Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-26 / 201. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. augusztus 26. 4 A z orenburgi terület azonos nevű székhelye az Ural déli részén ta­lálható. Gyárainak termékeit jól ismerik a testvéri szocia­lista országokban. Hosszú évek óta innen szállították a traktorok és a kombájnok radiátorait, a harántgyalu gépeket a KGST-országokba, csakúgy mint ahogy sok cik­ket továbbítanak oda az elek­tromechanikai és hűtőipari vállalatok is. Két és fél év múlva eljut az orenburgi-területről a földgáz Bulgáriába, Magyar- országra, az NDK-ba, Len­gyelországba, Romániába és Csehszlovákiába. A terület jó eredménnyel zárta a kilencedik ötéves ter­vét. A fejlődés távlatairól most Alekszej Voronov, a te­rületi pártbizöttság első tit­kára ad képet. Köztudomású, hogy a tize­dik ötéves terv nagy figyel­met szentel a hatékonyság fokozására és a minőség ia- vítására. Ez pedig arra köte­lezi a terület dolgozóit, min­denek előtt a kommunistá­kat, hogy jobban használják ki munkahelyük lehetőségeit a hatékonyság növelésére, ja­vítsák minden egyes gép tel­jesítményét, a termelésben hasznosított terület minden négyzetméterét; vegyék át a más vállalatoknál, építkezé­seken bevált jó tapasztalato­kat. Az Orenburg-területi párt­szervek lankadatlan figye­lemmel kísérik a szocialista munkaversenyt, a jó kezde­ményezések elterjesztését. Az iparban jó eredménnyel járt a komplex brigádok szerve­zése, amelyekben a .munka részarányában oszlik el a fi­zetés. Egy sor mezőgazdasági üzemben egyéni vállalásokat tettek s a verseny eredmé­nyét a tizedik ötéves tervben az egyéni munka alapján ér­tékelik. Az egész Szovjetunióban népszerűvé vált a mozgalom, amelyet területünk küldöttei hirdettek meg a XXV. párt­kongresszuson : „Senki ne maradjon le melletted!” jel­szóval. Ez a felhívás azonban először 1974 elején hangzott el. A világhírű orenburgi kendőgyárban Valentyina Vjalih komszomolista kötőnő, a Legfelsőbb Tanács képvise­lője azt indítványozta, hogy minden tapasztalt munkás vegyen maga mellé egy kez­dőt, hogy a korábbinál jóval több termékük kapja meg az állami minőségi jelet. Ugyan­ebben a gyárban ragyogó eredményeket hozott egy kommunista, Valentyina Proszkurina kezdeménye'zese. Ennek az a .lényege, hogy az Mint ismeretes, Szovjet Észtország fővárosát, Tal- linnt választották ki az 1980- ban megrendezésre kerülő olimpiai játékok vitorlás re­gattaversenyeinek megren­dezésére. Ennek több oka is van. A város viszonylag kö­zel van Moszkvához, a 80- as olimpia központjához. A Balti-tenger partján fekszik, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjainak megálla­pítása szerint, a vitorlásver­senyekhez kiválóan alkal­mas öböllel rendelkezik. Kedvező az uralkodó szél iránya és erőssége, ugyan­akkor nincsenek ellen-áram­latok. Az előkészületek teljes erővel folynak. Elkészültek a vitorlássport olimpiai köz­pontjának tervezésére kiírt pályázatok. A 12 beérkezett pályamunkából a zsűri a Himm testvérek, valamint Krisztina Looveer és Tiita Kaljündi tervét fogadta el legjobbnak. Ma már befer jezték a műszaki tervrajzo­kat és megkezdték az első­rendű fontosságú objektu­mok építését. A vitorlássport olimpiai központját a Tallinntéi. öt kilométerre fekvő Pirit üdü­lőtelep mellett, a hasonló nevű folyó torkolatánál épí­tik ki. A komplexumhoz 750 tőkesúlyos jacht, jolle és motorcsónak befogadására alkalmas kikötő, javítómű­hellyel rendelkező csónak­Orenburg terve o ötnapos munkahét tervét négy nap alatt teljesítsék. A kezdeményezés eredménye­ként évente mintegy százezer rubel értékű terméket adnak terven felül. A termelékenység állandó növelésében ugyancsak na­gyon fontosak az újítások. A munkás és mérnök újítók öt­letei sokszor gyökeresen megváltoztatják a vállalat termelési eredményeit. Az orenburgi gépgyárban készülő harántgyaluk sebes­ségszabályozó berendezésé­ben van két elosztó tárcsa. Ez nagyon fontos alkatrész, de nagyon nehéz megmun­kálni. Egy-egy darab elkészí­tése koordináta-esztergán 4 órás munkát követelt, de gyakran előfordult, hogy a két tárcsa nem vágott pon­tosan egybe, ez pedig az egész gyalu pontos működé­sét veszélyeztette. Borisz Ja­kovlev újító egy saját terve­zésű sablongéppel 30 percre rövidítette a megmunkálási időt és kiváló minőségű tár­csákat kapott. szín, sólyaterek, és vitorla­szárító helyiségek tartoznak. Az építészeti együttes köz­pontja a jachtklub modern épülete lesz. Mellette lelátó, tornaterem, fedettuszoda, te­nisz-, kosár- és röplabdapá­lyák épülnek. A 650 személyre tervezett olimpiai falu egy szállodá­ból tárgyalóteremből, étte­remből és finn szaunából áll. Az újságírókat a ver­seny idején a folyó túlsó partján, a „sajtó-szállóban” helyezik el. A komplexumot egy már épülő. 316 méter magas te­levíziós torony egészíti ki. amelyben 165 méter maga­san kilátó és étterem nyílik. Mindehhez óriási munká­ra van szükség. Emellett már hozzáfogtak a régi vá­ros rekonstrukciójához és rendezéséhez. A boltíves pincékben és az öreg házak­ban új kávéházakat báro­kat és emléktárgy-boltokat rendeznek be. Meg kell említeni, hogy Észtország fővárosa egye­dülálló túristaközpont is. Tallinn régi városrésze mé­reteit tekintve Európában egyedülálló középkori neve­zetesség. Erős várfallal, ti­zenhat bástyával van körül­határolva. Területén 1277 ház és építmény található, amelyek közül 520-at építé­szeti műemléknek nyilvání­tottak. Mennyibe kerül, ami ingyenes? A Vidovszkij család Vagy egy másik példa a Radiátor gyárból és a már említett Kendőgyárból. A két vállalat munkásai, tervezői és technológusai teljesen újjá­varázsolták a vállalatokat, valóságos technikai forradal­mat hajtottak végre és a mi­nimumra csökkentették a kézi munkát. Azért volt ne­héz a feladat, mert a szovjet iparban, de egy sor külföldi országban sincsenek hasonló cikkeket készítő vállalatok. A Radiátorgyár gépeinek és berendezéseinek 80 száza­lékát a gyáriak maguk ké­szítették. A Kendőgyárban pedig ma már nincs egyetlen olyan részleg sem, ahol ne volna gépesítve a munka. A kommunisták még a leg­korszerűbben felszerelt oren­burgi 'gázbontóban is találtak módot a termelékenység nö­velésére. Ennek eredménye­ként évente 6 milliárd m3-el több gázt adnak a fogyasz­tóknak, vagyis annyit, amennyit egy újabb beren­dezés felépítésével nyerhet­nének. A tizedik ötéves tervnek egyébként környékünkön a legnagyobb kiemelt beruhá­zása a gázfeldolgozó harma­dik részlegének megépítése. Az 1980-ig szóló népgazda­ságfejlesztési fő irányok szükségesnek mondták az orenburgi földgázhely kiak­názására és feldolgozására létesülő új nagy ipari komp­lexum további kiépítését és a KGST-országok közremű­ködésével létesülő földgázve­zeték elkészítését. Ezt a Szovjetunió és a KGST-országok állandóan növekvő ipari termelése ala­pozta meg. A fejlődés ugyan­akkor megköveteli a fűtő­anyag-kitermelés fokozását is. Célszerű tehát az a dön­tés. hogy a fűtő- és nyers­anyag ágazatot az érintett or­szágok közös erővel fejlesz­tik. Tavaly a gázvezetékből már megépült 280 kilométer és ennek 260 km-es keleti szakaszán megkezdődtek az üzemi próbák. Idén a veze­ték több mint 1100 km-es szakaszát kell megépíteni és megkezdjük a kompresszor- állomások szerelését is. B nemzetközi földgázve­zeték 1978 első negye­dében kezd működni. Az orenburgi gáz eljut az európai KGST-országok gyá­raiba. tudományos és oktatá­si intézményeibe, iskoláiba és lakóházaiba és jelentősen emeli ezeknek az országok­nak az energetikai potenciál­ját, elősegíti a szocialista vi­lággazdasági rendszer szilár­dítását.­Szkíta uralkodó sírja a kardánban Befejeződtek az ásatások az Arzsan kurgánnál, a dél­szibériai Tuva Autonóm Köz­társaságban. Szakértők véle­ménye szerint az egykori szkíta uralkodó itt talált sír­dombjának elkészítése lega- láb 5 ezer ember munkáját igényelte — mintegy három­ezer évvel ezelőtt. A sírdombra szórt kövek alatt az uralkodó és felesége, valamint közeli hozzátartozó­ik sírjaira és feláldozott álla­tok — főleg lovak — marad­ványaira bukkantak az ar­cheológusok. A leletek között régi idők­ből fennmaradt tűzszerszá- mok, ezüst és féldrágakő ék­szerek, finoman kiképzett nyelű öntött bronz tőrök és gyapjúszövet maradványok kerültek elő. A feltárt anyag tanulmá­nyozásával az úgynevezett szibériai szkítákról remélnek értékes új adatokat a kuta­tók. Leonyid Vidovszkij, 37 éves lakatos Cserkasszi vá­rosában, és felesége Marija, aki ukrán nyelvet tanít egy középiskolában, nem tudott válaszolni négy kérdésre, amelyek közvetlen kapcso­latban voltak háztartási költ­ségvetésükkel. 1. Nemrégiben új laikusba költöztek: két szoba, kony­ha, összkomfort; a lakótér 47 négyzetméter. Mennyibe került az építkezés? 2. Vidovszkijék nagyobbik lánya, Szvetlána ötödik osz­tályban tanul. Mennyibe ke­rül a gyermek taníttatása az iskolában egy év folyamán? 3. Leonyid már néhány éve cukorbajos. Betegsége ugyan nem súlyos, de az, hogy nem túlzottan terheli az életét, annak köszönhető, hogy Leo­nyid minden évben egy hó­napos kórmegelőző kezelé­sen vesz részt a kórházban. Mennyibe kerül ez? 4. Vidovszkijék hároméves fia, Szlava óvodába jár. Amíg szülei dolgoznak, Szlava sé­tál és játszik a nevelők fel­ügyelete alatt, naponta négy­szer megetetik, ebéd után pe­dig lefektetik aludni. Meny­nyibe kerül a gyermek óvo­dai ellátása? A Vidovszkij házaspár az első három kérdésre azt vá­laszolta : „Nekünk mindez in­gyenes volt, hogy az állam­nak mennyibe került, nem tudjuk. Az óvodával egysze­rűbb a helyzet: havonta 12 rubel 50 kopek, egy évben 150 rubelt fizetünk. Ugyanezt a négy kérdést megismételtem a városi ta­nácsban. A közoktatási, az egészségvédelmi és a lakás- építési osztályon elvégezték a megfelelő számításokat, és a következő pontos számokat közölték: 1. Az állami lakások min­den négyzetméterének építé­se 160 rubelbe kerül. Tehát A Szovjetunióban folynak a felvételek a szakközépis­kolákba, amelyek ma a dol­gozók létszámnövekedésé­nek négyötödét biztosítják. A tizedik ötéves tervben a szakközépiskoláknak 11 millió szakképzett munkást kell kibocsátaniuk — más­fél millióval többet, mint a megelőző tervidőszakban. Ez az új típusú oktatási forma csupán néhány évvel ezelőtt jelent meg, és a szakma mellett középfokú érettségi bizonyítványt is ad a vég­zősöknek. 1980-ban ilyen in­tézetekben koncentrálódik majd a tanulók 81 százalé­ka, míg ma ez az arány mindössze 40 százalék. A néhány éves tapasztalat azonban már most kimutat­ta az új oktatási intézmé­nyek előnyeit. Minden má­sodik végzősük két-három év múlva elsajátít egy ro­kon szakmát, brigádvezető vagy mester, újító vagy ész- szerűsítő lesz. Az tizemek­Vidovszkijék lakására 7500 rubelt költöttek. 2. Egy iskolái tanuló évi tanítása —■ 450 rubel. 3. Egyhónapos tartózkodás a kórházban — 180 rubel. (Ebbe csak az orvosi sze­mélyzet fizetését, a gyógy­szerek és a beteg étkezésé­nek költségét számolták. Ha hozzászámolják a berende­zések, a világítás, a fűtés, stb. költségeit, valamint ma­gának a kórház épületének építését, ez az összeg mini­mum háromszorosára nő. Ezen kívül a cukorbetegek gyógyszerét nem ők magúk, hanem a városi egészségvé­delmi osztály fizeti.) 4. És végül, egy gyermek óvodai ellátásának évi költ­sége — 510 rubel. Mindent beleszámítva 8640 rubelt kapunk. Kivonunk be- lőlé 150 rubelt, amit Vidovsz­kijék kifizettek, így az, ami a családnak ingyenes volt, valójában 8490 rubelbe kerül. Sok ez. vagy kevés? ösz- szehasonlítjuk a házaspár évi reáljövedelmével, ami 3840 rubel. Most már tudjuk ér­tékelni az állami hozzájáru­lás reális súlyát a Vidovszkij család költségvetésében. A lakás természetesen nem lett az ő tulajdonuk, az ál­ben felfigyeltek arra is. hogy a főiskolák, egyetemek és technikumok esti és levele­ző tagozatára gyakrabban jelentkeznek a szakközépis­kolában, mint a középisko­lában végzettek. A szakközépiskola egyér­telműen előnyben van a szo­kásos középiskolákkal szem­ben is: a gyakorlati embe­rek tudják hogy két mun­kás közül, akik körülbelül azonos képességekkel és szakmai felkészültséggel ren­delkeznek, a termelésben az fejlődik gyorsabban, akinek szélesebb a látóköre. Valószínű, hogy a Szov­jetunióba tíz-tizenöt év múl­va a munkásosztály teljes utánpótlását a szakközépis­kolákban végzettek adják. De ennek a célnak az eléré­séhez a tanulókban egy pszi­chológiai akadályt kell le­küzdeni. Függetlenül attól, hogy a Szovjetunióban eev fiatal szakképzett munkás nem keres kevesebbet egy kezdő mérnöknél, sokan mégis feltétlenül felsőfokú végzettséget akarnak szerez­ni —' annál is inkább, mert ez ingyenes és mindenki lamé maradt. Amikor Vi- dovtszkijék beköltöztek az új házba, szerződést kötöttek az állami lakáshivatallal. A szerződés feltételei szerint a hivatal saját költségén tart­ja rendben és tatarozza a házat, a lakók pedig havonta 16 rubelt fizetnék (ebbe a lakbér, a fűtés, a világítás, gáz, telefonszámla tartozik.) Könnyű kiszámítani, hogy több évtized alatt sem kom­penzálja a lakbér az állam ráfordítását a ház építésére. Természetesen Vidovszki­jék nem minden évben kap­nak új lakást. A 7500 rubel az állam, úgymond egyszeri hozzájárulása a család költ­ségvetéséhez. De a többi mind — az iskola, óvoda, kórház — évenkénti költség. Szvetlána még majdnem 6 évig tanul, Szlava 4 évig jár még óvodába, utána tíz év iskola, apjuk pedig változat­lanul részt vesz a kórmeg­előző kezelésen. Tehát az ál­lam, magára vállalva az ok­tatás é$ az egészségvédelem költségeit, évente 990 rubel­lel fog hozzájárulni a Vi- davszkij család költségveté­séhez, ami évi jövedelmük­nek több mint 25 százalékát teszi ki. Lev Voszkreszenszkij számára elérhető. Sokan pe­dig nem akarnak éveket ta­nulással tölteni, inkább rög­tön az üzemekbe mennek, ahol hathónapi betanítás után önállóan dolgozhatnak. Ezért van az, hogy új felvé­telt hirdetve az iskolák ve­zetősége egyáltalán nincs meggyőződve, hogy minden helyük be lesz töltve. Az utóbbi időben a helyzet kezd megváltozni. Bizonyos mértékben ez a tanmenet korszerűsítésével és az is- iskolák műszaki felszerelé­sének javításával magyaráz­ható. Moszkvában. Lenin- grádban és más nagyváro­sokban egyes szakközépis­kolákba már túljelentkezés van. Szociológusok azt állítják, hogy a szakközépiskolákba jelentkezők száma állandóan növekedni fog. És nemcsak a középiskolai hálózat szé­lesítése következtében. Ész­revehetően megnőtt a mun­kás foglalkozások tekintélye, mivel ma már komoly tech­nikai tudást igényelnek és lehetővé teszik az ember al­kotó önmegvalósítását. Anatolij Arhipenkó A Néplap számára szerkesztette az APN szovjet hír ügynökség fl szovjet munkások új nemzedéke ____ _____ _________________________ T allinn készül az olimpiai regattára

Next

/
Oldalképek
Tartalom