Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-04 / 183. szám
4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. augusztus 4. Zagyvarékasi kisdobosok a Mátrában Itt a nyár, az üdülés, a pihenés évszaka. Különösen az idei, számunkra szokatT lan kánikulában igyekszünk mindnyájan vizek partjain, hegyek hűs erdeiben tölteni szabadságunkat. Nagyon kellemes és tanulságos hetet töltöttek el a Mátrában a zagyvarékasi kisdobosok. Túráik, kirándulásaik alkalmával megismerkedtek a Mátra vidékének jellegzetességeivel: , híres gyógyvizeivel, az érdékes palóc-múzeummal, a Cifra-istállóban berendezett kocsi- múzeummal. Megmászták a Kékest, az ország „tetejét”, ahonnan csodálatos panoráma tárult szemük elé. Egy-egy táborozás alkalmával a különböző korú és érdeklődésű gyermek szórakozva tanul, magába szívja a szépet, megismeri hazáját. S ha megismeri. még jobban megszereti. Iskolánk kisdiákjainak is felejthetetlen élményben volt részük. Mindezért köszönet jár a Béke Tsz vezetőinek is, akik autóbuszt biztosítottak az oda- és visszautazáshoz. Kurucz Istvánné Zagyvarékas Végre! Nagy érdeklődéssel olvastam lapjuk július 30-i szálmában a „Minden munkahelyi büfében tilos a szesz” című tájékoztatót. A cím magáért beszél. Végre rendelet tiltja, hogy a büfékben szeszes italt árusítsanak. Mert ugyan nem lehetett poharazni, megvették az emberek palackban az italt, s helyben „lehúzták”. Gyorsabban megitták, s hamarabb tántorogtak tőle... Most még arra kellene nagyon ügyelni, hogy a nap minden időszakában iszogató emberek ne szokjanak az élelmiszerboltokba, ABC- áruházakba. Ugyanis, ha jól szétnézünk, azt látjuk, hogy ezek környékét változtatják kocsmáivá. Az eladók arra nem tudnak figyelni, hogy a vásárló hazaviszi-e az italt, vagy az utcán issza megi S. F. Szolnok Sokat tehet a lakosság „Halott fák” címmel közöltük július 28-án Gy. J. szolnoki olvasónk levelét, aki arról írt: kár. hogy az idei ültetésű fák többsége elpusztul. Török Ferenc üzemvezető és Hovodzák Lajos gazdaságvezető (Városi Tanács V. B. Szolnoki Útfenntartó Üzeme) dicsérendőnek tartja a lakosság figyelmét, s azt, hogy szemmel tartják munkájuk eredményét. Az idei rendkívüli szárazság azonban az útfenntartó üzem dolgozóinak erejét is próbára tette. A rend étkezés ükre álló lo- csolókocsik 24 órás műszakban dolgoztak, s dolgoznak ezekben a napokban is. Minden erőfeszítés ellenére sem győzték a több ezer fa naponkénti locsolását. Ott), ahol a lakók egy-egy vödör vízbzel meglocsolták a fákat, meglátszik az eredmény. Köszönik ezt a segítséget, s a jövőben is szívesen veszik a fák ápolásában nyújtott közreműködést. Ügy vélik — s ez így igaz! —, a közös összefogásnak mindenütt példás eredménye van. Egy-egy fa meglocso- lása naponta nem jelent fáradtságot, és vissza is térül. A gondozott, öntözött facsemete egy idő után üde látványt nyújt, hűs árnyat ad. Görögdinnye Ügy gondolom, minden háziasszony örömmel vette tudomálsul, hogy a szolnoki vásárcsarnokban az utóbbi napokban általában mindenből nagyobb a választék, a pénztárcánk is tettebb marad valamivel egy-egy vásárlás után. Az azonban már bosszantó, hogy a görögdinnye körül ismét huzavona van. Az idén is „zsákbamacskát” veszünk sokszor, mert egyes helyeken egyáltalán nem lékelik meg. Igaz, ezeket általában olcsóbban adják, ennek „ugrunk ibe”. Kifizetjük a dinnye árát. hazacipeljük, s ha rossz. ahol van, a csirke eszi meg, másutt a kukáiba kerül... Sz. L.-né Szolnok Hat hónapon belül „Karcagi olvasó” aláírással érkezett a napokban levél szerkesztőségünkbe. Témája : olvasónknak munkaügyi vitája volt 1976 elején, a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult. A hozott határozat azonban még mindig sérelmes részére — írja. Kérdezi, mit tegyen. Tanácsunk: A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen annak jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt mind a dolgozó, mind a vállalat új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a munkaügyi vita során korábban nem bíráltak el, feltéve, hogy elbírálás esetében reá nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, amikor a döntőbizottság határozata a bíróság ítélete folytán emelkedett jogerőre. Szerkesztői üzenetek K. S. Törökszentmiklós: A munkabér vagy egyéb díjazás téves kifizetése esetén a dolgozót erről 30, a kollektív szerződésben meghatározott esetben 60 napon belül írásban kell értesíteni. Ennék elmulasztása esetében a dolgozó visszafizetésre csak akkor kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudott, vagy a téves kifizetést maga idézte elő, tehát rosszhiszemű volt. B. Gy.-né, Tiszaug: Vakok személyi járadékában kell részesíteni az egészségügyi mi- niniszter 6/1971. sz. rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén g 18. életévüket betöltött vak személyeket. Járadékban részesíthetők a kisiparosi, kiskereskedői tevékenységet folytató személyek is, ha ezt szociális helyzetük megfelelően indokolja. A rendszeres szociális segélyről, valamint a vakok rendszeres szociális segélyezésről szóló 2/1969. EüM sz. rendelet szerint segélyben lehet részesíteni azt a muft-- kára nem képezhető, 18. életévét betöltött vak személyt, aki nem képes saját maga eltartásáról gondoskodni és nincs tartásra köteles házastársa vagy rokona, aki gondoskodni tud róla. Előfordulhat olyan eset is, hogy a vak személy rendszeres szociális segélyre, s a vakok személyi járadékára is jogosult. Ez esetben részére mindkét ellátást egy határozatban állapítja meg az egészségügyi szakigazgatási szerv. A lakás- és üdülőtulajdonról A 321971. (X. 5.) Korm. számú rendelet, valamint a 26/1971. (X. 5.) ÉVM—IM. sz. együttes rendeletek célja az állampolgárok lakás- és üdülőigényének kielégítése és a munkanélküli vagyonszerzési törekvések megakadályozása. A rendeletek szerint egy személy, illetve egy család tulajdonában egy lakás és egy üdülő lehet. A jogszabály alapján lakásnak minősül: — az egylakásos épület — a szövetkezeti lakás, illetve társasházi öröklakás — egy személy tulajdonában álló többlakásos épületben levő egy lakás — több személy tulajdonában álló több lakásos épületben lévő egy lakásnak megfelelő tulajdoni hányad. Üdülőtulajdonnak minősül: — az egy üdülőegységből álló épület — társasház üdülőben lévő önálló ingatlanként nyilvántartott (telekkönyvezett) egy üdülőegység — egy személy tulajdonában álló több üdülőegységet magában foglaló épületben az egy üdülőegységnek megfelelő tulajdoni hányad. (Üdülőegység: az idényjellegű tartózkodás céljára szolgáló olyan helyiség, vagy olyan összefüggő helyiség- csoport, melynek külön bejárata van, és alaprajzi beosztásánál fogva rendeltetés- szerű használatra önmagában alkalmas. A család tagjainak tulajdoni hányadait együttesen kell számításba venni. Ki tekinthető tulajdonosnak? Tulajdonos az ingatlan — nyilvántartásba bejegyzett személy (telekkönyvi tulajdonos), illetőleg az, aki a lakás (üdülő) tulajdonát jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági, vagy államigazgatási határozat alapján, illetve egyéb érvényes jogcímen megszerezte. (Leggyakoribb a tulajdonátruházási szerződéssel szerzett jogcím.) A lakás- és .üdülő-, valamint a telektulajdon szerzésének korlátái vannak. A lakás-, illetve üdülőtulajdon szerzésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor a személy (család), tulajdonában álló beépítetlen lakó és üdülőtelket is figyelembe kell venni. így lakás, illetve üdülőtulajdon és telektulajdon — az öröklés kivételével — úgy szerezhető, ha a személy, vagy család tulajdonában — választás szerint — legfeljebb egy lakás és egy üdülő, vagy egy lakás és egy beépítetlen üdülőtelek, vagy egy beépítetlen lakótelek és egy üdülő marad. Ha a családhoz tartozó nagykorú személy házasság- kötés, vagy egyéb ok folytán a család köréből ki akar válni, egy lakástulajdon jogát megszerezheti. A tulajdonszerzési korlátozás alól felmentés adható annak, akinek tulajdonában álló lakását más személy lakás (!) céljára használja. — Vagy ha a tulajdonában és használatában álló lakás a város (község) külterületén van és a kérelmező a belterületre kíván települni. Abban az esetben is felmentés adható, ha a kérelmező tulajdonában és használatában álló lakás, a tanácsi bérlakásra megállapított lakásigény mértékének felső határát nem éri el és a kérelmező magasabb komfort fokozatú lakáshoz kíván jutni. Helyt adnak a kérelemnek akkor is, ha a lakástulajdonosnak az állandó lakhelyéről, megváltozott munkaviszonya, vagy egyéb körülmény miatt más városba (községbe) kell költöznie. Még egy esetben adható felmentés: éspedig ha a tulajdonos beépítetlen lakótelke másnak a haszonélvezetében van és emiatt, illetve más hatósági rendelkezés folytán a kérelmező nem tud lakást építeni. Báli Imre a szolnoki Városi Tanács V. B. igazgatási osztályának csoportvezetője L/' atona vagyok, csak- ■ ^ hogy civilben. Katona János. De van egy fiam, aki egyenruhás Katona, a másik két fiam pedig már éppen olyan civil Katona mint én, ők is levetették az angyalbőrt. A tiszaföldvári Lenin Tsz dinnyeföldjén állunk. Sárgadinnyék hevernek szanaszét mint hatalmas lövedékek, melyek egyikét-másikát felrobbantotta a tűző Nap: ezek széthasadtak. — Rajtam is volt mundér, a kutya egye meg: 1948-ban jöttem haza a háborúból, hadifogságból. Engem akkor úgy elvittek, olyan messzire, hogy elhatároztam: egy ideig ki sem lépek a kapun. Tisza- földvárra tértem meg édesanyám és nővérem házába. Egyszer tettem a kapun kívül a lábam, máris fogságba estem: a második házban lakott valaki, akit azóta Katona Jánosnénak tisztelnek. Hát ö ejtett fogságba . .. Nevet a brigád, az emlegetett feleség — aki szintén tagja a brigádnak — repliká- zik évődve, hogy így, hogy úgy. Finom a sárgadinnye, de néhány nap múlva megérik a görög is. A nyitott színben, az asztalon üres dinnyehéjak: rászáll a légy, s ahogy az egyik brigádtag mondta, feldobja a bakancsot. Dehát légy fölös számban akad itt. — Hol tanulta meg a dinnyések tudományát? — Tudja, én eredetileg Csányba való vagyok, Heves megyébe, s ott híres dinnye- termesztő nép lakik. Gyerekkorom óta ezt csinálom, már 14 évesen elvándoroltam mindenfelé dinnyézni. Nyáron. Télen pedig hentesked- tem, mert az elmúlt világban ezt is kitanultam. így éltem. De Tiszaföldváron feles dmnyetermesztő lettem a téesznél 1955-ig, azóta pedig tag vagyok. A birodalom most 12 hektáros, s ekkora területen bőven akad munka. Ebben az esztendőben fóliaházban kezdték március elején a dinnyét és zöldséget nevel- getni. Május elején ezeket kipalántázták, no akkor aztán elő a kapát, s még a júliusi nap is leginkább a hátukat sütötte, mert még akkor is kapával a kézben hajlongtak. És ez a pokoli aszály! Még szerencse, hogy nekik lehetőségük volt megöntözni a dinnyét, ezt hálálja a termés is, hiszen víz nélkül semmi kis gyümölcsök csúfoskodnának az indákon. Most pedig itt a szezon, a káposzta leérett, a sárgadiny- nye, mint a méz ... — Itt alszanak? — A nádkunyhóban? Dehogy: itt nem szabad aludni, csak tartózkodni, ha mostoha az idő. — Éjjel is kint vannak a dinnyeföldön? — Aki soros, az sétálgat az elemlámpával meg a két nagy kutyával. — A dinnyetolvajok miatt? — Ügy is mondhatjuk, csakhogy ezek a tolvajok négy lábon járnak és hatalmas fülük van ... Ha nem vigyázunk, megrágják a dinnyét, borzasztóan szeretik, hogy a sörét csapja el a kis gyomrukat! S ha ők ínyenckednek, mi jut a piacra, nem igaz? Körmendi Lajos Lehetőség a téesz-tagok munkadíj-kiegészítésére A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége minden termelőszövetkezeti dolgozóra kiható ajánlást fogadott el, amelyből az alábbi részletet idézzük: „Az elnökség javasolja, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek olyan közgyűlési határozatot hozzanak, amelynek alapján munkadíj- illetve munkabér-kiegészítés, havi hatvan forint jár minden nem nyugdíjas, nem járadékos termelőszövetkezeti tagnak, aki a tárgyhónapban bármilyen munkadíjban, munkabérben részesült, vagy ha az alapszabályban előírt éves munkavégzési kötelezettségét már teljesítette.” A TOT ajánlás részletesen kitér arra, hogy a minisztertanácsi határozat alapján, mi módon lehet a tér- melőszövetkezeti dolgozóknak kifizetni a havi 60 forintot, amely a hús és hústermékek áremelését, munkabérben egyenlíti ki. Az ajánlás elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a kifizetésnek semmiféle pénzügyi akadálya nincs! Ez bérjellegű költségként, a gazdálkodás költségei között számolható el. A veszteséges, . alaphiányos szövetkezetekben például az előírt személyi jövedelmet meghaladóan is folyósíthatják a közgyűlés által megszavazott munkadíj — illetve bérpótlékot. Kérdés, hogy a tagokon és alkamazottakon kívül, kiknek fizethető még a havi 60 forint? A TOT ajánlás nem feledkezik el senkiről sem, mert kimondja, a családtagok és az időszaki alkalmazottak is kaphatnak bérkiegészítést, ha a kérdéses munka-hónapban teljesítették az alapszabály szerinti munkát, illetve munkaidőt, s természetesen máshol nem részesülnek sem bérben, sem bérkiegészítésben. Sőt: „A többi taggal, alkalmazottal és családtaggal azonos feltételek szerint, célszerű bérkiegészítésben részesíteni azokat a részesművelői megállapodás alapján dolgozókat is, akik munkabérüket, munkadíjukat nem a tárgyhónapot követően, hanem későbbi időpontban kapják meg.” Tehát visszamenően is jogos a kifizetés. Mindezek mellett a TOT ajánlás a gyors szövetkezeti döntést is lehetővé teszi: eszerint a termelőszövetkezeti vezetőség is határozatot hozhat a bérpótlék kifizetésére. Ezt majd később, a közgyűlés jóváhagyólag elfogadja. így tulajdonképpen nem kell — tekintve az ösz- szetorlódott. a nyári munkákat — a közgyűlésig sem várni. A bérpótlék július elsejétől megilleti a mezőgazdaság dolgozóit is. Bölcs mondások az időről Az idő a gazda! — mondják a földművelők, s azt értik rajta, hogy az időjárás parancsolja, mikor van a mezei munkának az ideje. Ha valakire azt mondják, hogy „állhatatlan, mint az őszi idő”, azt megbízhatatlannak tartják. Lódulj, mint a rossz idő! — mondják egyes vidékeken, s azt értik, hogy pusztulj innen! Idő telik, nap halad — ez annyit jelent a nép nyelvén, hogy sok víz lefolyik még addig a Dunán. További bölcsességek: „Az idő mindennek a mestere”: az idő múlása mindent megold. Ez azonban nem is olyan biztos, mint az itt következő , mondásból kitetszik: „Az idő néha anya, néha mostoha”. „Elmúlt időt ne sirass!” — nem érdemes visszakívánni, ami már elmúlt. Idővel, dérrel a kökény is megérik (változatai: Idővel, szalmával a naspolya is megérik. Idővel érik a gyümölcs) — azaz mindennek eljön az ideje, illetve: a szorgalom meghozza gyümölcsét, s idővel minden jóra fordulhat. Hasznos figyelmeztetések: „Mindennek megvan a maga ideje”. „Ne gondoljunk az idővel, csak a házunk tetejével” (azaz semmiféle tatarozást, javítást nem szabad az utolsó percre halasztani). Nincs oly dolog, amit meg nem hajt (hajlít) az idő — az idő múlása mindenen, mindenkin nyomot hagy. S ezek után fejezzük is be, nehogy túl soká vegyük igénybe az olvasó idejét, mert hiszen: „Az IDŐ PÉNZ!”
