Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-23 / 225. szám
1976. szeptember 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Bolgár filmhét Szolnokon JELENLÉI 1944 előtt keveset hallattak magukról a bolgár filmesek. Az első játékfilmet, Vaszil Gendov színész A gavallér bolgár című szatíráját 1915-ben mutatták be. Gendov mellett tulajdonképpen Nyikoláj P. Larin és Borisz Grezsov nevét tartja számon a nemzetközi filmtörténelem, mi magyarok pedig három magyar—bolgár koprodukció® filmre emlékszünk a többségében értéktelen anyagból. A felszabadulás után szinte hagyományok, gyakorlati tapasztalatok nélkül virágzott ki a bolgár szocialista filmművészet, váltak ismertté képviselőik. A sort a történelmi témájú Kalin a sas nyitptta meg, melyet olyan filmek követtek, mint az Iga alatt, a Napfény és árnyék, a Fiatalok voltunk, a Kecskeszarv, vagy A baracktolvaj. Ez utóbbi egész világot bejárta, magyarországi sike* rére pedig mi sem jellemző jobban annál, hogy a közelmúltban felújították, majd újra bemutatták. S milyen érdekes a véletlen! A Jelenlét rendezője, Todor Sztoja- nov épp A baraoktolvaj operatőreként vált híressé .. . Sztojanov új filmje a Jelenlét egy hatalmas vegyikombinátban játszódik. Főhőse Karov, fiatal, tehetséges vegyész, aki hosszú távoliét után tér vissza régi üzemébe, régi barátai közé, akikkel annakidején megosztotta a kutatás nehéz munkáját. Ahogy pereg a film, apránként kibontakozik előttünk Karov mérnök élete. Hosszú évekig vezetett egy tudományos kutatócsoportot, melyben különleges katalizátorok kifejlesztésén dolgoztak. Egv sikertelen kísérlet alkalmával tönkrement az értékes berendezés. A kár felelősei bíróság elé kerültek, ahol Karov magára vállalta négyük „bűnét”. A bíróság két év börtönbüntetésre ítélte. A két esztendő alatt a laboratóriumban sokat változott az élet, elsősorban a kollégák változtak meg. Badcsa- rov egyre többet iszik. Szim- jonov csak a termelési eredményekkel törődik, Jevgenyij pedig úgy fejezi be disszertációját, hogy kisajátítja valamennyiük eredményét... Karov a börtönbüntetés letöltése után mindenáron folytatni akarja a régi munkát. A kis kollektíva azonban másként gondolkozik; nem támogatják társukat, s tulajdonképpen egymást sem. Karov nehéz helyzetbe kerül ... Todor Sztojanov érdekes, ízig-vérig mai problémát választott filmje témájául. Meddig szabad kockáztatni? Lehet-e szenvedély nélkül dolgozni? Ki az igazi barát? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják ha válaszolni nem is tud mindegyikre, a Jelenlét szellemi izgalmát sikerül megteremtenie. A rendező külön erénye, hogy bár nemzetközi problémát feszeget, filmje mégis sajátosan bolgár. Mindezt a nagyszerűen megválasztott karakterekkel, szituációkkal éri el. Sztojanovnak egy mozdulat, egy szemvillanás, egy mosoly elég ahhoz, hogy tudassa hol vagyunk, kiket látunk. Ebben nagyszerű partnereket talált a szereplőkben, akik közül a Karovot megformáló Koljo Doncsev külön dicséretet érdemel sokszínűségéért, művészi érzékenységéért. hé — flz egri szimfonikusok hangversenye Az Egri szimfonikus zenekar szombaton hangversenyt adott Szolnokon a Ságvóri Endre megyei Művelődési Központban, Farkas István vezényletével. Műsoruk első számaként Farkas Ferenc; Furfangos diákok című táncjátékából készült szvitet mutatták be, amely egy Jókai novella alapján készült és a kollégium diákjainak életéből elevenít fel mulatságos epizódokat. Az ötletes és színes zene jó indításnak bizonyult, előadása a fúvósok enyhe indiszpo- náltságától eltekintve igen jói sikerült. Második műsor- számként Mendelssohn: e- moll hegedűversenye szólalt meg Gyarmati Vera előadásában. Ha nem is sikerült mindenütt a műben rejlő buktatókat elkerülni. Gyarmati Vera játékának szép tónusa és muzikális előadása Farkas István biztos irányításával végül is igen dicséretes produkciót eredményezett. A hangverseny befejező számaként Dvorzsák Űjvilág szimfóniája hangzott el. A szimfóniairodalom egyik legnépszerűbb darabja ezúttal is nagy sikert aratott az egriek előadásában. Végig meggyőző intenzitással, a karmester muzikális irányításával játszottak. Ha az évadkezdés némi intonációs és precizitásbeli bizonytalanságot is árult el, az Egri szimfonikus zenekar gondosan vezetett együttes benyomását keltette. Az egriek vendégszereplését rövidesen viszonozza a Szolnoki szimfonikus zenekar. Szombaton este az egri művelődési központban mutatja be műsorát: Mozart Varázsfuvolájának nyitányát, Haydn Üstdob6zimfóniáját és Liszt Esz-dúr zongoraversenyét. A műsorban közreműködik Szabó Csilla zongoraművésznő. B. J. Száz forint kétszáznál is több? Az én könyvtáram „Csak olyan könyvet tartok a szobámban, amivel valamiféle személyes viszonyom van, majdnem azt mondhatnám: szerelmi viszony. Ne értsük félre, a szerelem mélyebb értelmére gondolok. Azt hiszem, hogy a saját könyvtárnak, akármekkora is, az az értelme, hogy az ember minden könyvének ismeri rejtelmeit, hogy azután a kedves helyein magától kinyiljon” (Boldizsár Iván) — Halló ... — Tessék, Tiszamenti Vegyiművek. Kocsis Miklós művezető vagyok. — A Szigligeti könyvesbolt eladói szerint ön az egyik legjobb vevőjük. Ezek szerint szép könyvtára van. — Óh, csak párszáz kötet... Kocsis Miklós igazán szép lakással dicsékedhet. És persze sok könyvvel. A telefonban túlságosan is szérény volt. — Amit itt lát, azt az utóbbi öt-hat évben vásároltuk. Korábban is szerettünk, olvasni a feleségemmel, de előbb lakásra, majd bútorokra gyűjtöttünk. — Az olvasás tehát régi „szerelem”. — Középiskolás koromban, Jókaival és Arany Jánossal kezdődött... Nyolcán voltunk testvérek, így érettségi után nem tanulhattam tovább. A Tiszamenti Vegyiművekbe kerültem. Segédmunkásként kezdtem, szakmunkásként majd csoportvezetőként folytattam, most a kénsavüzem művezetője vagyok. Évek során az .ízlésem is formálódott, változott. Jókaitól Moraviaiig, Graham Greeneig, Norman Mailerig jutottam. — Csupa külföldi írót említett. Véletlenül, vagy szándékosan? — Bevallom őszintén, a njai magyar irodalomból nehezen tudok választani. Talán azért, mert túlságosan bőséges az anyag? Néhány kedvenc azért itt is akad, Jókai Anna, Galgóczi Erzsébet, Fejes Endre például. Valóban, a könyvespolcon elsősorban az ő műveik tűnnek a szemembe. És Balázs Anna, Szilvási Lajos könyvei ... — ók az én kedvenceim — magyarázza Kocsisné, aki női fodrász. — Az eltérő ízlés nem okoz gondot a vásárlásnál? Válasz helyett egy noteszt kapok, melyben könyvcímek sorakoznak. —•_ Ezt akkor kezdtük vezetni, amikor még csak álmodoztunk a saját könyvtárról. Ha valamelyikünk olvasott egy különleges jó könyvet, vagv hallott ilyenről — felírta. Amint látja, a címek jó részét már kipipáltuk... Ezek a művek itt sorakoznak a polcokon. — Az ember ugyanis kétféle jó könyvvel találkozik — folytatja újra a családfő — az egyiket éppen elég egyszer elolvasni, a másikat kétszer-háromszor is kevés. Itt van például James Jones Most és mindörökké című könyve, nem tudnám megmondani, hogy hányszor „rágtam át”. Úgy rémlik, száz forintért vásároltam, de most kétszázért sem vihetnék el. — Ha már a pénznél járunk, mennyit költenek könyvre egy hónapban? — Általában kétszáz forintot. Könyvcsekkre vásárolunk, melyet fizetés után tör- lesztünk. — Néha persze könyvcsekk nélkül is beugrunk böngészni — veszi át a szót Kocsisné. — Ha valamelyikünk sokáig elmarad a városban, a másik már tudja: a könyvesboltban megtalálja. — Mit jelent önöknek a könyv, az olvasás? Pillanatnyi csend után elsőként a férj válaszol: — Nehéz erre a kérdésre válaszolni, hisz az ember akárhogy is igyekszik, közhelyeket mond. Kikapcsolódást, szórakozást? Igen, azt is, de annál még sokkal többet. Ügy érzem, sőt talán mondhatom, hogy úgy éremük: könyveink, olvasmányélményeink nélkül szegényebbek lennénk. Igaz? Kocsisné bólint, és folytatja: — Három gyerekünk van, mellettük szinte lehetetlen moziba, színházba, hangversenyre járni. Nyugodtan mondhatom tehát, hogy szinte rákényszerültünk az olvasásra. De milyen jó, hogy így alakult! Mennyi nagyszerű írót, könyvet ismertünk meg, mennyit tanultunk ... Ha nem olvasok, talán a továbbtanulásra sem szánom rá magam. A közgazdasági szakközépiskolába készülőit, így a gyerekeknek is segíthetek majd. A gyerekeknek, akik mintha csak megérezték, hogy róluk van szó, most váratlanul betoppannak. Vajon ők is szeretnek olvasni? Vendéglátóm válasz helyett a szomszéd szobába kalauzol. — Nézzen szét, ilyen könyvekkel zsúfolt szobáról álmodtam gyerekkoromban. Hcrész Dezső Egy év után „zöld út” Ai amatőr képzőművészek nyári berekfürdői táborában számos rajz, festmény, szobor, kerámia, bőrdíszmű, fafaragás született. A gazdag anyagot most, a képzőművészeti világhét alkalmából a kunmadaras! művelődési házban kiállításon mutatják be Korrekciós osztályok Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter májusban körlevelet intézett az általános iskolák igazgatóihoz, tanáraihoz, tanítóihoz. A miniszter a tankötelezettség teljesítésére, hívja fel a pedagógusok figyelmét: „a komplex iskolaérettségi vizsgálatok eredményétől függően — írja többek között a levélben — a normális fejlettségű gyermek az általános iskola első osztályában, a fejlődésben időlegesen elmaradottak az alacsonyabb létszámú, úgynevezett korrekciós osztályokban kezdjék meg tanulmányaikat”. Mit jelent a korrekciós osztály? A „korrekció” magyarul helyreigazítást, javítást jelent. Tehát ezekben az osztályokban javítják, helyrehozzák, megszüntetik azokat a hiányosságokat, amelyek miatt egy-egy gyerek társainál kedvezőtlenebb helyzetben kezdi meg iskolai tanulmányait. Megyénkben négy helységben Kunmadarason, Törökszentmikló- son, Jászberényben és Szolnokon, az Áchim úti általános iskolában hoztak létre korrekciós első osztályt az új tanévben. — Milyen okok miatt kell a gyerekek egy részét korrekciós osztályba íratni? — kérdeztük Szakács Tibornét, a szolnoki Áchim úti iskola tanítónőjét. — A korrekciós első osztályba azok a gyerekek kerülnek. akiknél időleges testi vagy értelmi elmaradottság tapasztalható. Persze a kettő rendszerint párosul, s a leggyakrabban a testi fej- lődésbeni lemaradás vonja Egy év után „zöld út” maga után az értelmit. Hangsúlyozni szeretném, hogy a hozzánk kerülő gyermekek nem értelmi fogyatékosok! A rendszerint betegségből, vagy a kedvezőtlen szociális körülményekből származó elmaradottság csak időleges; megfelelő foglalkozásokkal, oktatásbeli módszerekkel megszüntethető. — Miben különbözik a tanterv a normál és a korrekciós osztályokban? — Nincs különbség, ugyanazt tanulják a gyerekek itt is, mint a többi első osztályos, illetve a mi órarendünkben még szerepel plusz két foglalkozás: a képzőművészeti és a nevelő. Ez utóbbin az elemi viselkedési, együttélési normákat sajátíttatjuk el a gyerekekkel, természetesen játékos formában. A különbség a módszerekben van. A korrekciós osztályban a tanóra két húsz perces részre oszlik, amelyek között öt perc szünetet tartunk. Valamennyi diákunk napközis is egyben, így a délutáni program: egy óra alvás, majd a tanultak ismétlése, a másnapi felkészülés következik. Alapvető különbség az is, hogy egy korrekciós osztályba legfeljebb tizenöt gyermek járhat. Így több idő jut a gyerekekkel külön-kü- lön foglalkozni. — Hogy állják meg a helyüket ezek a gyerekek a második osztályban? — Az eddigi tapasztalatok szerint jól. A korrekciós osztályt végzett kisdiákok nagyrésze eredményesen tanul tovább. Kétségtelenül nagy szerepe van ebben a nevelőknek is, akik fokozott figyelemmel, szeretettel egyengetik a gyerekek útját, így megrázkódtatás nélkül folytathatják tanulmányaikat a normál második osztályban. Az eddigi tapasztalatok időben még csak pár tanévet jelentenek, hiszen hazánkban öt évvel ezelőtt kezdte meg kísérleti jelleggel az Országos Pedagógiai Intézet a korrekciós első osztályok bevezetését angol, illetve nyugatnémet mintára. Az egyik kísérleti osztályban Karcagon éppen Szakács Ti- borné — akkor még ott tanított — vállalta ezt a nagyon nehéz pedagógiai munkát. — Normál osztályban tanítani bizonyára könnyebb lenne ... — Vitathatatlan, de úgy érzem én már csak ezt tudom csinálni. Részt vettem a kísérletezésben, sok munkám van benne, s azóta is sokszor azon gondolkodom, hogy lehetne még eredményesebb módszereket kitalálni. Rendkívül nehéz munka, egy percig sem szabad türelmetlennek lenni. Még akkor sem, ha néha minden erőfeszítés • hiábavalónak látszik, hisz ez csak pillanatnyilag tűnik úgy. Aztán jönnek az eredmények. s én örömmel nyugtázhatom : megmentettem az elkallódáslól első osztályosaimat. T. G. „Táborunk volt a löldgömb... íí — Alapító tagja vagyok az eszperantisták klubjának, de csak a szaktárgyi verseny előtt két hónappal láttam neki a nyelvtanulásnak. A felkészülés során jöttem rá. milyen szép, dallamos — és mór azt is tudom — mennyire hasznos az eszperantó nyelv. Bóta Erika a Lehel Vezér Gimnázium végző tanulója, a jászberényi Barátság eszperantó csoport, tagja mondta el két rangos versenyen elért sikerének történetét. Az első: a Gyulán rendezett eszperantó országos szaktárgyi verseny, ahol több mint hetven, az eszperantó nyelvet különböző fokon tanuló — és már beszélő — fiatal vett részt. Erika egyike volt a verseny két második helyezettjének. — Igaz „csak” a második helyen végeztem, de a helyezés rangját emelte, hogy alig 2 hónap alatt készültem fel a versenyre. Ezt külön értékelték és jutalmazták, így vehettem részt a Lancov-ban (Csehszlovákiában) megrendezett nyári eszperantó szünidei táborozáson. — A nemzetközi táborozást „Eddigi legszebb nyaram” címmel jegyeztem be naplómba — folytatja — és ez nem túlzás. A festői környezet, a csodálatos kirándulások és a mindennapos közös nyelvtanulás felejthetetlen szép élményekkel ajándékozott meg bennünket. Kitörő lelkesedéssel sorolja, mit látott, hallott, hány új barátot, levelező partnert szerzett Lancov-ban. Szerényen említi, hogy a táborozás végén, amikor vizsgáztak, ő, a 4 kategóriából, a legjobbat a „Kitűnő dicsérettel” osztályzatot kapta. Természetesen válaszol ar- arra a kérdésre is, hogy mi a titka a két rangos versenyen elért sikerének. Szereti a nyelvtant, az idegen nyelveket „ennyi az egész”, évek óta levelez angol és .eszperantó nyelven szovjet, olasz és mexikói fiatalokkal. Örömét leli ebben és sajnálja, hogy most, amikor gyarapodott a levelező partnerek száma — mivel érettségire készül — kevesebb ideje jut a levelezésre. Befejezésül terveiről mesél. Érettségi után ha a tanulás úgy megy, mint eddig — a gimnázium 3 osztályában kitűnő tanuló volt — az Eötvös Lóránd Tudományegyetemre jelentkezik. Azért oda, mert oft eszperantó tanszék is van. I. A.
