Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-18 / 221. szám
1976. szeptember 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mióta az ember feltalálta az ekét, azóta a világ legtermészetesebb dolgai közé tartozik, hogy szántani kell. Ha azonban feltesz- szük, az egyébként nagyon egyszerűnek tűnő kérdést: Mondja kérem önöknél. . . MENNYIBE KERÜL? n szAiutüs .. .akta- a nehezen megszülető válaszokból igen érdekes dolgokat tudhatunk meg. Mészáros Ferenc, a jászberényi Lenin Termel őszö- vetikeiziet főkönyvelője — akiiről rövidesen kiderült, hogy a kisujjálbain van a szakma — előbb különböző iratokkal bástyázta körül magáit, majd előkerült a zsebszámológép, s csak ezitán kezdődhetett a tulajdonképpeni beszélgetés. Tőle tudtuk meg], hogy 1971. január 1-vél lépett életbe az a mezőgazdasági számlakeret, amely a költség-elszámolást alapjaiban szabályozza. A rendelet lényege az, hogy a költségeket önköltségi áron kell „áttételiezm”, magyarán szólva: amennyibe az üzeminek kerül a munkai, aranyival terhelheti a gazdaság a termékeit, a produktumot. II költségek (emelkednek, de... Ezek állapján a jászberényi Lenin' Termelőszövetke- zetbem 19714bem egy hektár vetőszámitásí, 73, 1975-bem pedig 105 fariratba kerülit. (Ez utóbbinál] 8 forint többliet- költségat az üzemanyag árának emelkedése jelentette.) A tervek szerint az idén ugyanennek a munkának már 139 forint az ára, s ha most eltekintünk az aszálytól — ami megnehezíti, azaz drágítja a szántást — akikor a következő kérdést tehetjük fel1: vajon mitől1 'növekszik évről évre a költség? Többek között attól], hogy egyre komplikáltabb, drágább erő- és munkagépek kerülnek a mezőgazdaságba, s bár ilyenkor azt várná az ember, hogy a fajlagos költségeik csökkenjenek, a valóság éppen az ellenkezője. Itt azonban érdemes egy kicsit elidőzni.' Egy 70—75 lóerős traktor napi teljesítménye 6—7 hektár vebőszárt- tás, a Rába-Steiger háromszor ennyi munkát végez. (S bár a termelési biztonságra egyelőre nincsenek mutatók, általánosan elfogadott vélemény az, hogy megfizethetetlen.) Az is logikusan következik az előbbiekből, hogy a nagy gépeket feltétlenül szinte percről;percre ki kell használni, mert például!, 'ha a Rálba-Steiger vontatja át egyik tábláról a másikra a 3 km-es sebességgel az ekét. akkor óránként 2 hektár vetőszántás marad el. Tanyák és árkok Visszatérve a költségek állandó növekedésére: Mészáros Ferenc szerint ez — s a véleményt a későbbiekben a többi szakember is osztotta — nyolcvan százalékig a drágább gépek, alkatrészek, üzem- és kenőanyag miatt van így. A maradékon „spórolhatnak” a mezőgzadasági üzemek, de ez sem ilyen egyszerű, hiszen a 20 százalék jelentős részét a munkabér teszi ki, éts az — természetéből fakadóan — egyre drágább. Elsőként erre .hivatkozott egyébként Nagy Kálmán a jászberényi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke is, amikor kiderült, hogy egyesülés előtt a névadó termelőszövetkezetben egy- hefctár vetőszántás 134 forintba került. (Nálunk viszont magasabb volt az egy tagra jutó jövedeliem, és ez a szántási költségben is megmutatkozott.) A Kossuth Termelőszövetkezet talajai sem művelhetők nehezebben, mint a Leniné —mindkét gazdaságban kötött, kö- zépkötött jelző illeti a földiek többségét. A Kossuth Tsz-ben azonban sok a tanya, a táblákat (beitvízleveze- tő árkok is gyakran szabdalják — mindkettő akadályt jelent, kerülgetni keli: nő az üres járat és azüzem- anyagfogyaSztás, csökken, a munkával eltölthető idő. Megtervezett jövő A jövő, a meglevő kisebb teljesítményűekkel szemben itt is a nagy gépeké, de ehhez élőbb a megfelelő nagyságú táblákat is ki kell alakítani. Ugyanez a gond a Jászsági Állami Gazdaságban isi, ahol Tuza Imre igazgató és Pölacsek Lajos köz- gazdasági igazgató-helyettes arról számolt be, hogy nálunk már „kinőtték” a ,táblákat a gépiek. A legutóbbi — természetesen évekkel ezelőtti rendezés még MTZ- és DT-traktoroknak készült, és ez bizony megnehezíti, megdrágítja John Deer, a K— 700-as és a későbbiekben vá- sáriandó Zetor—120-ások munkáját. A tanyáik, a rengeteg művelhetetlen -nádas, sásos terület jélenitősen hozzájárult ahhoz, hagy 1975- ben, az egyébként is döntő többségében kötött talajokkal rendelkező gazdaságban, 150 forintba kerüljön egy- hefctár vetőszántás. A magasabb jövedelem „árdrágító” hatásától itt sem tekinthetünk éli, de ennél sokkal Lé- nyegsehb az, hogy az állandó emelkedő költségek mértékét egy átfogó vízrendezéssé! és táblás ítással alaposan befolyásolni lehet — s a gazdaság szakemberei ezt is tervezik. Közös érdek A hozamok növelése; a gépek csoportos üzemeltetése, az alkatrészek üzemen belüli felújítása; a szervizszerű karbantartás., a hiibameg- előzés, az üresjáratok csökkentése, — és még sorolhatnánk — tehát az ember és a gép lehető legteljesebb összhangja (amelynek irányítását általánosabban munka- és üzemszervezésnek nevezhetünk) — ezek mind a költségek ellen habnak. S erre annál .is inkább szükség van, mert az egyes gazdaságok érdekein túl, mind- annyiunk „zsebére megy” az, hogy mennyibe kerül a tej, a hús, a zöldség, azaz áttételesen : mennyibe kerül a szántás. Braun Ágoston Ülést tartott Szolnok megye Tanácsa agrokémiai központok Baranya mezőgazdasági üzemei agrokémiai közpxm- tókat alakítanak ki a növényvédelem, a műtrágyázás és a talajjavítás gazdaságosabb, fejlettebb módszereinek alkalmazására. Ezeknek a bázisoknak jelentős szerepük lesz a mezőgazdaság előtt álló nagy termelés^ feladatok megoldásában, egyúttal jó példák a különböző típusú — állami és szövetkezeti — gazdaságok ösz- szefogásában rejlő lehetőségek kihasználására. A központokban építik fel a szükséges tárházakat és laboratóriumokat, helyezik el a földi és légi gépeket, s irányítják a munkát az egész körzetiben. Az agrokémiai bázisok megteremtése meghaladná egy- egy termelőszövetkezet vagy állami gazdaság teherbíró képességét, ezért társulásos alapxm hozzák létre és így arányosan megoszlanak a költségek. A préldát a Német Demokratikus Köztársaságban és Csehszlovákiában régóta működő agrokémiai centrumok adták, s ezek kedvező tap>asztalatait felhasz hálták, illetve felhasználják a 'baranyai mezőgazdasági üzemek is. Elsőként Szigetváron alakult meg az agrokémiai központ: a nyugat-baranyai társulás vezetője a Szigetvári Állami Gazdaság; hatásköre 38 ezer hektárra terjed ki. (Folytatás az 1. oldalról) liter a napi fogyasztás.) A vízhálózait fejlesztése mögött messze elmaradt a szemray- vízcsatonraaháilózat kiépítése. Ezekről a gondokról 'kértünk nyilatkozatot a tanácsülés elinökségában helyet foglaló dr. Illés Györgytől, az OVH elnökhelyeittesétől. — Nem véletlen, hogy rraosit, a Környezetvédelmi Törvény életbe lépjése után még jobban az érdeklődés homlokterébe került a szennyvíztisztítás. Megáüla- pfthatjuk, hogy a vízhálózat és a csatornahálózat aránytalansága — 'bár ditt is súlyos — nemcsak Szolnok megyei jelenség. A jövőben minden erővel az egészséges arány kialakítására kell tö- nefcedrai. Jelentős fejlődést várunk a kanumunális szennyvíztisztító berendezéÉvnől évre szeptember közepén rendezik meg Kisújszálláson — a magyar néphadsereg napja előzeteseként — a ligeti napokat. Tegnap délután ötödik alkalommal vette kezdetét a háromnap>os rendezvénysorozat. A 'művelődési házban prél-beat műsor hívogatta a fiatalokat, majd sek tipizálásától. Már megkezdődtek a 'kísérteitek külföldi berendezésiek hazai alkalmazására. A tanácsülés megtárgyalta a megye keiresfceidellimi és idegenforgalmi fejlesztésének hosszú távú programját, amelynek ismertetésére még visszatérünk. EmellLett személyi kérdésekben is döntött: a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztályának vezetője, a más beosztásba távozott dr. Pá- pay Dénes helyett, dr. Pap János, a megyei rendőr-főkapitányság orvosa lett. A megyei tanács kunszentmártoni járási hivatalának elnöke a nyugdíjba vonult Kardos Dezső helyett Dióssy Tibor, a kunszentmártoni Deák úti általános iskola igazgatója lett. I. ZS. naigygyűlésre került sor, melynek előadója: Kéry András, a KISZ KB osztály- vezetője volt. A pénteki megnyitó után ma sportversenyekkel és számos szórakoztató programmal folytatódik a Kisújszállásiak fesztiválja. A 'ligeti napolk holnap a késő esti órákban zárul. Ligeti napok Kisújszálláson Napirenden a mezőgazdaság Tegnap több rendezvény napirendjén szerepeltek mezőgazdasági, vagy azzal kapcsolatos témák. Szolnokon a VIZIG-székháZban a délelőtti órákban a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Közép-Magyarországi területi közpomtj a tartott sajtótájékoztatót az idén ősszel és a jövő tavasszal várható vető- magellátásról. Délután a Szolnok megyei Mezőgazdasá. gi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége számolt be a sajtó és. a rádió képviselőinek a TOT III. országos kongresszusának helyi előkészítéséről, a megvalósításra váró feladatokról. Ugyancsak a mezőgazdaságról szólt tegnap a törökszentmiklósi városi tanács végrehajtó bizottsági ülésének együk napirendi pontja is. A vb a város zöldség- gyümölcstermesztési, ellátási helyzetéről, valamint a további teendőkről tanácskozott. Tanácskoztak a MTESZ tagegyesületi titkárai Tegnap a MTESZ Szolnok megyei Szervezetének tag- egyesületi titkárai Szólnokon a megyei földhivatal központjában tartatták meg ülésüket. Bane Lajos a vendéglátó intézmény igazgatója ismertette a földhivatal tevékenységét, majd időszerű kérdésekről és a következő esztendei muihkaitervről tanácskoztak a titkárok. Ezután Kummer Mihály a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület szolnoki csoportjának elnöke beszélt a Geodéziai és Térképószeti Vállalat munkájáról. A titkárok megismerkedhettek a térképkészítés módszereivel, eszközeivel. Albertirsa és Göd között Csehszlovákia építi a távvezetéket Alberitinsia 'és Vlinyica közötti 750 kilovoltos távvezeték magyarországi szakaszának építési költségeihez a szállított .tranzit vüSárraos- energia arányában járulnak hozzá az érintett KGST-országok. Az év elején kötött kormányközi megállapjodás szerint Csehszlovákia vállaltai, hogy saját hozzájárulásaként felépíti a 750 kilovoltos vezeték végpontjától leágazó 400 kilovoltos vezetéknek Al- bertirsától Gödig terjedő 66,5 kilométeres szakaszát, ahonnan már a korábban, létrehozott hálózaton jut el a tranzit-áram Léváig a csehszlovák területre, s onnan tovább a Német Demokratikus Köztársaságba. HETI JEGYZETEINK Vessük le az uniformist Eltéved a gyerek. A kapatos férj egy emelettel lejjebb (feljebb) vél hazatalálni. Egy-egy új lakótelepen nem tudhatja az ember — ha csak másból nem — melyik nagyobb városunkban jár. Színre, alakra túlságosan is egyformák ezek a lakótelepiek. Házgyáraink ontják az egyen-paneleket, épüLnek — típustervek! — az egyenházak, s már-már az (egyébként drágább) égbenyúló toronyház az egyetlen változatosság. Mit tehetünk az uniformizálás ellen? Ne építsünk tucatelemekből? Házgyárból? Irreális, gazdaságtalan, tehát megengedhetetlen lenne. Van azonban még egy lehetőség: a szín, a minta. Pakson, fiatal pécsi építészek ötletéből megszületett már egy — sok vitát kiváltó — kezdeményezés: a „mintás” épületelem. Meglehet, nem pontosan ez, ám valami hasonló lenne a megoldás. Olyasmi, amivel préldául a győri házgyár kísérletként már évek óta foglalkozik. Kőzúzalék és üvegtörmelék, tégla és finom- kerámia, mint szín, díszítőelem. Csupán néhány ilyen panel és máris megváltozik egy-egy ház karaktere, „leveti” az uniformist. A győri tapasztalatok kedvezőek. Egy-egy színesmintás épületelem ma már ugyanannyi idő alatt készül, mint a szokásos, s annál alig drágább. Mivel zsúfolni nem szabad (mert nem is érdemes), az a néhány épületelem, amely egy-egy ház jellegét megadhatja, lakásonként csuptén néhányszor tíz forinttal emelné a költségeket. Magyaráznom sem keli', miért pont most Írok erről. Megyeszerte százával épülnek a típusházak, és nem utolsó sorban már kezd kinőni a pusztából a majdan hatezer lakásos szolnoki Széchenyi városrész. Talán még nem késő tenni valamit, hogy a modern lakóteleprék ne csak praktikusak, de széprék is legyenek. — trömböczky — Karcagon szeretik a szépet Mától egy hétig nemcsak az országban, szerte a . világon a képzőművészet felé fordul a figyelem. Megsokasodnak a tárlatok, sűrűbbé válnak a programok, előadások, viták e tárgykörben. A képzőművészeti világhétnek túl a figyelem általános felkeltésén, meghatározott célja is van; új programja: szeretné ráirányítani a figyelmet a művészet környezetet humanizáló szereprére, arra, hogy a vizuális formák az így teremtett művészi harmónia milyen nagy szolgálatot tehet az ember és környezete olykor bizony meg-meg- bomló egyensúlyának visszaállítására. Ezekben a napokban megyénkben is több esemény jelzi a képzőművészet fokozott megbecsülését és erkölcsi hasznának tudomásul vételét. A nyitányt a megye művészeinek legfrissebb alkotásaiból válogatott karcagi tárlat jelentette pénteken délután. Nem övezték protokolláris külsőségek, nem uralkodtak benne az ünnepélyes mozzanatok, úgy zajlott, mint életünk egyik darabja, mindennapjaink szerves része. És ez adta különös varázsát. Dolgozó emberek munkából jövet szinte csak betértek a Déryné Művelődési Házba. A megnyitás előtt, feketekalapos és fényescsizmás parasztemberek csoportokba verődve várakoztak a művelődési ház előtti kis téren. A megnyitóra vártak, de a kép egy múltbeli jól ismert pillanatot villantott elé- bem. Hajdan vasárnapi mise előtt vártak így falusi emberek a beharangozásra. Ettől szinte minden hét- köznapiság ellenére ünnepi színt kapott a péntek délutáni tárlatmegnyitó. Az emeleti kiállítóterem zsúfolásig megtelt. Aki először látta ezt a népes megnyitó^ talán valami rendkívülire gyanakodhatott; szervezésre préldául, amely a mennyiségi szemlélet bűvöletében mindenáron efféle sokaság látványéra törekszik. Csakhogy itt, ugyanebben a teremben néhány héttel ezelőtt ugyanennyien szorongtak. E préntek délutáni örvendetes tapjasztalathoz a jegyzetíróban egy régi kép kapcsolódik, tíz év előtti vagy több is talán. A színhely ugyanez, a kiállítók akkor is Szolnok megyei művészek voltak, de a közönség bizony gyérecskén. A mostani örvendetes kép fényesen bizonyítja, ami évek során történt. A szívós és küzdelmes közművelődési munkát, a művelődés- ügyiek már-már mániákus törekvését, hogy rászoktassák a karcagiakat a művészeit ízeire. örvendetes ez a tény és, mert még nem eléggé általános, úgy érzem, a világhét alkalmából ezért is kellett róla szólnom, elismeréssel. V. M. Kedvező légkörben javuló munkakörülmények között... Ifjúsági parlament a Lenin tsz-ben „A termelőszövetkezetben döligozó fiatalok helyzete, helye és szerepe a termelésben, a gazdaság vezetésében. Milyen fórumokon hallatják szavukat a tsz-ben dolgozó fiatalok, milyen intézkedések történtek az elmúlt esztendőkben élet és munkakörülményeik javításáért?” Jászberényben a Lenin tsz- ben tegnap megtartott ifjúsági parlamenten hangzottak el ezek a kérdések és természetesen a kérdésekre adott válaszok. A kétévenként megrendezésre kerülő, mindig nagy érdeklődésre számot tartó esemény Forgács Istvánnak a tsz elnökének vitaindító előadásával 'kezdődött. Előadásában vázolta a termelőszövetkezet — kiemelten a gazdaságban dolgozó fiatalok — helyzetét. Ismertette mi valósult meg mindabból, amit a legutóbbi ifjúsági pjarlamení résztvevői szóvátettek, kérték, vagy javasolták. A gazdaság életéiben nagy jelentősége van hogy milyen a kapcsolat a fiatalokkal, hogy milyen légkörben és kö. rülmények között élnek, hiszen a dolgozóknak csaknem a fele fiatal. Egyre több az olyan fórum, ahol a fiatalok hallatják sza- vükat. részt vesznek a gazdaság fejlődését meghatározó döntésekben'. A tsz tizenegy tagú vezetőségben három, a versenybizottságban' egy, az ellenőrző bizottságban piedig kettő a 30 éven aluli fiatalok száma. A legutóbbi ifjúsági parlament után a vezetőség a fiatalokkal együtt döntött, a fiatalok élet és munkakörülményeit javító juttatásokról. Legjelentősebbek: a házasulandó fiataloknak nyújtott — a tagsági viszonytól függően — 500—1000 forintos segély, a 300-tól 800 forintig terjedő szülési segély. A fiatalok megelégedéssel nyugtázták az eddigi eredményeket, és újabb javaslatokkal fordultak a tsz vezetőségéhez. Kérték: teremtsék meg az üzemi étkezés lehetőségét, mosdók, öltözők építésével javítsanak a távolabbi üzemegységekben dolgozók munkakörülményein, a lakáls- építkezési hozzájárulás növelésével segítsék a fiatal szakemberek letelep>edósét. I. A.
