Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-22 / 172. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. július 22. 1 nemzeti és nemzetközi érdekek összhangjáról ideológiai életének egyik legbonyolultabb és leg­összetettebb jelensége a nem­zeti kapcsolatok területe az internacionalizmus és a bur- zsoá nacionalizmus témakö­re. E kérdéscsoport megérté­séhez feltétlenül szükséges, hogy osztályalapon közelít-- sük meg és dialektikusam szemléljük, figyelembe véve és konkrétan elemezve a nemzetközi élet új jelensége­it, s azokat a problémákat is, amelyeket a napjainkban kü- nöisen éles ideológiai küzde­lem vet fel. * Ami az internacionalizmust illeti, ez kezdettől a munkás­osztály — a jelen társadalom legkövetkezetesebb, legforra­dalmibb osztálya — érdekkö­zösségének ideológiája. Eh­hez azonban hozzá kell ten­nünk még valamit. Ami a proletár internacionalizmust illeti, ez eleve határozott szembeállást fejezett ki a nemzetközi burzsoáziával, a nacionalizmussal és a soviniz­mussal. Magától értetődik, hogy a munkásosztály intes- nacioinalizmusának eszméi — amelyeket oly sokatmondóan fejez ki a jelszó: „Világ pro­letárjai, egyesüljetek!” — mind nagyobb hatást fejtet­tek ki és tartalmuk is állan­dóan gazdagodott. Kádár Já­nos részletesen szólt erről ab­ban a beszédében, amelyet az európai kommunista és mun­káspártok tanácskozásán mondott el az NDK fővárosá­ban: „Ma, amikor a kommu­nista világmozgalomnak nincs központja vagy vezető pártja, amikor a testvérpár­tok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiáju­kat, különös jelentőségű a marxista—leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése... A proletár internacionalizmus eszméje megítélésünk szerint magába foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek össz­hangját, mert az gyes pártok eredményei erősítik nemzet­közi mozgalmunkat, és a nemzetközi kommunista moz­galom erősödése segíti az egyes pártokat”. Az említett érdekék össz­hangjának biztosítása magá­tól értetődően bonyolult fel­adat, amely elvi megközelí­tést. világos állásfoglalást, az adott helyzet józan és ténye­ken alapuló elemzését köve­teli meg. Az internacionaliz­mus követelményei számunk­ra elválaszthatatlanok attól, hogy minden lehető módon segítsük a szocialista építés sikerét saját országunkban, s ehhez felhasználjuk a szo­cialista országok együttműkö­désében — egyeztetett politi­kai és védelmi erőfeszítéseik­ben. gazdasági terveik koor­dinálásában, ideológiai tevé­kenységük -összehangolásában — rejlő valamennyi lehetősé­get. A szocializmus országai­nak testvéri együttműködé­se olyan tényező, ' amelyről joggal álllapította meg Leo- nyid Brezsnyev a berlini tanácskozásom: mgsokszo­rozza erőnket. És hozzátet­te, hogy ezt az együttműkö­dést nem lehet olyan folya­B jeleikor matnak felfogni, amely csak a „csúcsokat” foglalja ma­gában: „A pártok, az állami szervek, a vállalatok és tu­dományos intézmények kol­lektívái, a társadalmi szer­vezetek, az állampolgárok milliói és milliói közötti mély, szerves és szakadat­lanul növekvő baráti kap- .csolatok alapjián egy elvi­leg új jelenségről beszélhe­tünk: a meggyőződések egy­sége és a célok közössége ré­vén összeforrott népek való­di testvéri szövetségéről. Ennek szilárd alapja, össze­kapcsoló ereje a marxista— leninista pártok harci kö­zössége”. Aligha véletlen tehát, hogy a vezető tőkés hatalmak egész propagandagápezete a fő tüzet a szocialista orszá­gok együttműködésére, a tartalmában gazdagodó együttműködésre összponto­sítja. Sajátos és csak lát­szatra paradox jelenség ta­núi lehetünk: a vezető tő­kés hatalmak felismerik, hogy a nemzetközi munka­megosztás követelménye és a két világrendszer küzdel­me az ő számukra is elen­gedhetetlenné teszi az integ­ráció meghatározott formái­nak és szervezeti kereteinek megteremtését. Ugyanakkor a szocialista országok félé irányuló propagandájuk — amely az utóbbi hónapokban felerősödött — nem utolsó­sorban a nacionalizmusra teszi tétjét, a „teljes szuve­renitás védelmének” jelsza­vával operál, mint olyannal ami állítólag ellentmond a szocialista államok összefo­gásának! Valójában épp a szocialista rend és közös vé­delme biztosítja a szuvere­nitás lényegének kibontako­zását, vagyis a népek, a szocialista nemzetek jogai­nak biztosítását, hogy sor­sukkal szabadon rendelkez­zenek. A nemzetköziség második oldala, amelyről az európai kommunista és munkáspár­tok tanácskozásán érthető­en sok szó esett, a szocialis­ta és a tőkésországok kom­munista pártjainak együtt­működése, cselekvő szolida­ritása. A kölcsönös erkölcsi és politikai támogatás szük­ségességét, és változatlan, sőt növekvő jelentőségű időszerűségét nem homályo- síthatja el a feltételek, a kö­rülmények különbözősége. Mi őszinte örömmel vesszük tudomásul azokat a sikere­ket, amelyeket a földrész nyugati részében, a tőkés államokban működő kom­munista és munkáspártok érnek el. Meggy5zőiSásli?É, hogy cialista építőmunkánk si­kerei, létbiztonságunk, élet­formánk szocialista voná­sainak erősítése, az állam­polgárok részére biztosított jogok csakúgy, mint más szocialista országokkal ki­épített kapcsolatrendsze­rünk, mindez együttvéve szintén hozzájárul a társa­dalmi haladás, s a szocializ­mus pozícióinak erősítésé­hez a tőkés Európában. Vajda Péter Energiára éhes a kubai ipar Kuba villamosenergia ter­melése az első ötéves terv alatt 35 százalékkal nő. Ki­lenc új, összesen kilencszáz- ezer kilowatt teljesítméiwű generátor építését kezűik meg. Az új generátorok csak­nem háromszorosát termelik a forradalom előtti Kubá­ban előállított villamosener­gia mennyiségnek. Az egyik legnagyobb épít­kezés színhelye a Santiago de Cuba melletti Rente vil­lamoserőmű, amelynek kapa­citása az ötéves terv végére eléri az 500 000 kilowattot. Ezzel nemcsak Oriente tar­tomány energiaigényét elégíti ki, hanem elláthatja áram­mal a Moában és Nicaróban levő nikkelüzemeket is. Az erőművet néhány évvel ez­előtt a Szovjetunió segítsé­gével építették fel. A szov­jet szakemberek azóta nem­csak a karbantartási és ja­vítási munkákban segítettek a kubaiaknak, hanem részt vettek a rekonstrukciós ter­vek kidolgozásában is. A bő­vítésre természetesen szük­ség van, hiszen a kubai ipar fejlődésének következménye az „eriergiaéhség”. Földrengés után Gazliban Az 1976-os szökőév számos meglepetést hozott. A janu­ár hatalmas erejű viharok­kal köszöntött Nyugat-Euró- pára. A februári Guatemalái földrengés 13 000 áldozatot követelt. A tavaszt egész sor földrengés jelezte: Észafc­Olaszországban, Ausztriá­ban, Jugoszláviában, Angliá­ban, Dél-Kínában. A Szovjetunió közép-ázsiai területének déli részén levő Gazli városka ennek a föld­rengés-sorozatnak volt egyik láncszeme. A hatalmas ere­jű áprilisi földrengés; majd az ezt követő május 17-i földmozgás romhalmazzá változtatta a virágzó várost, ahonnan két hatalmas cső­vezetéken ömlött a gáz a Szovjetunió központi részébe, az Uraiba. A halálas áldoza­tok száma csekély volt. A városka lakóit időben sátor­táborokba telepítették. A földrengés elpusztította a gázgyűjtő állomásokat. A munkások és mérnökök bá­tor és határozott helytállá­sa elfojtotta a kezdődő tü­zeket, megakadályozta a rob­banásokat. A földrengés sújtotta terü­letre élelmiszereket, gyógy­szereket, sátrakat küldtek, a lakosságot anyagi segély­ben részesítették. Az egész ország segítő kezét nyújtotta a természeti csapás káro­sultjainak, ugyanúgy,- mint annak idején az ashabádiak- nak, a ■ taskentieknek, a ma- hacskalaiaknak. Az ország legkülönbözőbb városaiból és területeiről érkeztek az összeszerelhető házak, az építőanyagok, a gépkocsik, a különböző berendezések. Mindössze egyetlen percig tartott a Richter-skála sze­rinti 9-es erősségű földmozgás, ám ez elegendő volt ah­hoz, hogy a Közép-Ázsia déli részén levő Gazli ipar­városkát romhalmazzá változtassa. A városka lakói egyelőre vasúti kocsikban, sátrakban laknak. Még' az iskolai osz­tályokat is sátrakban he­lyezték el. Igaz, a fiatalabb gyerekek már elutaztak a Fekete-tenger melletti és ' a Baltikumban levő úttörőtá­borokba, szanatóriumokba, és más üdülőhelyekre. Az ország gondoskodása minden területen érezhető, a város lakóinak asztalára kerülő napi tejben, kenyérben, friss vízben, zöldségben és gyümölcsben. A gázgyűtjő állomások munkája egyetlen percig, sem szünetel. Június elején üzembe helyezték az első kompresszorokat, és a .gázfolyam színvonala hama­rosan eléri a korábbit. A vá­ros élete visszatér a normá­lis kerékvágásba. (APN—KS) A katasztrófa híre után az egész országból elindultak Gazli felé az építőanyagot szállító szerelvények. Kénünkön egy építőbrigád ideiglenes lakóházakat készít a Gaz- li-i földrengés miatt otthontalanná vált családoknak. Épül a szófiai metró Szófiában három, összesei: mintegy 50 kilométer hosszú­ságú metróvonalat építenek az elkövetkező években. A város különböző részeiből in­duló vonalak a központban, a Lenin térem találkoznak majd. Az építőknek bonyolult fel­adatokat kell megoldaniuk. A munkában segítségükre lesz a legmodernebb techni­ka és a legújabb tudományos eredmények. A bolgár szak­emberek munkáját a kijevi metróápítők segítik, akik már több, mint kát évtizedes ter­vezési és építési tapasztala­tokkal rendelkeznek. A szófiai metró első, ke­let—nyugati szakaszának épí­tése már az idén megkezdő-i dik. A tervek szerint 1981- ban, a bolgár állam kikiál­tásának 1300 évfordulója al­kalmából adják át a mint­egy 15 kilométer hosszú vo­nalat. lülSeliesífett úmmíh Lengyelország lakosainak száma 1975. december 31-én 34,2 millió volt, 150 ezerrel több a demográfusok által tervezettnél. A jelenlegi át­lagos növekedési ütem mel­lett 1976. és 1930. között 3,1 millió új lengyel állampol­gár születik. A házasságkötések száma 1974-ben megközelítette a 320 000-ret. Ha ez a tenden­cia tovább folytatódik, a kö­vetkező öt évben mintegy 1,6 millió házasságkötésre lehet számítani. Számítógép, mint szervező Számítógép készítette elő a Szovjat-Észtország főváro­sában, Tallinnioan nemrég megrendezett nemzetközi ki­bernetikus tanácskozást. A? Virk, az Észt Tudományos Akadémia Kibernetikai In­tézetének munkatársa készí­tette a programot, amelynek alapján a komputer képes volt egy egész titkárság fel­adatait ellátni. A számítógép megbirkózott a rábízott sokrétű feladattal. Gyorsan és hibátlanul meg­írta a tanácskozásra érkezett több mint 250 tudósnak a leveleket. Válaszolt kérdése­ikre és ellátta őket a szük­séges információikkal. Megje­gyezte a különböző kívánsá­gokat. A tanácskozás szervezőinek gyakran volt szükségük in­formációkra a résztvevőkről és előadásaikról. A számító­gép ezek beszerzését is meg­könnyítette. Néhány gomb­nyomás és máris rendelke­zésre állt a kért adat. A kü­lönböző listák, elszámolások készítése szintén a kompu­ter feladata volt. A Brooklinban lakó Phil ^ bácsi, a nagybátyám elhatározta, hogy indul az elnökjelölési kampányban, mégpedig a demokraták szí­neiben. — Ha sejtettem volna, mi­ből áll idén meanál'pázni az elnökséget — mondotta —, már hónapokkal ezelőtti be­levetettem vplna magamat a kampányba. — S miből következtetsz arra, hogy esélyed lehet a győzelemre? — Hát először is: még so­ha életemben nem voltam Washingtonban, s úgy lát­szik, ez a szavazók szemé­ben a legfőbb vonzerő, ami­kor elnökjelöltet állítanak. — Persze, igazad van, ez egyik fő követelmény — is­mertem be. — De ezenfelül milyen kvalifikációkkal ren­delkezel? — Lenyűgöző a mosolyom — válaszolta büszkén. — Minden fogam látszik, mi­helyt elmosolyodom, nem látod? — Igen, igen, de a mosoly nem minden. Milyen állás­pontot foglalsz el az egyes problémákat illetően? — Miféle problémákról beszélsz?, i— Természetesen a kor­mányzási problémákról. — Semmiféle álláspontom nincs a problémákkal kap­csolatban. Ha érdekel, kér­dezd meg Molly nagynéné­det. Halvány fogalmam sincs a problémákról. Éppen ezért lennék tökéletes elnök. Az emberek nem akarják, hogy elnökjelöltjeik világos állás- foglalásokkal nehezítsék a dolgukat. Ez csak megzavar­ná őket. — Phil bácsi — mondot­tam ünnepélyesen —. az Egyesült Államok elnöki tisztsége a világ legfontosabb pozíciója. .Kell, hogy legye­nek elgondolásaid a gazda­ságról, a külpolitikáról, a katonai kiadásokról, a mun­kanélküliségről és más ha­sonló fontosságú kérdések­ről. — Miért kötném meg a kezemet ebben a szakasz­ban? A legfontosabb, hogy mindezekről a kérdésekről egy szót se mondjon az em­ber a jelölésig. Azután csak megbirkózom velük. — Ez nevetséges — vág­tam vissza. — Ha nem is konkretizálsz mindent, még­iscsak tudnunk kell, hegy mit ígérsz a népnek! — Semmit sem ígérek. Az emberek torkig vannak az­zal, hogy mindenfélét ígér­gettek nekik, amit azután a kormányzat nem tudott tel­jesíteni. Ha bárki is meg­kérdi, mit fogok csinálni, így válaszolok: „Nem tu­dom, majd kiderül, ha elnök leszek’’. Az amerikai nép őszinteséget vár jelöltjeitől. — S mi a véleményed a külpolitikáról? ^ — Szemben állok Kissin- gerrel. — S miért szállsz síkra? i— Szabaduljunk meg Ki- ssingertől! — Ügy látszik, az összes elnökjelöltségre pályázók szemben állnak Kissinger- rel. Nem tudnád részletezni az álláspontodat? — Miért is tenném!? A többiek sem konkrétabbak. — Azt hiszem, igazad van — válaszoltam. — S mit tudsz még mondani? — Szerintem én vagyok a egyedüli, aki megállíthator Cartert. — Talán igazad van töprengtem. — Szerintei nincs mit vesztened. S mi véleménye Molly néninél hogy bekapcsolódsz a kam pányba? — Szívvel-lélekkel mellet., te van, ha biztosítanak vé delmünkre titkosszolgálato sokat. El sem képzeted, mi-: lyen veszélyes lett az élet t mi környékünkön. Moll néni azt mondja, ha veresé get is szenvedek, de ő leg alább biztonságban les:-- amikor a következő hetek< ben bevásárol Brooklyban. Art Buchwald Phi! bácsi is itidw! *

Next

/
Oldalképek
Tartalom