Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-28 / 177. szám
A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I97B. Július 283 A szerkesztőség postájából Reggeli pillanatkép a nagyiváni piacon. Öreg térkép nem vén térkép Se több, se kevesebb Amióta megvan a Ságvári körúton a Patyolat átvevőhely, oda vittem mosatni a szennyesemet. Elégedett is voltam a vállalat munkájával. Nemrégiben azonban egy „újítást” vezettek be, amely nem túlságosan, sőt mondhatom egyáltalán nem kedvező a lakosságnak. Megszüntették az úgynevezett kilós mosást, csak darabszámra veszik át a mosandó holmit. A Kossuth tériben— ott igen kilósra is __— mondták. E lballagtam hát a szeny- nyessel a hónom alatt a Kossuth téri Patyolatba, noha az nekem a lakásomtól jóval messzebb van. Mérlegre rakták a „cuccot”, 1,90-et nyomott. Ezért ott sem vették volna át. csak darabszámra. Mert nem pontosan két kiló.-. Nem lehet sem több, sem kevesebb. Szeretném tudni, kinek támadt ez a képtelen ötlete, hogy pontosan két kiló lehet a szennyes? Nem mindenkinek van otthon mérlege, hogy megmérje a ruhát, és szükség szerint tegyen hozzá tíz dekát, vagy elvegyen belőle. Ellenkező esetben a pénztárcája bánja, de alaposan— Szalai Ferencné Szolnok „Évadzáró" Pámkörűrik. július 17-én sikeres ' záróelóaddst tartott a szajoli művelődési házban. A közönség nagy tapssal jutalmazta az énekkar műsorát. a három tagú citeraze- nekar számait csakúgy, mint a szólóénekesekét. A rendezvényre Idős, magányos asszonyoknak belépőjegyeket adtunk. Rövid időre a „nyári szünetre" búcsúztunk egymástól, a pávakör vezetőjétől, Kádár Kálmán tanártól. És máris alig várjuü. Hogy újra együtt lehessünk, újra együtt énekelhessünk. Ozr. Papp Tánosné Szajol Halott fák Á Hunyadi János utca József Attila út felöli részén összesen negyvenhét idei ültetési! fa van. Ezekből csupán nyolc él, harminchét elpusztult, a további kettőből sem lesz semmi. Mi lehet ennek a Jelenségnek az oka? Többre is gondolok. Nem értett a faültetéshez az, akire ezt a munkát bízták; ültetés után nem törődött velük senki; nem locsolták a kis facsemetéket. Az elmúlt hetekben kétségkívül szárazság volt, de szerintem ez sem indokolja a fák pusztulását. Ablakon kidobott pénz a facsemeték ára. az elültetésért fizetett munkadij. Gy. J. Szolnok Sietség vagy ...? Július 21-én sertésmájat vásároltam a Jólét ABC áruházban. Negyven dekáért 27.60-at fizettem. Otthon átböngésztem a blokkot, és őszintén szólva sokalltam a májért a 27,60-at. Felhívtam a boltot, és megkérdeztem: mennyibe kerül egy kilogramm sertésmáj. A válasz: 48 forint. Gyanakvásom tehát nem volt indokolatlan. Viszavittem a májat. Megmérték, 19,20 járt volna érte. Noha a differenciát májban megkaptam, mégis bosz- szant az eset. Tévedni emberi dolog — tartja a közmondás. De ilyen sokat? Bizony. ha figyelmetlen a vevő (esetleg mint az eladó), jól megjárhatja. Az új árakat sem a vevők, sem az eladók nem szokhattak mán meg éwen ezért — mindkét fél érdekében — indokolt a nagyobb figyelem. Debreceni Liszlóné Szolnok Nem kiválói Jászsági „őrjárata" során munkatársunk eljutott Jászapátiba, a Vas- és Műanyag Szövetkezetbe is. A Jászsági Krónika június 24-én jelent meg lapunkban, itt számolt be a Jászapátiban látottak- ról-hallottakróL Űj termék három keréken címmel írt a szövetkezet új termékéről, a gyermektricikliről, imigyen: „Neve még nincs, de ,áramvonalaival’, mutatós műanyag alkatrészeivel, köny- nyen gördülő három kerekével és a KERMl-től kapott ,kiváló’ minősítéssel a játékboltok slágerének ígérkezik...” _y A valóságban azonban nem fgy „fest” a dolog. Huszár Gábor, a KERMI (Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet) főosztályvezető-helyettese a következőket írta; „...A szövetkezet új gyer- mektricikli-típusát a KERMI valóban megvizsgálta... szak- véleményünket így zártuk: A vizsgálati eredmények alapján megállapítottuk, hogy az új típusú gyermek- tricikli rendeltetés szerinti célra csak korlátozott mértékben alkalmas. A bemutatott minták alacsony tarttfs- sági jellemzői és felépítési hibái a konstrukció apró finomításával javíthatók. A szükséges változtatások bevezetését a sorozatgyártásban fontosnak tartjuk, mert a jelenlegi konstrukció sok alapos vevőreklamáció forrása lehet._ Szakvéleményünkben a kiváló sző egyáltalán nem szerepelA szövetkezet régebbi. Szöcske fantázia nevű típusa szintén csak korlátozott mértékben alkalmas a rendeltetésszerű' használatra, és több, általunk fontosnak tartott változtatásra szorul...” \ Nos, ha. a KERMI fgy nyilatkozik, nekik kell hinÄ fegyelmi büntetés végrehajtását legfeljebb egy évre fel lehet függeszteni, ha attól kellő nevelőhatás várható. Megilleti ez a jog a munkaügyi vitát intéző szervet is. Ha a fegyelmi büntetés felfüggesztésének ideje alatt az illető példamutatóan dolgozott és viselkedett, úgy kell tekinteni, mintha a dolgozó fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ellenkező esetben a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani. A következőkben két olyan esetet ismertetünk, amelyekben a fegyelmi büntetés felfüggesztésének lehetőségét vitatták, és a vitát a Legfelsőbb Bíróság zárta le. A felperes traktorvezető volt a termelőszövetkezetben. Az egyik napon utasították, hogy a kezelésében levő erőgéppel trágyát rakodjon. A felperes nem ment ki a munkahelyére, hanem azon a dél- előttön. az útközben levő italboltban iszogatott. A csoport- vezető tíz óra után találkozott a traktorvezetővel, aki ekkor már ittas állapotban volt. Amikor a csoportvezető kérdőre vonta, felperes fenyegető kijelentést tett, mire a csoportvezető eltiltotta a további munkától. Az eltiltás ellenére a traktorvezető megjelent a munkahelyen és azt az embert, aki helyette dolgozott, a gépről leküldte és az erőgépet ő maga erősen ittas állapotban a közúton, a majorba vezette. A szövetkezet főmezőgazdásza a traktorvezetőt elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A munkaügyi bíróság ítéletében a felperes (traktorvePihenőnap L. M.-né szolnoki olvasónk levelére azért válaszolunk az újságban, mert a téma feltehetően másokat is érdekel. Mint olvasónk írja, munkahelyén rendszerint vasárnap is dolgozik. Tudja, hogy erre elengedhetetlenül szükség van, mégis elégedetlen, mert keveset lehet együtt a családjával. Mit ír elő a pihenőnappal kapcsolatban a Munka Törvénykönyve? (Mt. 41. § (1). A dolgozónak hetenként egy pihenőnap jár. pihenőnapnak — ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik — vasárnapra kell esnie. Ha a munkakör jellegére tekintettel a dolgozó rendszeresen vasárnap is dolgozik, havonta egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni. A kollektív szerződés azonban ettől a vállalat sajátosságaira tekintettel eltérhet, különösen a megszakítás nélkül működő (folytonos). idényjellegű és közlekedési vállalatoknál, illetőleg munkakörökben. A. vállalat jellegére tekintettel két, az idényjellegű vállalatoknál. illetőleg munkakörökben pedig ennél több pihenőnap összevonható. Nincs ennek helye, ha a munkaidő egészségi ártalomra tekintettel heti 42 óra vagy ennél rövi- debh. j Beteli Nem a pohár, hanem B. K, szolnoki olvasónk munkakönyvé és azt kérdezi tőlünk levelében, mi most a teendője? Ha a munkakönyv valamely rovata betelt, a dolgozónak a mnnkakönyv-kiállí- tó hatóságtól folytatólagos tnunkakonyv kiállítását kell zető) keresetének részben helyt adott. A szövetkezeti döntőbizottság határozatát úgy változtatta meg, hogy a fegyelmi büntetés végrehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztette. Ítéletét azzal indokolta, hogy a felperes magatartásával súlyosan megszegte a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét, ezért indokolt volt vele szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetés, de a felperes családi körülményeire és szociális helyzetére tekintettel a fegyelmi büntetés végrehajtását felfüggesztette. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen törvényességi óvást emeltek, amelyet a Legfelsőbb Bíróság alaposnak talált. A fegyelmi büntetés felfüggesztésének ugyanis nem lett volna helye, mert a perbeli adatokból nem lehetett olyan következtésre * jutni, hogy a büntetés végrehajtásának felfüggesztésétől kellő nevelő hatás várható. A felperes kirívó módon szegte meg a kötelezettségét: a közúton ittasan közlekedett, és ezzel saját és mások testi épségét veszélyeztette. A Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy a munkaügyi bíróság által felhozott enyhítő körülmények sem indokolták a kirótt fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztését. (A felperes felesége 'dolgozik, egy gyermekük eltartásáról kell gondoskodniuk.) Nem lehet tehát hivatkozni rendkívüli méltánylást igénylő családi körülményekre. kérnie'. A kérelmet a '„folytatólagos munkakönyv” jelzéssel ellátott kérdőív kitöltésével kell benyújtani. Az újonnan kiadott munkakönyv személyi adatait a betelt munkakönyv alapján kell kiállítani. A folytatólagos munkakönyv kiállítása díjmentes. A betelt és folytatólagos munkakönyvét két éven keresztül együtt kell megőrizni, ezen idő alatt külön-kü- lön egyik munkakönyv sem érvényes. Két év után a betelt munkakönyvét a dolgozónak ki kell adni. Tanulni vágyó kismama M. B-né karcagi olvasónk gyermekgondozási szabadságon van — írta levelében. A kisbaba nevelése, gondozása mellett jutna ideje tanulásra is. Nem tudja azonban, kell-e ehhez engedélyt kérnie a munkahelyén és esetleg kaphatna-e anyagi segítséget is az igyekezete mellé. A Munka Törvénykönyve 21. §-a akként rendelkezik, hogy a vállalat szakemberszükségletének tervszerű biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. E szabály szóhasználatából következik. hogy a szerződés megkötése egyik félre sem kötelezői. A vállalat a tanulmányi szerződésben támogatásként a tanfolyam elvégzésével járó költségek (pl. tandíj, tanfolyam részvételi díj, beiratkozási díj stb.) megtérítését, illetve megfizetését vállalhatja, ideértve a kieső időre járó munkabér megtérítését is. Rendelkezni kell a szerződésben arról is, hogy a képzés befejezése után a vállalat az új iskblai végzettségnek megfelelően milyen feltételekkel foglalkoztatja a dolgozót. Tehát a gyermek- gondozás! szabadságon levő nőnek is adhat előnyt e szerződés, megkötése azonban nem kötelező. Ä másik ügyben a felperes — garázsmesterként dolgozott —, ittasan jelent meg a munkahelyén és az irodában, több gépkocsivezető jelenlétében sértegette az üzemegység vezetőjét. Eközben megjelent a forgalomvezető is, akit a felperes ugyancsak sértő kifejezésekkel illetett. Sértő kijelentéseit az utasok jelenlétében is megismételte, vezetőjét hangosan, durván szidalmazta. A munkaügyi bíróság — bár súlyosbító körülményként értékelte felperes korábbi fegyelmi büntetését — a durva közösségellenes magatartásáért kapott büntetés végrehajtásának felfüggesztését azért találta indokoltnak, mert a felperes őszinte, megbánó magatartást tanúsított A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság szintén elfogadta és megállapította, hogy a fegyelmi büntetés kiszabásánál arra is tekintettel kell lenni, hogy a felelősségre vonás és a megfelelő büntetés hatással van a vállalat többi dolgozójának munkafegyelmére is. Tény, hogy a felperes jó munkájáért már erkölcsi és anyagi elismerésben is részesült. Tény azonban az is, hogy magatartásával sorozatosan vétett a munkahelyi rend és fegyelem ellen. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése ezárt sem az egyéni, sem az általános nevelési célokat nem szolgálja, és kedvezőtlen hatással lehet, a vállalati munkafegye1°mre. Dr. Cs. I. Kétszázhetvenöt éve született Mikoviny Sámuel, a magyar és egyben az európai elméleti, gyakorlati kartográfia úttörője. Az évfordulóra az MTA könyvtára a közeljövőben megjelenteti Bendefy László monográfiáját „Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára kézirattárának Mikoviny-térképeire” címmel. A kiadvány megírását Xz 1720-as évek végén Bél Mátyás elhatározta, hogy megyénként folyamatosan megírja és kiadja Magyarország egyetemes földrajzát. Ez időben ugyanis az ország területe jórészt felszabadult már a török megszállás alól, de a 150 éves török uralom után senki sem ismerte a volt hódoltsági területeket. Elsőként a Pozsony megyei kötetet adták ki, s a kötet mellékleteként készült el Mikoviny térképe is. Ez olyan jól sikerült, hogy azonnal hozzáfogott a szemszédos megyék térképeinek megszerkesztéséhez, s ez nem kerülte el a bécsi udvari kamara figyelmét A Bél-féle kiadványokban kitűnő szerkesztőnek bizonyult Mikovinyt megbízták Magyarország hadvezetési és közigazgatási célokra egyaránt alkalmas térképének elkészítésével. Mikoviny már 1732-ben tanulmányt hozott nyilvánosságra, amelyben a térképek készítésének módszertani alapelveit, illetve elgondolásait fogalmazta meg. Ezzel a művével a mai értelemben vett korszerű térképszerkesztés alapjait dolgozta ki. Ezért a munkájáért a Pozsonyi Királyi Tudományos Akadémia is tagjai sorába választotta. Egyebek közt kifejtette munAz egyik értékes dokumentum a szigetvári vár részletes helyszínrajza, a török kivonulása utáni időkből. A történelmi értékű térképről megállapítható, hogy mindössze 15 épület maradt épségben, köztük egy nemesi kúria, két fpltozószabó háza és egy mészáros épülete a vágóhíd javai. A régmúltról fennmaradt térképek nemcsak kartográmegelőző kutatások sok tSJ értékes adatot hoztak felszínre. Mikoviny Sámuelt — Bel Mátyás professzor ajánlatára — 1727-ben Pozsony megye hites mérnökévé választották. Két év múlva már a bécsi udvari kamara kinevezett mérnöke. Hogy tudását a Haditérképezéshez felhasználhassák, kinevezték a tényleges törzstiszti állományban őrnagynak, később pedig alezredesi rangot kapott. kajában, Hogy á térképek alapjának a csillagászati helymeghatározásokkal ösz- szekötött háromszöghálózatának kell lennie. Megyei térképei több sorozatba tartoznak. Az egyik, majdnem teljes sorozat III. Károly személyes használatára készült, de az uralkodó 1 halálakor e munka megszakadt. Ismertek a Jászságról, a Kiskunságról és Nagykunságról készült térképek is, amelyeket a területek kapitányai rendeltek meg Miko- vinytól. Bendefy László kutatásai alapján megállapítható: Mikoviny 52 megye térképén dolgozott, s feltételezhető még, hogy Zala megye kartográfiájával is foglalkozott. Az Akadémia Könyvtárának birtokában levő Miko- viny-féle megyei térképek legnagyobb része elsődleges fogalmazvány. Nem mérnöki hűségre, geodéziai pontosságra törekvő vázlatok, hanem minél több adatot sűrítő átnézeti térképek, éopen ezért rendkívül értékesek. Terjedelmesebbek, mint a végső kidolgozáskor készült mappák, ezért több helységnév fért rájuk. Aminek már nem volt helye, azt a térképlap szélére jegyezték fel. fiai értékek. Sok tudomány hasznosítja ma is az egykori mappákon található információkat. Kitűnően alkalmazzák a XVIII. század kori adatokat a vízügyi szakemberek folyók szabályozásakor, a régészek már elpusztultnak vélt lelőhelyek felkutatásakor és szívesen forgatják a térkspmetszetekeí a történészek is. K. M. nunk-_ Ä fogszabőly szerín« A fegyelmi büntetés felfüggesztéséről A Jászság és a Nagykunság térkép© Sok tudomány hasznosítja