Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-31 / 180. szám
VS76. július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megérkezett a gyümölcs A MÉK csépai zöldség- gyümölcs átvevő telepén vásárolják fel a kunszentmártoni, öcsödi, csépai, nagyrévi termelőszövetkezetek,fcől, a Jf.unszcntmártoni Á'FÉSZ-tól, (és természetesen a, kisterme- Hőktől a kertészetekben, ker- ftekben megternreít zöldárut. Paczolay László, csépai nyíl". ■díjas kétszáz mázsa zöldség- ígyümölcs vegyes áru átadására szerződött a MÉK-kel, s eddig már 66 mázsa káposztát adott Ve. Most (képünkön) paradic.'vom és alma szállítmánnyal érkezett az átvevő telepíti. Mennyit nyom az áru? Mindjárt elválik a má- zsáJásnál. Az ápolónők képzése és megbecsülése BsüSnár Árpáüné, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet titkára nyilatkozik Manapság a betegellátós- iban kétségtelenül az ápoló- mőhiány okozza a legtöbb gondot. Az Egészségügyi Minisztérium és az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete vezetőit egyaránt foglalkoztatja, hogyan lehetne enyhíteni e gondon. Erről beszélgettünk Bodnár. Ár- pádnéval, a szakszervezet titkárával. — -Általában hiány mutat- kozib-e középfokú képzettsé- g űo*Iolgozókból ? 1200 betöltetlen állás — Igen. A létszámhiány általában jellemző. De legnyomasztóbb a nővérek körében. Hiszen a betegágy mellett az ápolásban nem pótolható a nővér. Minden ■egyes távollevő helyett a jelenlevőknek kell tehát helytállniuk, vállalni a többletterhet. És egyre többnek kell egyre súlyosabb többletterhet cipelni. Megkísérlem számokkal érzékeltetni ezt: Az intézetekben 15 ezer általános, 5300 gyermek- és 2000 elmeápoló dolgozik, a szülészeti osztályokon 2200 szülésznő van: országosan tehát' öszesen 24 500 ápolónő működik. És 1200 állás betöltetlen. A beosztott általános ápolónői állásoknak Budapesten 8,6 vidéken 3,5 százaléka üres. Persze, ez utóbbi — ahogyan mondják — erősen szóródik. Az iparvidékeken a hiány helyenként megközelíti a fővárosit, másutt, ahol kevés a női munkalehetőség, minden állásnak akad gazdája. A tényleges hiány azonban sokkal több, mint az üres állás. A dolgozók mintegy 20—30 százaléka ugyanis betegség, gyermekgondozási szabadság, rendes fizetéses szabadság és egyéb okok miatt tartósan távol van munkahelyétől. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a dolgozó nővérek közül mintegy ötezer még szakképzet- len. — Pedig az utóbbi években több intézkedés született az ápolónői munka vonzóbbá tételére. Hoztak-e ezek eredményt? Vonzó intézkedések — Valóban történtek intézkedések, hogy több legyen a nővér. A negyedik ötéves tervben sok kedvezményben részesültek: 1970 óta a háromműszakos ápolónők közül a szakképzettek 200—800 forint, a szakképzetlenek 100—600 forint munkahelyi pótlékot kaphatnak. 1971-ben általános bérrendezésre került sor: 10,3 százalékkal (1663 forintra) emelkedett az átlagos alapbér. 1974. szeptember 1-én felemelték az éjszakai pótlékot b korábbi 10—20 százalékról 30—50 százalékra. 1975. január 1-én az ápolónők munkaidejét heti 42 órára csökkentették, a másutt érvényes heti 44 óra helyett. Az idén január 1-én pedig 5 százalékra emelkedett az egészségügyi ■ dolgozók évi bérfejlesztése. A munkaerő-gondokon hivatott enyhíteni az 1972 januárjában életbe lépett rendelkezés, amelynek alapján a nyugdíjkorhatáron túl is dolgozó ápolónők, szülésznők, csecsemő- és gyermekgondozónők évente 7 százalék ösztönző nyugdíjpótlékban részesülnek. 1975-ben és az idén Pedig azt is engedélyezték, hogy a nővérek nyugdíjuk megtartásával, teljes munkaidőben dolgozhassanak. A munkakörülmények szempontjából jelentős, hogy országszerte csaknem 140 nővérotthon működik, nem egy közülük korszerű, kényelmes, kulturáltan berén- dezett. s valóban otthont nyújt mintegy 6500 ápolónőnek. Mégsem vagyunk elégedettek ezzel: újabb nővérotthonok létesítését szorgalmazzák, garzonházak építését sürgetjük. — , Hogyan biztosítja a képzés az utánpótlást? Léte- zik-e valami gyorsított „gyorstalpaló” módszer? Elfúlni a felsőfokig — Igen. Az érettségizett jelentkezők, munka mellett, kétéves tanfolyamon szereznek ápolónői képesítést. A kórházban heti 33 órát dolgoznak, a fennmaradó időt tanulással töltik. Tantárgyaik : anatómia, élettan, mikrobiológia, kórtan, sebészet, belgyógyászát stb. Kezdő fizetésük körülbelül 1600 forint, és az intézményekben kedvezményes étkezésben részesülnek. — A pálya vonzereje, erkölcsi megbecsülése szempontjából igen fontosnak tartom, hogy 1975. szeptember 1-én a szakdolgozók képzése beilleszkedett az általános oktatás rendszerébe. Közvetlenül az általános iskola elvégzése után, kétfajta iskolában lehet egészség- ügyi tanulmányokat folytatni és szakképesítést szerezni: a hároméves nappali egészségügyi szakiskolában és a négyéves, nappali egészség- ügyi szakközépiskolában. Mindkettőben általános ápolói és általános asszisztensi szakképesítést nyernek a tanulók. A szakiskolások munka mellett aztán két év alatt érettségizhetnek. Á most jelentkező érettségizettek' az általános ápolói szakképesítés megszerzése után tovább szakosodhatnak, előrehaladásuk lehetőségei és feltételei azonosak az egészségügyi szakiskolát, vagy egészség- üsyi szakközépiskolát végzőkével. Lehetnek gyermekápolónők, intenzív-terápiás nővérek, műtő-, anaesztezio- lógus asszisztensek. A továbbképzésről az Egészségügyi Szakdolgozók Központi Továbbképző Intézete gondoskodik. Még nagyobb jelentőségű a tavaly szeptemberben indult felsőfokú képzés. Ez a? Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karán indult szakterületeken (védőnői gyógytornász, diétásnővér. közegészségügyijárványügyi ellenőr szakon) hároméves nappali főiskolai képzés. és (egészségügyi szakoktató, intézetvezető nővér, mentőtiszt szakon) kétéves levelező tagozattal. Szakszervezetünk javasolja, hogy a főiskolai képzést terjesszék ki meghatározott ápolónői kategóriákra is. — Az elmúlt években más vonatkozásban is észrevehetően növekedett az ápolónők társadalmi megbecsülése. Július 1-én, Semmelweis Ignác születésének évfordulóján, a „kiváló” és „érdemes” orvosok, gyógyszerészek központi kitüntetésekor 42 nővér részesült „Az egészségügy kiváló dolgozója” kitüntetésben. Akad olyan ápolónő is, akinek kimagasló munkáját a „Munka Érdemrend” arany fokozatával honorálták. Mindez azonban nem elegendő. A nővéreknek a jövőben jobban kell érezniük a társadalom erkölcsi és anyagi megbecsülését — Gyakran beszélünk az ápolónők elvándorlásáról, a három műszak nehézségeiről, de lénygesen kevesebbet azokról, akik évtziedeken át hűségesen kitartanak a kórházakban, a szociális otthonokban és a többi intézőben, illetve az alapellátásban. A kórházban dói el — Meggyőződésem, hogy a pálya megszerettetése alapvetően a kórházban dől el, és számtalan gyakorlati és lélektani tényezőtől függ. Hogy a nővér tapasztalja-e: nélkülözhetetlennek tartják közreműködését a gyógyításban. hogy igyekeznek-e tervszerű munkaszervezéssel könnyíteni a dolgát; hogy az orvos segítőtársaként egyenrangú félként kezelik-e. Aki valaha dolgozott betegágy mellett, nagyon jól tudja, mekkora a jelentősége a felsoroltaknak. Hiszen a sokat emlegetett jó munkahelyi légkör kárpótol a három műszak hátrányaiért, ,a szombaton, vasárnapon is kötelező szolgálatért. Ennek ig_azát bizonyítja hogy a több mint 20Ó ezer egészség- ügyi dolgozónak 50 százaléka törzsgárdatag. A munkát, aminek erkölcsi, anyagi megbecsülésével még korántsem elégedett a szakszervezet és szükségesnek, indokoltnak véli napirenden tartani a három műszakban dolgozó ápolónők újabb bérrendezését — hangsúlyozta befejezésül Bodnár Árpádné. L. M. Heti jegyzetünk Cipscsere ingyen Hívogatóan pompázott a kirakatban a cipő. Karcsú, magas sarka, leheletfinom pántjai, puha sárga bőre ... Igazán nem lehetett itt.hagyni, még akkor sem, ha 600 forint. Nem sokáig tétovázott a vásárló. Bement az üzletbe. örült, hogy megvan a cipő. Két hétig hordta, aztán ... Aztán újabb „zsákmány” került a kirakatba. Szebb, karcsúbb sarkú és 100 f orinttal drágább. Mit kellene csinálni a régivel? — tanakodott a vásárló. Egy kis feszegetés — máris visszacserélhető... Előfordul, hogy a vásárló is besegít, hogy a cipő minél előbb tönkremenjen. (Sok esetben azért, mert szebbet, divatosabbat látott.) Hallottam már ilyen „kétségbeesett” véleményt is: „Nem tudom, mit csináljak, hiába hordtam esőben, sárban, nem akar tönkremenni. Miért pont ez ilyen jó minőségű?” Egy cipő hat hónapig visszaváltható. Ha addig bármilyen apró hibát észrevesz a vásárló — kicserélheti. A boltban újra megvizsgálják a „beteg” cipőt, és ha minden rendben — a vásárló választhat egy újat. Azonban ha valami nem „szabályos” — esetleg külső beavatkozás nyomai látszanak —, akkor Budapestre küldik a KER- MI-hez. Ha ott is megerősítik a bolti véleményt, akkor a vásárló vagy eldobja, vagy még hordja a „nemkívánatos” lábbelit A cipőboltokban főleg évszak-fordulón — például tél és tavasz határán — sok a panasz. Elég sok rossz minőségű cipő kerül forgalomba — főleg a ragasztott eljárással készülőkre reklamálnak —, de előfordul, hogy nem természetes úton mennek tönkre. A bolti statisztikák szerint száz visszavitt cipőből egy bír ki öt bpnapot. Általában három hét, egy hónap múlva kerülnek vissza az üzletekbe. Természetesen mindenkivel megtörténhet, hogy cipőjének leválik a talpa, letörik a sarka, elszakad a pántja. De csak akkor cseréljük vissza, ha valóban tönkremegy. Sz. E. Hz ember és a természet kapcsolata Eredményes félév Sűrűn fordulnak meg a kamionok Szolnokon a BÖR- TEX központja előtt. Hozzák a feldolgozásra váró alapanyagot és viszik a kész árut. A francia cégnek táskákat, az NSZK-belinek divatos kabátokat készítetnek. Szovjet megrendelésre férfi műbőr zakókat, az NDK-ba sport- ruházati cikkeket szállítanak. Az idén 100 ezer iskolatáska került a hazai boltokba, a Kelet-magyarországi Textil Nagykereskedelmi Vállalatnak nyolcszáz női szoknyát készítettek, a nagykörűi részleg pedig a Belkereskedelmi Minisztérium megrendelésére téli védőruhát készít. Jól kezdődött tehát az első félév, nam okozott visszaesést a január elsején történt egyesülés. A szövetkezet első féléves termelési értéke 41,6 millió forint volt, 5,2 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. A BÖRTEX ez évi kapacitását teljes egészében lekötötték a megrendelők. A szövetkezet egész éves terve 82 millió forint s e2t, ä jelékiből ítélve, teljesíteni tudják. ElSenállo paprikafaltát nemesítenek Keszthelyen, az Agrártudományi Egyetemen dr. Kovács János tudományos főmunkatárs vírusbetegségnek ellenálló paprikát nemesített. A kutatók munkájia kezdetben a legnagyobb kárt okozó vírusfajták megállapítására, .majd az egyes vírusoknak ellenálló vad- és félvad fajok keresésére szorítkozott. Megállapították, hogy a kártevők között a legsúlyosabb fertőzést a dohány mozaikvírus okozza, de a kártevők között szerepel a burgonya „x” és „y”, valamint az uborka, lucerna mozaikvírus is. Több mint 180 fajtából álló keszthelyi paprikagyűjteményben találtaik egy amerikai eredetű sötétzöld színű paprikafajt, amely közfogyasztásra nem alkalmas, de a vírusbetegségre rezisztens. Vadászati és természetvédelmi kiállítás nyílt tegnap Pécsett, az Orvostudományi Egyetem aulájában. A kiállítás bemutatja a vadászat, a vadgazdálkodás és a természetvédelem tesrén elmúlt harminc évben elért eredményeket, érzékelteti az ember és a természet szerves kapcsolatát. Eggyel ismét csökkent a vasúti sorompók száma köz- útjainkon. A zalaegerszegi Közúti Építőipari Vállalat befejezte a 76-os úton, Ba- laitonszentgyörgy község belterületén, a 70 méter hosszú közúti felüljáró építését és azt tegnap megnyitották a gépjármű forgalom előtt. A Budapest—Nagykanizsa köAz augusztus 14-ig látogatható kiállításon világrekord der szarvas, őz, illetve dám trófeák láthatók. Nagy érdeklődésre számíthat a fegyverkiállítás, amelynek egyik érdekessége Németh János pécsi vadász lőszergyűjteménye. zötti nagyforgalmú vasút miatt a nyári hónapokban szinte 10 percenként eresztették le a sorompót, a hétvégeken kilométeres gépko- csisorok torlódtak össze. Az új közúti felüljáró átadásával gyorsabb, biztonságosabb lesz a Balaton déli oldalára irányuló autós forgalom. Sorompó helyett felüljáró A meglepetés A z utolsó percben érkeztek, fodrászhoz készültem. Hajnalban pedig már úton leszünk Miskolc-Tapől- ca felé. Az egész család. Az ÁFÉSZ-üdülőben nyaralunk két hétig. A fekete, temperamentumos asszonyka olyan közvetlen, mintha régi ismerősök toppantak volna be csupa- virág otthonába. Rákóczi- falván az első ember akit megszóltottunk, útbaigazított. — Makari Jánosné? Hogyne tudnám. — Mindenki ismer a faluban. Itt születtem, örökmozgó. szervező, agitáló KISZ-es voltam, kézilábdáztam, nőbi- zottsáffi titkárnak is megválasztottak, irodalmi színpadon játszottam. . . — Mindez már a múlté? — Időnként még elkap a versenyláz, a játékkedv. Alig merem elmondani, mert a férjem haragudott érte. Most volt a nyáron a falusi dolgozók Spartakíádja. Az első hívó szóra mentem, de nemcsak én, a többiek is. Feleségek. édesanyák már ők is. mégis majdnem hiánytalanul összeállt az egykori kézilabdacsapat. Dobogóra kerültünk és tízezer forintot hoztunk ezzel a községnek. De én megsérültem. Hetekig bicegtem, szisszenni sem mertem. nehogy poroljon velem a férjem. Persze tudom, titokban azért büszke volt rám. Akikor sem volt oda az örömtől. amikor községi népfronttitkámák megválasztottak. Két és fél éve. Azóta nagyon sok este neki kellett „helytállni” otthon. Megvacsoráztatni. megfürdetni, lefektetni a két kislányt, mert nekem mennem kellett. Tanácstagi beszámoló, falugyűlés. előadás, értekezlet. Morgott, de megtett mindent, hogy a kötelezettségeimnek eleget tehessek. Sokszor drukkolt is értem. Különösen az eleién, amikor sokat vívódtam, mit hogyan csináljak. — Huszonöt éves volt. mikor népf ront-titkár lett. KISZ- vezetőként, nőbízottsági titkárként már kijárta a mozgalmi munka alapiskoláját. — Igen. De a népfront más. A KISZ-ben egy korosztályúak voltunk. Nem drukkoltam, ha meg kellett szólalni. Emlékszem tavaly februárban a művelődési házban megtartott falugyűlésen egy gombostűt sem lehetett leejteni. Levezető elnök voltam, életemben először. Ügy éreztem, nem tudok megszólalni a lábam remegett. (Szerencse, hogy nem látszott az asztaltól.) Miikor kellett, azért meg tudott szólalni és nagyszerűen végigcsinálta az egészet. Az újraválasztó szolnoki küldöttértekezleten pedig az elfogódottságnak már nyoma sem volt a hangjában, amikor a község ellátási gondjairól beszélt. És ott ült júniusban a megye tanács nagytermében a megyei küldöttértekezlet résztvevőjeként, mint a hatezer lakosú városkörnyéki község, Rá- kóczifalva népfrontmozgalmának képviselője. Ekkor ér- ite a meglepetés: a kongresz- szusi küldöttjelöltek között meghallotta a nevét. Makari Jánosáét, a szolnoki ÁFÉSZ rákóczifalvi alapegységének könyvelőiét, a község náp- fronttitkárát egyhangúlag kongresszusi küldöttnek választották. K. K»
