Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-19 / 196. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. augusztus 19. Mr Csak a megnyitóülés nyilvános Négyszáz paragrafus a tengerről A tPIMPrínni konferencia elnöke, Sri lüliyCIJUyi Lanka küldöttségének ve­zetője, H. S. Ameraszinghe közölte: csak a megnyitóülés nyilvánoá. Aztán bezárják az ajtókat, és a vitákról csak a sajtókonferen­ciákon értesül a világ. Vita pedig lesz bőven, nemcsak szelíd, jogi. szövegezési, hanem lé­nyegbevágó, sorsdöntő kérdésben is. Ezt a Sri Lanka-i diplomata nagyon jól tudja; ő az egyike annak a néhány nemzetközi jogi szak­értőnek, aki 1958 óta, azaz amióta az ENSZ összehívja a tengerjogi konferenciákat, min­den ülésszakon részt vesz. Ez most az ötödik ülésszak és a New Yorkban ülésezők eleve eldöntötték: a forduló, az ülések jelenlegi szakasza szeptember 18-ig tart. Esztendők óta készül a nemzetközi tenger­jogi konvenció. A sok szabályt összefoglaló okmánynak kellene szabályoznia: kinek mi­lyen és mennyi joga van a tengereken. Több mint 150 állam és igen sok felszabadító, il­letve függetlenségi mozgalom küldötte él de­legátusait a konferenciára, mert hiszen az emberi jövendő legnagyobb kérdései közé tar­tozik a tengerjog. Valaha rég, 1625-ben Hugo Grotius szögezte le azt az alapelvet — amely nagyon sokáig a nemzetközi jog szilárd tétele volt —, hogy egy-egy állam felségvizeinek határa addig terjed, amíg „a kilőtt ágyúgolyó elér”. (Ez akkor 3 tengeri mérföld volt.) A technika fejlődése persze elavulttá tette ezt a tételt — ám a felségvízhatárt nemzetközi megállapodásban kell kijelölni. Vannak már tisztázott, világos döntések a tengerjogban. Az egyik konferencián — Ca- racasban — például a szovjet és az amerkai küldöttség, majd a résztvevők többsége állást foglalt amellett, hogy a nemzetközi hajózás útjában fekvő minden tengerszoroson feltét­lenül szabad a kereskedelmi és katonai ha­józás. Világos döntés született a múlt évek­ben abban a kérdésben is. hogy ma már nem a Grotius-féle „felségvízfogalom” van érvény­ben, az élet megkövetelte, hogy külön foglal­kozzanak a part menti országok felségvizeinek kérdése mellett más országok jogainak meg­fogalmazásával is. Elsősorban halászatról és halászati jogról szoktak beszélni, holott ma már a tengerjog ennél több. Hiszen a szak­emberek azt állítják, hogy a tengerfenéken — és a tengervízben — a következő évszá­zadban folytatandó ásványkutatás és -fúrás körülbelül annyi értéket hoz majd felszínre, mint az utóbbi ötven év szárazföldi bányá­szata. Ezt bizonyítja az is, hogy éppen a tenger­jogi konferencia kezdetén került sor súlyos összeütközéssel fenyegető „flottatüntetésre” a Földközi-tenger keleti medencéjében. A törö­kök azt állítják, hogy a görög szigetvilág kö­rül hullámzó Égei-tengeren (ahol egyes görög szigetek csak néhány kilométerre vannak a török szárazföldtől) joguk van mindenütt olaj­kutatásra és -fúrásra. Éppen ezért útnak in­dították a Sismik—1 török olajkutató-hajót. Athén azonnal tiltakozott és nyomatékül cir­káló útra küldte a Nautilus görög hadihajót. Az Égei-tenger alatt — az úgynevezett kon­tinentális talapzat mélyén és a szigetek köz­vetlen közelében — állítólag sok millió tonna legjobb minőségű olaj van. S most vajon kié a kitermelés joga? Hiszen itt aligha érvényesíthető az a nagy­jában már elfogadott alapelv. hogy 12 tengeri mérföldön belül a part menti ország felség­jogai teljességét gyakorolhatja, a tizenhar­madiktól a kétszázadikig. viszont a part menti ország bizonyos előjogokat élvez — mert a görög—török felségvizek határát ezen az alapon egyszerűen nem lehet megállapí­tani . .. (Egy tengeri mérföld 1852 méter; vannak olyan helyek az Égei-tengeren, ahol a két ország közt csak néhány kilométer a távolság.) New Yorkban ott van a tárgyalóasztalokon a konvenció 397 cikkelyből álló tervezete. Mintegy nyolcvan százaléka a cikkelyeknek már elfogadott, de éppen a hiányzó 20 szá­zalék a problematikus. Az egyik legvitato- tabb: a 200 mérföldön inneni ásványkincsek kiaknázásának kérdése, amelyet a tőkésor­szágok „nemzetközi tengerbányászati hatóság” létesítésével akarnak megoldani. A szocialista és fejlődő országok szembeszegülnek ezzel a tervvel, mert a nagy monopóliumok kezébe adná a jövő évszázad számára oly fontos, fantasztikus mennyiségű olaj, réz, nikkel, ko­balt, mangán és egy sor más ásvány kiter­melési jogát. A szocialista és a fejlődő orszá­gok azt akarják: ne legyen semmiféle „nem­zetközi cég”, a szuverén országok maguk, nemzeti eszközökkel, állami kezelésű válla­latokkal vegyenek részt „az emberiség egye­temes örökségének”, a tenger kincseinek ki­termelésében. Van PHU fföröR szó- amely gyakran hang­fflll “Mi zik el a konferencián. Yphalok- ripis — felségvíz. Ezt emlegetik az izlandiak, amikor az angolokkal vívott tőkehalháború­jukra hivatkoznak, a svájciak, amikor mint „a szárazföldi és földrajzilag hátrányos helyzet­ben levő ország” kérnek bizonyos előnyöket, a líbériaiak. amikor a kereskedelmi hajóik számára kívánnak kedvező elbánást messze vizeken is. Abban a mintegy nyolcvan, még vitás cikkelyben, amelyről most zárt ajtók mögött vitáznak New Yorkban, állítólag ki­vétel nélkül szerepel az yphalokripis szó... G. M. Fegyveresek Belfastban Az internálósi tör­vény ötödik évfor­dulóján az eddigi­eknél is magasabb­ra csapnak a szen­vedély hullámai Észak-frországban. A képen: az ír köztársasági hadse­reg (IRA) „ideigle­nes szárnyának" csuklyás fegyveresei Belfast utcáin. NYOLC HÓNAPJA, HOGY FRANCO HALOTT, DE A FRANCÓIZMUS MÉG KORÁNTSEM HALT MEG. SPANYOLORSZÁG EGYRE ERŐTELJESEBBEN KIÁLTJA: AMNESZTIÁT, SZABADSAGOT! Kommunisták Spanyolországban Július utolsó hetében ha­talmas népi tüntetésekre ke­rült sor Madridban és a na­gyobb vidéki városokban. Ezeknek a hatásával már a kormány fejének, Suareznek is szembe kellett néznie nyi­latkozataiban. Az első alka­lom, hogy a kormányfő be­szédében a „nép felségjogát” emlegette. És azt, hogy szé­les amnesztiát hirdetnek, és hogy egy éven belül általá­nos választásokra kerül sor. Ugyanakkor azonban a való­ság: betiltják a munkásbi­zottságok nemzeti konferen­ciáját, s a rendőrség durván rátámad a tüntetőkre. A kommunista párt törvényen kívül marad, s hajnalonként polgárokat tartóztatnak le, mert politikai, illetve szak- szervezeti tevékenységre vál­lalkoztak. Várjátok meg a demokrá­ciát. Hamarosan megkapjá­tok! — hangzik felülről. Csakhogy a demokráciának nem onnan, hanem alulról kell érkeznie. S a nép nem vár. Kész a változásokra és a változtatásra. Láttam, hogy vállalatoknál, a főváros egyes kerületeiben miként emelke­dik — kőre kő — a néipi el­lenállás igazi fala. És a kom­munisták mindenütt a ce­ment szerepét töltik be eb­ben az erősödő falban. ■ Csupán a fővárosban 150— 170 ezer vasas vett részt az utóbbi sztrájkokban- És olyan multinacionális cégek­től mint a Standard Electric- ITT, a Chrysler, a Pegaso, a la Casa, a Marconi — ahol a párt is nap mint nap új hí­veket szerez, új tagokkal gyarapodik. A munkások nem felejtették, hogy csak a Pegaso vállalattól 1966 és 1972 között több mint száz aktivistát bocsájtottak el, és Madrid vidékén ds több mint 2 ezret. És mint Marcelino Camacho, a legnevesebb kö­zülük. többségük kommunis­ta volt. Jelenleg 1500-ra lehet be­csülni a madridi vas- és fémipari üzemekben dolgozó kommunisták számát. Igen jelentős eredményeket értünk el, mondja az újság­írónak az egyik aktivista. Amikor a gyárunk vezetői a műhelyekből elbocsájtották a sztrájkoló munkásokat az al­kalmazottak is azt kérték, hogy bánjanak velük is úgy, mint ahogy velük tették. Ez teljesen új dolog! A tulajdo­nos meg is hátrált, s végül az igazgatónak kellett távoz­nia. Azóta minden egyes kommunista két-két új tagot szervezett be, és úgy hatá­roztunk, hogy év vésőig újabb hármat nyer meg min­degyikük. Én már hetet „tel­jesítettem” a vállalásból. A Könyv c. vállalatnak 30 ezer munkása van Madrid­ban. Közülük 8 ezren a saj­tóban dolgoznak. Az egyikük lelkesen arról számol be, hogy a párt kiadványait ho­gyan terjesztik széliében, hosszában, minden nyomdá­ban. még a fasiszta újságokat előállító nyomdákban is. A postások körében is nő a párt népszerűsége. Luis 10 éve postás. Jómódú szülők, egyetemi tanulmányok stb. Néhány barátjával követe­lést fogalmaz meg, amelyben azt követelik, hogy náluk is legyen szakszervezet. (A pos­tásoknál csak külön kérésre engedélyezik a szakszervezet létrehozását.) Aztán katoná­nak megy, és a hadseregben kommunistákkal találkozik. Igaz emberekkel, és maga is csatlakozik a párthoz. Mikor hazatér, ő alakítja meg az el­ső pártsejtet, amely kétsze­mélyes: ő és egy levélhordó alkotja. Most hetvenen van­nak, és még az év vége előtt legalább százra emelkedik majd a számuk. A Navarrók és a Suarezek jönnek és mennek, de marad a nép és marad a kommu­nista párt is y.. Este Luis Lobato kiszabadul Caraban- chel-ből, újságolja felesé­ge... Már aláírták elbocsá­tó levelét. Félnek... De mit törődik ezzel Luis, aki 24 évet töltött börtönben életé­ből és vele együtt sokan má­sok ... Dolores és Carillo száműzetésben még, de má­sok helyettesítették őket, és a párt él, sőt minden nap egy­re inkább erősödik, a mun­kásosztály és a haladó erők harcainak közepette újra meg újra születik, akárcsak a fhönix madár. Elsőrendű fel­adat most szélesíteni a párt­tagok körét — vallják — hogy igazi tömegpárttá vál­jék a kommunisták pártja. Összejöveteleket szerveznek üzemekben, különböző kerü­letekben, hogy minél több emberhez jusson el a szavuk. Munkások, egyszerű polgá­rok, lakók százai jönnek el akár templomban, akár egy kölcsönkért helyiségben, vagy épp a szabad ég alatt tartják összejövetelüket. Minden egyes alkalommal, ha lehet­séges. a sejtek és a szekciók vezetőit is bemutatják, ami­nek az eredménye, hogy tíz— húsz—harminc hallgató is ott marad az összejövetel végén, és kijelenti: veletek tartok. Törvényes egzisztencia nélkül, helyiség, sajtó nél­kül, a párt ott él, a nép ere­jében és ma már az elsőszá­mú politikai párt illegalitása ellenére is Hispániában. (Részletek a L’Humanité Dimanche riportjából — VM) Ismét megmozdult a föld Kínában hogy a hétfő éjszakai föld­Hetven család és egy hegy Hétfőn éjszaka súlyos föld­rengés volt a kínai száraz­föld központi részén, vala­mint a Fülöp-szigetek legdé­libb tagja, a Mindamao-sziget körzetében. Japán és amerikai szeiz­mológiai intézetek jelentése alapján megállapítható, hogy hétfőn éjszaka a kínai Kan- szu és Szecsuan tartomány határán mintegy 10 másod­percig tartó, a Richterskala szerint 7,3 erősségű földmoz­gás volt, amelynek epicentru­ma a Pekingiéi 900—1000 ki­lométerre délnyugatra lévő Csengtu város körzetében lehetett. A földrengés sújtot­ta körzet, Szecsan tartomány, Kína legsűrűbben lakott vi­dékei közé tartozik, lakossá­ga több mint 72 millió. A térségben legutóbb 1933-ban volt földrengés. Egyes elő­rejelzések szerint várható,­rengést kisebb utórezgések követik majd. Az ember és anyagi áldozatokról a kínai hivatalos hírügynökség egye­lőre nem közölt adatokat. A Kína középső részén le­zajlott földrengés után két órával megmozdult a föld a Fülöp-szigetek déli részén, Manilától mintegy 850—900 kilométerre is. A szökőárral kísért 7,8 erősségű földren­gés a legsúlyosabb károkat a 7 millió lakosú Mindanao- szigeten okozta, epicentrumát a szigetet övező Celebesz- '.tenger térségében mérték be. A földrengések és szökőár­következtében a sziget több városában, főként Balalbagan- ban és Cotabatoban számos ember életét vesztette, illet­ve eltűnt. Becslések szerint a halálos áldozatok száma eddig meghaladja a 250-et. Caprese Michelangelo — Buonarroti szülővárosa, kel­lemes mezőgazdasági köz- p>ont, amely egy kietlen domb fedezékébe húzódva urálja a singemai völgy szé­les panorámáját — a mező- gazdaságban és a hegy hasz­nosításában látja fő gazdasá­gi erőforrását. A gesztenye­gyűjtés hosszú ideig jelentős jövedelmet biztosított a la­kosságnak. „Ma egyre tragikusabb a helyzetünk az elvándorlás és a hegy elszegényedése miatt — mondta az egyik helyi la­kos. — A gombaszedést ki­véve — néhány embernek többször tíz kilót sikerül összegyűjteni egy nap, ha a szezonban kedvez az időjá­rás, és ez nem jelentéktelen keresetet biztosít — a többi gyűjtőmunka halálán van. A gesztenyésekben elburján- zik az aljnövényzet és ez nemcsak a gesztenyeszedést nehezíti, de megnöveli a tűzveszélyt is.” E hegyvidék fejlesztése szükségszerűen azt jelenti, hogy hagyományos terméke­ink előállítását és értékesíté­sét kell fejleszteni. Azaz két fronton kell küzdeni: meggá­tolni az elvándorlást és javí­tani a még, itt lévők szociá­lis és' gazdasági helyzetét. Caprese Michelangelo, ahol a baloldali vezetés 1975. jú­nius 15-én váltotta fel a ke­reszténydemokratákét, hatá­rozott politikával elmozdult ebbe az irányba. Ennek egyik eredménye a mezőgazdasági- erdőhaszmosító szövetkezet — 70 család társult már az alapítás pillanatában — amely az erdei termékek: gesztenye, gomba, szamóca, faszén és fa gyűjtését, illet­ve feldolgozását és értékesí­tését tűzte ki célul. Olyan kezdeményezés ez, amely a máshol már sikeres tapasztalatokból ered, lehe­tővé téve olyan tevékenysé­gek újjászületését, amelyeket már a legtöbben gazdaságilag nem tartottak kifizetődőnek. Egyik eredménye az élőskö­dő sp>efculáciÓ6 közvetítő ke­reskedelem sok állomásának kikapcsolása, ami lehetővé tette, hogy termelőknek tisz­tességesebb keresetet bizto­sítsanak. A következmények azonnal jelentkeztek. Mugelloban például, ami­kor két évvel ezelőtt kísérle­ti jelleggel létrehozták az el­ső ilyen típusú szövetkezetei, a gesztenye kilónkénti fel- vásárlási ára 240/250 líráról mintegy 100 lírával megemel­kedett. Aligha szorul magya­rázatra, hogy milyen erőt ad az új szerződéses rendszer egy olyan szektorban, ahol az árakat napxmta állapították meg a termelők rovására, akik nem tehettek mást, mint elfogadták a helyzetet, ha nem akarták, hogy ter­mékeik tönkremenjenek. A szövetkezet megjelenése az évszázados zsarolás végét je­lentette. Hála a modem gé­peknek, amelyek lehetővé te­szik a gesztenye szárítását, tartósítását, azt is, hogy a termelők árujukat különböző időpontokban vigyék piacra. A caprese michelangeloi új mezőgazdasági — erdőhasz­nosítási szövetkezet együtt­működik a már korábban megalapított állattenyésztési szövetkezettel. Mindez a szö­vetkezeti mozgalom előretö­rését jelzi. Olyan kezdemé­nyezések ezek, melyek a he­gyi település és környéke fejlesztési tervéhez igazodva irányt mutathatnak a mező- gazdaság új alapokra helye­zéséhez. Fordítás a Giorniból B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom