Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-10 / 188. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. augusztus 10. A „mindentudó A „szója" szó a magyar lakosság bizonyos korosztályaiban igencsak kellemetlen emlékeket ébreszt. „Míihús”, „mű- virsli”, „szójafasirt” és társai a háborús, vagy az azt követő évek nyomorát, a pót-élelmiszereket idézik fel sokakban. Mégis, a szója most szinte második reneszánszát éli hazánkban. Az igen magas fehérjetartalmú növény termelése az étkezés-kultúránkba való újbóli „betörése” igen sok területen mutat fel olyan nagyjelentőségű eredményeket, amelyek szinte „mindentudóvá” teszik ezt a növényt. Bemutatunk egy újítást Erről a sokoldalúságról adott tájékoztatást a téma három vezető szakembere, Kralovánszky Pád, Kelemen János, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság budapesti fehérje-program irodájának vezetői, és Mohácsi Károly, aiki a gyakorlati munkát Szentlőrincen irányítja. mint a szója-szolgá- lat vezetője. Kezdjük a termelési adatokkal: 1975-ben 181 mező- gazdasági nagyüzemünk 25 000 hektáron termel szóját. Ennek majdnem fele a Tiszántúlra esik. Szolnok, Hajdú- Bihar, Bék&TeS" ’ Csongrád megyékben mintegy 12 ezer hektáron folyik a termelés. A Dunántúlon, Baranya, Tolna, Zala, Somogy, Fejér, Győr-Sopron és Vas megyékben 11 ezer hektáron terem szója, míg a Duna-Tiszakö- V zén, Rács-Kiskunban ~ 2000 hektáron. Így elmondható, hogy a szója-termelés tényleg országos üggyé vált. A tavalyi, üzemenként! 70 hektáros átlag 120 hektárra emelkedett, és már 9 olyan gazdaság is van, ahol 3—400 hektár felett vetettek az idén szóját. A termelés előzetes becslése 40 üzem átlagában hektáronként 16,5—17 mázsa lesz. Azonban a legjobb 40— 50 gazdaságban 20 mázsa feletti hektár-átlag is várható. A kecske ma már sokat veszített egykori jelentőségéből, annyira, hogy hazánkban is egyre ritkábban találkozhatunk véle. Pedig az egyik legrégebben háziasított állat, háziasítása állítólag a kutyával csaknem egy- időben történt. Az ókori Keleten különböző célból tartottak kecskéket. Nem csupán húsáért és tejéért becsülték, hanem terhet is hordoztatok vele, sőt igavonásra is használták, szárított trágyájával pedig fűtöttek. Testének minden részét felhasználták, lenyírt szőréből ruhaanyagot készítettek, bőréből pedig vizes- és borostömlőket csináltak. Sok országban még ma is nélkülözhetetlen háziállat a kecske. Igénytelen, táplálékát jól használja ki a szegényes növényzetű tájakon, nyomorúságos vidékeken magányosan éppúgy tartható, mint nyájakban. Egykor, a vitorláshajók korszakában a hosszú utakra induló hajók Hogy ez mit jelent, ahhoz érdemes egy pillantást vetni a világélvonalra: a világelső Kanadában az országos átlag 20 mázsa, a második 'Egyesült Államokban pedig 18,2 hektáronként! Tehát a néhány éve még csak tudományos kutatómunka stádiumában levő magyar szó- jatermelés elérte a világ élvonalát! Az idén termelt, és jövőre felhasználható szója mennyisége előreláthatóan 32 ezer 500 tonna lesz. Ez annyit jelent, hogy — a mostani világpiaci árat figyelembe- véve — mintegy hatmillió dollárnyi import fehérjetakarmányt lehet hazai termelésből helyettesíteni. (Ez az ország évi takarmányimportjának 6—7 százaléka.) A betakarítást augusztus végén kezdték, és októben elejére mindenütt végeztek is vele. Jövőre a vetésterület 35— 40 ezer hektárra nő. A Bólyi Állami Gazdaságban, ahol a szója-szol'gálat működik, megszervezték a vetőmag hazai termelését is, amivel további nagyösszegű devizát takarítanak meg az országnak. Jelenleg a szóját tömegesen még inkább takarmányként használják. Azonban — a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet sgeítségével — étkezési felhasználásra is gondolnak. És ez épp fordíáltalában vittek magukkal kecskéket isi, hogy friss tejjel és hússal lássák el a hajósokat. Gyakran előfordult, hogy a magányos szigetekre is tettek ki néhány kecskét, hogy ha hajótörött vetődik a szigetre, a legelemibb lét- szükséglete fedezve legyen. Erről olvashatunk példát Defoe világhírű regényében, a Robinsonban: hősének életét a szigeten talált elvadult kecskék könnyítették meg. Még ma is sok szigeten találunk ilyen, több évszázada elvadult kecskéket. Egyes vidékeken azonban óriási károkat okoztak a kecskenyájak. Lelegelik az amúgyis 'gyér növényzetet, az erózió akadálytalanul lehordja a termőtalajt, konár sivataggá válik a táj. Képünkön egy Észak-Af- rikában élő sörényes kecske- anya látható bárányhoz hasonló gidájával. amely bizonyítja a kecskék és juhok viszonylag közeli rokonságát. II ' ■ szója tott előjelű lesz. mint a rosszemlékű éveikben. Akkor ugyanis nem volt mit tenni, megszokott ételeink helyett ettük a szójakészítménye- ket, hogy kalória jusson a szervezetünkbe. Ma megfordult a helyzet: túl sok kalóriát fogyasztunk, az elhízás népbetegség számba megy Magyarországon. A kutatók évek óta keresnek olyan élelmiszer-alapanyagot, amelyben kevés a szénhidrát, a testépítéshez elengedhetetlen fehérje viszont 6ok. Ennek ideális esete a szója. Persze, nem úgy, hogy étel helyett — hanem hagyományos ételeink mellett has^pálják. Azaz: 10—30 százalékban szójalisztet, darát kevernek az eredeti étel-alapanyag mellé, arányosan csökkentve annak fölö6 kalóriatartalmát, de ettől a hagyományos magyar ízek még megmaradnak A gyakorlati kutatómunkát mo6t már üzemi mére- tekbena dunaújvárosi Duna- vidéki Vendéglátó Vállalat Végzi, amely hét Duna menti megyében működik. Halkrémtől a mártásokig, süteménytől tv-linzerig. töltött paradicsomtól tortáig, sok-sok ízletes, magyaros ételben szerepelnek a vállalat Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat területén működtetett konyhaüzemében előállított szója- termékek. Százhalombatta lesz egyébként a nagyüzemi termelés központja is, most várják egyes import-berendezések érkezését, amelyek befutásával komoly méretekben indulhat meg az étkezési célra is alkalmas szó- ja-szánmazékok termelése. Haltelepítések a Szovjetunióban A Szovjetunióban különösen a Fekete-tenger, a Kasz- pi-tó és az Aral-tó halállománya sínylette meg a nagyüzemi halgazdálkodást. (Ezeknek a vizeknek halfaunája eredetileg sem volt túl gazdag.) A halászat szakemberei ezért elhatározták, hogy hasonló ásványi összetételű, (sókoncentrációjú) vizekből telepítenek át — alapos vízkémiai, ökológiai előtanulmányok után — a népgazdasági szempontból értékes halfajokat ezekre a halban szegény területekre. Erre az áttelepítésre a Balti-tenger és a Japán-tenger partmenti övezetének vizeiben élő halfajok bizonyulták a legalkalmasabbnak. Fásított meddőhányók A karagandai szénmedencében nagyarányú munka indult, hogy felszámolják a bányák elmaradhatatlan velejárójának tekintett meddőhányókat. Különleges csoportok segítségével eloltják az évtizedek óta füstölgő „fekete piramisokat”, termőfölddel takarják be, műtrágyával gazdagítják, majd a biológusok útmutatásai alapján füvekkel, bokrokkal, fákkal ültetik be. Az eddigi kísérletek sikerrel jártak. A kellő előkészítés után a meddőhányók tetején fenyőfák, bokrok és más növények zöldellnek. Nyírségi rakodókocsi Rakodó kocsikísérő munkásokat a mái munkaerőhiányos világban lassacskán már igazgatói fizetésért sem kapnak a vállalatok. Kiváltképp, ha reggeltől estig nehéz 35—40 kilogramm gyümölccsel, burgonyával telt ládákat, zsákokat kell kézzel az autókra fel- és lerakni. Amikor már a forintok varázsa sem segít — de a munkát mégis el kell végezni — segítenek az újítók. Kár, hogy sok helyen csak a végszükségben fordulnak hozzájuk. Ez a képünkön látható fölöttébb szellemes rakodógép is alighanem így született, valahol a Nyírségben, innen a neve is: nyírségi rakodókocsi. Egyetlen ember, méghozzá figyelemreméltó fizikai munka nélkül háromöt perc alatt menetkészre pakol gyümölcsös, vagy zöldséges ládákkal egy tehergépkocsit, vagy traktoros vontatót Ehhez csak annyi szükséges, hogy a szállítmányokat előzőleg elektromos, vagy Diesel-targoncákkal szabályosan összerakják. A képen látható rakodókocsit kiselejtezett, régi RS— 09-es kistraktor felhasználásával, a Derekegyházi Állami Gazdaság gépműhelyében készítették. A vázszerkezetre oszlopszerűen négy darab olajműködtetésű, hidraulikus munkahengert szerkesztettek, amelyekhez a kéMegkezdődött az „édes földi gyümölcsök”, a diny- nyék idénye. A sárgadinnye a korai középkorban került Európába, valahonnan Kö- zép-Ázsiából. Hazánkban a XI. században már ismerték és termesztették. A vetéstől számítva — az időjárástól és a fajtától függően — 90 — 100 nap alatt érik be. Először a kissé recézett, szürkés héjú, zöldesfehér húsú Magyar Kincs és a sárga, sir ma héjú zöld húsú Togo fajták jelennek meg a piacon, majd a sötétsárga húsú Ananász és az enyhén gerez- des héjú, világoszöld húsú Muskotály következnek. Mindezeket a rücskös, nagy gerezdű, narancssárga húsú Kantalúp követi. „Tesztelés” a dinnyeföldön A sötétzöld héjú, vérpiros vagy sárga húsú görögdinnye valamivel később kerül a fogyasztók asztalára, mivel a tenyészideje — 100—110 nap — hosszabb a sárgadinnyéénél. A görögdinnyének a trópusi Afrika az őshazája, onnan - került Európába a XIV. században. Talán meglepő, hogy a görögdinnye egyik legközelebbi rokona, a sártök, amelyet gyógynövényként tartanak számon, erősen mérgező termésű. Elsősorban a termesztőnek kell jól tudnia, hogy miről ismerhető fel: leszedhető-e már, érett-e a dinnye? Amíg a sárgadinnye érettsége könnyen felismerhető — jellegzetes, a héjon is jól érezhető illata elárulja, valamint az, hogy a szárral ellentétes oldalon gyenge nyomásra is puhániaik érezhető —, addlig a görögdinnye esetében ehhez nagy gyakorlat szükséges. A termelőnek ugyanis oly módon kell megállapítania a gyümölcs érettségét, hogy nem lékelheti és1 nem roppanthatja meg. A dinnye megkopogtatásia viszont nem megbízható vizsgálati eljárás. Mégis, vannak bizonyos pen látható módon vízszintes tartókat erősítettek. Ezek az olajnyomás hatására süly- lyednek, vagy emelkednek a kívánt magasságba. A szállítmány alá keresztben méretre szabott vasru- dakat tolnak a rakodólapok résein át. E rudakon és a keresztgerendákon keresztül adja át erejét a traktor motorja és emeli fel a jármű platójára a szállítmányt. A kisteljesítményű, mindössze 15 lóerős traktor egyszerre 96, almával teli rakott ládát képes kocsira emelni, amelynek összsúlya több mint 30 mázsa. Elvileg azonban nagyobb teljesítményű traktorral sokkal nagyobb, nehezebb szállítmányok is percek alatt érésii jelek, amelyek útbaigazíthatják mind a termelőt, mind a vásárlót. (Itt jegyezzük még meg, hogy a sárgadinnye akár valamivel korábban lis leszedhető, mert az állás során utóérik.) A görögdinnye héja, amely legtöbbször hamvas, éréskor fényesebb és világosabb lesz. A dinnye érettségére lehet következtetni még arról is, hogy könnyebb súlyú, mint az ugyanolyan nagyságú éretlen dinnye. Az érett dinnyéről lepereg az éjjeli harmat, az éretlenről nem. Ugyancsak jellemző az érett dinnyére, hogy ütögetésre, kopogtatásra kongó hangot hallat. Az érettséget bizonyítja az is, ha a termés közelében levő kacs (vagy bajusz, ahogy egyes helyekén nevezik) elbarnul, megszárad. Az érett görögdinnye héja kemény, levakarva szép fehér színű, és a köröm nem könnyen hatol bele. A dinnye érettségére következtethetünk akkor is, amikor levágjuk száráról, kocsányáról. Az érett dinnye szára belül fehér színű és belőle sárgás lé folyik ki. Másik ismehtetőjel: az érett gyümölcs vízbe helyezve nem merül, el, míg az éretlen fenékig süllyed. Az érett dinnye tulajdonsága még az is, hogy nyomásra éleset roppan, reccsen. Ez a módszer azonban — mint említettük — élettartamát csökkenti. Dinnvevásárlás, műszerrel Azon felismerés alapján, hogy az érettség foka a diny- nye méretének és súlyának függvénye, egy szovjet ftel;találó ügyes kis eszközt készített a legjobb dinnyék kiválasztásához. A kis eszköz egy különleges rugósmérleg, amely megmutatja a gyümölcs súlyát, a rászenelt huzal, pedig a dinnye átmérőjének a mérliegkarral bezárt szöge alapján kimutatja, milyen fajsúlyú, tehát érett-e felhelyezhetők a vontatókra, vagy leemelhetők arról. Kezeléséhez csupán bizonyos gyakorlatra van szükség. Az állami gazdaság nagymágo- csi rakodóterén a nagy almaszüreti szezonban a gépész reggeltől estig egyedül kezelte a gépet, fogadta a gyorsan, egymás után érkező tehergép j árműveket. További értéke az újításnak, hogy segítségével számos rakodó targonca munkája is megtakarítható, hiszen azokra már nincs szükség a rakodótéren. Olyan munkahelyeken dolgozhatnak, ahová méreteinél fogva — például a bozót sűrűségű almafák közé — a rakodógép behajtani nem tud. a dinnye. Az „énettségmérő műszerrel” végzett ellenőrző Ikíseirletek százszázalékos sikerrel végződitek, ezt követően adott ki szabadalmat a szovjet találmányi hivatal a szerkezetre. Érdemes konzerválni A dinnye nemcsak nyersen fogyasztva kitűnő gyümölcs, ízt, lekvárt, befőttet is lehet' készíteni belőle (bár csak kevesen élnek ezzel a leheitő- séggel). Héja is többféleképpen felhasználható, iglazán kár szemétbe dobni. A diny- nye vagy a dánnyehéj cukros szirupban éppúgy tartósítható, mint rumban vagy ecetben. Érdekes dolog hogy —más gyümölcsök példájára — a dinnyéből miért nem készítenek pálinkát vagy bort? Élesztőgombák hatására a dinnyelé éppen úgy, minit bármely más gyümölcslé, megerjed ugyan, de mert cukorban viszonylag, szegény és meglehetősen aromáitlan, dinnyepálinkát vagy dinnye- bort nem készítenek belőle. A dinnye általában 6—8 százalék cukrot tartalmaz. Legtöbb hazai gyümölcsfélénkben ennél lényegesen több — 13—18 százalék —• cukor van. Ha mégis kifejezetten édes ízű is a dinnye, annak oka az hogy szerves savakból is viszonylag kevés található benne, már pedig egy gyümölcs édes ízhatása nemcsak a jelenlévő cukor mennyiségétől, hanem a cukor és a sav. arányától is függ. Olvashatunk róla, hogy a múlt századiban divatos dinnyeszüret-ünnepségek alkalmával úgynevezett „dliny- nyebor”rt ittak. Ez azonban nem dinnyéből, hanem szőlőből készült, és a dinnye mértéktelen fogyasztásából származó kellemetlen hatást volt hivatott magielőzni. Nevét tehát nem alapanyagától, hanem a fogyasztási alkalomtól nyerte. B. I. ’ Sz. J. L \ Kecske vagy bárány? Érik a dinnye
