Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-29 / 178. szám
július 29. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 Műszakkezdés Amikor a nap lenyugszik A learatott búzatáblákon nagyon szeretnek legelni a juhok. Nagylván határában is még korán reggel ráhajtották a bcgetö csapatokat a tarlóra Rejtett tartalék Az árpa: a holnap takarmánya / Ismét felfedezték az ár- Vát, amely a kukorica mellett a legjobb takarmány- növény. Noha az elmúlt években csökkent az érdeklődés iránta, most újból előtérbe került. Nagyüzemeink felismerték, hogy magas biológiai értéke alapján jobban alkalmazható takarmányozásra, mint a búza. ' Hogy mennyire nőtt az érdeklődés iránta, mi sem bizonyítja jobban, hogy a tőzsdéken mostanában 145 dollárt fizetnek egy mázsa árpáért. A búza ára pedig jelig 10 dollárral több. Elgondolkodtató tehát, hogy hazánkban kedvező agrotechnikai viszonyok között, megfelelő fajtáikkal hogyan lehetne növelni az árpa terméshozamát. Több vélemény, észrevétel hangzott el erről, a közelmúltban Kompolton tartott erpatermelési ankéton. Mint az ör. Szalay György kandidátusnak, a növénytermesztési és talajvédelmi kutató- intézet igazgatójának előadásából is kitűnt, az agrotechnika fejlődésével, a ke- mizálás gyors előretörésével nem tartottak lépést a fajták. Elsősorban ennek tulajdonítható, hogy tavaly a korábbi 300 ezer hektárról 100 ezer hektárra csökkent Magyarországom az árpatermő terület. Az igények pedig nem ezt indokolják. Hozzávetőleges flz első félévben 5,7 millió literrel több tej f Az elmúlt napokban összesítették és értékelték országos szinten, hogy a megyékben az első félév folyamán mennyi tejet adtak át felvásárlásra. A tizenkilenc megye közül Szolnok a második helyen áll: a múlt év hasonló időszakáihoz képest 5,7 millió liter tejjel többet adtak a gazdaságok és a kistermelők az idén. A termelőszövetkezetek három-, az állami gazdaságok 1,7, a kis- tenyésztők egymillió liter tejjel „szárnyalták” túl 1975 első hat hónapját. Az első félévben Szolnok megyéből 52,6 millió liter tej került a fogyasztók asztalára. Az eredmény jó, de figyelembe kell venni, hogy az aszályos nyár sok kárt tett a takarmánynövényekben. Be kell osztani a takarmányt, pótolná melléktermékből a kiesést, s akkor év végén „dobogóra” juthat Szolnok megye a tej termelési var- leenyben. számítások szerint évente 1—1,2 millió tonna árpára lenne szükség, ennek éllenére alig felét termelik üzemeink, igy kénytelenek vagyunk más országokból importálni. A nemesítek pedig az elmúlt években iparkodtak korszerűbb fajtákat előállítani. Ennek eredményeként öt fajta kapott előzetes elismerést, a rohamosan fejlődő agrotechnika azonban még korszerűbbeket igényel. Gondot okoz az is, hogy a termelő gazdaságok nem nagyon ismerik az őszi árpa agrotechnikai igényeit. Országos felmérések bizonyítják, hogy az árpa csupán 50 százalékát vetik az őszi búza után. Ezeken a területeken a gabonát károsító gombabetegségek és kártevők nagyon elszaporodnak, pusztításukról viszont az üzemek nem gondoskodnak. Legjobb ellenszere lenne a tarlóégetés és a kedvező talaj munka. Ehelyett gazdaságaink a tarlóra nitrogén műtrágyát szórnak, melyet a talajba forgatnak, amely a később odavetett őszi árpa dőlését Okozza. Tapasztalatok szerint a jól elkészített magágy és a vetési idő betartása az őszi árpánál épp oly fontos, mint a búzánál, mert csak így érhető el a hektáran- kénti 40—45 mázsás termés. Különösen az utóbbi időben nemesített kompolti korai, a martonvásári és a horpácsi fajták bizonyítják ezt. Ezek korán érnek és a (Tudósitónktól) Gazdaságtalan termelés és az ebből következő pénzügyi nehézségek miatt 1975-ben szanálták a mezőtúri Dózsa Cipőipari Termelőszövetkezetet. A felszámolt szövetkezet üzemét a teljes munkásállománnyal együtt a martfűi Tisza Cipőgyár vette át, és a debreceni, kunszentmártoni után a harmadik külső gyáregységét alakította ki. Az új gazda az elavult gyártási rendszert megszüntette, új alapokra helyezte a termelést azzal, hogy a korszerűtlen termelő berendezések egy részét újakkal cserélte ki. Az átállás kezdeti nehézségei ellenére a gyáregység a múlt évi és az idei első f élévi termelési programját teljesítette. A több száz volt szövetkezeti dolgozó is beilleszkedett a nagyüzemi munkarendszerbe és ma már lényegesen jobb munkakörülmények között, hatékonyabban dolgozik. búza aratása előtt betakaríthatok, amely kedvezőbbé teszi a munkaszervezést. Jelentős sikereket értek el a kompo*i korai fajtával, amely az idén 50,4 mázsás termést adott hektáronként. A fajta jellemzője, hogy rendkívül fagyálló, kalásza pdig szilárd, így pergésre nem hajlamos. A biztató eredmények alapján Heves megyén kívül Tolna és Szolnok megyében is megkezdték a nagyüzemi termelést. A kompoltiák ezenkívül már rendelkeznek nagy fehérjetartalmú árpával is. Bejelentették, hogy várhatóan 1960-ig megjelenik szántóföldjeinken, amely hektáronként 7—8 mázsa fehérjét biztosit. Ez hozzávetőlegesen csaknem a duplája az elmúlt években nemesített fajták fehérjehozamának. Az árpa tehát a holnap takarmánynövénye, miután versenyképes a világpiacon. Hektárankénti költsége lényegesen kevesebb a kukoricánál és a búzánál, bár hazánkban a következő években is a fő abraktermő növény a kukorica marad, amely a legjobb talajokat igényli. A homokos, szikes és lejtős vidéken azonban a kukorica már nem verseny- képes. Ezért kalászosokkal — főleg árpával — való hasznosításuk népgazdasági érdek. Mentusz Károly A cipőgyár az ötödik ötéves tervben további fejlesztést irányozott elő, a termelés bővítéséhez jó adottságokkal, korszerű üzemházzal rendelkező mezőtúri gyáregységben. A még meglévő régi tűzőkört korszerű „Varion” rendszerű körökkel cserélik le. A cipők alját összeszerelő szalagot nagyszériás műhellyé fejlesztik, az átszerelt új szalagot modem gépekkel látják el, s műszakonként 1800—2000 cipőalj elkészítésére teszik alkalmassá. A szabászait! részleg kapacitását mintegy hetven új dolgozó munkába állításával bővítik. A gyáregység az idén már 300 ezer lábbelit gyárt, a tervidőszak végére pedig az évi termelés eléri a félmillió párat. Cipő- felsőrészből is több mánt kétszeresére emelik a termelést, évente 300 ezer pár lábbeli felsőrész hagyja majd el az üzemet A lámpával megvilágított szivattyú mellett vacsorához készülődik a gép két éjszakai kezelője. Egyikük bundáske- nyeret, másikuk sajtot vesz elő a táskájából. Kicsit félrehúzódnak a fényből, bár a szúnyogoknak úgy látszik mindegy, mert a sötétben is rájuk találnak. Pihenőhelyül a szalmával körbebálázott gumikerekű lovaskocsi alatti „menedék” is megteszi. A földre szórt szalmán pufaj- ka, vízhatlan anorák — védekezésül a hűvös és a több mint ötven napja óhajtott „égi áldás” ellen. Csend van, csak a kissé távolabbra levő esőztető berendezések nesze- zése hallatszik. • • * Hatkor, két órával ezelőtt a szövetkezet elnökhelyettesével körbeautóztúk a határt. A műszakváltás utáni percekben szinte egyszerre kezdett szörcsögni, spriccelni az összes szórófej. Latóczki Ferenc és Takács Zoltán néhány perccel fél hat előtt érkezett a szántóföldre. A nappalosokkal megbeszélték, mit teljesítettek eddig, érdeklődtek, volt-e valami hiba. Mikor a tábla közepén szembetalálkoztunk, Takács Zoltán egy lyukas öntözőcsövet egyensúlyozott a vállán, Latóczki Ferenc peFonot! bútorok exportra Január elsejétől a Ti- szaalpári Háziipari Szövetkezet egyik részlegeként dolgozik a volt ve- zsenyi Kosárfonó Szövetkezét. A kilencven munkás azonban változatlanul főzött fűzfavesszőből fon ülőbútorokat, elsősorban tőkés exportra. Az idén 5,5 millió forint értékű gyermek-, nagymama- és Békési fotelt készítenek. Az elmúlt hat hónapban már több, mint 3 millió forint értékű fűzvessző fotel került ki a műhelyekből. A bútorokhoz szükséges alapanyagot a Tiszaalpári Háziipari Szövetkezet 300 holdas saját telepéről és az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalattól szerzik be. Megméretett és nehéznek... :.. pontosabban megfelelőnek találtatott: állapították meg tegnap tréfásan a szövetkezet állattenyésztői, a Minőségi Ellenőrző Rt. és a Húsipari Tröszt képviselői, arról a 70 hízott bikáról, amelyet tegnap szállított a jászberényi Kossuth Tsz a Szovjetunióba. Az idén eddig 120 hízómarhát exportált a gazdaság, az év második felében további 220-at küld a szovjet megrendelőnek. A szocialista országokba irányuló exportjából az idén 6 és fél millió forint bevétele lesz a szövetkezetnek. Eredményesen teljesíti a tsz idei' tőkés exporttervét is. Pecsenyebárányból az év első felében mintegy 600 ezer forint értékben, 1500-at exportált. Az év második felében 500 tejesbárány átadására kerül sor és ezzel a tsz túlteljesíti az 1976. évre tervezett nyugati export kötelezettségét dig egy T-idommal „hetykél- kedett”. Ebből Is sejtettem, hogy ő itt a főnök, s Latóczki Ferenc. nevetve meg is erősítette. — Ügy van ez, mint kato- náéknál, hogy ahová ketten mennek, ott az egyikőjük már parancsnok. Utóbb kiderült, más oka is van ennek. — Amikor az aszály kezdett komolyabbra fordulni, összeszedtek mindenkit, akit csak nélkülözhettek a többiek. Én már régebbről tudom, hogy a víz lefelé folyik, tavaly is öntöztem, így az elsők között kerültem a tehenészetből a szivattyú mellé. — Társat kerestek — szólal meg csendesen Takács Zoltán —, mert a berendezések áttelepítéséhez két ember kell, önként hagytam ott egy időre a sertéstelepet. — Miért? — Az állattenyésztőknek sem mindegy, hogy mennyi takarmányunk lesz télire, s a mi munkánkra itt nagyobb szükség van. Most meg végképp magunknak dolgozunk, hiszen a másodvetésű silókukoricát kelesztjük. — A fizetség nem számít? — Hát nem mindegy, hogy tizennégy, vagy tizennyolc szórófejjel öntözünk — kacsint Latóczki Ferenc — de tulajdonképpen ez sem Közeleg a csúcsforgalmi időszak az Amfora ÜVÉRT Vállalat szolnoki lerakatánát, s ilyenkor különös gondot fordítanak az igények kielégítésére. A raktárak polcai zsúfolva árukkal, bő a választék. A hazai készítmények mellett ízléses, szép árukat kapnak, főleg az NDK-ból, Csehszlovákiából, Franciaországból, Angliából, sőt még Argentínából is. ösz- szesen 24 ezer fajta árut forgalmaznak. Megyénk valamennyi boltja a szolnoki lerakattál kapja az üveg, porcelán, kerámia és műanyagárukat. A lerakat idei terve 64 millió forint. A legnagyobb forgalmat porcelánból bonyolítják le. de a vásárlók keresik a dolgozó nők második műszakját köny- nyitő höálló üvegedényeket is. Ezekből mi nden mennyiAz infláció a pénzforgalomnak az árutermelés és az áruforgalom növekedését meghaladó emelkedését Jelenti. A „klasszikus” inflációt fölösmennyiségű pénz kibocsátása okozta, ami a pénz vásárlóerejének csökkenéséhez. fokozatos elértéktelenedéséhez vezetett. Az infláció legáltalánosabb megnyilvánulási formája az árak emelkedése; erre azonban nem szűkíthető le az infláció fogalma, jelensége. Amikor ugyanis a lakosság fizetőképes kereslete meghaladja az árukínálatot, de az árak rögzítettek, akkor áremelkedés ugyan nincs, az infláció azonban mégis létrejöhet, csalt burkolt formában: a hiánycikkek állandósulásában, a feketepiac kibontakozásában ölt kifejezési formát. Napjainkban sem azonosítható az infláció a fölös meny- nyiségű pénz ki bocsátása váL A fölösleges pénzmennyiség létrejötte inkább okozat, s az inflációt más okok idézik elő. Így például a tőkés országokat a hatvanas években jellemző kús.zó infláció okaként a legtöbb polgári közgazdász az erőltetett fejlesztést, az a mi pénzünkért érdekes! Olyan száraz a talaj, hogy 50—60 millimétert adunk ki egyszerre és még ennél is több kellene. Nappal nagy a veszteség, a víz 20—30 százaléka már a levegőben elpárolog. Ha a tábla végére érünk, fordulhatunk is visz- sza. — Nem bánnák, ha zuhogna az eső ... — Az lenne a legnagyobb öröm. — A reggelt is ilyen nehezen várják? — Észre sem vesszük, úgy elmegy az éjszaka. Két áttelepítés között pihengetünk, rádiózunk, beszélgetünk. — Alvás? — Idő lenne rá, de szó sem lehet róla . . . Nagyon jól ősz- sze kellett szoknunk, mert mind a négyen egymástól függünk. • • • A gazdaság Központjában mosom a cipőmet. A rákóczi- falvi Egyesült Rákóczi Tsz efrioke megmosolyog. — Art írja meg — mondja —, hogy este nyolckor járt nálunk és majd kéthavi szárazság után sikerült össze- sároznia magát — braun — sógben és minőségben tudnak szállítani. A modem lakások egyik dísze a kerámia. Divatosak. főleg a magyaros és népi díszítésű tárgyakat keresik. Mivel Szolnokon sok az új. modern lakás, ezekből elég nagy mennyiség fogy. A csúcsforgalma időszak a második félév elején kezdődik, s az év végéig tart Ajándékként sokan vásárolnak üvegtárgyakat, porcelánt, kerámiát. Ilyenkor van a befőzés ideje is. A lerakatnál fel-készültek a befőzési idényre. Bőséges a választék befőttes üvegekből. Demizso- nőkből sem lesz hiány a szüretre, korlátlanul kaphatok, csakúgy, mint ívópohár és készlet a legegyszerűbbtől a legértékesebbekig. Az idén, a tavalyihoz képest kilencszázalékos forgalomnövekedést terveznek. erőforrások növekedését meghaladó termelési növekedési ütem fenntartását jelöli meg. (A kúszó infláció az árszínvonal lassú emelkedése, amely még nem ölt olyan méreteket hogy a gazdasági életet deaorganizálná.) A tőkés államok, hogy a teljes foglalkoztatottságot fenntartsák, pótlólagos beruházásokkal és megrendelésekkel állandóan újabb és újabb vásárlóerőt pumpáltak a gazdaságba, amelynek eredményeképpen létrejött az említett feszített ütemű fejlesztés és a kúszó infláció. A hetvenes években azonban ez a lassú infláció igen sok országban átcsapott a valódi, klasszikus értelemben vett inflációba, amely már olyan méretű, hogy az újratermelés folyamatát is megzavarja. Ezt az inflációt a szakirodalom — a kúszó- val szemben — hiperinflációnak nevezi. A tőkés országok jelenlegi inflációja abban is különbözik a korábbi inflációs jelenségektől, hogy átlépte a nemzetgazdaságok határait, valamennyi tőkés országra, sőt a rt lágkeyeskedelemre is kiterjedt. Szanált szövetkezetből korszerű gyáregység üveg, porcelán, kerámia, műanyag FOGALIWAK — KÖZELRŐL
