Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. július 11. Együttműködésünk megbízható alapja Lázár György felszólalása nek fontosságát. A fejlesz­tési döntések időigénye igen ragy. Az elhatározások meg­valósítása alapos mérlege­lést, műszaki és gazdasági felkészülést, sőt az esetek jelentős részében anyagi be­fektetéseket 'kíván, még mi­előtt véglegesítenénk ötéves terveinket és együttműködé­Bevezetőben Lázár György átadta az ülésszak résztve­vőinek, a házigazda NDK kormányának és a küldött­ségeknek az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a magyar kormány üdvözletét. Kifejez­te azt a meggyőződését, hogy az ülésszak munkája ered­ményes lesz, a tanácskozás tovább erősíti a KGST-orszá-' gok gazdasági együttműkö dését, és újabb területeken viszi előre a szocialista gaz­dasági ' integráció ügyét. Ki­emelte, hogy az ülésszak ha­tározattervezete reálisan irá­nyozza elő azokat az időszerű feladatokat, amelyeknek megoldása előmozdítja a szo­cialista gazdasági integráció további kibontakozását és jól szolgálja mind a nemzeti, mind a közös érdekeket. Be­szédét így folytatta: — A KGST XXX. ülésszakát olyan időpontban tartjuk, amikor országainkban sike­resen befejeződött az 1971— 1975. évi népgázdasági ter­vekben kitűzött feladatok végrehajtása, pártjaink kong­resszusai pedig' megtárgyal­ták ' és meghatározták az 1976—1980-as időszakra szóló ötéves népgazdasági tervek fő irányvonalát. — Eredményeink — ame­lyeknek egyik fontos forrása a szocialista gazdasági integ­ráció elmélyítése — világo­san bizonyítják, hogy a komplex program helyesen jelölte ki együttműködésünk fejlesztésének fő irányait, és hosszabb távlatokat tekintve is megbízható alapul szolgál gazdasági együttműködésünk számára. — Sikerrel valósítottuk meg az 1976—1980-as évekre szóló népgazdasági tervek koordinálását. A népgazdasá­gi tervek koordinálása, a sokoldalú integrációs intéz­kedések egyeztetett tervének kidolgozása és végrehajtása jó feltételeket biztosít, ahhoz hogy szellemi és anyagi erő­inket mégínkább a termelés hatékonyságának növelésére, a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsítására össz­pontosíthassuk. Nemzeti ter­veink megalapozásának, fon­tos és biztonságot adó elemei azok a — tervkoordináció eredményeire épülő — meg­állapodások, amelyeket az érdekelt tagállamok — köz-- tűk hazánk is — a Szovjet­unióval kötöttek a nyers­anyag- és energiaforrások feltárásának gyorsítására, a közös érdekeket szolgáló ter­melőkapacitások bővítésére. — Amikor múltbeli ered­ményeinkről és a jöyőbe mutató terveinkről szólunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a tő­kés világ súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. En­nek tükrében méginkább megnő annak jelentősége, hogy a KGST-országok to­vábbra is tervszerűen fejlőd­nek, a világ legdinamikusabb gazdasági közösségét alkot­ják, és még szembetűnőbben mutatkoznak meg azok az előnyök, amelyeket a szocia­lista tervgazdálkodás, az in­ternacionalizmus elvei által vezérelt együttműködés, a szocialista gazdasági integrá­ció biztosít számunkra. Ezek olyan erősségei közösségünk­nek, amelyekre biztosan épít­hetünk a jövőben is. Mind­amellett azonban számításba kell vennünk azt is, hogy a világgazdaságban tartósnak ígérkező átrendeződési folya­matok mennek végbe. Ennek egyik jól ismert megnyilvá­nulása az a gyökeres átala­kulás, ami az árviszonyokban következett be. — Ami a Magyar Népköz- társaságot illeti, a világpia­con bekövetkezett változások népgazdaságunkat igen hát­rányosan érintik. Ez azzal függ össze, hogy importunk­ban a nyersanyagok, expor­tokban pedig a késztermé­kek teszik ki a döntő hánya­dot. Ilyen struktúra mellett a nemzetközi árarányok meg­változása egyrészt azzal a következménnyel járt, hogy az elmúlt évben az azonos mennyiségű import kiegyen­lítésére a tőkés piacra 23 százalékkal, a szocialista országokba 8 százalékkal kel­lett több terméket exportál­nunk. mint 1972-ben. Önök előtt ismert, hogy gazdaságunkban — termé­szeti adottságaink és orszá­gunk méretei következtében — a külkereskedelem külö­nösen fontos szerepet tölt be, amit jól érzékeltet hogy a behozatal értékben kifeje­zett nagysága eléri az évi nemzeti jövedelem 45 száza­lékát. így érthetővé válik, hogy a cserearányok szá­munkra előnytelen változása és az, hogy szükségleteinket egyes nyersanyagokból nö­vekvő mértékben kényszerül­tünk tőkés piacokról bizto­sítani, népgazdaságunknak olyan nagyságrendű veszte­séget okozott, ami az egyen­súly számottevő romlásához vezetett! Az egyensúly visz- szaállítása hosszú időt és megfeszített munkát kíván. — Pártunk XI. kongresz- szusa világosan kijelölte e nehéz problémák leküzdésé­nek útját. ötéves tervünk arra épül, hogy országunk­ban meggyorsítsuk a gazda­sági hatékonyság növelését, fegyelmezett és tervszerű műnkával maximálisan ki­használjuk erőforrásainkat, és még szorosabbra fűzzük a gazdasági együttműködés szálait a Szovjetunióval és közösségünk többi orszá­gával. II kötelezettségek pontos teljesítése Az • idői^erű feladatokról szólva a következőket mondta: — Fontos és az élet által igazolt tapasztalat, hogy gaz­dasági együttműködésünk el­mélyítésének, a szocialista gazdasági integráció kibonta­koztatásának alapja és leg­főbb biztosítéka a népgazda­sági tervezésben megvalósu­ló együttműködés, ezért szüntelenül növelnünk kell annak színvonalát. Az el­múlt évedben e téren is je­lentősen előrehaladtunk. Az ötéves tervek koordinációja mellett gyakorlattá tettük a gazdaságpolitikai konzultá­ciókat, a tudományos-mű­szaki politika alapvető kér­déseinek v számbavételét; a hosszú távú prognózisok ké­szítését; a sokoldalú integrá­ciós intézkedések egyeztetett tervének kidolgozását; az ér­dekelt országok egyes ipar­ágainak és termékfajtáinak együttes tervezését; a nép­gazdaság irányítási és ter7 vezési rendszerének tökélete­sítésében szerzett tapasztala­tok kicserélését; megkezdtük a hosszú távú célprogramok együttes kidolgozását. — Figyelmünket most min­denekelőtt a kölcsönösen vállalt kötelezettségek ma­radéktalan és fegyelmezett végrehajtására kell fordíta­nunk. Népgazdaságaink szá­mára az adott világgazdasági helyzetben rendkívül fontos, hogy az energia- és nyers­anyagforrások bővítésére el­határozott és közös erőfeszí­téssel megvalósítandó nagy létesítményeket — gondolok itt az orenbűrgi gázvezetékre is — a kitűzött határidőkre felépítsük és üzembe he­lyezzük. Lázár György szólt a vál­lalt nemzetközi (kötelezettsé­gek pontos és időben való teljesítése fontosságáról, majd így folytatta: — Miközben kellő figyel­met fordítunk folyó terve­ink végrehajtására, vélemé­nyünk szerint mielőbb és szervezett formában meg kell kezdeni az 1980 utáni időszak együttműködési fel­adatainak széles értelemben vett előkészítését. Aligha szükséges hangsúlyozni en­sünk konkrét programját. Ha kellő előrelátással dol­gozunk. időt és anyagi esz­közöket takaríthatunk meg, ellenkező esetben viszont reális lehetőségeket hagyunk kihasználatlanul. Dz energia és nyersanyag-ellátás II KGST-országok tervszerűen fejlődnek — Az 1980 utáni felada­tokra való felkészülésben kulcsfontossága van a hosz- szú távú célprogramok1 el­határozott ütemben való ki­dolgozásának. A magunk ré­széről ebben látjuk az egyik legfontosabb biztosítékát an­nak, hogy a fejlődést meg­alapozó fő termékekben — döntően közösségünk erőfor­rásaira támaszkodva — hosz- szú távon is biztosítsuk szük- letei-nk kielégítését. — A Magyar Népköztár­saság különösen érdekelt az energia- és nyersanyagellá­tás megoldására irányuló célprogram, kidolgozásában és megvalósításában. Számunk­ra is nagy jelentőségű a KGST-országok egyesített energiarendszéreinek fejlesz­tése, amelynek programját ülésszakunk most hagyjavjó-í vá. Az atomenergia növekvő szerepet játszik országaink energiaszükségletének fede­zésében, és ezen a terüle­ten a KGST-országok széles körű összefogására van szük­ség. Támogatjuk azt az in­dítványt, hogy a jövő évi tanácsülésen kellő figyelmet fordítsunk az atomerőművi berendezések gyártásában ki­alakítandó együttműködésre. Pártunk XI. kongresszusá­nak útmutatása alapján el­határoztuk, és ötéves ter­vünkben előirányoztuk, hogy jelentős mértékben megnö­veljük a természeti erőfor­rások feltárására és haszno­sítására fordított anyagi eszközök mennyiségét. — Ennek keretében erő­teljesen fokozzuk a kőolaj- és földgázkutatást. Növeljük az alacsony fűtőértékű szén- vagyon — egyébként jelen­tős többletköltséggel járó — kiaknázását és villamos- energia-termelésre való fel- használását. Erőfeszítéseink ellenére népgazdaságunk energia-, fűtőanyag- és nyers­anyag-szükségleteinek kielé­gítésében hosszú távon is növekedni fog az import részaránya. Ezért nagy biz­tonságot ^jelent számunkra, hogy növekvő szükséglete­ink kielégítésében tartósan számíthatunk a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott együttműködésre. — Indokoltnak tartjuk olyan együttműködési meg­oldások kialakítását, ame­lyek kölcsönösen figyelembe veszik mind az exportőr, mind pedig az importőr or­szágok érdekeit. A nyers­anyagforrások bővítése ér­dekében továbbra is szorgal­mazzuk, hogy tegyük össze- hangoltabbá és célratörőbbé a fejlődő országokkal való együttműködésünket. »Ügy vélem, e téren a KGST szer­veitől is több kezdeménye­zést kell igényelnünk. — Ez alkalommal is szeret­nék hangot adni annak a vé­leményünknek, hogy igen nagy jelentőségű, és szerin­tünk megkülönböztetett fi­gyelmet érdemel a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari célprogram kidolgozása. Ügy gondoljuk, közösségünk or­szágainak megvannak az adottságai és képességei ah­A Minisztertanács elnöke ezután szólt arról, hogy or­szágaink gazdasági fejlődésé­ben, a hatékonyság fokozásá­ban meghatározó szerepe van a gépiparnak. Ezért a Magyar Népköztársaság teljesen indokoltnak tartja és helyes­li, hogy a kidolgozandó cél­program a legalapvetőbb fe­ladatokra irányuljon. Lázár György így folytatta felszó­lalását : Fontos érdekünk a közlekedés meggyorsítása — Mindezek miatt első­rendűen érdekeltek vagyunk abban,, hogy ' országainkban meggyorsítsuk a közleke­dést, elsősorban a forgalom több mint felét lebonyolító vasúti rendszereik továbbfej­lesztését. Fontosnak tartjuk, hogy ezzel egyidejűleg elő­irányozzuk a legkorszerűbb szállítási módozatok fokozott elterjesztését, és a vasutak helyzetet értékelve hangsú­lyozta, hogy a. Helsinkiben elfogadott elvek világosak, de a teljes megvalósításuk­hoz vezető út nem Ígérkezik sem könnyűnek, som rövid ­nek. Az enyhülést ellenző erők leküzdéséhez fontos hozzájárulást jelentett az európai kommunista és munkáspártok Berliniben, a közelmúltban tartott tanács­kozása. Kiemelte, hogy a kö­zösen elfogadott dokumen­tum megvalósítását a ma­gyar párt és a kormány alapvető feladatának tekinti. hoz, hogy kedvező feltétele­ket teremtsünk a mezőgazda- sági és élelmiszeripari ter­melés olyan mértékű fej­lesztéséhez, amely biztosít­hatja a KGST-tagállamok szükségleteinek a mainál tel­jesebb kielégítését. A termé­szet adta lehetőségek na­gyobb mértékű kihasználásá­hoz azonban meg kell gyor­sítanunk a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szük­séges tudományos és ipari háttér kiépítését. A tudomá­nyos kutatás, a korszerű gé­pek, berendézések és gép­rendszerek, a műtrágyák és növényvédőszerek tömeges előállítása, továbbá a feldol­gozás, a csomagolás és a szállítás gazdaságos színvo­nalra emelése hatalmas frié- retű beruházásokat kíván. Ez olyan közös gond és feladat, amely szükségessé teszi az érdekelt országok tudomá­nyos ismereteinek, anyagi és pénzeszközeinek egyesítését, a kölcsönös érdekeltséget biztosító gazdasági ösztönző­rendszer kialakítását. Meg­győződésünk, hogy a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar fejlesztésének meggyor­sítása szükségszerű és egyben reális cél: ezért tartjuk nagy horderejű és előremutató el­határozásnak a célprogram ■kidolgozását. Ebben a szel­lemben igyekszünk eleget tenni annak a megtisztelő megbízásnak, hogy a cél­programot kidolgozó munka- csoport vezetését magyar részről látják el. A magyar miniszterelnök utalt rá, hogy a KGST és a Közös Piac közötti kapcsola­tok létrehozása során össze­hangolt és egységes fellépés­re van szükség, mert a szo­cialista országok csak 'így érhetik el a velük szemben alkalmazott hátrányos, meg­különböztető politika meg­változtatását. Hangsúlyoz­ta, hogy a KG ST-orszá gok­nak az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítaniok a fejlődő országokkal való együttműködés fő irányai­nak kidolgozására és egysé­ges-, összehangolt fellépésük biztosítására. Beszédét így fejezte be: — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszu­sa megkülönböztetett figyel­met szentelt a KGST-orszá- gokka-1 folytatott együttmű­ködésünknek. M eg álla p ltot ­ta, hogy a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának keretében megvalósuló gaz­dasági együttműködés vala­mennyi tagállamban növeli a szocialista építőmunka len­dületét, és semmi mással -nem pótolható segítség szá­munkra, a Magyar Népköz­társaság számára. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságát. és a Magvar Nép- köztársaság kormányát tevé­kenységében mindenkor az internacionalizmus elvei ve­zérelték. Tudatában va­gyunk, hogy munkánkkal nemcsak hazánkat, hanem egész baráti közösségünk ügyét, a szocializmus egye­temes ügyét is szolgáljuk. Pártunk és kormányunk, egész népünk nevében biz­tosíthatom önöket, hogy a jövőben is ebben a szellem­ben munkálkodunk orszá­gaink egységének és együtt­működésének -erősítésén, a mostani tanácskozásunkon közös egyetértésben kitűzött feladatok maradéktalan megvalósításán. ZÁRTA — TEGNAP a Szojuz—21 űrhajót sikeresen összekap­csolták a Szál jut—5 űrállo­mással, Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov átszállt az űrállomás fedélzetére. A szovjet űrhajósok megkezd­ték a kutatási program vég ■ rehaj fását. — AZ ARAB LIGA közre­működésével létrejött leg­utóbbi tűzszüneti megállapo­dás ellenére a jobboldali ke­resztény pártok fegyveres alakulatai folytatják a harci cselekményeket a nemzeti­hazafias erők és a palesztínai ellenállási mozgalom ellen. Az elmúlt huszonnégy órá­ban 245-en elestek és három­száznál többen sebesültek meg a harcokban. — GERALD FORD, az Egyesült Államok elnöke mégvétózta azt a kongresszus által jóváhagyott törvényja­vaslatot, amely 3,9 milliárd dollárt biztosítana a közmun­ka-programok bővítésére. — A KREMLBEN meg­kezdődtek a szovjet—etióp tárgyalások. A megbeszélé­seket szovjet részről Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter illet­ve Moges Volde Michael a szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzó tanácsa bizottságának elnöke vezeti. — CSEHSZLOVÁKIA Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége megvitatta a Gustav Husák főtitkár vezette csehszlovák küldöttség jelentését az euró­pai kommunista és munkás­pártok berlini értekezletéről. Az elnökség teljes egészében jóváhagyta a csehszlovák •küldöttség Berlinben végzett tevékenységét. — IVAN KAPITONOV, az SZKP KB titkára tegnap Moszkvában átadta a Par­ty ij na ja Zsizny folyóirat kol­lektívájának a Lenin-rendet. A magas kitüntetést a folyó­irat a párt kül- és belpoliti­kájának propagálásáért és azért kapta, mert a kádere­ket a pártélet lenini normái­nak, a pártirányítás elvei­nek szellemében nevelte. — A szocialista gazda- -gi integráció kibontako; ; ?a törvényszerűen együtt jác or­szágaink közlekedési kapcso­latainak kibővítésével. Ezért külön is üdvözöljük, hogy — a KGST történetében először — hosszú távú elgondolások kimunkálása kezdődött el a közlekedés fejlesztésére, és hogy e fontos ágazat előre­haladását is külön célprog­ram kidolgozásával és vég­rehajtásával -kívánjuk meg­alapozni. Megnyílt a KGST XXX. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Ez annál fontosabb, mert az elért fejlődés ellenére a KGST-tagállamok közleke­désében, különösen a nem­zetközi szállításokban a ter­melés folyamatosságát és a tervszerűség érvényre jutta­tását zavaró nehézségekkel találkoztunk. Ugyanakkor az előrejelzésekből ismerjük, hogy az egymás közötti áru­szállítások volumene 1976— 1980. -között legkevesebb 25—26 százalékkal, 1990-ig pedig több mint 70 százalék­kal növekedni fog, és ha­sonló gyors ütemben emel­kedik a személyszállítás iránti igény is. tehermentesítése érdekében összehangolt intézkedéseket tegyünk a Víziutak és köz­utak jobb kihasználására. — Helyeseljük a lakosság jobb ellátását szolgáló, az ioari fogyasztási cikkek ter­melésének és választékának növelését célzó program ki­dolgozását is. Beszéde befejező részóbeh Lázár György az európai éves népgazdaságfejlesztési tervek megfelelő kidolgozá­sát — mondotta a vb elnöke. Gérhard Weiss után Nyi- kolaj .Bajbakov szovjet mi­niszterelnökhelyettes, a KGST tervezési együttmű­ködési állandó bizottságának elnöke, Pjo.tr Nyeporozsnvij szovjet villamosenergiaipari miniszter, a KGST villamos- energiaipari állandó bizott­ságának elnöke, majd pedig Tadeusz Bejm lengyel köz­lekedésügyi miniszter. a KGST közlekedési állandó bizottságának elnöke tette meg előterjesztését a napi­rendre tűzött témákról. Nyikolaj Bajbakov, a KGST tervezési együttmű­ködési bizottságának elnöke, szovjet miniszterelnök-he­lyettes a KGST-ülésszak szerda délelőtti ülésén beszá­molt a KGST-tagállamok hosszútávú célprogramjainak előkészítő munkájáról. Rá­mutatott, hogy a célprogra­mok kidolgozása új szakaszt nyit a KGST-országok ter­vezési együttműködésének fejlesztésében, mert lehetővé teszi, hogy a tervkoordiná­ció ne korlátozódjék csupán az ötéves tervidőszakokra, há-nem a tagállamok a ter­melés legfontosabb problé­máit. feladatait közös, hosz- szútávú tervek alapján old­ják meg. Az előkészületekről szólva, Bajbakov elmondta, hogy a legutóbbi tanácsülés óta a tagállamok jóváhagyták min­den egyes célprogram fő irá­nyait, valamint a kidolgozá­sukkal kapcsolatos módszer­tani és szervezési feladatokat is. A tüzelőanyag-, energeti­kai és nyersanyagtermelő ágazatokban. 30, a gépipar­ban 13, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban 14, a közszükségleti cikkek ter­melésében 8 feladatot vá­lasztottak ki arra, hogy az együttműködési célprogra­mok alapján oldják meg őket. Bajbakov bejelentette: megvan a lehetőség arra, hogy a tervezési, együttmű­ködési bizottság munkacso­portjai a célprogramok ideig­lenes tervezeteit ez év végé­ig -kidolgozzák, és így a KGST jövő évi. XXXI. ülés­szaka már érdemben tár­gyalhat róluk. Ezután a KGST-ülésszak déli tanácskozási szünetet tartott. A KGST XXX. ülésszakán tegnap délután megkezdő­dött a küldöttségvezetők fel­szólalásainak sora. Elsőnek Alekszej Koszi-gin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke mondott beszédei amelyre holnapi számunkban visszatérünk. Koszigin után Sztanko Todorov bolgár mi­niszterelnök következett, majd Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke szólalt fel. Negyedikként Carlos Ra­fael .Rodriguez. kubai mi­niszterelnök-helyettes mond­ta el felszólalását. Az utolsó felszólaló Zsam- bin Batmönh. a Mongol Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnöke volt. A legközelebbi ülést csü­törtökön délelőtt tartják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom