Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-28 / 177. szám

A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I97B. Július 283 A szerkesztőség postájából Reggeli pillanatkép a nagyiváni piacon. Öreg térkép nem vén térkép Se több, se kevesebb Amióta megvan a Ságvári körúton a Patyolat átvevő­hely, oda vittem mosatni a szennyesemet. Elégedett is voltam a vállalat munkájá­val. Nemrégiben azonban egy „újítást” vezettek be, amely nem túlságosan, sőt mondhatom egyáltalán nem kedvező a lakosságnak. Meg­szüntették az úgynevezett ki­lós mosást, csak darabszámra veszik át a mosandó holmit. A Kossuth tériben— ott igen kilósra is __— mondták. E lballagtam hát a szeny- nyessel a hónom alatt a Kos­suth téri Patyolatba, noha az nekem a lakásomtól jó­val messzebb van. Mérlegre rakták a „cuccot”, 1,90-et nyomott. Ezért ott sem vet­ték volna át. csak darab­számra. Mert nem pontosan két kiló.-. Nem lehet sem több, sem kevesebb. Szeretném tudni, kinek tá­madt ez a képtelen ötlete, hogy pontosan két kiló lehet a szennyes? Nem mindenki­nek van otthon mérlege, hogy megmérje a ruhát, és szük­ség szerint tegyen hozzá tíz dekát, vagy elvegyen belőle. Ellenkező esetben a pénztár­cája bánja, de alaposan— Szalai Ferencné Szolnok „Évadzáró" Pámkörűrik. július 17-én sikeres ' záróelóaddst tartott a szajoli művelődési házban. A közönség nagy tapssal ju­talmazta az énekkar műso­rát. a három tagú citeraze- nekar számait csakúgy, mint a szólóénekesekét. A rendezvényre Idős, ma­gányos asszonyoknak belépő­jegyeket adtunk. Rövid idő­re a „nyári szünetre" bú­csúztunk egymástól, a páva­kör vezetőjétől, Kádár Kál­mán tanártól. És máris alig várjuü. Hogy újra együtt le­hessünk, újra együtt énekel­hessünk. Ozr. Papp Tánosné Szajol ­Halott fák Á Hunyadi János utca Jó­zsef Attila út felöli részén összesen negyvenhét idei ül­tetési! fa van. Ezekből csu­pán nyolc él, harminchét el­pusztult, a további kettőből sem lesz semmi. Mi lehet ennek a Jelen­ségnek az oka? Többre is gondolok. Nem értett a fa­ültetéshez az, akire ezt a munkát bízták; ültetés után nem törődött velük senki; nem locsolták a kis facseme­téket. Az elmúlt hetekben kétségkívül szárazság volt, de szerintem ez sem indokol­ja a fák pusztulását. Abla­kon kidobott pénz a facse­meték ára. az elültetésért fi­zetett munkadij. Gy. J. Szolnok Sietség vagy ...? Július 21-én sertésmájat vásároltam a Jólét ABC áru­házban. Negyven dekáért 27.60-at fizettem. Otthon át­böngésztem a blokkot, és őszintén szólva sokalltam a májért a 27,60-at. Felhívtam a boltot, és megkérdeztem: mennyibe kerül egy kilo­gramm sertésmáj. A válasz: 48 forint. Gyanakvásom te­hát nem volt indokolatlan. Viszavittem a májat. Meg­mérték, 19,20 járt volna érte. Noha a differenciát máj­ban megkaptam, mégis bosz- szant az eset. Tévedni em­beri dolog — tartja a köz­mondás. De ilyen sokat? Bi­zony. ha figyelmetlen a ve­vő (esetleg mint az eladó), jól megjárhatja. Az új ára­kat sem a vevők, sem az el­adók nem szokhattak mán meg éwen ezért — mindkét fél érdekében — indokolt a nagyobb figyelem. Debreceni Liszlóné Szolnok Nem kiválói Jászsági „őrjárata" során munkatársunk eljutott Jász­apátiba, a Vas- és Műanyag Szövetkezetbe is. A Jászsági Krónika június 24-én jelent meg lapunkban, itt számolt be a Jászapátiban látottak- ról-hallottakróL Űj termék három keréken címmel írt a szövetkezet új termékéről, a gyermektricikliről, imigyen: „Neve még nincs, de ,áram­vonalaival’, mutatós mű­anyag alkatrészeivel, köny- nyen gördülő három kereké­vel és a KERMl-től kapott ,kiváló’ minősítéssel a játék­boltok slágerének ígérke­zik...” _y A valóságban azonban nem fgy „fest” a dolog. Huszár Gábor, a KERMI (Kereske­delmi Minőségellenőrző In­tézet) főosztályvezető-helyet­tese a következőket írta; „...A szövetkezet új gyer- mektricikli-típusát a KERMI valóban megvizsgálta... szak- véleményünket így zártuk: A vizsgálati eredmények alapján megállapítottuk, hogy az új típusú gyermek- tricikli rendeltetés szerinti célra csak korlátozott mér­tékben alkalmas. A bemuta­tott minták alacsony tarttfs- sági jellemzői és felépítési hibái a konstrukció apró fi­nomításával javíthatók. A szükséges változtatások be­vezetését a sorozatgyártás­ban fontosnak tartjuk, mert a jelenlegi konstrukció sok alapos vevőreklamáció forrá­sa lehet._ Szakvéleményünk­ben a kiváló sző egyáltalán nem szerepelA szövetke­zet régebbi. Szöcske fantá­zia nevű típusa szintén csak korlátozott mértékben alkal­mas a rendeltetésszerű' hasz­nálatra, és több, általunk fontosnak tartott változta­tásra szorul...” \ Nos, ha. a KERMI fgy nyi­latkozik, nekik kell hin­Ä fegyelmi büntetés végre­hajtását legfeljebb egy évre fel lehet függeszteni, ha at­tól kellő nevelőhatás várható. Megilleti ez a jog a munka­ügyi vitát intéző szervet is. Ha a fegyelmi büntetés fel­függesztésének ideje alatt az illető példamutatóan dolgo­zott és viselkedett, úgy kell tekinteni, mintha a dolgozó fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ellenkező esetben a felfüggesztett bün­tetést végre kell hajtani. A következőkben két olyan ese­tet ismertetünk, amelyekben a fegyelmi büntetés felfüg­gesztésének lehetőségét vi­tatták, és a vitát a Legfel­sőbb Bíróság zárta le. A felperes traktorvezető volt a termelőszövetkezetben. Az egyik napon utasították, hogy a kezelésében levő erő­géppel trágyát rakodjon. A felperes nem ment ki a mun­kahelyére, hanem azon a dél- előttön. az útközben levő ital­boltban iszogatott. A csoport- vezető tíz óra után találko­zott a traktorvezetővel, aki ekkor már ittas állapotban volt. Amikor a csoportvezető kérdőre vonta, felperes fe­nyegető kijelentést tett, mire a csoportvezető eltiltotta a további munkától. Az eltiltás ellenére a traktorvezető meg­jelent a munkahelyen és azt az embert, aki helyette dol­gozott, a gépről leküldte és az erőgépet ő maga erősen ittas állapotban a közúton, a ma­jorba vezette. A szövetkezet főmezőgazdásza a traktorve­zetőt elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A munkaügyi bíróság íté­letében a felperes (traktorve­Pihenőnap L. M.-né szolnoki olvasónk levelére azért válaszolunk az újságban, mert a téma fel­tehetően másokat is érdekel. Mint olvasónk írja, munka­helyén rendszerint vasárnap is dolgozik. Tudja, hogy erre elengedhetetlenül szükség van, mégis elégedetlen, mert keveset lehet együtt a csa­ládjával. Mit ír elő a pihe­nőnappal kapcsolatban a Munka Törvénykönyve? (Mt. 41. § (1). A dolgozónak hetenként egy pihenőnap jár. pihe­nőnapnak — ha a kollektív szerződés másként nem ren­delkezik — vasárnapra kell esnie. Ha a munkakör jel­legére tekintettel a dolgozó rendszeresen vasárnap is dolgozik, havonta egy pihe­nőnapot vasárnap kell ki­adni. A kollektív szerződés azonban ettől a vállalat sa­játosságaira tekintettel el­térhet, különösen a megsza­kítás nélkül működő (folyto­nos). idényjellegű és közle­kedési vállalatoknál, illető­leg munkakörökben. A. vál­lalat jellegére tekintettel két, az idényjellegű vállalatok­nál. illetőleg munkakörökben pedig ennél több pihenőnap összevonható. Nincs ennek helye, ha a munkaidő egész­ségi ártalomra tekintettel he­ti 42 óra vagy ennél rövi- debh. j Beteli Nem a pohár, hanem B. K, szolnoki olvasónk munka­könyvé és azt kérdezi tőlünk levelében, mi most a teen­dője? Ha a munkakönyv vala­mely rovata betelt, a dolgo­zónak a mnnkakönyv-kiállí- tó hatóságtól folytatólagos tnunkakonyv kiállítását kell zető) keresetének részben helyt adott. A szövetkezeti döntőbizottság határozatát úgy változtatta meg, hogy a fegyelmi büntetés végrehaj­tását egyévi próbaidőre fel­függesztette. Ítéletét azzal in­dokolta, hogy a felperes ma­gatartásával súlyosan meg­szegte a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét, ezért indokolt volt vele szem­ben a legsúlyosabb fegyelmi büntetés, de a felperes csa­ládi körülményeire és szo­ciális helyzetére tekintettel a fegyelmi büntetés végrehaj­tását felfüggesztette. A mun­kaügyi bíróság jogerős ítéle­te ellen törvényességi óvást emeltek, amelyet a Legfel­sőbb Bíróság alaposnak ta­lált. A fegyelmi büntetés fel­függesztésének ugyanis nem lett volna helye, mert a per­beli adatokból nem lehetett olyan következtésre * jutni, hogy a büntetés végrehajtá­sának felfüggesztésétől kellő nevelő hatás várható. A fel­peres kirívó módon szegte meg a kötelezettségét: a köz­úton ittasan közlekedett, és ezzel saját és mások testi ép­ségét veszélyeztette. A Leg­felsőbb Bíróság úgy találta, hogy a munkaügyi bíróság ál­tal felhozott enyhítő körül­mények sem indokolták a kirótt fegyelmi büntetés vég­rehajtásának felfüggesztését. (A felperes felesége 'dolgo­zik, egy gyermekük eltartá­sáról kell gondoskodniuk.) Nem lehet tehát hivatkozni rendkívüli méltánylást igény­lő családi körülményekre. kérnie'. A kérelmet a '„foly­tatólagos munkakönyv” jel­zéssel ellátott kérdőív kitöl­tésével kell benyújtani. Az újonnan kiadott munka­könyv személyi adatait a be­telt munkakönyv alapján kell kiállítani. A folytatóla­gos munkakönyv kiállítása díjmentes. A betelt és folytatólagos munkakönyvét két éven ke­resztül együtt kell megőriz­ni, ezen idő alatt külön-kü- lön egyik munkakönyv sem érvényes. Két év után a be­telt munkakönyvét a dolgo­zónak ki kell adni. Tanulni vágyó kismama M. B-né karcagi olva­sónk gyermekgondozási sza­badságon van — írta leve­lében. A kisbaba nevelése, gondozása mellett jutna ide­je tanulásra is. Nem tudja azonban, kell-e ehhez enge­délyt kérnie a munkahelyén és esetleg kaphatna-e anya­gi segítséget is az igyekezete mellé. A Munka Törvénykönyve 21. §-a akként rendelkezik, hogy a vállalat szakember­szükségletének tervszerű biz­tosítása érdekében tanulmá­nyi szerződést köthet. E sza­bály szóhasználatából követ­kezik. hogy a szerződés meg­kötése egyik félre sem köte­lezői. A vállalat a tanulmányi szerződésben támogatásként a tanfolyam elvégzésével já­ró költségek (pl. tandíj, tan­folyam részvételi díj, be­iratkozási díj stb.) megtérí­tését, illetve megfizetését vállalhatja, ideértve a kieső időre járó munkabér meg­térítését is. Rendelkezni kell a szerződésben arról is, hogy a képzés befejezése után a vállalat az új iskblai végzett­ségnek megfelelően milyen feltételekkel foglalkoztatja a dolgozót. Tehát a gyermek- gondozás! szabadságon levő nőnek is adhat előnyt e szer­ződés, megkötése azonban nem kötelező. Ä másik ügyben a felpe­res — garázsmesterként dol­gozott —, ittasan jelent meg a munkahelyén és az irodá­ban, több gépkocsivezető je­lenlétében sértegette az üzemegység vezetőjét. Eköz­ben megjelent a forgalomve­zető is, akit a felperes ugyan­csak sértő kifejezésekkel il­letett. Sértő kijelentéseit az utasok jelenlétében is megis­mételte, vezetőjét hangosan, durván szidalmazta. A munkaügyi bíróság — bár súlyosbító körülmény­ként értékelte felperes ko­rábbi fegyelmi büntetését — a durva közösségellenes ma­gatartásáért kapott büntetés végrehajtásának felfüggesz­tését azért találta indokolt­nak, mert a felperes őszinte, megbánó magatartást tanúsí­tott A munkaügyi bíróság íté­lete ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság szintén elfogadta és megálla­pította, hogy a fegyelmi bün­tetés kiszabásánál arra is te­kintettel kell lenni, hogy a felelősségre vonás és a meg­felelő büntetés hatással van a vállalat többi dolgozójá­nak munkafegyelmére is. Tény, hogy a felperes jó mun­kájáért már erkölcsi és anya­gi elismerésben is részesült. Tény azonban az is, hogy magatartásával sorozatosan vétett a munkahelyi rend és fegyelem ellen. A büntetés végrehajtásának felfüggesz­tése ezárt sem az egyéni, sem az általános nevelési cé­lokat nem szolgálja, és ked­vezőtlen hatással lehet, a vál­lalati munkafegye1°mre. Dr. Cs. I. Kétszázhetvenöt éve született Mikoviny Sámuel, a magyar és egyben az európai elmé­leti, gyakorlati kartográfia úttörője. Az évfordulóra az MTA könyvtára a közeljövő­ben megjelenteti Bendefy László monográfiáját „Miko­viny Sámuel megyei térké­pei, különös tekintettel a Ma­gyar Tudományos Akadémia Könyvtára kézirattárának Mikoviny-térképeire” cím­mel. A kiadvány megírását Xz 1720-as évek végén Bél Mátyás elhatározta, hogy me­gyénként folyamatosan meg­írja és kiadja Magyarország egyetemes földrajzát. Ez idő­ben ugyanis az ország terü­lete jórészt felszabadult már a török megszállás alól, de a 150 éves török uralom után senki sem ismerte a volt hó­doltsági területeket. Elsőként a Pozsony megyei kötetet ad­ták ki, s a kötet melléklete­ként készült el Mikoviny tér­képe is. Ez olyan jól sikerült, hogy azonnal hozzáfogott a szemszédos megyék térképei­nek megszerkesztéséhez, s ez nem kerülte el a bécsi ud­vari kamara figyelmét A Bél-féle kiadványokban ki­tűnő szerkesztőnek bizonyult Mikovinyt megbízták Ma­gyarország hadvezetési és közigazgatási célokra egy­aránt alkalmas térképének elkészítésével. Mikoviny már 1732-ben ta­nulmányt hozott nyilvános­ságra, amelyben a térképek készítésének módszertani alapelveit, illetve elgondolá­sait fogalmazta meg. Ezzel a művével a mai értelemben vett korszerű térképszerkesz­tés alapjait dolgozta ki. Ezért a munkájáért a Pozsonyi Ki­rályi Tudományos Akadémia is tagjai sorába választotta. Egyebek közt kifejtette mun­Az egyik értékes doku­mentum a szigetvári vár részletes helyszínrajza, a tö­rök kivonulása utáni idők­ből. A történelmi értékű tér­képről megállapítható, hogy mindössze 15 épület maradt épségben, köztük egy nemesi kúria, két fpltozószabó háza és egy mészáros épülete a vágóhíd javai. A régmúltról fennmaradt térképek nemcsak kartográ­megelőző kutatások sok tSJ értékes adatot hoztak fel­színre. Mikoviny Sámuelt — Bel Mátyás professzor aján­latára — 1727-ben Pozsony megye hites mérnökévé vá­lasztották. Két év múlva már a bécsi udvari kamara kine­vezett mérnöke. Hogy tudá­sát a Haditérképezéshez fel­használhassák, kinevezték a tényleges törzstiszti állo­mányban őrnagynak, ké­sőbb pedig alezredesi rangot kapott. kajában, Hogy á térképek alapjának a csillagászati helymeghatározásokkal ösz- szekötött háromszöghálóza­tának kell lennie. Megyei térképei több so­rozatba tartoznak. Az egyik, majdnem teljes sorozat III. Károly személyes használa­tára készült, de az uralkodó 1 halálakor e munka megsza­kadt. Ismertek a Jászságról, a Kiskunságról és Nagykun­ságról készült térképek is, amelyeket a területek kapi­tányai rendeltek meg Miko- vinytól. Bendefy László ku­tatásai alapján megállapít­ható: Mikoviny 52 megye térképén dolgozott, s felté­telezhető még, hogy Zala me­gye kartográfiájával is fog­lalkozott. Az Akadémia Könyvtárá­nak birtokában levő Miko- viny-féle megyei térképek legnagyobb része elsődleges fogalmazvány. Nem mérnöki hűségre, geodéziai pontosság­ra törekvő vázlatok, hanem minél több adatot sűrítő át­nézeti térképek, éopen ezért rendkívül értékesek. Terje­delmesebbek, mint a végső kidolgozáskor készült map­pák, ezért több helységnév fért rájuk. Aminek már nem volt helye, azt a térképlap szélére jegyezték fel. fiai értékek. Sok tudomány hasznosítja ma is az egykori mappákon található informá­ciókat. Kitűnően alkalmazzák a XVIII. század kori adato­kat a vízügyi szakemberek folyók szabályozásakor, a régészek már elpusztultnak vélt lelőhelyek felkutatása­kor és szívesen forgatják a térkspmetszetekeí a történé­szek is. K. M. nunk-_ Ä fogszabőly szerín« A fegyelmi büntetés felfüggesztéséről A Jászság és a Nagykunság térkép© Sok tudomány hasznosítja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom