Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-12 / 190. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. augusztus 12. A KISZ szolnoki Városi Bizottsága és a Szolnok megyei polgári védelmi törzsparancsnokság együttműködési megállapodást kötött a polgári védelmi felkészítés fejlesztésére az 1976—1980-ig terjedő időszakban. Minisztertanácsi határozattal Új alapvető jogszabály A kulturális javak megóvása A Minisztertanács — a honvédelmi miniszter előterjesztésére — 2041/1974. (XII. 11.) Mt. h. szám alatt új alapvető jogszabályt fogadott el a polgári védelemről. A Minisztertanács határozata — a polgári védelem meglévő alapjaira épülve — s perspektivikus jelentősége mellett a korábbi, túlnyomó- részt keretszerű szabályozáson túlmenően, több vonatkozásban normatív jelleggel szabályozza a polgári védelem irányításának és működésének rendjét, az országos irányító szervektől a végrehajtásban érintett legalsóbb szintű polgári szervekig, nevezetesen egészen a községi tanácsi szervekig, a szövetkezetekig, stb. Meghatározza — az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésének és a hatáskörök decentralizálásának elvét követve — az említett szervek vezetőinek polgári védelmi feladatkörét és felelősségét, szélesíti a tanácsi szervek polgári védelmi hatósági jogkörét, és növeli — az ágazati irányítás és a szervezeti felügyelet elvének tiszteletben tartásával — azok hatáskörét, a működési területükön lévő vállalatok, szövetkezetek, stb. tekintetében. A határozat „Általános rendelkezések” (I. fejezet) című része lényegében a jogszabály hatályáról, a polgári védelem korszerű fogalmáról, céljáról, az ország államigazgatási és gazdasági szervezetéhez való igazodásáról, valamint a honvédelem rendszerében való megszervezésének és fejlesztésének posztulátumáról szól. Annak ellenére, hogy rendelkezései — bár közvetve az állampolgárokat is érintik —, elsősorban a különböző polgári szervékhez szólnak, és vonatkoznak a fegyveres erőkre, a fegyveres testületekre és a rendészeti szervekre is. Ezt követően a határozat kimondja, hogy a polgári védelem — a honvédelem részeként — az élet- és az anyagi javak támadófegyverek hatása elleni védelmét, valamint az elemi csapások, az ipari és az egyéb katasztrófák elhárításában való közreműködést szolgáló intézkedések, továbbá az azok alapján állami, társadalmi és egyéni erővel megvalósuló védekezés rendszere. Meghatározása több új — a polgári védelmi jogalkotásban eddig ismeretlen — elemet tartalmaz.. így pl. a katasztrófa-védelemben való közreműködést, az állami, társadalmi és egyéni erő szerepét. Hasonlóan új elemek jelentkeznek a polgári védelem felkészülési és védekezési, illetőleg mentési időszakaszra tagolt céljának meghatározásában is. 2 A határozat „A polgári védelmi feladatok” (II. fejezet) című részébc-n a polgári védelmi feladatok és azok tagozódását, illetőleg rendszerét tartalmazza. Ezeket a védelmi rendszer egyes alágazatai- nak, illetőleg szakterületeinek kialakításával végbement, bár befejezettnek még korántsem tekinthető polarizációra figyelemmel határozza meg és csoportosítja. Ennek keretében — a szocialista jogra jellemző humanizmus szem előtt tartásával — elsőként a lakosság és a polgári szervek felkészítésével, illetőleg közvetlen védelmével, ezt követően a létfenntartáshoz szükséges és az egyéb anyagi javák, valamint a termelés, az infrastruktúra stb. védelmével, majd a támadófegyverek alkalmazását követő helyzetben szükséges felderítéssel, mentéssel, mentesítéssel, stb. ezután — a polgári védelmi igazgatás keretében jogszabály-alkalmazásunkban első ízben jelentkezőén — az elemi csapásokkal, az ipari és egyéb katasztrófákkal kapcsolatos közreműködéssel, végül a polgári védelem tóború idején való operatív vezetésével kapcsolatos feladatot, illetőleg feladatcsoportot sorolja fél. A határozatnak rendkívüli jelentőségű az a rendelkezése, amely szerint a feladatok — a végrehajtás szervezése, irányítása és megvalósítása szempontjából — önvédelmi, illetőleg hatósági jellegűek. Ez a rendelkezés azonban nemcsak rendszerezési szempontból jelentős, hanem a polgári védelmi hatáskörök és hatósági jogkörök, valamint az ezekkel összefüggő különböző jellegű polgári védelmi felelősség megalapozása és realizálódása szempont- - jából is. 3 A Minisztertanács határozata „A polgári védelem irányítása” (III. fejezet) című részében a polgári védelem legfelsőbb irányítását lényegében a hatályos jogi szabályozással megegyezően, de az országos irányító szervek feladatainak, hatáskörének és hatósági jogkörének terjedelmét és tartalmát tekintve a továbbfejlesztésre és a bővítésre törekvéssel határozza meg. Az új szabályozás további jellemző vonása, hogy az alapjában véve megegyezik a gazdaságirányítás és az államigazgatás reformjának elveivel és szabályaival, továbbá, hogy háború idejére is megfelelő jogi alapot és lehetőséget nyújt — elsősorban az államigazgatási tevékenység keretei között — a polgári védelem operatív irányítására és végrehajtására. A Minisztertanács határozata az országos irányító szervek feladat- és jogkörének rögzítése után a területi, illetőleg a helyi államigazgatási szervek vezetőinek — a tanácselnököknek, illetőleg a tanácsi járási hivatalok elnökeinek — polgári védelmi jogállásáról rendelkezik. Eszerint az említett vezetők működési területükön a polgári védelem államigazgatási vezetői és e jogkörükben — az illetékes szervek elvi irányításával — szervezik és vezetik a polgári védelmet. Hatósági jogkörük, ellenőrzési hatáskörük, stb. — a felügyeleti hovatartozástól függetlenül — valamennyi polgári szervre kiterjed. A tanácsi szervek polgári védelmi feladatait követően az új szabályozás a vállalatok, intézmények, hivatalok, szövetkezetek, állami gazdaságok, stb. (a továbbiakban együtt: üzem) polgári védelmével kapcsolatos rendelkezéseket rögzíti. Kimondja, hogy az üzemre háruló polgári védelmi feladatok végrehajtását és a polgári védelmi kötelezettség teljesítését az üzemben -'annak vezetőie (vezérigazgató, igazgató, +■=•*- elnök, stb.) szervezi és irányítja. Az említett vezetők polgári védelmi feladat- és jogkörét egyébként a szabályozás lényegében az önvédelmi és hatósági jellegű feladatokra tagozódásra figyelemmel határozza meg. Rögzíti e vonatkozásban a hatáskörök gyakorlásáért való felelősséget is a helyi tanácsi szerv, illetőleg a felügyeletet ellátó minisztérium (országos hatáskörű szerv) irányában. Az új szabályozás „A polgári védelemmel kapcsolatos anyagi- pénzügyi ellátás és beruházás rendje” (IV. fejezet) című részében — a gazdaságirányítás rendszerében meghonosodott, illetőleg intézményesített megoldásokkal egybevágóan — több vonatkozásban tartalmaz új szabályozást. Rögzíti mindenek előtt azt az alapvető és általános kötelezettséget, hogy a polgári szervek fejlesztési terveikben — elsősorban középtávú és éves fejlesztési terveikben — kötelesek előirányozni és megvalósítani a polgári védelem fejlesztését. Ezáltal kétségtelenül-, a fejlődés új távlatai és lehetőségei nyílnak meg, mivel ennek következtében a fejlesztés számos kérdése a polgári szervek hatáskörébe kerül, illetőleg vonható, s mintegy azok gazdasági önkormányzati hatáskörében jelentkezik. Ez a lehetőség azonban nemcsak jogosultságot jelent, hanem egyértelműen megalapozza, illetőleg továbbfejleszti e vonatkozásban a felelősség jellegét és terjedelmét is. 5 A Minisztertanács határozata — a jogszabályalkotásban szokásos módszernek megfelelően — „Vegyes rendelkezések” (V. fejezet) című befejező részében felhatalmazások adásával és a szabályozás életbeléptetésével, illetőleg a hatályukat vesztő jogszabályok meghatározásával, stb. zárul. * * * Ez az ismertetés nem tűzte célul a Minisztertanács említett határozata valamennyi rendelkezésének tárgyalását. Az arra irányuló törekvés nemcsak idő előtti, hanem célszerűtlen is lett volna, mivel egyetlen cikk keretei erre nem adnak kellő lehetőséget. Az ismertetés célja ezért csupán az volt, hogy nagy vonalakban tájékoztatást adjon a határozat általános jelentőségéről, az abban foglalt alapvetőbb kérdésekről, és ezáltal elősegítse az abban foglalt rendelkezések megfelelő fogadtatását. örvendetes, hogy hazánkban az utóbbi évtizedben állami és társadalmi szerveink, továbbá a széles néprétegek egyre inkább felismerik, mennyire nagy jelentőségű a kulturális örökség mind nemzedékünk, mind utódaink számára. A történelmi, művészeti, építészeti emlékek megőrzése, az archívumok, a könyvtárak, a tudományos anyagok, a különféle műkincsek és gyűjtemények megóvása a műemlékvédelmi, honismereti, művészeti és kulturális javakat védő szervezetek munkájának köszönhetően egyre általánosabbá, szélesebb körűvé válik. Ennek a munkának sajátos alapjai termetődtek meg hazánknak a kulturális javak fegyveres konfliktusok idején való védelméről szóló, 1954. évi május 14-i hágai egyezményhez való csatlakozása révén. Az egyezménynek 1957. évi 14. sz. törvényerejű rendeletként jogrendszerünkbe iktatásával a kulturális örökség megtartásának újabb lehetőségei teremtődtek meg. A népek hadijogának ez az ága — mind a nemzetközi jogi szabályozást, mind a ma már meglehetősen fejlett belső (kulturális és polgári védelem) szabályozást tekintve — a nagy értékű kulturális javak eme felbeII szövetkezetek és a polgári védelem A szövetkezetek és a polgári védelem kapcsolatát több szempont teszi szükségessé. így többek között: a) A korszerű háborúval kapcsolatos stratégiád elgondolások szerint a védelem kiépítésében nem lehet eltekinteni az atom- és rakéta- fegyverek alkalmazásától, ami által az érintett országok teljes területe (kiké- és iparterület, mezőgazdasági terület, stb.) veszélyeztetve van. b) A szövetkezet háború idején közvetve vagy közvetlenül rendeltetésszerű tevékenységével részt vesz a fegyveres harc erőinek kiszolgálásában, a hátország helytállásának fontos tényezője, és Így tevékenységének jelentősége ebben az időszakban fokozódik. c) A szövetkezet, mint szocialista gazdálkodó szervezet, a nemzeti vagyonjegy részével gazdálkodik, és ezért az állam végszükség esetére alapvető társadalmi ^ érdekből rendelkezik a védelemre való felkészüléséről, illetőleg védelméről a támadó- fegyverek hatása elleni védekezés stb. időszakaiban. Az eddigiekből kitűnik, hogy a szövetkezeteknek, a szövetkezeti vállalatoknak és mindezek társulásainak, valamint a szövetkezetek érdekvédelmi szerveinek megvannak a maguk polgári védelmi feladatai és kötelezettségei. Ezeket alapvetően a jogszabályok, továbbá a felügyeletet ellátó, illetőleg hatósági jogkört gyakorló szerveknek — a jogszabályok rendelkezésein alapuló ^ — rendelkezései, ajánlásai, irányelvei, államigazgatási határozatai szabják meg. A szövetkezetekkel kapcsolatos általános érvényű, fontos alapelv — a Szövetkezeti Törvény alapján és a polgári védelmi rendelkezéseket tekintve — az, hogy csülhetetlen veszteségei következtében alakult ki, amelyek az 1914—1918. évi első világháború, az 1936—1939. évi spanyol polgárháború, valamint az 1939—1945. évi második világháború következtében állottak elő, a hadműveletek közvetlen vagy másodlagos következményeként. A kulturális javak védelme a hágai egyezmény szellemében egyfelől a mozgatható (ingó) és a nem mozgatható (ingatlan) kulturális javaknak elsősorban a haderők, továbbá a polgári lakosság részéről való tiszteletben tartását irányozza elő, másfelől az anyagi biztonságot törekszik megteremteni e javak számára egy esetleges fegyveres konfliktus előrelátható következményeivel szemben. Az első célkitűzés főként a haderők és a lakosság megfelelő felvilágosításával, és a védelemre különösen érdemes kulturális javak nemzetközileg elismert módon (kék-fehér pajzs) való megjelölésével, a második megfelelő — klomotizálható — védőlétesítmények, építés- technikai előírások (főként a nem mozgatható kulturális javak tekintetében) — így pl. a védelmet érdemlő épületek, szobrok védőburkolata szövetkezetek működésére, szervezetére és ’gazdálkodására vonatkozóan rendelkezést csak jogszabály állapíthat meg, és ezek közül is a miniszteri rendeletek és az államtitkári rendelkezések kiadásához szükséges az illetékes szövetkezeti országos érdekképviseleti szerv egyetértése. Ez azonban nem érinti a jogszabályok alapján hatósági jogkörben eljáró államigazgatási szerveknek azokat a jogait, hogy a hatósági jogkörükbe tartozó kérdésekben a szövetkezetek, illetőleg a szövetkezeti szervek — mint jogi személyek — irányában, illetőleg számára a megfelelő eljárási rendelkezések megtartásával jogokat és kötelezettségeket állapítsanak meg a polgári védelem érdekében. Ezeknek a jogoknak és kötelezettségeknek az érvényesülése, illetőleg megnyilvánulása vezet el a szövetkezet tekintetében a polgári Védelmi feladatok megvalósításához. A Honvédelmi Törvény megfelelő rendelkezése értelmében — a védelmi ágazatra jellemző egyszemélyi vezetés elve alapján — á szövetkezet polgári védelmi vezetője a szövetkezet elnöke. Ugyanilyen egyértelműen rögzíti ezt a tényt a polgári védelemről szóló tál való ellátásával, a be- omlási veszélyeket csökkentő alátámasztással, a tűzveszélyt csökkentő építészeti rendszabályok érvényesítésével, a helyreállításhoz szükséges okmányok gyűjtésével — valósítható meg. A különlegesen védelemre méltó archivált tárgyak, kéziratok, könyvtári tartozékok és más kétdimenziós kulturális javak megőrzését mikromáso- latokkal is lehet biztosítani, amelyeket már békeidőben célszerű az eredetitől elkülönítve, biztonságosan őrizni. Ezek az anyagi védelmi rendszabályok — amelyek tervezése és megvalósítása a polgári védelemről szóló 2002/1956. (I. 23.) Korm. sz. határozatra vezethető visz- sza — sok esetben a békeidőben bekövetkezhető katasztrófák esetén is hatásos védelmet nyújtanak. A kulturális javak védelmét az említett okból — az oktatási, művészeti stb. szempontokon túl tehát a polgári védelem szempontjából is — mindinkább a közigazgatási feladatokkal egyenlő szintre kell emelni, azokkal azonossá kell tenni. E megfontolásból képeznek ezek a munkák — ugyanúgy, mint a polgári védelmi tevékenység általában — már békeidőszakban feladatot. 2041/1974. (XII. 11.) Mt. határozat is (35. pont), amely egyrészt kifejezetten a szövetkezet elnökére ruházza a szövetkezetre háruló polgári védelmi feladatok végrehajtását, szervezését és irányítását, másrészt a szövetkezet elnöke tekintetében — az állami vállalat igazgatójának stb. jog- és feladatköre megállapításával együtt — határozza meg a polgári védelmi feladat- és jogkör, továbbá felelősség általános terjedelmét, illetőleg tartalmát. A jogszabály rendelkezése értelmében a szövetkezet elnökének alapvető kötelessége a szövetkezetre háruló és a polgári védelmi feladatok végrehajtásának szervezése és irányítása, továbbá a szövetkezeti tagsági viszonyban álló és a szövetkezettel munkaviszonyban álló dolgosé tekintetében a polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos hatósági jogkör ellátása. A szövetkezet elnökére háruló polgári védelmi feladatok ellátásához természetesen a jogszabályok a megfelelő polgári védelmi jogkör biztosításával kellő jogi alapot is teremtenek. E jogkör révén válik a szövetkezet elnöke a szó szaros értelmében a szövetkezet polgári véd élnének vezetőjévé. (x) Bemutató polgári védelmi gyakorlat az újszászi Szabadság Tsz-ben
