Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-03 / 182. szám
1976. augusztus 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP O Űj eljárással így készül a Néplap Több hónapi szerkesztőségi és nyomdai előkészület után, néhány kísérleti számot követően vasárnap megjelent az új technológiával előállított Szolnok megyei Néplap. A hagyományos magasnyomást felváltotta az ofszet. Az NDK gyártmányú Saphir 96 rotációs gépről jól olvasható újság kerül le, a képvisszaadása is kiváló. Mindehhez járul még a kísérőszín, azaz a fekete mellett egy plusz szín — lila, kék, vagy narancssárga — amely szebbé, esztétikusabbá teszi a Néplapot. Reméljük az „új ruhába” öltöztetett lap megnyeri olvasóink tetszését. Képriportunkban az ofszet újság készítésének munkafolyamatát mutatjuk be, s azokat, akik legjobb tudásuk szerint igyekeznek, minél szebb, tetszetősebb lapot előállítani. Oiomsorok ezreit formálta oiűaiakka mészáros Sándor nyomdai metőr. A lap tervezője, Hájos László pedig azt ellenőrzi, hogy elképzelése, a megadott tükör szerint készült-e-el az oldal Készül a barit levonat. Schmitz Jenő, Majorosi Géza és Lengyel József arra ügyelnek, hogy tiszta, minden részletében azonos árnyalatú levonat kerüljön a montírozókhoz, illetve a fotólaborba S itt már a kész barit, amelyről néhány perc múlva Hegedűs Magdolna felvételt készít. Az előtérben pedig egy másik oldalról készített filmet ellenőriz Lentuloy Györgyné, s elégedett mosollyal nyugtázza: a felvétel jó A család és a szocialista életmód Jelentős lépésekkel haladunk a társadalmi egyenlőség útján.. Ezen az úton szükségszerűen merül fel a kérdés: hogyan éljünk? Hogyan éljünk abban a társadalomban, amelyben egyre kiteljesedőbb valóság a társadalmi megkülönböztetések, hátrányok és privilégiumok megszüntetése. A válaszok ha nem is mindig teljes tudatossággal, de már a szocialista társadalmi változás talaján, azt természetesnek tekintve, általában a jelent meghaladó igénnyel fogalmazódnak. Az útkeresés szándékával bátrak és messzire tekintők, alapjában reálisak és a nehézségekkel is számotvevők. Általános rokonszenvet vált ki az a megfogalmazás: éljünk úgy, hogy cselekedeteink méltóak legyenek szocialista eszményeinkhez. Ennek az igénylésnek tudatában kereshetjük azokat az általános, de közel sem könnyű erkölcsi, magatartás- és szokásbeli problémákat, amelyek megváltoztatása, szocialista tartalmú megoldása szinte minden egyes embertől ítéletei, cselekedetei, szokásai tudatos változtatását igénylik. A rangban és fajsúlyban egyenértékű társadalmi kérdések hosszú sorából most csak egyet emelünk ki: a férfi és a nő családon belüli egyenlőségének problémáját. A politikai, gazdasági és kulturális haladás eredményeként a férfi és a nő állam- polgári jogai szinte hiánytalanul egyenlőek, és társadalmi esély-egyenlőségük is egyre jobban közelíti egymást. A munkájában és családjában hélytálló nő láttán megváltozik a társadalom értékítélete „a” nőről, kialakul a szocialista jellemvonásokkal gazdagodó, képességeit a társadalom hasznára kamatoztató nő ideálképe. Társadalmunk tudati haladásának egyik legjelentősebb kifejezője ez a kialakuló új értékítélet. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusi határozatában felhívja a társadalmat, tegyen még többet a nők társadalmi esély-egyenlőségének javítása, teljessé válása érdekében. Ebben a változásban természetesen a nőnek magának is aktívan, tudatosan kell és lehet részt vennie. A folyamatban a férfi ugyan elveszíti a megelőzően élvezett privilégiumokat, de éppen ezáltal és eközben nyer új értékeket. Többek között a nőben egyenrangú társat a társadalomban és a* családban, a teljes embert hitvese, gyermekei anyja személyében, s teljesebb örömet az apaságban. Így a megelőző társadalmi rendtől örökölt hátrányok leküzdése, illetne a privilégiumok elvesztése az ember általános emelkedését, személyiségének kiteljesedését eredményezik. Mindenki tudja: a család a gyermekek életre indításában meghatározó szerepet játszik. Éppen ezért, ahhoz, hogy minden megszülető fiú és leány társadalmi lehetőségeit egyenlő eséllyel ki is használhassa, ahhoz már a családi nevelés minden mozzanatának is a szocialista ember nevelése szolgálatába kell állítania. Amikor a hogyan éljünk jelent és jövőt formáló kérdéséről beszélünk, a nevelésben kialakult és még tovább élő egyenlőségeket is reálisan számba kell venni, hogy további gyakorlatunkban tudatosan, korszerűen fogalmazzuk, alakítsuk és fogadtassuk el gyermekeink elé állított követelményeinket. Tudjuk, hogy az általánosan javuló gazdasági és kulturális feltételek ellenére is társadalmi rétegenként, illetve a városi, vagy a falusi életviszonyoknak megfelelően igen különbözőek a családok táplálkozásai, higéniai és kulturális igényei és ezek kielégítési lehetőségei, s hogy ezek is befolyásolják, gyorsítják, vagy lassítják a női és férfi szerepekre rakódott nézetek és szokások változását. Ahhoz, hogy megszülető gyermekeik igazán jól használják ki a társadalom által felkínált egyre javuló lehetőségeket, az is szükséges, hogy a szülők, az apa és az anya is tudatosan cselekedjenek fiú, illetve leánygyermekük sokoldalú egyenlő jogú és esélyű teljes személyiséggé nevelésének érdekében. Nevelő munkájuk eredményétől is függ, hogy az új nemzedék tagjai a társadalmi realitás talaján álló, önálló, tevékeny, a családi és a szélesebb társadalmi közösségi tevékenységre kész, harmonikus emberek legyenek. A nő és a férfi társadalmi esély-egyenlősége a szocializmus építésének eredményeként egyre jobb lesz, de figyelmeztetni szükséges: az intézményes nevelés — az óvoda, az iskola, tömegkommunikációs eszközök együttes pozitív hatása is csak nehezén bonthatja le azokat az akadályokat, amelyeket netán a családok, a tradicionális nevelés következményeként, már a kisgyermekkorban fiaik és leányaik elé még felépítenek. a társadalom támogatása, a pedagógiai ismeretek megszerzéséhez nyújtott gazdag források nélkül nem birkózhatnak meg a feladatokkal. Ezért a szocialista életmód formálásának egyik alap- problémája: megnövelni az ember ismereteit az emberről. Segíteni a szülőt abban, hogy értő, érzelemgazdag, tudatos nevelője legyen gyermekének, s hogy ezáltal is előkészítse fiát és leányát arra, hogyan éljen egyenlő jogával, egyenlő esélyekkel. T. J. fl családok Pontosság, biztos kéz, nagy figyelem, a részletek aprólékos kiigazítása, a sok-sok elem egésszé formálása. Ez a montírozó feladata. Sűrű Krisztina megfelel ezeknek a követelményeknek és a laptervezö elképzelését filmek összevágásával igyekszik megvalósítani És végül az utolsó munkafázis: a Saphir 96 óránként 35-40 ezer példányban ontja a Szolnok megyei Néplapot. Bár Szilva Sándor rotációs gépmester éppen egy nyomás hibát fedezett fel, amelynek kijavítása azonban nem okoz gondot, néhány perc után ismét tökéletes a lap nyomtatása Bontják a kohót Az Ózdi Kohászati Művek hármas számú nagyolvasz^ tója hért; év után hetvenna- pos szabadságot kapott. Vasárnap reggel — ötven méteres magasságban — felülről megkezdték a vasszerkezet bontását. Négyszázan dolgoztak az első napon. A tudatos építés első feladata — mondták — a tervszerű rombolás. A kohót a földig lebontják. Piackutatás a Távol-Keleten Az Egyesült Izzó vezetői a közelmúltban piackutató körúton jártak Indiában, Indonéziában és Thaiföldön. Az indonéz Smana Gatra Utama céggel megállapodást írtak alá egy fényforrás-gyár berendezéseinek szállítására és üzembe helyezésére. A fényforrás-gyár építészeti és épületgépészeti munkáit helyi alvállalkozók végzik majd el. A gyár üzembe lépése után évente annyi normál lámpát és fénycsövet állít elő, hogy az indonéz igények jó részét fedezni tudja saját termelésből. A gyár kezelő személyzetét, a szakemberek egyrészét az Egyesült Izzó üzemeiben képezik ki. A piackutató delegáció Indiában a már leszállított Izzó-lámpagyár továbbfejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt, Thaiföldön pedig arról, hogy az Izzó hogyan kapcsolódhat be az ország fényforrás gyártásának fejlesztésébe. A Tungsram már néhány éve exportált egy .fénycsőgyárat Thaiföldre, s most további lehetőség kínálkozik ilyen berendezések szállítására. Javuló traktorellátás a második félévben Készülődés az őszi csúcsszezonra A mezőgazdasági nagyüzemek érdeklődése fokozódik a traktorok iránt, az AGRO- TR0SZT a második félévben javuló ellátást ígér. Az év első hat hónapjában ösz- szesen csaknem 2900 traktort értékesítettek, valamivel kevesebbet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A termelők ugyan szívesen vásároltak. volna még több vontatót. a kínálat azonban nem volt megfelelő, néhány keresett traktortípus hiányzott a raktárakból. Ezen a helyzeten valamelyest javított, hogy a szovjet külkereskedelem a népszerű MTZ—50-es típusból folyamatosan szállított, sőt a második félévi szerződés terhére májusban és júniusban terven felüli szállítmányokat küldött hazánkba. A Magyar Vagon- és Gépgyár pótolta korábbi lemaradását, és június végéig maradéktalanul átadta az első félévre visszaigazolt 225 nehéz traktort. Ezekből azonban még így sem volt elegendő, s ez okozott feszültséget az ellátásban, valamint 80 lóerős gépekből is többre lett volna - szükség. A második félévben a nagy teljesítményű traktorokból lényegesen javul az ellátás. Az AGROTRÖSZT partnerei több mint ezer szállítást jeleztek. 150 K— 700 típusú szovjet traktort vesz át a mezőgazdaság. Ezenkívül 200 T—150K mintájú gép vár majd eladásra. A Rába-Steiger traktorból 225-öt szerez be az AGROTRÖSZT, és a csehszlovák külkereskedelem megkezdi a régen várt Zetor—120 szállítását. ebből a gépből 400 érkezik. Azok a gazdaságok, amelyek kötött talajokkal rendelkeznek és emiatt időnként gondot okoz a gumikerekes gépek járatása, 70 T—100 típusú lánctalpas traktorból egészíthetik ki gépparkjukat. A tsz-ek és az állami gazdaságok az őszi szállításhoz nagyszámú pótkocsit rendeltek. Igényeiket kielégítik. Viszont hiány mutatkozik az úgynevezett rendfelszedő kocsiból, amelyből a kereskedelem már az első félévben is kevesebbet vett át, mint amennyire szerződése volt. Új üzem Bálaszéken Bátaszéken tegnap új üzem kezdte meg a termelést. A budapesti Fonalkikészítőgyár tizenöt millió forintért megvásárolta a helyi Búzakalász Tsz megszüntetett konzervüzemének épületét, amelyet gyáregységévé képez ki. Egyelőre a pest- erzsébeti anyagyárban kiképzett szakembereket foglalkoztató cérnázó előkészítő műhelyben indult a munka. A vidéki gyáregység végleges üzembe állításával évente ezerhétszáz tonna szövő- és kézimunkafonalat gyárt majd, s 300—320, főleg nődolgozónak nyújt kereseti lehetőséget. á Bánvölgyi Zoltánná az elkészült montírungról elö- érzékenyített lemezre másolja az oldalakat
