Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-04 / 183. szám
1976, augusztus 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiállításnézöben A100 éves szegedi ipari vásáron A képen látható papírgyártó gépsor generáljavitását a terveiett 21 nap helyett 16 nap alatt fejezték be a szolnoki papírgyár karbantartói A megye Építőipari szövetkezeteiben Sikertelen félévet zártak Negyvenmilliós „lemaradás” Sorozatos határidő-módosítás — Kevés a gép Hiányoznak a szakemberek A megyében 12 építőipari szövetkezet dolgozik. Feladatuk: a házépítés, a karbantartás, az átalakítás, a felújítás, a tatarozás, valamint a mezőgazdasági, az ipari, a kereskedelmi és az oktatási intézmények építése és fenntartása. Ezekbe a munkákba még 6 vegyes profilú szövetkezet is „besegít”. A szövetkezetek első féléve nem sikerült jól. Egész esztendőre 387 millió forint értékű munkát terveztek. Ebből szerződéssel 279 millió forintnyit kötöttek le, tavalyról pedig áthúzódott 72 millió forintos munka. Az első hat hónapban a vállalt kötelezettségből mindössze 140 millió forint értékűt végeztek el, a lemaradás 40 milliót tesz ki. Az áthúzódó munkáknak — 72 millió forint — csak a fele készült el június 30-ig. Előreláthatólag 8—10 millió forintot érő építkezés, karbantartás a jövő esztendőre marad. Az év első félévében 38 esetben módosították az építkezések határidejét. Előfordult, hogy egy-egy munkánál — a kezdettől a befejezésig — éz többször is előfordult. A kedvezőtlen termelésen túl aggasztó az építőipari szövetkezetek eredményének alakulása. A félévben hat szövetkezet zárt veszteséggel, ez az ösz- szeg általában megközelíti a 8 millió forintot. A többi szövetkezet nyeresége is rendkívül alacsony. Sok nehézséget okoz a munkaerő- hiány is. A kőművesek száma hatvannal, a vízvezeték-, villany- és fűtésszerelő szakmunkásoké hússzal, az ácsoké tízzel, a segédmunkásoké pedig ötvennel kevesebb, mint tavaly volt. A gépesítés színvonala továbbra is alacsony. A földmunkákhoz 5 gép áll redelkezésre. A befejező munkáknál 9 vakológép,. 9 habarcsszivattyú, 21 festékszóró, 3 meszelőgép és 11 horonymaró segít. Meny- nyiségben elegendő a 85 tehergépkocsi, a 88 keverőgép — habár ezek kis teljesítményűek és 40 százalékuk felújításra vár — valamint a 35 felvonó. Viszont a 85 tehergépkocsi közül csak 15 billenőplatós. Ezért kézzel kell róluk lerakni az építőanyagokat. Súlyosbítja a helyzetet, hogy egyetlen szövetkezet sem rendelkezik jól felszerelt műszaki előkészítő „gárdával”. Az építőipari szövetkezetnél a tavalyi kedvezőtlen jelenségek — laza munkafegyelem, viszálykodás, pénzügyi nehézségek, sorozatos határidő-módosítások, minőségi kifogások, anyag- és munkaerőhiány — nem szűntek meg. A szövetkezetek 1973—74-ben kezdtek „átállni” a kis családi házak építéséről a többszintes tár- sasház-építésre. Ez a folyamat eddig még nem fejeződött be. A hagyományos technológiáról a középblokkosra való áttérés nem megy könnyen, hiszen csak részben voltak és vannak meg a szellemi és anyagi feltételei. A jászberényi és a kisújszállási építőipari szövetkezetnél azonban nem jelentett gondot ez a „váltás”. — sze — Nagy hatású Hazánk legnagyobb növényvédő-gyárában a fűzfői Nitrokémiában új nagy hatású gyomirtószer előállítására készülnek. Az Eradi- can nevű növényvédőszert, saját technológia alapján állítják majd elő abban az üzemben, ahol ezekben a napokban kezdték meg a gépek, berendezések szerelését. Az új gyomirtószer óriási f gyomirtószer előnye, hogy akkor is igen hatékony, ha nincs elég csapadék, hiszen a talajban el- gázosodik és bejárja a legapróbb részecskéket. Ugyanakkor irtja azokat a gyomokat is, amelyek már ellenállnak a hagyományos gyomir- tószereknak. Jelentősége különösen az iparszerű kukoricatermesztési rendszer térhódításával nőtt meg. Hat sor szilva, két sor meggy... Már ültetéskor „halálra ítélték” mamacipők új változatai. A gyár a jövő év első negyedében gyártandó kollekciójából mutat be ízelítőt. Külön kell szólni a sportcipőkről, közüliük is a necc-felsőrészű, csúszásgátló talppal ellátott kosárlabda cipőről,, amely a sportcsalád legújabb „sarja.” Az idősebb korosztály részére — figyelembe véve a fájós és elfáradt lábakat — kényelmes, de a megszokott fazonoktól eltérő cipőket is ajánlanak. A Tiszamenti Vegyiművek Tomi mosószercsaliádja kellemes színfolt a kiállításon. A már jól ismert normál csomagok társaságában a maxi- dobozok, a kétkilogrammos családi mosószerek, valamint többféle színű praktikolor festék található. A Hűtőgépgyár 60 négyzet- méteres kiállítóterén sorakoznak a legkorszerűbb Lehel- Boch hűtőszekrények. Nagyon sokan érdeklődnek a szemre is tetszetős gépék teljesítményéről, a két, illetve három csillag jelentőségéről, a gépek áráról. Közönségsiker Ezt mi sem bizonyítja jobban, minit a közönségtől eddig beérkezett szavazólapok sokasága: a szavazatok mintegy 70 százalékán az új hűtőgépek szerepeltek eddig. A „sztárök” mellett látható még néhány RADAL típusú radiátor és különböző méretű és formájú szifonok. Nézőüveg, vízállásmutató, hőelnyellő-üveg, dörzstál... Az ipari célokat szolgáló üvegtermékek mellétt a karcagi üveggyár nevét olvashatjuk. A háziasszonyok a különféle méretű és formájú tűzálló edenyeket részesítették előnyben, míg a dísztárgyak — köztük a nagyon szép törtüveg-díszű vázák, poharak — osztatlan sikert arattak a látogatók körében. * * * Csongrád megye és Szeged idei vásárával többet akar, mint centenáriumot ünnepelni. Számot kíván adni, hogy a negyedik ötéves terv sikeres befejezéseként, az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek ismeretében hogyan fejlődött és változott az egész Dél- Alföld gazdasága. A jelszó, amellyel a rendezők a vállalatok és szövetkezetek figyelmébe ajánlják a termékbemutatót, tanúsítja a centenáriumi vásár gazdaságpolitikai jelentőségét: „A jobb áruellátásért — a korszerű technikáért!” T. Sz. E. Mezőtúr határában, a Hármas-Körös partján elhagyott gyümölcsös árválkodik. Vajon kié lehet? — Az Űj Reménység Tsz ültette azt a szilvást, még valamikor az ötvenes években — adja meg a felvilágosítást a közelben levő gátőrház gazdája. — Aztán átkerült a Sallai Termelőszövetkezethez. amelyiknek az egyesülés után Dózsa lett a neve. A régi Béke Tsz irodájában keresse a vezetőket. A jól tájékozott gátőr belemelegszik a beszédbe, kérdés nélkül is mondja. — Nem igen néztek rá év közben, a termelést is csak fé- lig-meddig, amolyan tessék- lássék módon szedték le. A városba vezető utunk az állami gazdaság központja mellett visz el. — A Harcsás-béli gyümölcsöst kérdi? — néz rám az üzem főmérnöke. — Jól mondta a gátőr, valóban a Dózsa Termelőszövetkezeté... Ha arra jártunk mi is mindig ettünk a finom szilvából. Csak tudja, más dolog a szedés. Ha találtak is rá nagy- nehezen valakit, aki kilóját háromötvenért leszüretelte, akkor a piacon biztosan csak háromhúszért tudták eladni. A Dózsa Tsz irodájában Sári Mihály növénytermesztési ágazatvezető és Tímár Vendel termelési elnökhelyettes mondja el a gyümölcsös történetét. — Valóban az Üj Reménységé volt valamikor az a föld a gát mellett, ahol a tíz hektár vegyes gyümölcsös található. Igen, jól értette, vegyes gyümölcsöst mondtam, ugyanis abban az időben nem árutermelésért ültették azokat a fákat, hanem hogy a tagoknak legyen egy kis almájuk, szilvájuk, barackjuk, cseresznyéjük... Mezőtúr környékén nem volt hagyománya a gyümölcstermesztésnek, de az akkori vezetők el sem tudták képzelni, hogy egy téesz ne legyen önellátó mindenből. — A telepítési szerkezet a m. következőképpen alakult: hat sor szilva, két sor meggy, két sor cseresznye, négy sor alma és így tovább. Ahogy a tagok igénye megkívánta. Képzelheti ezekben a gyü- mölcsQ.sökben a növényvédelmet. Amikor az egyiket permetezni kéne, a másik éppen érik, s mivel óhatatlan, hogy ne kerüljön rá vegyszer, vagy elmarad a védekezés, vagy csak túléretten lehet leszedni a gyümölcsöt. Amikor azokat a fákat ültették, volt munkaerő bőven, akár a legfelső gyümölcsért is felmászott valaki. Ma? Törpefák, kordonművelés, gépesítés. E nélkül nem megy! ' — De mindez még életben hagyhatná öregedésig a gyümölcsöst. hiszen iskolás gyerekek szívesen keresnek zsebpénzt gyümölcsszürettel. Hogy mégis kivágás a sorsa, az azért van, mert már telepítéskor halálra ítélték _a fákat azzal, hogy közvetlenül a gát mellé, belvizes földbe ültették a csemetéket. Az 1972-es nyári zöldár feltette a koronát: mire a Körös visszavonult a medrébe, a gyümölcsfák fele kipusztult. Megmenteni nem lehetett. pótolgatni felesleges, messze is van, helyére szántóföldi kultúra kerül majd. — A gazdaság többi gyümölcsösével is gondban vagyunk. Az üzem több mint 12 ezer hektár földjéből 75. hektáron alma, körte, kajszi, cseresznye. szilva, meggy, pöszméte és dió terem. Mindez három helyen szétszórva, ugyanolyan rendszerben, mint amit az ár- és a belvíz miatt kivágunk. A 75 hektár annál kisebb, hogy önálló üzemágként kezeljük, annál viszont nagyobb, hogy elhanyagolhassuk. Egy hektár újratelepítése azonban legalább 4(]_ ezer forint, hiába érezzük vásárlóként is a bőrünkön a gyümölcshiányt, újabb terület beültetésére egyelőre nincs pénzünk. A kör bezárult. Vagy mégsem? A mezőtúri kiskertekben, hobbitelkeken most egyre több gyümölcsfa díszük. — braun — A szegedi nyár, hagyományaihoz híven az idén is számos rendezvénnyel várja a városba látogató több százezer vendéget. Javában tartanak a szabadtéri játékok a Dóm-téri monumentális színpadon. A képzőművészet iránt érdeklődők a Nyári Tárlat csaknem háromszáz alkotásában gyönyörködhetnek, a komolyzene rajongói kamarazenei estéken és a Dómban tartott orgonahangversenyeken vehetnek részt. Az ifjúsági napokra nemcsak az ország, hanem Európa minden részéről érkeznek fiatalok. A kulturális rendezvények, a baráti találkozók résztvevőit még egy jelentős látnivaló várja július 23-tól augusztus 8-ig: a Centenáriumi Szegedi Ipari Vásár. A 100 éves múltú kiállítás ebben az évben új helyen,, a Marx téren kapott helyet. Szeged és Csongrád megye termék- bemutatója nemcsak a Dél- Alföld gazdaságát szemlélteti; jelien van az ország csaknem minden jelentős vállalata, s a szomszédos Jugoszlávia és a finn testvérváros Turku is képviselteti magét. Százéves hagyományok A száz évvel ezelőtt Szegeden megrendezett Magyar Országos Ipar-, Termény, és Állatkiállítás akkori résztvevői jogutódainak itt adták át az eredeti oklevél reprodukcióját. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat, a pécsi Kesztyűgyár, a Zsolmay és a Herendi Porcelángyár képviselői, valamint Jánosi Imre gyulai cukrászmester kapta meg az értékes oklevél-másolatot. Jó hagyománya a szegedi vásárnak, hogy megrendezi a Kiváló Áruk Fóruma dél-magyarországi pályázatát. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a száz évvel ezelőtti díjak odaítélésénél ilyen kritériumokkal találkozhatunk: „Jelességért, kitűnőségért’’, „Haladásért és műízlésért”,' „Versenyképességért”. Olyan feltételek ezek, amelyeknek megfelelni ma is csak jól szervezett, körültekintően gazdálkodó vállalatok képesek. Az idén egyébként 47 gyártó, 98 terméke nyerte el a KÁF védjegyét, közülük ötvenegy termék immár másodszor birtokosa a megtisztelő címnek. Négy vásárdíj Szolnok megyének Szolnok megyéből hat vál- . lalat, gazdaság vesz részt kiállítóként a centenáriumi vásáron, nem is kevés sikerrel, hiszen közülük négyen: a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalata, a Szolnoki Állami Gazdaság, a Tisza Cipőgyár és a jászberényi Hűtőgépgyár — vásárdíjban részesült. Negyedszázados jubileumát ünnepli az idén a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalata. Szegeden szép „születésnapi ajándékot” kapott a kétszeres kiváló vállalat: ólom akkumulátorukat vásárdíjban részesítette a zsűri. Az állami gazdaságok közös kiállító csarnokában láthatja a közönség „mi szem- szájnak ingere.” Óriási szegedi paprikák, őszibarackok, gyümölcs- és zöldségfélék ... De bőven termő búzákból1, egyéb gabona és takarmánynövényekből is állítottak ki egy-egy szakajtónyit. A Szolnoki Állami Gazdaság vitrinjében a fő helyen nem termény, hanem egy mezőgazdasági berendezés áll. A vásárdíjjal kitüntetett VTSZ— 1200 típusú zagyszivattyú — korszerű trágyaeltávolító — csőkamrával felszerelve pedig hígtrágya-öntözésre is felhasználható berendezés. A Tisza Cipőgyár pár lépésnyi vitrinje előtt találtuk a -legtöbb érdeklődőt ezen a dólelőttön. A tavalyi pécsi vásáron díjat nyert vászon felsőrészű bébi cipők itt is nagy sikert arattak — a vásárdíjat is ezekért kapta a gyár — a zsűri és a látogatók körében. Nagyon mutatósak a színes, mintás női papucsok, az éktalpas cipők, a fiú- és férfi lábbelik, a kis
