Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-22 / 172. szám

1978. július 22, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról.) szorgalmazza a mielőbbi po­litikai rendezést, szolidáris a libanoni baloldali hazafias erőikkel, a Palesztinái arab néppel. 15 A Központi Bizottság x^m nagyra értékeli azt munkát, amelyet ez év i jiju. sában a Kölcsönös Gazdásági Segítség Tanácsának^ XXX. ülésszakán végezte^ Berlin­ben. A tagorezá képvise­lői áttekintett' jjt a szocialis­ta gazdasági integráció öt esztendővel _ ezelőtt elfoga­dott komplex program jának eddigi. i,égxehajtásák, és mog- állapí'/vtitáík, hogy az integrá­ció 'kibontakoztatásában, fej­les'/ ősében jelentős eredmé- n;/sik születtek. A KGST-ben megvalósuló égyü'ttműködés szilárd alap a ^szocialista közösség országai- inaik biztonságos népgazdasá- !gi tervezéséhez, kiegyensú­lyozott gazdasági, társadal­mi előreh alíidásáh oz és kö­zös vonásaik erősítéséhez. iOrszágaink a komplex prog­ram révén, egymást interna­cionalista módon támogatva <és segítve, dinamikus gaz­dasági fejlődést értek el, fo­kozták állampolgáraik lét- biztonságát, emelték népeik jólétét. - ® A Központi Bizottság — a XXX. ülésszak állásfoglalá­sával egyezően — megálla­pítja, hogy tovább javultak a feltételek az országaink kö­zötti gyümölcsöző együttmű­ködés elmélyítésére és töké­letesítésére. Ez a közös igény fejeződik jk ahban az öt cél­programv^ hozott határozat­ban, am gólja getik ály jobban összehan­a fűtőanyag- és ener- Ai, Valamint a nyers­an /®gipar, a gépek, az alap- v ető élelmiszerek és közszük­ségleti citófek termelését és kölcsönös szállítását, továbbá ' a közlekedési kapcsolatok fejlesztését. A célprogramok kimunká­lásával és megvalósításával a tagországok újabb jelentős lépést tesznek előre erő­forrásaik, természeti kincseik közös erővel történő hatéko­nyabb kihasználásában, az egymás közötti korszerű munkamegosztás kialakítá­sában, a gyors ütemű tudo­mányos-műszaki haladásban. A KGST XXX. ülésszaka megállapította, hogy a tagor­szágok együttműködése és gazdasági erejűit gyarapodá­sa egyben fontos tényezője az enyhülésnek, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok együttműködésének. A KGST-országok hívei a köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítésének a vi­lág valamennyi országával, függetlenül azok társadalmi rendjétől. A diszkrimináció­tól mentes, kölcsönösen elő­nyös gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok bővítésé­re törekszünk a tőkásorszá- gokkal is. Erősítjük együtt- működésünket a fejlődő or­szágokkal, támogatjuk gaz­dasági'és politikai független­ségük kivívására, és megszi­lárdítására irányuló jogos törekvésüket. II. A Központi Bizottság meg­állapította. hogy a párttag­sági könyvek cseréjének munkálatai a határozatnak megfelelően folynak. A párt- /saervezetek és a kommunis­ták a párt belső életének e fontos eseményét sikeresen kötötték össze az építőmun­ka soron levő feladatainak megoldásával. A tagkönyvcsere alkalmá­ból a párttagokkal folytatott személyes beszélgetések be­fejeződtek. A párt jelenle­gi tevékenysége és további fejlődése szempontjából is fontos, hogy ezek a beszélge­tések kritikus, önkritikus szellemű, őszinte eszmecse­rék voltak a párt politikájá­ról és annak végrehajtásáról, a párttagok munkájáról, a további feladatokról. A párt­tagság ez alkalommal is bi­zonyította politikai érettsé­gét, kifejezte egyetértését a párt politikájával, és számos javaslatot tett a XI. kong­resszus határozatainak vég­rehajtása érdekében. Az alapszervezetek többségében már taggyűlésen összegezték a beszélgetések eredményeit, értékelték a párttagsággal járó kötelezettségek teljesí­tését. A Központi Bizottság nagy­ra értékeli azokat az észre­vételeket, javaslatokat, ame­lyeket a párttagok a határo­zatok végrehajtásának. a munka színvonalának meg­javítása érdekében tettek. A Központi Bizottság kötelezi a pártszerveket és -szerve­zeteket hogy é tápasztálafo- kát a munkában hasznosít­sák. Felhívja az irányító pártszervek és az alapszer­vek vezetőségeinek figyelmét, hogy továbbra is következe­tesen tevékenykedjenek az 1975. évi októberi határozat­ban foglalt célok megvalósí­tásán­A Központi Bizottság a tagkönyvcsere befejezése után a tanulságokat összege­zi és hasznosítja. Meg van győződve arról,, hogy a párt­tagsági könyvek cseréje to­vább erősíti a párt eszmei, politikai és cselekvési egysé­gét, fejleszti a párt tömeg­kapcsolatait, és elősegíti a XI. kongresszus határozatai­nak végrehajtását, a fejlett szocialista társadalom építé­sét. III. A Központi Bizottság átte­kintette a mezőgazdasági ter­melés és a közellátás idő­szerű kérdéseit. Elismeréssel állapította ■" meg, hogy a mezőgaz­daság dolgozói, az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek idejében hajtották végre eddigi feladataikat. Az egyes növényféleségek vetés- területe általában megfelel a népgazdasági terv előirányza­tainak. A nagyüzemekben, a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban nőtt a termelési kedv. örvendetes, hogy az átme­neti visszaesés után eyarapo- iik az állatállomány, foko- ;ódik a hús- és tejtermelés. A mezőgazdasági üzemek, z ellátó és a felvásárló szer­ezetek körültekintően ké- íültek fel az aratásra, a ter- íénybetakarításra és más dőszerű teendőkre. A sikeres «takarítás személyi és táf- ;yi feltételei adottak, a? ara­ás szervezetten és lendüle- esen folyik. A kedvezőtlen, iszályos időjárás ellenére Gabonafélékből viszonylag jó érmés várható, az ország ke- yere biztosítva van. Az Európa nagy részét és lazánkat is sújtó aszály hát­rányosan befolyásolja a ka- lásnövények, á zöldség és a akarmányok terméskilátá­sai t. Ez nehéz feladatok elé állítja a mezőgazdaság dol­gozóit. A várható terméski­esés csökkentésére az állami gazdaságokban, a termelőszö­vetkezetekben tehetik a leg­többel^ de a nehézségek le­küzdéséhez széles körű tár­sadalmi öösszefogás is szük­séges. A Központi Bizottság megelégedéssel állapítja msz. hogy az időjárás okozta gon­dok ellensúlyozására a me­zőgazdasági üzemek vezetői, dolgozói — a párt-, állami, társadalmi szervezetek támo­gatásával — számos, a hely­zetnek megfelelő intézkedést hoztak és valósítottak meg. Az üzemek konkrét lépé­seket tettek a tartalékok fel­tárására. és mozgósították dolgozóikat a hatékony munkára a mezőgazdaságban az utóbbi években végbe­ment nagy fejlődés, az anya­gi, műszaki ellátottság javu­lása. a szocialista üzemekben meghonosodott korszerű ter­melés, a szakértelemmel pá­rosuló. helytállás, társadal­munk széles körű összefogá­sa lehetővé teszi az aszály által előidézett károk szá­mottevő csökken lését. A Központi Bizottság fel­hívja a mezőgazdaság, az élelmis&eriDar és a felvásárló szervek dolgozóit, a párt- társadalmi és állami szerve­ket, hogy összehagoltan cse­lekedjenek. Megfontoltan, szervezetten, késlekedés nél­kül és folyamatosan tegyék fneg azokat az intézkedése­ket, amelyek mérsékelhetik a veszteségeket, biztosítják a lakosság élelmiszerellátását erősítik a mezőgazdasági nagyüzemek és háztáji gaz­daságok termelési biztonsá­gát, megalapozzák a jövő évi termelést. A legsürgetőbb teendő az, hogy minél kisebb szemvesz­teséggel, eredményesen feje­ződjék be az aratás, a ter­mést helye.zzék biztonságba, óvják meg. Népgazdasági ér­dek, hogy a felvásárló szer­vek a leszerződött, illetve 27- üzemi szükségletet meghala­dó termést folyamatosan, zökkenő nélkül vegyék át. A mezőgazdasági üzemek és a háztáji gazdaságok mi­nél jobban használják ki kü­lönösen az öntözhető terüle­teken a másodvetésekben rej­lő lehetőségeket. A tömsgta- karmány minden fajtáját szakszerűen, lelkiismeretesen, takarékosan gazdálkodva hasznosítsák. Az illetékes ál­lami, kereskedelmi szervek gondoskodjanak a gazdasá­gok folyamatos ellátásáról takarmánytáppal. A rendkívüli időjárás nem­csak mai, megoldandó fel­adatokat állít elénk, hanem tanulságokkal is szolgál: pontosan be kell tartani az agrotechnikai követelménye­ket; rendszeresen és jobban kell kihasználni az öntözési lehetőségeket; meg- kell ja­vítani a rét- és legelőgazdál­kodást; gondoskodni kell a szarvasmarhatenyésztés biz­tonságát növelő tömégtakar- mány-tartalékról. A Központi Bizottság meg­győződése, hogy a termelő­szövetkezeti parasztság, az állami gazdaságok és az állami szervek dolgozói min­den tőlük telhetőt megtesz­nek a mezőgazdasági mun­kák sikeres elvégzése érde­kében. Munkájukban bizton számíthatnak társadalmunk széles körű támogatására. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a lakosság áruellátása az év első felében általában ki- egyensúyozott volt. A kis­kereskedelmi forgalom az élelmezési cikkekből na­gyobb, az iparcikkekből va­lamelyest kisebb mértékben növekedett. Néhány termék­ből, főleg zöldségből és burgonyából az igényeket nem tudták megfelelően ki­elégíteni. Az elmúlt hóna­pokban a fogyasztókat hát­rányosan érintette a 'tavalyi­nál lényegesen magasabb zöldség- és burgonyaár. A Központi Bizottság nagy jelentőségűnek tartja a la­kosság kiegyensúlyozott áru­ellátását, amelyet a jövőben is feltétlenül biztosítani kell. Ehhez most arra van szük­ség, hogy az iparban, a me­zőgazdaságban, a szogáltatá- sokban, valamennyi munka­helyen tegyenek meg min­dent a tervek maradéktalan teljesítéséért. Külön felhívja a kereskedelem dolgozóit és aziolkat az ipari és mezőgaz­dasági üzemeket, amelyek­nek eredményes munkájától közvetlenül függ a lakosság jobb ellátása, hogy járulja­nak hozzá az igények telje­sebb kielégítéséhez. Nagyon fontos, hogy a tanácsok a lakosság ellátása érdekében kezdeményezöen tárják fel és használják ki a helyi adottságokat is. * * * A Központi Bizottság meg­elégedéssel állapítja meg, hogy népünk támogatja pár­tunk politikáját, ismételten tanújelét adta tettrekészságé- rtek, s nehéz feladatok meg­oldásában méltóképpen helytállt. Az országban az elmúlt fél esztendőben ered­ményes munka folyt. Á Köz- ponti Bizottság meg van győződve arról, hogy az 1978. évi népgazdasági tervet tel­jesítjük, és leküzdj ük azokat a nehézségeket is, amelyeket az időjárás okozott a mező- gazdasági termelésben. A töretlen fejlődés feltételei biztosíthatók, ha friindenki kellő felelősséggel dolgozik és elvégzi a közös munká­ból a reá jutó részt Tiszsörsöii és Nagyivánoa ma déibsia befejezik az aratást •>r' *• - -w<^x^ r^»/T*. ^'-«^»ry^wrv»ry-r^w»> r*-TS»P*yy»mv~9:yV .{V ‘l*fg A gépszerelők a napi munka megkezdése előtt alaposan végignézik az SZK—4-eseket. Fotó: Nagy Zsolt járásban ez a tsz fejezte be először. Pedig nem kevés, több mint kétezer hektár kenyérgabona aratásával birkóztak meg az emberekés a gépek. A szövetkezet elnöke Bu­gán Mihály, a kombájnok utolsó startja előtti estén mondta az idei, rekordidő alatt végzett betakarításról: — Kedvezett az időjárás, jól sikerült a munka meg­szervezése, jól működtek a gépek, az emberek tudták a dolgukat. A termésátlag várhatóan 30 mázsa fölött lesz hektá­ronként, de ehhez az adat­hoz hozzá kell tenni, hogy a tsz földjeinek minősége messze az átlag alatt van. Tari József kerületvezető az idei búza minőségéről mondja: — Tiszta és elég erős a mag, elégedettek lehetnek vele. Minden szónál többet mond a határ látványa: tar­ló, lcombájnszalma-kupa- cokkal, vagy a bálázott szal­ma piramisaivaL A nagyiváni majorban Tóth András, Lengyel Gyu­la és gépszerelő társaik, mi­után a három SZK—4-es kombájnt alaposan felkészí­tették és a gépek elindultak, rövid beszélgetésre gyüle­keztek. A B—15-ös gabonaszárító tornya alatt az ntolsó búzara­kományok fogadására készülnek Ezúttal már nem a kom­bájnok pótalkatrészeiről, vagy a vágóasztal sürgős ja­vításáról esik szó, hanem a tarlóhántó-tárcsákról, trak­torokról, ekékről — a követ­kező napokban ezek a gépek dolgoznak majd­Sz. J. Egy tsz életében a legna­gyobb események közé ■ tar­tozik, amikor a búzát arató kombájnok valamelyike az utolsó, lábon álló tábla utol­só fogásába áll. Ilyenkor megkönnyebbülten lélegez­nek fel a tsz-tagok: biztos helyen van a kenyérnek való. A tiszaörs-nagviváni Petőfi Tsz-ben ma délben véget ér az aratás, — a tiszafüredi rcBGmiugymre — icaaagEB-wCSa. Fogyasztás, fogyasztási szerkezet Negyvenöt fok melegben A kánikulában még a hű­vösebb munkahelyeken is ne­hezebben halad a munka. A Szolnok megyei Patyolat Vállalat vasalónői 40—45 fokos melegben dolgoznak. A vállalat vezetői szellőzte­tőberendezéssel, védőitallal, egyes gépek átcsoportosításá­val igyekeznek könnyíteni a „forró” munkahelyen. Július elsején a vállalatnál határozat született, amely szerint az év minden szakában, de főként nyáron korlátlan mennyiségű szódavíz legyen a műhelyek­ben. A dolgozók a 20 literes ballonokban tárolt, hűtött szódavízzel hűsítik magukat. A szellőztető-berendezése- ket az idén tavasszal szerelték fel a vállalatnál- Hat tető- ventillátor cseréli állandóan a levegőt A nagy teljesítményű szárítógépeket pedig át­helyezték. A fogyasztás az újraterme­lési folyamat befejező moz­zanata. Egy ország évi brut­tó nemzeti termelését az anyagi javakat előállító ága­zatok és a nem termelő ága­zatok tevékenységének ösz- szesített értéke adja. Pia eb­ből levonjuk az állóeszkö­zök kopásának pótlását szolgáló értékcsökkenést, va­lamint az összes termelő felhasználást (a termelés során a különböző ágazatok egymás termékeit feldolgoz­zák, vagyis termelésükhöz felhasználják) akkor kap­juk a nettó nemzeti terme­lést, amit végül felhalmozás­ra oszthatunk fel. Ez utóbbi a klasszikus értelemben vett fogyasztás, szemben a ter- melésközbeni; úgynevezett termelő felhasználással. A nemzeti termékből a felhalmozás levonása után aiarádó fogyasztási hánya­dot lakossági és közületi fo­gyasztásra osztjuk. E kettő­ből tevődik össze a fogyasz­tási alap, a nettó nemzeti termelésnek az a része, amelyet a társadalom meg­határozott időszakban fo­gyasztási cikkeikből, anyagi és nem anyagi szolgáltatá­sokból elfogyaszt, illetve fel­használ. A fogyasztási szerkezet a fogyasztási alap különböző termékek (élelmiszerek, ru­házati cikkek, tartós fo­gyasztási cikkek, szolgáltatá­sok stb.) közötti százalékos megoszlását jelenti. Az élet- színvonal növekedésével párhuzamosan folyamatosan változik a fogyasztás szerke­zete: növekszik az iparcik- ikek — azon belül a műsza­ki cikkek, a tartós fogyasz­tási javak — és a vásárolt eaolgáltatá&ok aránya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom