Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-19 / 196. szám
1976. augusztus 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az álarcos, gumikesztyüs férfi nem valamelyik pelgári védelmi gyakorlat résztvevője. Sipos József, az abádszalóki Lenin Tsz dolgozója, a szövetkezet lucernásában az Arankával fertőzött foltokat permetezi le Aretittel ELŐNYÖSEBB FELVáSflRLŰSI ÁRAK A burgonyára, téli almára és vöröshagymára Az Országos Anyag- és Árhivatal a termelők ösztönzésére a tavalyinál magasabb burgonya, télialma és vöröshagyma felvásárlási árakat állapított meg. Három olyan termékről van szó, amelynek jelenléte vagy hiánya a piacokon jelentősen befolyásolja a lakosság ellátását. Az étkezési burgonya I. fajta csoportjában — ebbe tartoznak a legkeresettebb fajták — az I. osztályú árujának, amelyet tavaly mázsánként 230 forintért vettek át a termelőktől, idén 300 forintos a meghatározott alapára, de ennél is többet adnak érte; mázsánként 360 forintot, miután alkalmazták a felvásárló kereskedelem számára engedélyezett rendkívüli, további 20 százalékos áremelési lehetőséget, a II. fajtacsoport I. osztályú árujáért a tavalyi 200 forint helyett 320 forintot, a III. csoport burgonyájáért pedig 170 helyett 280 forintot fizetnek úgy, hogy mindkét fajtacsoportnál szintén alkalmazták a 20 százalékos áreltérést. A megnövelt anyagi ösztönzésnél nyilvánvalóan figyelembe vették az idei, az aszály miatt keletkezett rendkívüli helyzetet. Valamint azt. hogy a burgonyatermesztésben időközben fajtaváltás történt. Ezek a felvásárlási árak 1976. augusztus 9-én életbe léptek. A téli piros alma (jonatán, golden és red delicius, starking, staymared) 1976 77. gazdasági évi szerződéses felvásárlási ára a következőképpen alakult; a különleges minőségű alma kilójáért 6,20 forintot, az I. osztályú minőségűért pedig 4,20 forintot fizetnek. Mindkét ár kilónként 60 fillérrel növekedett az 1975/76. évihez képest. A hatóságilag megállapított árakon felül a szocialista országokba irányuló őszi export fokozása érdekében szeptember 30-ig idényfelárat is fizethetnek. A felvásárlási árak 1976. augusztus 16-tól érvényesek. Szabályozzák a vöröshagyma felvásárlási árát. amely augusztus 2-től érvényesí- tendők. A dughagymából termesztett I. osztályú áru mázsájáért tavaly 240 forintot, idén 380 forintot fizetnek. Hasonló módon megnövelték a II. osztályú áru felvásárlási árát, valamint a magról termesztett hagyma felvásárlási árát is, amely például az I. osztályú minőségi fokozatban 220 helvett 320 forintért értékesíthető. Az Országos Anyag- és Árhivatal egyúttal meghatározta a burgonya hatósági maximált fogyasztói árát is, amely valamennyi állami és szövetkezeti termelő és értékesítő szervezetre (ide értve ezek társulásait is), valamint a magánkereskedőkre is vonatkozik. (Nem érvényes a rendelkezés a mezőgazdasági és szakszövetkezetek tagjaira, valamint az egyéni termelőkre.) Az új ár szeptember 1. és december 31. között fajtacsoportonként (I—II—III.) í. osztályú árunál kilogrammonként 4,80. 4,40 és 4,00 forint, január 1. és június 30. között 5—4,60. illetve 4,20 forint. A felvásárlási árak növelését természetesen részben az aszály nyomán kialakult helyzet indokolta, de ezen túlmenően közrejátszott az önkéntesen végrehajtott fel- vásárlási áremelésben a termelők védelme, a partnerek érdekeinek figyelembe vétele is. ÜZEMANYAG-GAZDÁLKODÁS Tervszerütlenség, üresjárat A gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának műszaki ellenőrzését, számviteli nyilvántartását, a túlfogyasztás okait vizsgálta a jászberényi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság a Jászsági Építőipari Szövetkezetben, a Jászsági Állami Gazdaságban, a jászberényi Kossuth, a jászfényszarui Béke és a jászladányi Egyetértés Tsz- ben. Vizsgálatukkal a népi ellenőrök arra a kérdésre is választ kerestek, hogy az üzemeltetők, hogyan ösztönzik a gépjárművezetőket az üzemanyagtakarék osságra. Figyelmeztetés csak szóban Általános megállapítás, hogy az üzemeltetők nem ellenőrzik rendszeresen a gépjárművek üzemanyag-fogyasztását illetve túlfogyasztását. Pontatlan a mezőgazdasági vontatók, traktorok teljesítménymérése, több helyen szabálytalanul vezetik a teher- és személygépjárművek üzemanyag-fogyasztásáról szóló bizonylatokat. A mezőgazdasági üzemekben feltűnően sok a túlfogyasztó tehergépkocsik száma. Ennek megszüntetésére csak szóban hangzik el figyelmeztetés, felhívás, így a várt eredmény rendszerint késik vagy elmarad. Nincs egyértelműen megállapítva a traktorok, a munkagépek üzemanyagnormája sem. A Jászsági Építőipari Szövetkezet kivételével a vezetőség a vizsgált gazdasáNEB-vizsgálat a jászberényi járásban gok egyikében sem foglalkozik rendszeresen az üzemanyaggazdálkodással, a fel- használás ellenőrzésével. Egymástól, eltérő módon határozták meg az üzemanyag-gazdálkodás rendjét is. Több helyen az üzemi kútról töltik fel a munkagépeket, a teher- és gépjárművezetők üzemanyagjegyet kapnak. A jászfényszarui Béke Tsz-ben például a gépjárművezetők minden igazolás nélkül maguk írják rá a menetlevélre a felvételezett üzemanyagot. Más szövetkezetekben is hiányosan, vagy egyáltalán nincs feltüntetve a vételezés, akár saját, akár az ÁFOR-kútnál tankolnak. Gazdaságtalan az üzemanyag-felhasználás a sok üresjárat miatt is. A vizsgált 'szövetkezetek nem tesznek eleget a fuvarbiztosítást szolgáló bejelentési kötelezettségüknek, de más intézkedéssel sem igyekeznek csökkenteni az üres fuvarok számát. Két jó példa Egyetlen gazdaság, a jászfényszarui Béke Tsz vezetett be olyan ösztönzőt, amely a szállított súlyt premizálja. Jó a jászladányi „Egyetértés” kezdeményezése, ahol a gépjárművezetők a tisztán megtakarított üzemanyag értékének 50 százalékát kapják prémiumként. fl HEB javaslata A NEB a vizsgálatok során feltárt hiányosságok megszüntetésére a következőket javasolja: az üzemeltetők a KPM és a MÉM rendelkezéseinek megfelelően készítsék el a gépjárművek üzemanyag-felhasználásának normáját. Egyértelművé, mindenkor ellenőrizhetővé kell tenni a közúti gépjárművek, erő- és munkagépek teljesítményének, üzemanyag-felvételezésének és elszámolásának rendjét. A túlfogyasztás megelőzésére idejében el kell végezni az előírások szerinti méréseket. Indokolt a fogyasztás, a gépjárművek diagnosztikai méréséhez szükséges műszerek beszerzése. Olyan premizálási rendszert kell bevezetni, amely a gépjárművezetőket az anyag-megtalka^ítás! ban is érdekeltté teszi. A szállítójárművek fokozottabb kihasználása érdekében a NEB külön felhívja a figyelmet a KPM-rendelet végrehajtásának biztosítására, ami a tehergépkocsik üresfutásának csökkentésével kapcsolatban — esetenként —- bejelentési kötelezettséget ír elő. ANyizsgálat tapasztalatainak széles körű ismertetése érdekében a NEB az arról készült összefoglaló jelentést elküldi azoknak a termelő- szövetkezeteknek is. ahol e témában eddig nem tartott vizsgálatot. — Illés — FŰ TANTÁRGY A VITA Elég ég SOkan ??“*“** vitatkozni, de igazán hatásosan vitázni kevesen tudnak. Miért ? Azért, mert nem elég az, hogy az embernek igaza van, érteni is kell a módját, hogy arról másokat meggyőzhessen. Így van ez mindenben, a politikában meg különösen, hiszen a vita célja a cselekvő egyetértés kibontakoztatása egyes emberek vagy kisebb-nagyobb csoportok esetében is. Az agitáció szakma — hangoztatta nem egyszer Lenin is — mesterfogásai elsajátíthatók. A tömegpolitikai munka, az agitáció egyik „tantárgyaként”, egyik formájaként a vitatkozás művészete is közkinccsé tehető. Ennek felismeréséből kísérletképpen születtek 1972- ben a pártalapszervezetek- ben az első politikai vitakörök, amelyeket azzal a céllal szerveztek, hogy újszerű fórumot teremtsenek a tájékoztatásra, a politikai eszmecserére, a kommunisták vitakészségének fejlesztésére. Életrevalóságát, népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ma már a megyében az alapszervezetek 86,8 százalékában, szám szerint 883 politikai vitakör működik rendszeresen, mintegy 15 ezer törzstag részvételével. Rajtuk kívül esetenként másdk is elmennek a foglalkozásokra, közöttük szép számmal pártonkívüli- ek. Így egy-egy téma megvitatásában tizenhét-tizennyolc ezren vesznek részt. Ebből a munkások száma átlagosan elérte a 6200-aí, a parasztoké a 2800-at, az értelmiségieké megközelítette a 2000-et összehasonlításképp említésre méltó, hogy 1974 májusában az alapszervezetek 73 százalékában volt politikai vitakör, a mainál 4 ezerrel kisebb létszámmal. A fentiekből levonható az a következtetés, hogy a politikai vitakörök kiépítése gyorsan, dinamikusan ment végibe: ez egyfelől a járási és a városi pártbizottságok jó politikai irányító, szervező és ellenőrző munkáját dicséri, másrészt azt mutatja, hogy az alapszervezetek a megyei párt-végrehajtőbizott- ság állásfoglalását egységes értelmezésben valósították meg. Jelentős politikai eredmény, hogy az elmúlt négy év alatt a vitakörök az agitáció, a tömegpolitikai munka hatékony formájává vál- tak — állapította meg a témát tárgyalva legutóbbi ülésén a megyei párt-végrehajtóbizottság. Természetesen a vitakörök megszervezése csak lehetőséget teremt a tartalmas, színvonalas politikai munkára. Az elmúlt kísérleti időszakban a politikai vitakörök e téren is szépen, kiegyensúlyozottan fejlődtek, bár nem mindegyik volt mentes a „szemináriumszerű” vonásoktól, azaz — helytelenül átvették a pártoktatás egyébként már bevált módszereit. Az ilyen foglalkozások nem töltötték be a rendeltetésüket, hiszen nem vitatkozni tanítottak, nem annak megértését szolgálták, amiben egy-egy résztvevőnek tennivalója volt. Igaz, hogy az ilyesmi ma már csak szórványosan fordul elő, de akikor is tanulságos lehet a többi vitakörvezető számára, hiszen megelőzhetik a helytelen módszerek visszaszivárgását. D vitakörök tarta!mi —--------------- munkáj ának homlokterében általában a legfontosabb, legaktuálisabb politikai kérdések álltak. (Teljes részletességgel nem indokolt felsorolnunk az egyes témákat, hiszen lapunk folyamatosan közreadta a politikai vitakörök tapasztalatait.) A jövőre gondolva azonban megjegyezzük, indokolt, hogy a gazdaságpolitika mellett az ideológiai. társadalompolitikai témák az eddiginél nagyobb teret kapjanak. politikai fontosságuknak megfelelő arányt képviseljenek. Az eredményekben kiemelkedő szerepe volt a vitakörök vezetőinek. Vajon kik vállaltak ilyen megbízatást és milyen politikai felkészültséggel? Munkahelyi beosztása szerint 44,2 százalékuk politikai, illetve eiső számú vezető; középvezető például 40,1; szocialista brigádvezető, fizikai munkás 4,8 százalék. Ez az összetétel eléggé kedvező, sőt örvendetes, hogy vezető beosztású kommunistákat bíztak meg ilyen jelentős pártmunkával. Mindemellett szóvá tehető, ‘ hogy az utóbbi években a marxista—leninista esti egyetem általános tagozatán, szakosító tanfolyamain végzett munkások számához képest az indokolhatónál alacsonyabb arányt képviselnek a vitakörvezetők között a fizikai dolgozók. Erre a jelenségre érdemes felfigyelniük a pártalapszervezeteknek. Az volna a helyes, ha a megfelelő állami iskolai és párt- iskolái végzettségű, tehetséges. erre a pártmunkára alkalmas. főként a politikai vitakörben is részt vevő munkások közül fokozatosan és tudatosan a jelenleginél többet bíznának meg vitakörvezetői feladattal. Ami a vitakörvezetők politikai képzettségét illeti, alapjában, vébe megfelelő a helyzet, hiszen 59 százalékuk felső-, illetve középfokú párt- iskolái végzettséggel rendelkezik. De: 38 százalék még csak marxista középiskolát, illetve öthónapos pártiskolai tanfolyamot tudhat maga mögött, nincs politikai képzettsége a vitakörvezetők 3 százalékának. Ez összesen 41 százalék, tehát nagyon is magas! Az alapszervezeteknek a pártoktatás tervezésében, a kádermunkában ezt a tényt nem lehet figyelmen kívül hagy.niok, hiszen a vitakörökben folyó munka további, a minőséget előtérbe helyező fejlesztésének ez egyik jelentős akadálya lehet és lesz, mert a továbblépés kulcskérdése a vitakörök vezetőinek politikai képzettsége és felkészítése. Hogyan dolgozzunk a jövőben? A cikk menetében néhány kérdésben már utaltunk a tennivalókra, ezért összefoglalásképp még a következőkre szeretnénk ráirányítani a pártszervezetek figyelmét. Elsősorban arra, hogy a vitakörök tevékenységét a jövőt illetően a minőség követelményei szerint kell vizsgálni, mert a kísérleti periódus lezárult. Döntő feladat a vitakörökön belüli aktivitás fejlesztése, mert a résztvevőket így lehet sikeresen felkészíteni arra, hogy másokat eszméink, politikánk, a politikai döntések helyességéről meggyőzzenek, mozgósítsanak. Tanítsuk meg tehát a résztvevőket (17—18 ezren vannak, s még többen is lehetnek!) okosan, meggyőzően, másokat cselekvésre serkentően vitatkozni. Az alapszervezeteknek nagyobb önállóságot kellene adni a vitaköri foglalkozások tematikájának összeállításában, hogy az erősen kötődjék a helyi agitációs feladatokhoz. (Nélkülözhetetlenek ehhez a jó színvonalú helyi segédanyagok is.) Ez nem zárja ki a központilag kapott témák megvitatását, csak éppen nagyobb mozgásteret biztosít az egyes pártszervezetek számára, és közvetve erősíti a pártmunka mozgalmi jellegét is. VátIÜl" a Politikai vitakö———- körűik hatékonyságát ne csak önmagában vizsgálják a jövőben, hanem a tömegpolitikai munka más formáival kölcsönhatásában. Reális kép így nyerhető róluk, az új feladatok pedig így tüzhetők ki helyesen. A meggyőzés eszközeinek ösz- szehangolásától, tervszerű felhasználásától az agitációs munka hatéákonyságának növekedését, hatókörének bővülését joggal, megalapozott reményekkel várhatjuk. Fábián Péter Jól halad a BVM szolnoki gyárában a SPAN-deck üzemcsarnok építése. Az amerikai technológia alapján készülő gyárrészben még az idén megkezdődik a próbaüzem- MG -
