyi általános iskolájá­ban méltóképpen ünnepelték meg a fegyveres erők napját. A rendezvények már kedden megkezdődtek: mind a tizen­öt iskolában úttörőparlamen­tet tartottak. Tegnap egész­napos programok várták a kisiskolásokat. A reggeli zászló- és egyenruhaszemle után az úttörőcsapatok harci túrákon vettek részt, majd este tábortüzek gyúltaik — ezzel zárult a kétnapos prog­ramsorozat. A legérdekesebb esemény­re Tiszafüreden került sor, a három helyi általános is­kola Kilián György, Zrínyi Ilona és Kiss Pál nevet vi­selő úttörőcsapatainak pajtá­saiból három éve szervezett munikásőrszázad ötvenegy új tagja tett ünnepélyes foga­dalmat. Kitüntetések az ŰÉV-nél A fegyveres erők napja al­kalmából tegnap kitünteté­seket adtak át a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Munkájáért, a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát kapta meg az ünnepségen Patay Árpád műszaki igazgató- helyettes, az ezüst fokozatot pedig dr. Kovács László vál­lalkozási osztályvezető vette át. Három építőipari dolgozó pedig Honvédelmi Érdemér­met kapott. — Gyakran tapasztalja a veszélyt? — Igen. Példákat mond­hatnék. De másról is írjon: sokszor elkerüljük azokat az útkereszteződéseket, ahol nincs lámpa vagy közlekedé­si rendőr. Elhiszem, hogy a táblák útmutatást adnak az autósoknak; ki mehet előbb, ki fordulhat? De mi, időseb­bek bizonytalanok va­gyunk ... még akkor is, ha int a vezető innen, de szem­ben is, balról is áll már egy- gépjármű. Ha a rendőr ott áll középen, vagy ha a lám­pa zöldre vált, nekünk gya­logosoknak így könnyebb és megnyugtatóbb. * ❖ * Alig egy órán belül már másodszor csikordul a fék ... Az autóbusz utasai egymás­ra esnek. A járdáról lelépő fájós lábú néni bizonytalanul lép. — Rosszul érzi magát? — Kétszáz felett van a vér­nyomásom alig látok. Rit­kán mozdulok otthonról, de a lottó szelvényeket be kel­let dobnom... Közlekedő emberek, bi­zonytalan léptékkel, hatvan, hetven év terhével. Sétálnák, napi dolgaik után mennek. Van aki tíz-húsz percig is álldogál, míg úgy érzi — vagy hiszi — az úttestre lép­het. Fogjuk karon őket. T. Sz. E. II fegyveres erők napjának Szolnok megyei eseményei Évtizedek terhével ZEBRÁN INNEN, ZEBRÁN TÚL...

Next

/
Oldalképek
Tartalom