Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-04 / 157. szám
1976. július 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közlemény a hús és húsfélék fogyasztói árának emeléséről, a jövedelemkiegészítő intézkedésekről A Minisztertanács határozata alapján a hús és húsfélék fogyasztói árát 1976. július 5-től — átlagosan 30 százalékkal — felemelik, és ezzel kapcsolatban a lakossági jövedelmeket 1976. júliustól kiegészítik. A hús és húsfélék fogyasztói ára 1966 óta változatlan, a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás költ jegei viszont jelentősen növekedtek. Ily módon a fogyasztóik 1 kg sertéshús vásárlásánál átlagosan már 18,30 Ft, 1 kg marhahúsnál pedig 26 Ft állami támogatásban részesültek. A tényleges költségeikhez képest alacsony fogyasztói ár arra késztette a saját szükségletre termelőket is, hogy a húst olcsóbban, a boltokban vásárolják meg. Ez növelte a központi ellátással szembeni igényt. Az új fogyasztói árak kialakításánál fontos cél volt az árarányok javítása. Ezért a hús és húsféléik 30 százalékos áremelésén belül a tőkehúsok ára 40 százalékkal, a húskészítményeké pedig 26 százalékkal emelkedik. A hús és húsos konzervek ára 24 százalékkal nő. Nagyobb mérteiében emelkednek a színhúsok árai, kisebb mértékben a nagy csonttartal- múaké, pü. fej, láb. A sertés tőkehús részek közül a rövid karaj kilója 62 Ft, a comb 58 Ft, az oldalas 40 Ft lesz. A marha tőkehúsnál a fehér- pecsenye kilója 60 Ft-ra, a vastag lapockáé 52 Ft-ra emelkedik. Az átlagnál kisebb mértékben nő a hurkafélék, hússajtok és a felvágottak ára, nagyobb mértékben a füstölt és főtt húsoké, különösen a szalámié. Az egyéb húsok közül a baromfihús 20 százalékkal, az élő és fagyasztott hal átlagosan 30 százalékkal drágul, az étkezési szalonnák fogyasztói ára átlagosan 20 százalékkal lesz magasabb, nem változik a zsír és azstr- szalonna ára. A fogyasztói árak változásával emelkednek a kereskedelmi vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés árai is. A vendéglői ételek áraiba csak a hús árának emelkedése következtében előálló költségnövekedést szabad beleszámolni. A fogyasztói árak emelésével egyidejűleg jövedelem- kiegészítő intézkedésekre kerül sor: Minden munkáltató — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kivételével — a vele munka-, tagsági- vagy biztosítási kötelezettség alá eső bedolgozói viszonyban álló dolgozójának, szakmunkás bérre 1 foglalkoztatott- szakmunkás tanulónak, valamint a Fegyveres Erők és testületek hivatásos tagjainak 1976. júliusától havi 60 Ft fizetés kiegészítést köteles folyósítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek is fizethetnek dolgozóik részére kiegészítést. Ennek mértékét — legfeljebb 60 Ft-ot — a közgyűlés határozza meg. A bérkiegészítés mentes a munkabért terhelő levonásoktól és nem képezi iilet- ményadó, járulék-, nyugdíj-, táppénz- és terhességi-gyermekágyi segély alapját. Nem vehető továbbá figyelembe a munkaviszony alapján járó. juttatásoknál, nem lehet beszámítani az átlagkeresetbe és a termelőszövetkezetek jövedelem színvonalába. 60 Ft-tal emelkedik a nyugellátások keretébe tartozó rendszeres havi juttatások összege. Egyidejűleg havi 60 Ft-tal kiegészül a nyugdíjasok részére folyósított házastársi pótlék is. A családi pótlék összege gyermekenként 60 Ft-tal növekszik. A gyermekgondozási segélyen levő anyák pedig — a gyermekek számától függetlenül — havi 60 Ft kiegészítést kapnak. A katonai szolgálatot teljesítők hozzátartozóinak családi segélyét, illetve a hozzátartozók után járó jövedelempótló segélyt havi 60 Ft-tal kell emelni. Intézkedés történt a szakmunkás és az egészségügyi szakiskolai tanulóik ösztöndíjának kiegészítéséről Is. A 60 Ft-os pótlék megilleti a főiskolai, egyetemi hallgatókat is, ha ösztöndíjban részesülnek. A jövedelemkiegészítés egy személynek csak egy jogcím és havonként egyszer jár. A kiegészítéseket első alkalommal 1976 júliusában fizetik ki. A nyugellátással és az egyéb rendszeres ellátással járó kiegészítéseket az érdekeltek már június végén megkapták. Az intézkedésekkel egyidejűleg átlagosan 15 százalékkal megemelik az étkezési normákat a költségvetési intézményekben, a SZOT és vállalati üdültetésben, valamint a vállalatok által fenntartott gyermekintézményekben. Ezért emelkednek a felnőtt üdültetési díjak, valamint a költségvetési intézmények alkalmazottainak — beleértve a SZOT és vállalati üdültetés, valamint a vállalati gyermekintézetek alkalmazottait is — az élelmezésért fizetett térítési díjai. Az új üdülési térítési díjak 1977. január 1-tőű. lépnek életbe. Addig az áremelés terheit a költségvetés viseli. Nem emelkednek viszont az ellátási díjak a költségvetési, vállalati gyermek-, diákjóléti és egyéb szociális intézményeknél, valamint a gyermekek után fizetett összegek a SZOT, a költségvetési és a vállalati üdültetésben. Az áremelésre és a jövedelemnövelő intézkedésre vonatkozó részletes szabályokat, a hús és húsfélék árának változását a hivtalos lapok közli k. FOGnutnnw — KflgEtwöi. Egyszemélyi felelősség Az egyszemélyi felelősség vezetési elv. Az egyszemélyi felelősséggel felruházott vezető, igazgató egyénileg, belátása szerint dönt — az érvényes rendeletek figyelembevételével — a reá bízott intézmény ügyeiben és maga viseli a felelősséget, amely fegyelmi, anyagi és büntetőjogi. A vezető — noha minden kérdésben egymaga dönt s döntéseiért, az általa vezetett Intézmény működéséért egyedül, személyében felelős — döntéshozatal előtt köteles meghallgatni a jogszabályok és társadalmi normák szerint tanácsadásra jogosultak, helyetteseit, az igazgató tanácsot, a társadalmi szervezeteket. a dolgozókat.^ Az. egyszemélyi felelősség elve megköveteli a vezető által adott utasítások fegyelmezett végrehajtását. Az egyszemélyi felelős vezető egy.es feladatait és hatásköreit átruházhatja a helyetteseire és az egyes egységek vezetőire. Az egyszemélyi felelős vezető hatáskörének decentralizálása nem csorbítja felelősségének terjedelmét, amelyet a jogszabály tételesen is meghatároz. Az egyszemélyi felelős, vezetés elvét nemcsak a gazdaságban. a vállalatoknál alkalmazzuk. hanem az állam- igazgatás intézményéinél is. Az egyszemélyi felelős vezetőt a vállalat, intézmény. felügyeleti főhatósága — a miniszterek., miniszterhelyettesek — nevezi ki és menti feL W MEGYEI PfllfffBBZOTTSlIC WECTfiRgSYULTW A megye kereskedelmi helyzete és a további feladatok A megyei pártbizottság június 23-án megtárgyalta a megye kereskedelmének helyzetét. A tárgyalás előkészítését segítő jelentés és az ülésen elhangzott észrevételt, vélemények alapján megállapítható, hogy a megye lakosságának kereskedelmi ellátása az előző ötéves terv időszakában jelentősen javult. A megye kiiskereskedel- miának áruforgalma 1971 és 75 között, az országos átlagot meghaladva, 60 százalékkal emelkedett. Légjefesitő- sabb&rí a vegyesiparcikkek és a bolti élelmiszerek forgalma növekedett, 70, illetve 69 százalékkal haladva meg a bázist. A vendéglátás árbevétele öt év alatt 50 százalékkal nőtt, a ruházati cikkek forgalma pedig 38 százalékkal volt magasabb 1975-ben, mint 1970-ben. A lakosság vásárlóerejének növekedésével összhangban nagyobb lett a megye kiskereskedelmi forgalma, amit az tett lehetővé, hogy a kereskedelem biztosítani tudta a megfelelő árualapot, a vásárlási körülmények pedig követték a lakosság fizetőképes keresletének növekedését és a fogyasztás szerkezetének változását. A megye kereskedelme a központi célkitűzéseknek megfelelően kiegyensúlyozott árukínálatot és biztonságos áruellátását valósított meg. Bővülő üzlethálózat A vásárlási körülmények javítása, a több áru forgalmazása érdekében bővült a megye kiskereskedelmi üzlethálózata — mintegy 41 ezer négyzetméter alap területtel — ugyanakkor — 14 ezer négyzetméternyi üzlettéren — korszerűsítették a hálózatot, biztosították a kulturált kereskedelem feltételeit. A lakosság, a társ&dolom egyre inkább a differenciált áruellátást igényli, ennek kielégítését a hálózatfejlesztés következetésen biztosította, s ez egyben az árualapokkal való ésszerűbb gazdálkodást is elősegítette. A . mindennapi ellátásról gondoskodó üzlethálózat széles körű kialakítása mellett a kereskedelmi központokban nagy alapterületű iparcikk áruházak és speciális igényeket kielégítő szakboltok létesítése kezdődött el. Ez a folyamait mérhető eredményeket hozott az árukészletek forgási sebességének felgyorsulásában és a fejlesztési források észerűbb felhasználásában. A hálózat alapterületének növelése mellett a kereskedelem kulturáltságának színvonala azzal is emelkedett, hogy az új üzleteket korszerű technikai eszközökkel látták el. Mindemellett javult a hagyományos kereskedelmi szolgáltatás köréhez tartozó kölcsönzési tevékenység, a lehetőségek köre bővült, mód nyílt a barka csmunka segítésére és különböző szakipari kisgépek kölcsönzésére is. A kereskedelem ezzel hozzájárult a háztartási munka megkönnyítéséhez és ahhoz, hogy a lakosság a javítási, karbantartási munkákat házilag is elvégezhesse. Az ellátás fejlődésében elért eredményekhez hozzájárult az is, hogy a fogyasztók érdekében a termelő és a kereskedelmi vállalatok kapcsolataikat továbbfej lesztet- ték. Szélesebb körűvé váltak a szerződéses kapcsolatok, s ezek elősegítették az egyenletesebb áruutánpótlást, az árualap minőségi javulását és a választék bővülését. A vállalati szervezetek korszerűsítésével és a felső irányítás fejlődésével hatékonyabbá vált a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek munkája. A tervidőszakban sikerrel — átmeneti zavarok nélkül — csökkentették a kereskedelmi dolgozók munkaidejét. A szocialista munkaverseny és az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének segítségével javult a munka termelékenysége. Megállapítható, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a helyi tanácsok a tanácstörvénynek megfelelően szervezték és irányították az ellátást. A kereskedelemben dolgozd párt- és KISZ-szervezétek és szak- szervezeti szervek sikerrel kezdeményezték, ösztönözték és támogatták a kereskedelmi dolgozóik versemymoz- galmát, s ezzel a megye lakosságának eredményesebb ellátását. dolgozók felvételével — 27 százalékkal emelkedett a létszám. A megye kereskedelmi ellátását irányító szervezetek munkáját nehezítette az is, hogy a területen nagyszámú és heterogén kereskedelmi vállalat és szövetkezet tevékenykedik. Megyénkben jelenleg 48 állami vállalat (ezen belüli három tanácsi vállalat), 61 szövetkezet (ezen. belül 15 ÁFÉSZ) és 394 magánkereskedő biztosítja a lakosság áruellátását. Az idegenforgalommal négy utazási iroda és a megyei Idegsnfor- gSilmi Hivatal foglalkozik. A kiskereskedelmi egységek , áruutánpótlásának döntő ré- részét egy megyei székhelyű és hét, olyan nagykereskedelmi vállalat látja el, amelynek központja más megyében van, de kirendéHséget megyénkben is működtetnek. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek nyereségének növekedése nem tartott lépést az áruforgalom fejlődésével. A tanácsi vállalatok nyeresége, a forgalom 51 százalékos növekedése mellett 30 százalékkal gyarapodott, míg a fogyasztási és értékesítő siövekíazetók forgalmának 53 százalékos bővülését a nyereség 39 százalékos emelkedése követte, így a jövedelmezőség színvonala a tanácsi vállalatoknál öt év alatt 3,94 százalékról 3,37 százalékra, az ÁFÉSZ- ekmél 3,87 százalékról 3,43 százalékra mérséklődött. Ezzel egyidejűleg differenciáltabbak lettek a kereskedelmi vállalatok viszonyai, afcépp, hogy a vegyesiparcikkeiket és ruházati cikkeket forgalmazó vállalatok jövedelmezősége kis mértékben javult, míg ugyanez az éiehnásaankereskedelembeír és a vendéglátásban csökkent. Ez okozta, hogy a vállalatok és szövetkezetek eredményes munkájuk eile, náre saját képzésű alapjaikból csak szerény mértékben tudták fejleszteni az álló- és forgóalapokat, valamint dolgozóik bérszínvonalát, személyi jövedelmét. R cselekvési programmal összhangban A megye kereskedelmének eredményeit és gondjait mérlegelve a párt megyei végrehajtó bizottsága meghatározta a legfontosabb feladatokat és teendőket. A megyei pártbizottság cselekvési programjával összhangban, a megye településhálózat-fejlesztési tervének megfelelően meg kell teremteni a mind teljesebb és színvonalasabb áruellátás feltételeit El kell érni. hogy az alapellátást a megye minden településén biztosítani tudják, ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkeik és a ritkábban vásárolt ruházati cikkek forgalmazása a kereskedelmi vonzással bíró központokba — a felső és középfokú szerepkörrel rendelkező településekre kerüljön. A tanácsok fokozzák irányító tervező és ellenőrző tevékenységük színvonalát a kereskedelempolitikai célok megvalósítása érdekében, az ágazatra vonatkozó határozatok és jogszabályok megtartásával. A megfelelő módszerek megválasztásával érjék el a lakosság kereskedelmi ellátásának javítását. Folyamatosan számoltassák be a vállalatokat és szövetkezeteket az ellátásról védjék a fogyasztók érdekeit. Meg kell oldani a főiskolai, szakközépiskolai, szakmunkásképzési és továbbképzési oktatást, fokozottabban ki kell elégíteni az igényeket, javítani kell a feltételeket. Az előrelépés elengedhetetlen velejárója ugyanis a szakemberképzés lehetőségeinek bővítése. A kereskedelmi szakmunkás- és szakközépiskola működésének feltételeit már ebben az évben biztosítani kell. Ugyanakkor szükség van arra is, hogy folytassák a tárgyalásokat az illetékesekkel a kereskedelmi és vendéglátóipari főiskola szolnoki létesítéséről. Elemezni kell a lakosság szükségleteinek változását. A kereskedelem — jó partneri kapcsolatokat kiépítve — segítse elő a lakossági igényekhez igazodó gazdaságos gyártmányszerkezet kialakítását. A kereskedelem javítsa piackutató tevékenységét. A felvásárlás személyi és tárgyi feltételeinek javításával szervezettebbé kell tenni ezt a tevékenységet és jobban kell alapozni a háztáji és kisegítő gazdaságokra. Egész évben egyenletes ellátást kell biztosítani zöldségből és burgonyából. A kiemelt településeken a megyében gyártott termékeket rendszeresen be kell mutatni és gondoskodni kell a forgalmazás feltételeiről. R vállalatok RzlelpaBÜkája A kereskedelmi vállalatok üzletpolitikai magatartását az áruforgalom fokozása, az ellátás jobbá tétele határozza meg. Törekedni kell a beszerzés és az értékesítés összhangjának megteremtésére, hiszen a jelenlegi helyzetnek ez jobban megfelel, mint a korábbi, csupán a beszerzést előnyben részesítő gyakorlat. Biztosítani kell a fizetőképes keresletnek megfelelő kínálatot. A kereskedelmi vállalatok üzletpolitikája párosuljon az árufolyamat olyan ésszerűsítésével, amely a gazdálkodás eredményét javítja, törekedve az áruszállítás útjának lerövidítésére, a vásárlóerő realizálására. Kapcsolataikat tartós — a megrendelő és a szállító érdekeit kifejező — megállapodással rendezzék. Tovább kell folytatni a vezetés, az irányítás, az üzem- és munkaszervezés színvonalának javítását. E feladatokat a tartalékok feltárásával, intenvíz módszerek alkalmazásával valósítsák meg. Terjedjen el az áruután pótlás menetrendszerű megszervezése, az új kiszolgálási formáli: és módszerek alkalmazása, az előrendelés és a házhoz szállítás. A vásárlást torlódás nélkül, kulturált körülmények között biztosító üzletek, illetve dolgozók álljanak a vevők rendelkezésére. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek tevékenységéi nek, valamint a magánkereskedők munkájának megítélésénél, az intézkedések* döntések meghozatalánál e szempontok az irányadók. A fejlesztés erőforrásait, a kereskedelmi szervezetek használják fel hatékonyan, koncentráltan és differenciáltan. A felhasználás segíti se elő a kereskedelem -politikai és területfejlesztési c<-- lok megvalósítását. Nagyobb gondot kell fordítani a rekonstrukciókra. a hálózat — a lakossági igényekhez igazodó — szakosítására. Biztosítani kell, hogy a kereskedelemben dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése tovább fokozódjon, nagy gondot kell fordítani munkakörülményeik javítására is. Elő kell segíteni — beleértve a pénzügyi támogatást —, hogy a további fejlődést biztosító ötödik ötéves terv teljesüljön. A munkában a tervszerűség, átgondoltság, szervezettség jusson kifejezésre. A megyei pártbizottság, amikor ezeket a feladatokat megjelölte, a fejlődés irányát meghatározta, úgy döntött, hogy azok kerüljenek feldolgozásra a megyei tanácsnak a kereskedelem, a vendéglátás és az idegenforgalom fejlesztésére vonátko- zó, most készülő tizenöt éves távlati tervében. A megyei pártbizottság a tennivalók általános megjelölésén túl konkrét feladatokat is előírt a most ismertetett irányelvekkel összhangban, megjelölve azok végrehajtásának határidejét és a iel^ic^oketA kereskedelmi munka sikerei mellett több feszült- ségi pont is megfigyelhető volt, amely a tevékenységet gátolta. A negyedik ötéves tervidőszakban a megye kereskedelmének súlyos gondokat jelentett az, hogy a város- rekonstruikció miatt megkezdődött a kereskedelmi üzlethálózat szanálása. A lebontott kereskedelmi egységeik pótlására azonban a már említett 41 ezer négyzetméter alaptarületen túl további 22 ezer négyzaméterrel sikerült növelni az üzlethálózatot. Ennek ellenére 1975 végén a megye kereskedelmi hálózatának nagysága nem érte el az országos átlagot. Az elmaradás a bolti kiskereskedelemben 2,7 százalék, a vendéglátásban 14 százalék. Legjelentősebb feszültségek Szolnokon. Jászberényben és Töaökszeními'kl'óeon vannak. Gondot jelentett az is, hogy a kereskedelemben foglalkoztatottak között növekedett a szakképzetlen dolgozók aránya. Az elmúlt tervidőszakban ugyanis — döntően a szakmával nem rendelkező Feszültségek a hálózatban
