Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-04 / 183. szám

4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. augusztus 4. Zagyvarékasi kisdobosok a Mátrában Itt a nyár, az üdülés, a pihenés évszaka. Különösen az idei, számunkra szokatT lan kánikulában igyekszünk mindnyájan vizek partjain, hegyek hűs erdeiben tölte­ni szabadságunkat. Nagyon kellemes és tanul­ságos hetet töltöttek el a Mátrában a zagyvarékasi kis­dobosok. Túráik, kirándulá­saik alkalmával megismer­kedtek a Mátra vidékének jellegzetességeivel: , híres gyógyvizeivel, az érdékes pa­lóc-múzeummal, a Cifra-is­tállóban berendezett kocsi- múzeummal. Megmászták a Kékest, az ország „tetejét”, ahonnan csodálatos panorá­ma tárult szemük elé. Egy-egy táborozás alkal­mával a különböző korú és érdeklődésű gyermek szóra­kozva tanul, magába szívja a szépet, megismeri hazá­ját. S ha megismeri. még jobban megszereti. Iskolánk kisdiákjainak is felejthetet­len élményben volt részük. Mindezért köszönet jár a Béke Tsz vezetőinek is, akik autóbuszt biztosítottak az oda- és visszautazáshoz. Kurucz Istvánné Zagyvarékas Végre! Nagy érdeklődéssel olvas­tam lapjuk július 30-i szál­mában a „Minden munka­helyi büfében tilos a szesz” című tájékoztatót. A cím magáért beszél. Végre ren­delet tiltja, hogy a büfék­ben szeszes italt árusítsa­nak. Mert ugyan nem lehe­tett poharazni, megvették az emberek palackban az italt, s helyben „lehúzták”. Gyor­sabban megitták, s hama­rabb tántorogtak tőle... Most még arra kellene na­gyon ügyelni, hogy a nap minden időszakában iszoga­tó emberek ne szokjanak az élelmiszerboltokba, ABC- áruházakba. Ugyanis, ha jól szétnézünk, azt látjuk, hogy ezek környékét változtatják kocsmáivá. Az eladók arra nem tudnak figyelni, hogy a vásárló hazaviszi-e az italt, vagy az utcán issza megi S. F. Szolnok Sokat tehet a lakosság „Halott fák” címmel kö­zöltük július 28-án Gy. J. szolnoki olvasónk levelét, aki arról írt: kár. hogy az idei ültetésű fák többsége elpusztul. Török Ferenc üzemvezető és Hovodzák Lajos gazda­ságvezető (Városi Tanács V. B. Szolnoki Útfenntartó Üzeme) dicsérendőnek tart­ja a lakosság figyelmét, s azt, hogy szemmel tartják munkájuk eredményét. Az idei rendkívüli szárazság azonban az útfenntartó üzem dolgozóinak erejét is próbá­ra tette. A rend étkezés ükre álló lo- csolókocsik 24 órás műszak­ban dolgoztak, s dolgoznak ezekben a napokban is. Minden erőfeszítés ellenére sem győzték a több ezer fa naponkénti locsolását. Ott), ahol a lakók egy-egy vödör vízbzel meglocsolták a fá­kat, meglátszik az ered­mény. Köszönik ezt a segít­séget, s a jövőben is szíve­sen veszik a fák ápolásában nyújtott közreműködést. Ügy vélik — s ez így igaz! —, a közös összefogásnak min­denütt példás eredménye van. Egy-egy fa meglocso- lása naponta nem jelent fá­radtságot, és vissza is térül. A gondozott, öntözött fa­csemete egy idő után üde látványt nyújt, hűs ár­nyat ad. Görögdinnye Ügy gondolom, minden háziasszony örömmel vette tudomálsul, hogy a szolnoki vásárcsarnokban az utóbbi napokban általában minden­ből nagyobb a választék, a pénztárcánk is tettebb ma­rad valamivel egy-egy vá­sárlás után. Az azonban már bosszan­tó, hogy a görögdinnye kö­rül ismét huzavona van. Az idén is „zsákbamacskát” ve­szünk sokszor, mert egyes helyeken egyáltalán nem lé­kelik meg. Igaz, ezeket ál­talában olcsóbban adják, ennek „ugrunk ibe”. Kifi­zetjük a dinnye árát. haza­cipeljük, s ha rossz. ahol van, a csirke eszi meg, má­sutt a kukáiba kerül... Sz. L.-né Szolnok Hat hónapon belül „Karcagi olvasó” aláírás­sal érkezett a napokban le­vél szerkesztőségünkbe. Té­mája : olvasónknak munka­ügyi vitája volt 1976 elején, a munkaügyi döntőbizott­sághoz fordult. A hozott ha­tározat azonban még min­dig sérelmes részére — írja. Kérdezi, mit tegyen. Taná­csunk: A munkaügyi döntőbizott­ság határozata ellen annak jogerőre emelkedésétől szá­mított hat hónap alatt mind a dolgozó, mind a vállalat új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizo­nyítékra, illetőleg jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy hatósági hatá­rozatra hivatkozik, amelyet a munkaügyi vita során ko­rábban nem bíráltak el, fel­téve, hogy elbírálás eseté­ben reá nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, amikor a döntőbizottság ha­tározata a bíróság ítélete folytán emelkedett jogerőre. Szerkesztői üzenetek K. S. Törökszentmiklós: A munkabér vagy egyéb díja­zás téves kifizetése esetén a dolgozót erről 30, a kollektív szerződésben meghatározott esetben 60 napon belül írás­ban kell értesíteni. Ennék el­mulasztása esetében a dolgo­zó visszafizetésre csak akkor kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudott, vagy a téves kifizetést maga idézte elő, tehát rosszhiszemű volt. B. Gy.-né, Tiszaug: Vakok személyi járadékában kell ré­szesíteni az egészségügyi mi- niniszter 6/1971. sz. rendeleté­ben meghatározott feltételek fennállása esetén g 18. élet­évüket betöltött vak sze­mélyeket. Járadékban része­síthetők a kisiparosi, kiske­reskedői tevékenységet foly­tató személyek is, ha ezt szo­ciális helyzetük megfelelően indokolja. A rendszeres szoci­ális segélyről, valamint a va­kok rendszeres szociális se­gélyezésről szóló 2/1969. EüM sz. rendelet szerint segélyben lehet részesíteni azt a muft-- kára nem képezhető, 18. élet­évét betöltött vak személyt, aki nem képes saját maga el­tartásáról gondoskodni és nincs tartásra köteles házas­társa vagy rokona, aki gon­doskodni tud róla. Előfordul­hat olyan eset is, hogy a vak személy rendszeres szociális segélyre, s a vakok személyi járadékára is jogosult. Ez esetben részére mindkét el­látást egy határozatban álla­pítja meg az egészségügyi szakigazgatási szerv. A lakás- és üdülőtulajdonról A 321971. (X. 5.) Korm. számú rendelet, valamint a 26/1971. (X. 5.) ÉVM—IM. sz. együttes rendeletek célja az állampolgá­rok lakás- és üdülőigényének kielégítése és a munkanélküli vagyonszerzési törekvések megakadályozása. A rendeletek szerint egy személy, illetve egy család tulajdonában egy lakás és egy üdülő lehet. A jogszabály alapján lakásnak minősül: — az egylakásos épület — a szövetkezeti lakás, illetve társasházi öröklakás — egy személy tulajdonában álló többlakásos épületben levő egy lakás — több személy tulajdonában álló több laká­sos épületben lévő egy la­kásnak megfelelő tulajdoni hányad. Üdülőtulajdonnak minősül: — az egy üdülőegységből álló épület — társasház üdülőben lévő önálló ingatlanként nyil­vántartott (telekkönyvezett) egy üdülőegység — egy sze­mély tulajdonában álló több üdülőegységet magában fog­laló épületben az egy üdülő­egységnek megfelelő tulajdo­ni hányad. (Üdülőegység: az idényjel­legű tartózkodás céljára szol­gáló olyan helyiség, vagy olyan összefüggő helyiség- csoport, melynek külön be­járata van, és alaprajzi be­osztásánál fogva rendeltetés- szerű használatra önmagában alkalmas. A család tagjainak tulajdo­ni hányadait együttesen kell számításba venni. Ki tekinthető tulajdonos­nak? Tulajdonos az ingatlan — nyilvántartásba bejegyzett személy (telekkönyvi tulaj­donos), illetőleg az, aki a lakás (üdülő) tulajdonát jog­erős hagyatékátadó végzés, bírósági, vagy államigazga­tási határozat alapján, illetve egyéb érvényes jogcímen megszerezte. (Leggyakoribb a tulajdonátruházási szerződés­sel szerzett jogcím.) A lakás- és .üdülő-, vala­mint a telektulajdon szerzé­sének korlátái vannak. A la­kás-, illetve üdülőtulajdon szerzésére vonatkozó rendel­kezések alkalmazásakor a személy (család), tulajdoná­ban álló beépítetlen lakó és üdülőtelket is figyelembe kell venni. így lakás, illetve üdü­lőtulajdon és telektulajdon — az öröklés kivételé­vel — úgy szerezhető, ha a személy, vagy család tulajdonában — választás szerint — legfeljebb egy la­kás és egy üdülő, vagy egy lakás és egy beépítetlen üdü­lőtelek, vagy egy beépítetlen lakótelek és egy üdülő ma­rad. Ha a családhoz tartozó nagykorú személy házasság- kötés, vagy egyéb ok folytán a család köréből ki akar vál­ni, egy lakástulajdon jogát megszerezheti. A tulajdonszerzési kor­látozás alól felmentés adható annak, akinek tulajdonában álló lakását más személy la­kás (!) céljára használja. — Vagy ha a tulajdonában és használatában álló lakás a város (község) külterületén van és a kérelmező a belterü­letre kíván települni. Abban az esetben is felmen­tés adható, ha a kérelmező tulajdonában és használatá­ban álló lakás, a tanácsi bér­lakásra megállapított lakás­igény mértékének felső ha­tárát nem éri el és a kérel­mező magasabb komfort fo­kozatú lakáshoz kíván jutni. Helyt adnak a kérelemnek akkor is, ha a lakástulajdo­nosnak az állandó lakhelyé­ről, megváltozott munkavi­szonya, vagy egyéb körül­mény miatt más városba (községbe) kell költöznie. Még egy esetben adható fel­mentés: éspedig ha a tulajdo­nos beépítetlen lakótelke másnak a haszonélvezetében van és emiatt, illetve más ha­tósági rendelkezés folytán a kérelmező nem tud lakást építeni. Báli Imre a szolnoki Városi Tanács V. B. igazgatási osztályának csoportvezetője L/' atona vagyok, csak- ■ ^ hogy civilben. Katona János. De van egy fiam, aki egyenruhás Katona, a másik két fiam pedig már éppen olyan civil Katona mint én, ők is levetették az angyal­bőrt. A tiszaföldvári Lenin Tsz dinnyeföldjén állunk. Sárga­dinnyék hevernek szanaszét mint hatalmas lövedékek, melyek egyikét-másikát fel­robbantotta a tűző Nap: ezek széthasadtak. — Rajtam is volt mundér, a kutya egye meg: 1948-ban jöttem haza a háborúból, ha­difogságból. Engem akkor úgy elvittek, olyan messzire, hogy elhatároztam: egy ideig ki sem lépek a kapun. Tisza- földvárra tértem meg édes­anyám és nővérem házába. Egyszer tettem a kapun kí­vül a lábam, máris fogságba estem: a második házban la­kott valaki, akit azóta Kato­na Jánosnénak tisztelnek. Hát ö ejtett fogságba . .. Nevet a brigád, az emlege­tett feleség — aki szintén tagja a brigádnak — repliká- zik évődve, hogy így, hogy úgy. Finom a sárgadinnye, de néhány nap múlva megérik a görög is. A nyitott színben, az asztalon üres dinnyehéjak: rászáll a légy, s ahogy az egyik brigádtag mondta, fel­dobja a bakancsot. Dehát légy fölös számban akad itt. — Hol tanulta meg a dinnyések tudományát? — Tudja, én eredetileg Csányba való vagyok, Heves megyébe, s ott híres dinnye- termesztő nép lakik. Gyerek­korom óta ezt csinálom, már 14 évesen elvándoroltam mindenfelé dinnyézni. Nyá­ron. Télen pedig hentesked- tem, mert az elmúlt világ­ban ezt is kitanultam. így éltem. De Tiszaföldváron fe­les dmnyetermesztő lettem a téesznél 1955-ig, azóta pe­dig tag vagyok. A birodalom most 12 hek­táros, s ekkora területen bő­ven akad munka. Ebben az esztendőben fóliaházban kezdték március elején a dinnyét és zöldséget nevel- getni. Május elején ezeket kipalántázták, no akkor az­tán elő a kapát, s még a jú­liusi nap is leginkább a há­tukat sütötte, mert még ak­kor is kapával a kézben haj­longtak. És ez a pokoli aszály! Még szerencse, hogy nekik lehetőségük volt meg­öntözni a dinnyét, ezt há­lálja a termés is, hiszen víz nélkül semmi kis gyümölcsök csúfoskodnának az indákon. Most pedig itt a szezon, a káposzta leérett, a sárgadiny- nye, mint a méz ... — Itt alszanak? — A nádkunyhóban? De­hogy: itt nem szabad aludni, csak tartózkodni, ha mos­toha az idő. — Éjjel is kint vannak a dinnyeföldön? — Aki soros, az sétálgat az elemlámpával meg a két nagy kutyával. — A dinnyetolvajok miatt? — Ügy is mondhatjuk, csakhogy ezek a tolvajok négy lábon járnak és hatal­mas fülük van ... Ha nem vigyázunk, megrágják a dinnyét, borzasztóan szere­tik, hogy a sörét csapja el a kis gyomrukat! S ha ők ínyenckednek, mi jut a piac­ra, nem igaz? Körmendi Lajos Lehetőség a téesz-tagok munkadíj-kiegészítésére A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége minden termelőszövet­kezeti dolgozóra kiható aján­lást fogadott el, amelyből az alábbi részletet idézzük: „Az elnökség javasolja, hogy a mezőgazdasági szö­vetkezetek olyan közgyűlési határozatot hozzanak, amely­nek alapján munkadíj- illet­ve munkabér-kiegészítés, ha­vi hatvan forint jár minden nem nyugdíjas, nem járadé­kos termelőszövetkezeti tag­nak, aki a tárgyhónapban bármilyen munkadíjban, munkabérben részesült, vagy ha az alapszabályban előírt éves munkavégzési kötele­zettségét már teljesítette.” A TOT ajánlás részlete­sen kitér arra, hogy a mi­nisztertanácsi határozat alap­ján, mi módon lehet a tér- melőszövetkezeti dolgozók­nak kifizetni a havi 60 fo­rintot, amely a hús és hús­termékek áremelését, mun­kabérben egyenlíti ki. Az ajánlás elsősorban arra hív­ja fel a figyelmet, hogy a kifizetésnek semmiféle pénz­ügyi akadálya nincs! Ez bérjellegű költség­ként, a gazdálkodás költ­ségei között számolható el. A veszteséges, . alaphiányos szövetkezetekben például az előírt személyi jövedelmet meghaladóan is folyósíthat­ják a közgyűlés által meg­szavazott munkadíj — illet­ve bérpótlékot. Kérdés, hogy a tagokon és alkamazottakon kívül, kik­nek fizethető még a havi 60 forint? A TOT ajánlás nem feledkezik el senkiről sem, mert kimondja, a családtagok és az idő­szaki alkalmazottak is kaphatnak bérkiegészí­tést, ha a kérdéses munka-hónap­ban teljesítették az alapsza­bály szerinti munkát, illetve munkaidőt, s természetesen máshol nem részesülnek sem bérben, sem bérkiegészítés­ben. Sőt: „A többi taggal, al­kalmazottal és családtaggal azonos feltételek szerint, cél­szerű bérkiegészítésben ré­szesíteni azokat a részesmű­velői megállapodás alapján dolgozókat is, akik munka­bérüket, munkadíjukat nem a tárgyhónapot követően, hanem későbbi időpontban kapják meg.” Tehát vissza­menően is jogos a kifizetés. Mindezek mellett a TOT ajánlás a gyors szövetkezeti döntést is lehetővé teszi: eszerint a termelőszövetkeze­ti vezetőség is határozatot hozhat a bérpótlék kifizeté­sére. Ezt majd később, a közgyűlés jóváhagyólag elfo­gadja. így tulajdonképpen nem kell — tekintve az ösz- szetorlódott. a nyári mun­kákat — a közgyűlésig sem várni. A bérpótlék július el­sejétől megilleti a mezőgaz­daság dolgozóit is. Bölcs mondások az időről Az idő a gazda! — mond­ják a földművelők, s azt ér­tik rajta, hogy az időjárás parancsolja, mikor van a mezei munkának az ideje. Ha valakire azt mondják, hogy „állhatatlan, mint az őszi idő”, azt megbízhatat­lannak tartják. Lódulj, mint a rossz idő! — mond­ják egyes vidékeken, s azt értik, hogy pusztulj innen! Idő telik, nap halad — ez annyit jelent a nép nyelvén, hogy sok víz lefolyik még addig a Dunán. További bölcsességek: „Az idő mindennek a mestere”: az idő múlása mindent meg­old. Ez azonban nem is olyan biztos, mint az itt kö­vetkező , mondásból kitet­szik: „Az idő néha anya, néha mostoha”. „Elmúlt időt ne sirass!” — nem érdemes visszakívánni, ami már el­múlt. Idővel, dérrel a kö­kény is megérik (változatai: Idővel, szalmával a naspolya is megérik. Idővel érik a gyümölcs) — azaz minden­nek eljön az ideje, illetve: a szorgalom meghozza gyü­mölcsét, s idővel minden jó­ra fordulhat. Hasznos figyelmeztetések: „Mindennek megvan a maga ideje”. „Ne gondoljunk az idővel, csak a házunk tete­jével” (azaz semmiféle tata­rozást, javítást nem szabad az utolsó percre halasztani). Nincs oly dolog, amit meg nem hajt (hajlít) az idő — az idő múlása mindenen, mindenkin nyomot hagy. S ezek után fejezzük is be, nehogy túl soká vegyük igénybe az olvasó idejét, mert hiszen: „Az IDŐ PÉNZ!”

Next

/
Oldalképek
Tartalom