Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-27 / 176. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. július 57.' TUDOMÁNY—TECHNIKA Az „éltető csók” Harc a cukorbetegség ellen Korunkban gyakori a cukorbetegség, amelynek érdekes jellemzője, hogy tudjuk az okát, általában ismerjük a kezelés módját, de a megszüntetésére irányuló próbálkozások eddig még nem vezettek eredményre. Kétségtelen, hogy az anyagcsere zavarában nyilvánul meg, amelynek az a lényege, hogy a szervezet a táplálékkal bevitt szénhidrátokat nem képes értékesíteni, tehát felszaporodik a vérben. A vese irmen kiválasztja, tehát megjelenik a vizeletben is. Minthogy azonban a cukor oldásához vízre van szükség, minél több cukrot választ ki a vese, annál több folyadékra van szüksége a szervezetnek. Növekszik tehát a vizelet mennyisége, ezért a beteg szomjazik és sokat kell innia. A cukor felhasználását a szervezetben hasnyálmirigy hormonja, az inzulin teszi lehetővé. Cukorbetegség tehát elsősorban akkor lép fel, ha zavar támad a hasnyálmirigy inzulintermelésében, bár újabban az agyalapi- mirigy és egyéb belső elvá- lasztású mirigy zavarát is feltételezik a cukorbetegség létrejöttében. Felismerték azt is, hogy a betegség gyakran öröklődik, és azt is, hogy az utóbbi évtizedekben különösen szaporodott a cukorbeteg nők száma. Ez késztetette arra az NDK kutatóit, hogy különös gondot fordítsanak a cukorbeteg terhes nőkre, akik szülés után gyermekükkel az első heteket egy erre a célra létesített intézetben töltik. Az intézet működésének máris megvan az eredménye : a veszélyeztetett csecsemők halandósága a minimálisra csökkent. Az NDK-toan egyébként 17 éve rendszeres nyilvántartást vezetnek a cukorbetegekről, amely lehetővé teszi a betegség korai felismerését és hatásos kezelését. 1969-ben létesítették a Gerhardt Kutsch Központi Cukorbeteggondozó Intézetet, amely irányítja az NDK-ban a cukorbetegség leküzdésére irányuló kutató- és gyógyító munkát. Az intézet szoros kapcsolatot tart fenn a szocialista országok hasonló kutatóintézeteivel. Képünk az intézet csecsemő osztályán készült. Véradás — emberségből Csak az tudja igazán átérezni a véradás jelentőségét, aki súlyos betegségben, baleseténél maga is kapott már várt. Gyakran fordul elő, hogy rendkívüli időben (késő este, éjjel és munkaszüneti napokon) frissen levett vér átömlesztésére lenne szükség. Többször csak hosz- szas keresés után, jelentős időveszteséggel sikerül megfelelő vércsoportú donort találni. Kimondhatatlan jelentősége van tehát a megfelelően tárolt, tartalékolt, legkülönfélébb tulajdonságú konzerv véreknek. A legtöbb vért természetesen a sebészeti osztályok használják fel: újjáélesztéseknél, szívműtéteknél, de még az egyszerűbb műtéteknél is nélkülözhetetlen. A korszerű gyógyításhoz ma már sok-sok palack vérre van szükség. A sebészet külön ágává fejlődött a baleseti -.ebészet, amely a közúti, az üzemi, a mezőgazdasági és a háztartási baleseteket látja el, szintén nagy mennyiségű vérutánpótlással. A belgyógyászok is számos esetben használnak fel konzerv vért, vagy éppen a vérből előállított különféle készítményeket Gyakran előfordul az is, hogy a szülészeti osztályokon kell sürgős vérátömlesztést alkalmazni egy-egy szülő nőnek. ilyenkor a vér egyszerre esetleg két életet ment meg. Ugyancsak gyakori a gyermekgyógyászati osztályokon a vércsere, valamint a vérből készült gamma-globulin alkalmazása fertőző betegségek gyógyítására vagy megelőzésére. A vér tehát a legdrágább gyógyszer, mert gyárilag nem állítható elő, és súlyos beteg esetében többezer forintot tesz ki a felhasznált vérkészítmény értéke. Képünkön az NDK-beli Karl-Marx-Stadt-i Véradó és Transzfúziós Intézet modern vérvételi helyiségét mutatja be. Az NDK-ban naponta 550 állampolgár ad vért költség- mentesén az önkéntes állomásokon. Jiaaács itfegklmerüíieknek Az idegorvosok egyik munkaközössége megfigyeléseket végzett a hozzájuk ideges panaszokkal forduló páciensek körében. A vizsgálatok során megállapították, hogy a betegek szervezete a túlhajtott munkatevékenység következtében kimerült, ezért túlságosan ingerlékenyek és minden, panaszuk innen származik. Az idegorvosok szerint sokan azt hiszik, hogy any- nyit dolgozhatnak, amennyit csak • akarnak. Nem gondolnak arra, hogy szervezetük tartalékait élik fel ilyenkor. Az idegorvosi kutatócsoport hét pontban foglalta össze azokat a tanácsokat, melyek alapján szerintük a dolgozó embernek élni kell. — Sikertelenségünket és kétségbeesésünket ne éreztessük családtagjainkkal, munkatársainkkal, alárendeltjeinkkel. Helyes ilyenkor hosz- szabb sétákat tenni, vagy olyan munkát végezni, ami élvezetet jelent számunkra.^ — Fogadjuk el mások javaslatát és bírálatát. Türtőztessük magunkat, amennyire . csak bírjuk. — Próbáljuk megérteni mások hibáit, de ügyeljünk arra. hogy ezek ne okozzanak kárt nekünk. — Ne engedjük, hogy munkahelyünkön az emberek gyűlöljék egymást. Jóindulatot tanúsítsunk azok iránt is, akik ellenséges érzelmekkel vannak velünk szemben, de figyelmeztessük őket, hogy taktikájukat helytelenítjük. Kollégáink törtetését úgy nézzük, mint színházi látványosságot. — Türtőztessük magunkat, akár sikert értünk el, akár kudarcot szenvedtünk. Mindkét esetben legyünk nyugodtak. — Fejlesszük ki magunkban'jobban a kollektív szellemet. — Elérhető célokat állítsunk magunk elé. Munkánkat lelkiismeretesen végezzük, minél jobbra igyekezve. Ha valami nem úgy sikerül, ahogyan szeretnénk, ne zök.keh- jünk ki egyensúlyunkból, mert ilyesmi másokkal is megesik. CSAK NÉHÁNY PERC! Sajnos, nem múlik el ny^r, hogy az újságok ne közölnék a szomorú híreket, azokról, akik különböző okokból vízbefulladtak, vagy egyéb vízi balesetet szenvedtek. A folyók, a Balaton és a kisebb-nagyobb - tavak, sőt vizes gödrök évről évre szedik áldozataikat. A vizsgálat utólag majdnem mindig megállapítja a gondatlanságot, a felelőtlenséget. A Balatonon viharjelzéskor is mindig vannak „bátrak”, akik vaklármának tartják a riasztást. Hányán vannak, akik ismeretlen helyen, akár egy hídpillérről fejest ugrálnák a vízbe, telibetalálva az ott lévő kőrakást, esetleg vasgerendákat! És akik gumimatracon sütkérezve elalszanak és besodródnak a Baláton mély vizére, hogy egy váratlan hullám felborítsa a matracot? Csodálkozni nem lehet rajta, hogy a fel- hevült test nem tud egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni a hideg vízhez. Vagy aki vízi jártasság nélkül megy ki valahonnan szerzett csónakján a tóra? A felsorolt — sajnos tipikus — esetek is bizonyítják, hogy a vízi balesetek mögött kevés kivételtől eltekintve ott lapul a felelőtlenség, vagy még inkább az ostobaság... Életmentő az oxigén Ha azonban a baj megtörtént, a jelenlévők törvényes kötelessége a segítség. Ha valamelyik ok miatt megáll a szívverés, illetve a légzés, a helyzet még nem reménytelen, csak lélekjelenlét kell az azonnali beavatkozáshoz, mert az idő nagyon-nagvon kevés. Egy dolog szükséges ilyenkor csupán, és az mindig „kéznél” van: az oxigén. A halál oka ugyanis az oxigén hiánya az agy sejtjeiben. Minden sejtnek létszükséglet az oxigén, de nem minden sejt egyforma ideig képes nélkülözni. Az agysejtek sajnos csak négy percig tűrik hiányát, ezután már helyrehozhatatlanul károsodnak. Akár a légzés áll meg, akár a vérkeringés, az eredmény mindenképpen az agysejtek károsodása, ha,- csak nem jön idejében a segítség. Már Babilonban is A korszerű elsősegély- nyújtásnak tehát mind a légzést, mind a vérkeringést mesterséges úton kell pótolni a kritikus 4 percen belül. Ezt pedig csak a korszerű újjáélesztési módszerekkel: a behívásos lélegeztetéssel és a szívmasszázzsal érhetjük el. A behívásos lélegeztetés a legrégebben ismert mesterséges lélegeztetési eljárás, leírása már a babilóniai könyvtárakban is meg volt. Hazánkban a 18. század végén rendelték el alkalmazását kötelező elsősegélynyújtásként. Feledésbe merült azonban a divatba jött Syl- vester-féle mesterséges lélegeztetés miatt, mert volt egy nagy hátránya: nem tudták megakadályozni a nyelv hát- racsúszását, amely elzárta a levegő útját a tüdő felé. A Sylvester-féle módszer pedig egyéb okok miatt nem volt jó hatásfokú. Századunk derekán oldódott meg a kérdés. Felelevenedett a befúvásos lélegeztetés, úgy, hogy egy egyszerű, de ügyes műfogás meg- akadályozia a nyelv hátra- csúszását: a fej maximális hátrabuktatása. A fej hátra- feszítésével ugyanis a .hátraesett nyelv felemelkedik .......... 1 ■ — Á hallássérültek iskolájában Hazánkban a becslések szerint egymillió, az NSZK- ban hárommillió, Svédországban 650 ezer ember szenved halláselégtelenségben — hogy csak néhány adatot ragadjunk ki a világstatisztikából. A halláselégtelenséggel született gyerekek nem süketek, csupán sérültek. Ezt a fogyatékosságot ma már meg lehet szüntetni, ha fejhallgatón keresztül éveken át való kezeléssel, a normálisnál jóval nagyobb, 130—140 decibel erősségű hanggal „tréningezik” a fület. Ma már ezen az elven oldják meg a hallássérült gyermekek oktatását is, a „tré- ningeztetést” egybekötve az oktatási tananyag ismertetésével. Az NSZK egyik villamossági gyára e célra olyan vezeték nélküli halló-beszélő berendezést szerkesztett, melynek segítségével az ösz- szes tanulók és a tanár állandó hangkapcsolatban állnak egymással. A tanulóknak nem kell többé egy bizonyos helyen ülve maradniuk, hiszen a sok bosszúságot okozó hosszú kábel nélkül szabadon mozoghatnak a tanteremben. A központi mikrofon által felfogott hang igen nagy erősítéssel jut a fülhallgatókba. A teleppel működtetett kis erősítőt nyakba akasztható dobozba zártan viszi magával a tanuló. és így a levegő a tüdőbe fújható. Az eljárást nyugodtan az „éltető csók” hangzatos névre keresztelték, és hatásfoka valóban sokkal jobb minden eddigi eljárásnál. Egy hátránya azért van: a nagy erővel befújt levegő megnyithatja a nyelőcsövet is, és így a gyomortartalom feljöhet a szájüregbe, onnan a tüdőbe, ami bizony nagy veszélyt rejt magában. Ezért jött az újabb módosítás: a fej hátrabuktatása mellett felcsukni az állat, és a befúvást az orron keresztül kell elvégezni. Az orr felépítése fékezi a befújt levegőt, és így a nyelőcső nem nyílik ki. Félelem nélkül A legnagyobb nehézséget ilyenkor az „élettelen” testtől való félelem, a „halott” szájába vagy orrába való be- fúvás, tehát a szájunknak a balesetet szenvedett szájához, orrához való érintése jelenti. De ha nem győzzük le gátlásunkat, akkor 4 perc múlva valóban halottá lesz! A befúvást persze el lehet végezni különféle csövekkel, segédeszközökkel is, de amikor szükség lenne rájuk, nincsenek kéznél. Viszont legtöbbször lehet találni egy laza szövésű textilanyagot, amelyet a balesetet szenvedett arcára teríthetünk, és azon keresztül végezzük a szájból-szájba, vagy méginkább a szájból orrba val befúvásos lélegeztetést. Segítőtársunk pedig ezalatt a szív verésének ritmusában erős nyomást fejt ki a szívtájékra, segítve a szív megindulását, hogy a keringő vér eljuttathassa a befú- vott oxigént rendeltetési helyére . .„ T. M. ... ■ Fúrás vagy oldás? A szuvasodott fogrészeket a mai gyakorlat szerint fúrással távolítja el az orvos, ami legtöbbször kisebb-nagyobb fájdalommal jár, még akkor is, ha nagy fordulatszámú, úgynevezett tur- bofúrógépet használ a fogorvos. Ennek elkerülésére két amerikai fogorvos olyan kezelési eljárást dolgozott ki, amely elkerülhetővé teszi az érzéstelenítő injekció alkalmazását. A szabadalommal védett módszer abból áll, hogy egy speéiális kis szivattyúval, nagy nyomással olyan vegyi anyagot — monoklórglicint — juttatnak a szuvas fogra, ami gyorsan feloldja a rothadásnak indult részeket. A fogkezelésnek ez a módja állítólag kíméletesebb minden más beavatkozásnál. Az sajnos nem derül ki a hírből, hogy miként oldják meg az oldódás előrehaladtának ellenőrzését, és hogy miként hat a mono-klór-glicin a száj nyálkahártyára, a fogtartó szövetekre. Megtalálták a vírust! Elég gyakori idegrendszeri betegség — hazánkban is az úgynevezett szklerózis multiplex, vagy ritkábban hallott nevén sokgócú keménykedés. A betegség tüneteit a központi ideg- rendszer fehérállományának pusztulása okozza, amely leggyakrabban a mozgáspályák környékére terjed ki. Ezért gyakran járászavarok is fellépnek a betegség leforgása során. Néha látás- vagy szexuális zavarokkal, szem- vagy pszichés tüntekkel kezdődik a betegség, amely több szakaszban zajlik le. Időnként a tünetek javulnak . vagy esetleg teljesen meg is- szűnnek. A betegség különlegessége, hogy gyakran a fiatalokat támadja meg. Sokáig nem tudták kideríteni a különös betegség okát. Allergiára is gondoltak, vagy érelváltozásokat tételeztek fel, de már elég régóta valamilyen ismeretlen fertőzésre is gyanakodtak. Most érkezett a hír — a Lan- cret című angol orvosi folvóirat alapján —, hogy egv New York-i kutatóintézetben egy fiatal orvos házaspár, dr. George S. Merz és felesége Patrícia, asszisztensük, Pamela Licursi asszony segítségével megtalálták a szklerózis multiplex kórokozóját, egy vírust. Igazuk lett tehát azoknak, akik a fertőzésre gyanakodtak. Képünkön a vírusvadászok láthatók-
