Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-28 / 229. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. szeptember 28. 4 Ilii] V III w iÚJLu Ju Szoros kapcsolatban a szovjet—magyar elektrotechnikai ipar Harminc év tapasztala­tai bizonyít­ják, hogy a szocialista országok együtt­működése hatékony eszköz népgazdaságuk és ipari po­tenciáljuk fejlesztéséhez. A gazdasági együttműködésnek nagy szerepe vám abban, hogy a KGST országok ré­szesedése a világ ipari ter­meléséből az 1950. évi 18 százalékról napjainkig 33 százalékra emelkedett. A szovjet és magyar elek­trotechnikai szakemberek hosszú ideje állnak szoros kapcsolatban egymással. Tu­dományos-műszaki együtt­működésük rendkívül gyü­mölcsöző. Közös munkával készült el például az izzó­lámpa gyártó automata gép­sor — óránként 3600 daraibo6 teljesítménnyel —, amelyet méltán tartanak a világ leg­korszerűbb ilyen berendezé­sének. Együttes erőfeszítés ered­ménye az alacsony nyomású lumineszcenciás csövek és halogén kvarclámpák gyár­tástechnológiájának korsze­rűsítése. Az Elektroszila és a Ganz mérnökei új gyártási eljárást dolgoztak ki villa­mosgépekre és berendezésék­re. A Pestvidéki Gépgyár szakemberei és a szovjet Ká­belipari Kutatóintézet mun­katársai új huzalZiománcozó berendezést alakítottak ki. Bgy-egy ilyen gép évente 8 ezer rubel megtakarítását te­szi lehetővé. A MosZkábel és a DIGÉP új huzalhúzó gépe 25 százalékkal termeléke­nyebb, mint a korábbiak. Ha­sonló példákat sokáig sorol­hatnánk. A következő tervidőszak­iban a kölcsönös elektrotech­nikai szállítások volumene két és félszeresére kell hogy növekedjen az igényeknek megfelelően. A tudományos- műszaki együttműködés több mint 20 témát érint, amelyek közül kiemelkedik a nagytel­jesítményű kábelgyártó be­rendezés megalkotása. A ká­belgyártási együttműködés ér­dekében a szovjet ipar a BNV-n számos kábeltermé­két mutatja be. Jelenleg a szovjet vállala­tok a kábelek és vezetékek széles skáláját gyártják, a 12—15 mikron átmérőjű zo­máncozott huzaltól egészen a túlnyomásos, olajszigetelésű 220, 380 és 500 kilovolt fe­szültségű — acél-páncél ká­belekig. A szovjet kábelgyártás kor­szerűsítése új szerkezetű ká­belek kialakítása, műanya­gok és szintetikus lakkok, szövetek és más korszerű anyagok felhasználása útján folyik. A szovjet ipar tömeg- termelésben gyárt műanyag szigetelésű és burkolatú ká­beleket városi telefonvona­lakhoz. Nem véletlen, hogy a kábeleket és a vezetékeket a műszaki haladás továbbí­tóinak nevezik. Az informá­ciók nagy része a telefon, távíró, rádió és televízió ká­beleken keresztül jut el az érdekeltekhez. A szovjet ipar világszín­vonalon gyárt­ja a decimé­teres hullámtartományba tar­tozó, rendkívül hajlékony, kisátjmérőjű rádiófrekven­ciás kábeleket és a polivimil- klorid szigetelésű huzalokat. A Szovjetunióban sikeresen bevezették az igen vékony rézlhuzalok homogén üveg- szigetelésének technológiáját. Az elektrotechnikai iparban rendkívül kedvező jövő elé néznek a hőálló — 150—180 Celsius fok hőmérsékleten is üzemelő — zománchuzalok. Évről-évre növekszik a szovjet elektrotechnikai ipar­ág exportlehetősége. Említés­re méltó, hagy 600 kábelfé­leséget 50 ország cégeinek megrendeléseire szállít. Hamarosan bemutatásra kerülnek a szovjet villamos- targoncák és rakodógépek, hegesztőberendezések. vil­lanymotorok, amelyek az 1080. év műszaki színvonalá­nak is megfelelnek, transz­formátorok és főkapcsolók. A felsorolt ipari termékek egy részét, amelyet szovjet és magyar szakemberek ter­veztek közösen, a szocialista gazdasági integráció gyümöl­csének tekinthetjük. Az elkövetkező ötéves idő­szak együttműködési tervét kialakítva a szovjet és ma­gyar elektrotechnikusok bi­zonyos szakosítást hajtanák végre. Magyarország kábel és fénytechnikai berendezé­seket, a Szovjetunió pedig félvezetőket fog gyártani, amelyeket kölcsönösen fog­nak egymásnak szállítani. A BNV-n bemutatásra kerül­nek szovjet egyenirányító be­rendezések: ezek különösen a galvanizáló üzemekben tesz­nek jó szolgálatot. A magas hatásfok mellett külön elő­nyük, hogy alapozás nélkül elhelyezhetők a galvánfürdők mellett. így rövidebb kábel szükséges, ami csökkentheti az áramveszteséget. Az egyenirányítók a vasút­vonalak villamosítását is szolgálják. Természetesen metrók, trolibuszok és villa­mosok áramellátását is biz­tosíthatják. A berendezés kü­lön előnye, hogy a korábbi higanyegyenirányítófckal szemben nem igényelnek kü­lön kezelőszemélyzetet. Az ily típusú egyenirányítók csoportja egyetlen központ­ból vezérelhető. De a legna­gyobb előnyük az. hogy a korábban higanyegyenirányí­tókkal ellátott alállomásaikra minden változás nélkül fel- szerelhetők. Reméljük, hogy a BNV szovjet edekt- 1 ratechnikai ki­állítása felkelti a magyar kollégák figyelmét, részvéte­lünk a nagy nemzetközi szemlén hasznos lesz mind a szovjet, mind a magyar elekt­rotechnikai ipar szamára. N. Fedotov a szovjet Elektrotechnikai Ipar Minisztériuma termelési igazgatóságának vezetője (APN) Megbízhatóbb alkoholszonda Törpe diktafon Van aki állandóan jegyzetfü­zetet és íróeszközt tart a keze ügyében, hogy gondolatait, ötle­teit azonnal rögzíthesse. Nos. en­nél ma már sokkal kényelme­sebb módja is van az emlékezet kisegítésének: diktafonba lehet mondani a megörökítendő gondo­latokat. A diktafon a beszédhang rögzítésére és visszajátszására készült magnetofon. Mikrofonja egyben visszaadó hangszóróként is szolgál. Ügy készítik, hogy a gépíró kényelmesen visszajátsz- hassa róla a felvett szöveget, ezért a szalagvisszaugratás lehe­tősége is adott egy-két szó idő­tartama erejéig. A diktafon a zenei hangok jó minőségű rögzí­tésére rendszerint nem alkalmas, hiszen nem a nagyobb követel­mények számára készült. A látható" törpe diktafont az előállító cég a világ legkisebb ilyen készülékeként reklámozza. Alighanem joggal, hiszen nem nagyobb egy eigarettás doboznál, s mégis másfél órányi szöveg rögzítésére képes. Hálózatáról bármikor feltölthető teleppel működik. Különösen a nagyon elfoglalt emberek kezeügyében tehet jó szolgálatot, de sokkal hétköznapibb szerepkörben is elképzelhető a használata, pél­dául akkor, ha a munkába in­duló szülő e diktafon segítségé­vel hagy hátra üzeneteket a gye­rekeknek. a családnak. Számos európai országban már évtizedek óta használ­nak a gépjárművezetők el­lenőrzésére alkoholszondát, mely a kilélegzett levegő esetleges alkoholtartalmát színreakcióval jelzi: a szon­dában többnyire kénsavas káliumbiktromát oldat van, mely sárga színű. Ha a be­bújt levegő alkoholt tartal­maz ezt a bikromát e.cet- savvá oxidálja és közben maga zöld színű króm-ionok­ká redukálódik. Az ilyen készülékeket azonban sok helyen erősen bírálják. mert a vizsgálat minőségi jellegű, a szín megítélése mesterséges fény­ben csalóka és végül a szín­reakció nem teljesen speci­fikus: más redukálószerek, esetleg dohányzás is kivált­hatja. Ezért Angliában most teljesen újszerű alkoholszon­da kidolgozásával foglalkoz­nak, amelynek működése nem színreakción alapszik. Az Alcolmeter nevű készü­lékben az alkohol tüzelő­anyag cellába jut és meny- niységével arányos áramot fejleszt, melyet a megfelelő műszer rögtön a vér alko­holtartalmára átszámítva számszerűen mutat. így szük­ségtelenné válik, hogy kétes határesetekben a gépjármű- vezetőnek a rendőrségre kell. jen bemenni és vérmintát adni a pontosabb vizsgálat­hoz. Két tartóréteg közé jut­tatott vékony folyékony krisályréteg már megfele­lő hőmérőt jelent. Bármely tárgyhoz érintve az eltérő színű foltok a különböző hőmérsékletű heiyeket jel­zi. A kép az emberi test hőportréját mutatja, (fenti kép) Ha a folyékony kristály­réteget felviszik az emberi testre, vagy gépalkatrész­re, szivárványszerű színek­ben megjelenik a hőport­réjuk. E tulajdonságát or­vosi és biológiai hőmérők létrehozására használják fel, illetve ellenőrzik ve­le a gépek felmelegedé­sét. A jobb oldali képen folyékony kristályréteget gyulladásos és daganat- képzéssel járó betegségek diagnosztizálására alkal­mazzák. A folyékony kris­tályfilmen pontosan kiraj­zolódik a daganat, sőt még a belőle kilépő nyúl­ványok is láthatók. Folyékony kristályok az orvostudományban Folyékony kristály - nem fából vaskarika, hanem létező valóság. Olyan anyag, amely folyékony, nedvesít, de mik­roszkóp alatt a valódi kristály képét mutatja. Bizonyos hő­mérséklet felett a folyékony kristály szerkezete megbomlik, normális folyadékká válik, e hőmérséklet alatt kikristályo­sodik. Átmenetet jelent tehát a folyadék és a szilárd anyag között. Mivel rendkívül érzékenyek az ilyen anyagok a hőmérsék­let változására, számos technikai problémát lehet segítsé­gükkel megoldani. Újabban egyre nagyobb érdeklődést ta­núsít irántuk az orvostudomány is, sőt ma már tucatnyi ilyen anyagot használ fel. Képeink a folyékony kristályok néhány orvosi alkalmazását mutatják be. Szabályozható-e mesterségesen az éghajlat? M. I. Budiko ismert szov­jet akadémikus most megje­lent könyvében arra. a kö­vetkeztetésre jut. hogy az éghajlat emberi eszközök­kel való befolyásolásának legtöbbet ígérő módja az lenne, ha a sztratoszférában lebegő aeroszolok mennyisé­gét sikerülne mesterségesen szabályozni. Már évek óta ismeretes, hogy amikor a sztratoszféra lebegő portartalma a nagy vulkáni kitörések következ­tében növekedik, olyankor a Földre jutó napsugárzási energia mennyisége csökken és ennek nyomán a hőmér­séklet átlagértékei is világ­szerte csökkennek. A sztratoszféra aeroszol­tartalma azonban mestersé­ges eszközökkel is megvál­toztatható. A légköri nuk­leáris robbantások nyomá­ban (akaratunktól függetle­nül) nagymennyiségű aero­A nyugat-szibériai tyume- ni terület világviszonylat­ban is a legnagyobb kőolaj és földgázlelőhelynek szá­mít. Rendkívüt nagykiterje- désű területrő van szó, amely óriási háromszöget alkot Tyumen városa és a Jeges-tenger között. A geo­lógiai kutatás a tyumeni te­rületen még nem fejeződött be, de máris bizonyosnak látszik, hogy évente 500— 700 millió tonna kőolaj és kb. 700 milliárd köbméter földgáz kitermelésére nyílik majd lehetőség. Amellett, hogy a kitermelést rendki­szol kerül a sztratoszférába. Ilyen beavatkozással tehát hűvösebbé lehetne tenni a Föld éghajlatát. Ez elsősor­ban a Föld trópusi öve szem­pontjából lenne kívánatos, amelynek területe, mint is­meretes, csaknem a felét te­szi ki a Földgömb teljes fel­színének. Természetesen a nukleáris bombák felrob­bantása az éghajlati hatáson kívül súlyos ártalmakkal is járna, ezért a sztratoszférái aeroszol megnövelésének egyéb módjait kellene meg­teremteni. A Föld trópuson kívüli tá­jainak persze kívánatosabb az ellenkező irányú beavat­kozás: a Föld éghajlatának melegebbé tétele. Ehhez a sztratoszféra aeroszol-tar­talmának a csökkentése volna szükséges. Ennek mesterséges előidézése azon­ban jelenlegi műszaki esz­közeinkkel még nehezen vol­na megvalósítható. vül zord éghajlati viszonyok között kell végezni — a téli hőmérséklet nemegyszer a mínusz 50 C fokot eléri — csőtávvezetékek fektetésé­vel gondoskodni kell a ki­termelt kincs elszállításáról. Meg kell oldani az út- és vasúthálózat kiépítését is. A múlt év augusztusában átadták a Tyumen és Szur- gut közötti 700 kilométeres vasútvonalat, amely közvet­len szárazföldi összeköttetést létesít a nyugat-szibériai olaj- és földgázlelőhelyek, valamint a szovjet iparvidé­kek között. A világ legnagyobb teleszkópja A Kaukázus fő vonulatá­nak egyik 2070 méter magas nyúlványán, Zelencsuksz- kja kozák falu közelében taálható a világ legnagyobb csillagászati teleszkópja, amelyet nemrégen helyeztek üzembe. A teleszkópot 48 méter át­mérőjű és 45 méter maga: toronyban helyezték el amelynek forgatható kupo Iája 1000 tonna súlyú. Az el­képesztő számadatokban < továbbiakban sincs hiány, fi teleszkóp mozgatható részei nek súlya ugyanis eléri a; 560 tonnát, az egész telesz kóp pedig 650 tonnát nyom A 6 méter átmérőjű, 65( milliméter vastag teleszkóp tükör súlya keret nélkül 4Í kerettel együtt 80 tonna, fi teleszkóp a tanulmányo zandó csillagot — tizedszög másodpercnyi pontossággá — elektromos mozgatássá követi, számítógépes irányi tással. A teleszkóp optikai ten gelyével párhuzamosan fel állítottak egy 0.7 méter át métőjű segéd távcső vet csillagos égbolt vizsgáland területére való beállítás cél jából. A segédteleszkóp ál tál adott képet tv-rendsze segítségével az operátor ve zérlőasztalára továbbítják, i teleszkópot sokféle különle ges műszerrel szerelték fe ezek lehetővé teszik a fény sugarak felerősítését és a égitestek tulajdonságaira ve natkozó információk elemzi sét. Az új „világrekorder” pon tos elnevezése: Nagy Azimu tális Teleszkóp. Ehhez ma gyarázatképpen csak annyi hogy az azimut a csillaga szati koordináta-rendszerbe az egyik koordináta: a hon zontnak a csillag magassá; köre és a horizont déli poni ján átmenő magassági ke közé eső ív. Tyumen olaja

Next

/
Oldalképek
Tartalom