Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-23 / 225. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. szeptember 23. II bányászat távlatai A népgazdaság fejlődésé­nek alapvető irányaival össz­hangban ebben az ötéves tervben a szovjet szénter­melésnek 1980-ra el kell ér­nie a 790—810 millió tonnát. A növekedés — megközelít- hetőleg 100 millió tonna — olyan értékű, amelyre nem volt példa az utolsó három ötéves tervidőszakban. A tü­zelő- és fűtőenergia-bázis növelése céljából a már mű­ködő donyeci. a kuznyecki, a karagandai, a pecsorai és más szénmedencék fejlesz­tésével egyidejűleg gyorsí­tottuk a fejlesztést az or­szág keleti részében. Így tervbe vettük a külszíni fej­tés kibontakoztatását az or­szág keleti részében, a fejlő­dés meggyorsítását a Dél- Jakutia-i szénkörzetben, a munka megkezdését a Kannszko-Acsinszki fűtő­energetikai komlexum lét­rehozása céljából, valamint az Ekibaszkuzi szénmedence felénél nagyobb részének birtokbavételét. Korszerűbb technika A legbonyolultabb körül­mények között dolgozó bá­nyászok munkájának a meg­könnyítése — korszerű tech­nika alkalmazásával — fon­tos helyen szerepel az SZKP XXV. kongresszusának ha­tározataiban. Itt kimondot­ták: a lejtős, meredek esésű szénrétegek kitermelését a komplex gépesítés alapján kell meggyorsítani, s növel­ni az önjáró szénfejtő kom­bájnok, a rakodógépek és más berendezések gyártását. Ugyancsak fontos feladat­ként jelölték meg a bizton­ságos munkavégzés feltéte­leit megteremtő eszközök ki­dolgozását és ezek bevezeté­sét a szén- és olajbányá­szatban, továbbá az ember nélküli széntermelést szol­gáló berendezések megalko­tása érdekében a tudomá­nyos kutatás, a tervezés és a kísérletezés fokozását. A munka termelékenysé­gének ebben az ötéves terv­ben várhatóan 22—24 száza­lékkal kell emelkednie. Jó ütemben kezdték az ötéves terv első esztendejét a bá­nyászok, a dúsítóüzemek dolgozói és a gépgyártók. A bányászok munkáját dicsé­rik a terven felül felszínre hozott százezer tonnák. A széndúsító gyárak is túltel­jesítették tervüket, megnö­vekedett a koksz-termelés. A gépgyártók pedig sikere­sen birkóztak meg a vé­konyrétegű szénbányák mű­irta: B. Bratcsenko, a Szovjetunió bányaipari minisztere velését elősegítő berendezé­sek termelési tervével. Az „ezresek“ mozgalma A bányászok eredményei­nek elérését jelentős mér­tékben segítette az iparág­ban folyó szocialista mun­kaverseny, különösen az „ezresek” mozgalma, melyet az SZKP XXV. kongresszu­sa is nagyra értékelt. Az egy frontról egy nap leforgása alatt 1000 tonna szenet ki­termelő brigádok száma a tizedik ötéves tervben a két és félszeresére emelkedett és elérte az ötezret. Ezek a munkacsapatok adják a ki­termelt szén és olajpala több mint egyharmadát. Ebben az esztendőben az „ezresek” száma 550-re, a nagytermelékenységű akna- vájár-brigádok száma 250- re, a szállítószalagos és ex- kavátoros brigádok száma 613-ra emelkedik. A korsze­rű tapasztalatok felhaszná­lása biztos és hatékony útja a gyors termelékenység­emelkedésnek. Küdönösen szemléltetően lemérhető ez a „Karagandaugolj” egyesü­lés példáján: itt nemcsak egyes brigádok és frontok, hanem egész bányák vala­mennyi vágatban elérték az 1000 tonnás eredményt. A Donbassz gazdasági tér­képen új óriásbányák jelen­nek meg az új ötéves terv­ben. Jelentősen megnöveke­dett a bányák kapacitása a Kuznyecki Szénmedencében. Folytatódik a Pecsorai me­dencében levő „Volgasorsz- kaja” bánya építésének má­sodik lépcsője, s eléri ter­vezett kapacitását — az évi 50 millió tonna szenet — az országos viszonylatban is legnagyobb bánya, az Eki- basztuzban levő „Bogatirj”. Csupán a meglevő bányák rekonstrukciója és újjáépíté­se nyomán 133 millió tonná­val növekszik a termelés. Mintegy kétszeresére nö­vekedett a bányagépgyártó iparág fejlesztésére fordított beruházások mennyisége. Be­fejeződik a mechanikus bá- nyatámokat gyártó üzemek építése a Druzskovszkij és a Kámenszkij gyárakban, jó ütemben készül az Alek­szandroyszkij gyárban a szállítószalagokat gyártó valamint a Kiszelovszki Gépgyár égisze alatt Gor- lovszkijban létesülő kovács- hőzekelő üzem építése. Mindent túlszárnyaló ütemben fejlődik a szénter­melés a leggazdaságosabb, úgynevezett külszíni fejté- ses módszerrel. Az ötéves tervben 60—70 millió ton­nára növekszik az ilymódon kitermelt szénmennyiség, fő­leg a kuznyecki, a kanszko- acsinszki, az akibasztuzi és a tengermelléki bányákban. A tizedik ötéves tervben különleges figyelmet fordí­tanak a szociális helyzetre, a bányász-munka megköny- nyítésére, a veszélytelen munkavégzésre, az egész­ségvédelemre, a bányászok életkörülményeinek és anya­gi jólétének további javítá­sára. Az iparág dolgozói nagy örömmel fogadták az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsának hatá­rozatát a szén- és olajpala­bányászatban az egészségre különösen ártalmas munka­helyeken dolgozóknak jutta­tott kiegészítő kedvezmé­nyekről. 460 bányát vettek ilyen lajstromba, a teljes dolgozói létszám 85 százalé­kát. A határozatnak megfe­lelően a világon a legrövi­debb, munkaidőben, 30 órás munkahét-rendszerben dol­gozik 535 ezer földalatti munkás, az összlétszám 92 százaléka és 26 ezer a bá- nyarekonstrukcóival. beren­dezéssel foglalkozó bánya­építő. A kedvezményekkel egyben 10 százalékkal meg­növekszik a bérkatgória fel­ső határa, a segélyalap és a szolgálati évek alapján járó nyugdíjbiztosítás. Harmincezer lakás Az ország szénkörzeteiben nagy lendülettel folyik a la­kásépítés. Évente mintegy 30 ezer bányászcsalád köl­tözik új lakásba. A bá­nyászoknak mintegy 300 klub és művelődési ott­hon, s több, mint 1100 könyvtár áll a rendelkezésé­re. Évente 200 ezer fölött van azoknak a száma, akik állami költségen pihennek a szanatóriumokban és az üdülőkben. Napjainkban a szovjet széniparban minden feltétel adott a nagy és bonyolult feladatok teljesítéséhez: ha­talmas szénkészlet korszerű magastermelékenységű tech­nika és a legfontosabb, az emberek, a több mint két­milliós bányahadsereg áll rendelkezésre. (APN) 80 ezer jelentkező a főiskolákra Ahol az űrhajósok óráit készítik A Hanoi Tanárképző Főiskola megemlékezett fennállásának 20. évfordulójáról. A jubileum mél­tatása egybeesett az egész viet­nami nemzet nagy ünnepével: a Vietnami Szocialista Köztársa­ság megalakulásával. Az idei végzősöknek ünnepélyes keretek között adták át a diplomákat. A vietnami főiskolákon meg­kezdődtek a felvételi vizsgák, összesen 80 ezren jelentkeztek; sok közöttük a fiatal munkás, paraszt, a vietnami néphadsereg leszerelt katonája. (APN) Kubai „Artek” A Havanna környéki Tarara városkában nyílt meg Kuba leg­nagyobb úttörő tábora, amelyet kubai „Artek”-nek is neveznek. Egyszerre tízezer gyermek üdül­het a táborban, amely egyéb­ként egész éven át működik. Tararában nemrégen megrendez­ték az úttörő rajparancsnokok találkozóját. A résztvevők gya­korlati és elméleti foglalkozáso­kon tanulmányozták az úttörő szervezet felépítését. (APN) Munkakezdés előtt a mun­kásnők ezrei özönlenek az Első Moszkvai Óragyár sze­relőcsarnokának átjárókapu­ja felé. Csinos ruháikban színpompás látványt nyújta­nak. A gyáron belül azon­ban egyetlen szín uralkodik, a fehér: fehér köpenyek, fe­hér főkötők. A szerelőműhelyek az új ötszintes épületben vannak, összterületük 20 ezer négy­zetméter. Itt mindent úgy tér. veztek, hogy a legjobb mun­kafeltételeket teremtsék meg a szerelőnők száméra. Így például a légmentesen záró­dó ablakok lehetővé teszik, hogy különleges tisztaságot tartsanak az épületben. Min­den' szinten légkondicionált helyiségek vannak. Georgij Arszentyev fő­mérnök dolgozószobájában a gyár termékeiből összeállított kollekció tűnik szembe: auto­mata, ütésálló, hangjelzést adó, öröknaptárral ellátott, zónaidőt mutató, vízhatlan órák, versenyórák. — Főleg férfi karórákat gyártunk, amelyeket 19^4 óta Poljot néven hozunk forga­lomba. Óráinkat 60 külföldi országba exportáljuk. Nemrég egy levél került a kezembe. Konsztantyin Pet­rov írta Pennából: „1955 feb­ruár óta Pobeda órám van. A húsz év alatt egyszer sem romlott el és sohasem kellett javítani.” A Pobeda órákat 1946-ban kezdték gyártani. Ezeket idő­vel új modellek váltották fel: a Moszkva, a Majak, a Szport stb. Most ezek a gyári mú­zeumba kerültek. Külsejük­ben egyáltalán nem hasonlí­tanak a gyár mai termékeire. Általános jellemzőjük azon­ban ugyanaz; pontosság és megbízhatóság. A Poljot nevet jelképesen kapta a gyár terméke. Ugyanis az Első Moszkvai Óragyár órájával hajtotta végre űrrepülését Jurij Ga­garin, Pavel Beljajev, Alek- szej Leonov, Georgij Grecs- ko. S óráik nem hagyták őket cserben ... Szvetlána Zavgorodnyaja (APN) A dél-lengyelországi új vajdasági székváros, Bielsko-Biala a járműipar hatalmas központ­jává fejlődik. Itt épült fel a népszerű Fiat 126-os kisautókat, valamint a Syrena személyko­csikat gyártó üzem. A Bielsko-Biala-i autógyárban a legkorszerűbb gépeket és berendezése­ket szerelték fel, a viszonylag fiatal dolgozókollektiva pedig jó szakemberekből áll. Az egész város a „kis Fiat" üzemének és üzeméből él. Az autógyári dolgozók számára az utób­bi években számos új lakónegyedet, üdülési-pihenési és sportlétesítményt adtak át rr Sternberg- benés Boi- zenburg- ibam, Schwerin megye össze­sen egy tucat városában és 40 üzemében az elmúlt év végén sajátos előadás- és beszélge­tés-sorozat kezdődött. Válto­zatos összetételű hallgatóság élőtt orvosok tartanak elő­adásokat. Életkorukat tekint­ve a résztvevők valamennyi­en ötvenes éveik közepén járnak. Ezek az előadások első pillantásra nagyon hét­köznapiaknak tűnnek, pedig új társadalmi kezdeménye­zésről van szó. A feladat a következő: komplex előké­szítés az öregkorira. Minél többet foglalkoznak a tudósok ezzel a kérdéssel, annál világosabbá válik, mi­lyen fontos tényező a helyes és megfelelő időben való előkészítés, amely kiterjed az egészség, a munka, a la­káskörülmények és végül az ember pszichikai állapota te­rületére. A hatékony előké­szítés tehát nem lehet kizá­rólag orvosi vagy pszicholó­giai. A három éven át tartandó kísérleti élőadás-sorozatot orvosok nyitották meg, de természetesen nemcsak ők vezetik. A modellkísérletért az NDK Gerontológiai Tár­sasága, a szakszervezetek megyei vezetősége és a schwerini megyei tanács egészségügyi és szociális osz­tálya felelős. A munkába — egy-egy előadás megtartására — egyre több vezetőt von­nak be. Miért kezdődik meg az elő­készítés már öt évvel a tu­lajdonképpeni nyugdíjkor előtt? — Mert nemcsak az élet új fáziséiban jelentkez­hetnek a változások és, koc­kázatok, hanem az egyikből a másikba való átmenetkor. Már ekkor a lehető legked­vezőbben kell alakítani az öregkornak megfelelő körül­ményeket. Ezért logikus, hogy a schwerini kezdemé­nyezés inkább az „előnyug­díjasaknak”, mint maguknak a nyugdíjasaknak szól. évben tíz elő­adás az egész­séggel foglal­kozik. Az évek folyamán nő a betegségekre való hajlam, szapanodnak a panaszok. A schwerini vállalkozás termé­szetesen nem tudja megszün­tetni ezt a tényt, de segítsé­get nyújt a kellemetlen tü­netek leküzdéséhez. A hato­dik vagy hetedik évtizedben semmiképpen sem szükség- szerű az egészség leromlása. Az NDK nyugdíjasainak kb. 20 százaléka egészségesnek mondható, körülbelül ugyan­ennyi százalék beteg. A töb­biek a két állapot közötti- nek minősíthető. A modell­kísérletek egyik célja, hogy javítsa ezt az arányt. Az alapelv ez: a korai megelő­zéssel kiküszöbölni a későb­Parchimban flz első A megelőző orvosi és pszichológiai szűrővizsgálat hozzájárul az egészséges és nyugodt nyugdíjaskor megkezdéséhez (Fotó: Panorama DDR-KS) bi. bántalmakat és a kezelést, ezért már a nyugdíjas kor előtt rendszeres kezelésben részesítik azokat, akiket bi­zonyos megbetegedések fe­nyegetnék: a szív- és vénke- riingés-bántalmakban szenve­dőket, cukorbetegeket, de mozgásszervi bántalmakban szenvedő nőket és férfiakat ds. Szorosan összefügg az idős kor két legfontosabb problé­mája, az egészség és a mun­ka. Az NDK-ban minden harmadik nyugdíjas férfi és minden hatodik nyugdíjas nő folytatja a munkát. Az első öt nyugdíjas évben a férfiak­nak több mint a fele, a nők­nek kb. harmada dolgozik. Megállapították, hogy a munka folytatása — bizo­nyos könnyítésekkel — egészségi szempontból hasz­nos a nyugdíjas kort elért dolgozók nagy többsége szá­mára. E társadalmilag fontos problémák iránti figyelem azonban nemcsak a nyugdí­jasok által betöltött munka­helyek növekvő számában nyilvánul meg. A figyelem látszólag hétköznapi dolgok sokaságával kezdődik. Egy fafeldolgozó üzem vezetője, aki maga is részt vett az el­ső előadáson, így látja ezt: „Ha egy teremben elég erős­nek találjuk a fényt, feltéte­lezzük, hogy mindenki annak találja. Pedig az öregek ta­lán már nem úgy látják. Egyszerűen jobban oda kell figyelni ezekre a dolgokra. Ha az intézkedés csekély fi­zikai megterhelést kívánó munkahelyeket teremt, ak­kor az előnyugdíjasainkra kell gondolnunk. A tudomá­nyos munkaszervezés is meg­könnyíti további munkáju­kat”. kezdemé­nyezésre, mint. már említettük, három évet szán­tak. Az orvosi és pszicholó­giai témák után néhány tár­sadalmi és jogi kérdés kö­vetkezik majd. Munkáról, la­káskörülményekről, ellátás­ról, gondoskodásról, az idő­sebb állampolgárok jogairól lesz szó. A papíron természe­tesen könnyen be lehet osz­tani ezeket a kérdéseket té­mák szerint; az életben nem ilyen egyszerűen állnak a dolgok. Az előadásokat az előre eltervezett sorrendben tartják majd — de már az elején kiderült, hogy minden probléma összefügg a másik­kal, része annak az általános törekvésnek, hogy az idősebb embereik, teljes életet élve minél nagyobb mértékben résztvegyenek a társadalom ezerszínű tevékenységében. A schwerini

Next

/
Oldalképek
Tartalom