Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

1976. Június 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 FÜVáLULKOZÓSOK ELŐNYBEN Exportfokozás, szervezéssel Visonfón Bányaművelési rekord NHSZ akfívaértekezlet Jászberényben R&mréoiben "delkezés­ben szabályozták az export fővállalkozási rendjét, s mi­után e tevékenység általá­ban többletmunkát, és a megszokottnál nagyabb koc­kázatvállalást követel a vál­lalatoktól, az illetékes álla­mi szervek pénzügyi köny- nylfcésekiet és támogatást he­lyeztek kilátásba az expori fővállalkozásban résztvevők­nek. Mit Is jelent a fogalom: export fővállalkozás? A gép­ipari termékek világkereske­delme az utóbbi 10—15 esz­tendőben új vonásokat mu­tat. A vevők mind szíveseb­ben vásárolnak komplett be­rendezéseket, kulcsrakész gyárakat, működésre kész gépsorokat. A komplett be­rendezésiek exportját a leg­hatékonyabban a fővállal­kozói szervezetek bonyolít­hatják le. Feladatuk abban áE, hogy összehangolják több alvállalkozó és száUító munkáját, olyaténképpen, hogy a komplett berendezés minden tekintetben megfe­leljen a vevő műszaki köve­telményeinek és mindenki betartsa a szállítási határ­időt. Azok a vállalatok, ame­lyek készek a hazai termelő­üzemek, szállítóvállalatok és a külkereskedelem munká­jának egyeztetésére, e több­letmunka révén jelentősen növelhetik gépipari cikke­ink éladási esélyeit. A fővállalkozás keretében kivitt berendezések aránya teljes tőkés e xportunkban 1971—75 között 8 százalék volt, s ez az arány 1980-ra a terv szerint 15—18 száza­lékra emelkedik. A komplett berendezések aránya a szo­cialista országokba irányuló exportban is jelentős: 10 százalék. Nem véletlen te­hát, hogy a főhatóságok könnyítéseket ígérnek a fő­vállalkozói export fokozása érdekében. A rendelkezés alapján le­hetővé válik, hogy a fővál­lalkozónak szállított termé­ket a termelővállalat ex­portként tartsa nyilván, jól­lehet, a fővállalkozó formá­lisan hazai vevőnek számít. Ez —az export után járó ál­lami visszatérítéssel — erő­síti az alvállalkozók anyagi érdekeltségét. Enw plJU komplett gyár Ltjycyy vagy létesít­mény eladása, felállítása nem megy máról holnapra, tehát gondosan ki kell vá­lasztani, hová érdemes hosz- szú szállítási átfutással be­rendezéseket 'szállítani, hogy a kockázat a minimumra csökkenjen. A fővállalkozás ugyanis sokféle kockázati elemet hordoz. Az alvállal­kozók esetleg nem teljesítik a minőségi feltételeket, vagy a szállítási határidőt, előfor­dulhat az is, hogy a hossza­dalmas munka közben meg­változnak a vevő/ szándékai. Ezért a fővállalkozók koc­kázati alapot képezhetnek — általában a szállítások ér­tékének három százalékának megfelelő összeg erejéig. (Ha az exportérték meghaladja a hatmillió dollárt, kérhetik a kockázati alap emelését is). Ha a fővállalkozó saját eszközeiből nem képes a szállítások finanszírozására, akkor a Nemzeti Bank hi­telt nyújt számára. A fővál­lalkozás sikeres lebonyolítá­sa érdeikében az üzletekbe bevonható a Külkereskedel­mi Bank is. Erre többnyire akkor kerülhet sor ha a ha­zad fővállalkozó külföldi partner közreműködését is felhasználja a szállítások­hoz, például közös vállalko­zást létesít. Ilyen szervezeti formában bonyolított le si­keres export-fővállalkozást például a Transelektro pél­dául a Fiait-céggel, más eset­ben lengyel vállalattal. A fővállalkozás keretei kö­zött érdemes a KGST-orszá- gok vagy más országok vál­lalataival kooperációs együtt­működést kialakítani. Ilyen­kor a legcélszerűbb forma az úgynevezett társasági szerződés. Közös vállalko­zást elsősorban hazai válla­latok együttműködésével ér­demes létesíteni. Ennek elő­nyét jól példázza a Metrim- pex, a Technoimpex, és a Gépexi társasági szerződése, amelyet komplett oktatási rendszerek exportjára hoz­tak létre. A fővállalkozás tehát — sokféle bonyodalma és koc­kázata mellett is — tekin­télyes előnyökkel kecsegtető exportüzlet. A vevőknek — elsősorban a fejlődő orszá­gokban — szellemi értékek­re van szükségük. Hiába vá­sárolnak gépeket, ha — szakemberek hiányában — nem képesek azokat hatéko­nyan működtetni. Ezért ter­veket, technológiai leíráso­kat és szakembereiket igé­nyelnek. A szellemi portjához pedig rendszerint áruexport is kapcsolódik. A fővállalko­zások egyik fontos célja en- ■ nek előmozdítása. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a komplett berendezé­sekben eladható egy sor olyan hazai termék, amely­nek kivitelére egyébként aligha került volna sor. Te­hát a fővállalkozás önmagá­ban is növeli az exportot — pusztán e magiasrendű szer­vezési forma alkalmazásá­val. Igaz, a fővállalkozó na­gyobb felelősséget és több munkáit vállal Ez azonban busásan megtérül érdemes tehát szorgalmazni a fővál­lalkozásokat. L. P. Keresik a felelősöket Összkomfort meleg viz nélkül Rendre-másra panaszos le­velek érkeznek szerkesztősé­günkbe: Szolnokon, a Jubile­umi Lakásszövetkezethez tar­tozó József Attila út 23 és 25 számú épületekben május 26- án megszűnt a meleg víz szolgáltatás. Néhány nappal később felbontották a járdát, megállapították, hogy csőre­pedés történt, de azóta még nem javították ki A lakók csak úgy tudnak mosni, fürödni, ha a vizet először a konyhában megme­legítik és edényekben áthord­ják a fürdőszobába. Ez vi­szont a napi munka után megerőltető, különösen a dol­gozó édesanyáknak. Igaz, me­leg víz díjat nem kell fizetni­ük. Mi az oka a sorozatos cső­repedésnek? A hőközponttól a lakásokig vezető, másfél évvel ezelőtt lefektetett vas­csövek elrozsdásodnak, kilyu­kadnak. A csövek belsejében pedig 18—22 milliméter vas­tag, hordalék-anyag lerakódás, van. Ezeket a csöveket ki kell cserélni és mivel az üze­meltető Ingatlankezelő Válla­lat erre nincs felkészülve, olyan mélyépítési vállalatot vagy szövetkezetei keres, amelyik a munkát el tudja végezni. Ha egyáltalán talál öt évre szóló szőlőtelepítési program készült el a Délalföl­di Pincegazdaság jászberényi célgazdaságában. A 25 millió forintos beruházás megvaló­sításával ,150 hektár homok­területen teremtik meg a kor­szerű szőlőtermesztés feltéte­leit. A célgazdaság másfél év­tizeddel ezelőtt kezdte el munkáját. Azokban az évek­ben készült Jászberényben a homokterületek rekonstruk­ciójának terve. A tervben ak­kor még sok volt a bizonyta­lanság. A korszerű. 2-10 centi­ilyet. És amíg ez a huzavona tart, addig a lakások meleg víz nélkül maradnak. Az ügy bonyolultságát teté­zi, hogy egyelőre nem tudják, ki a felelős az egészért (?), melyik vállalatra tartozik a javítás? Rossz volt a terve­zés? Gyenge a csövek minő­sége? Szakszerűtlenül fektet­ték le? Nem az előírt minő­ségű víz folyik a csöveken? A csövekből vett mintát min­denesetre elvitték a buda­pesti Műszaki Egyetemre, ahol laboratóriumi vizsgálat­tal állapítják majd meg: tu­lajdonképpen mi is a hiba, és hogy az egész hálózatot ki kell-e cserélni, vagy csak egy részét. A városi tanács vezetőinek kéréséire a SZÖVTERV — az építkezés bonyolítója — meg­rendelte a kérdéses vezeték- szakasz javítását. Kísérletkép­pen műanyagcsövet fektetnek le a hibás szakaszon, így jú­nius 30-án délután — Ígére­tük szerint — már lesz me­leg víz a lakásokban. A mostani helyzet figyel­meztető. Ha a lakótelep egész csőhálózatát ki kell cserélni, akkor már a nyáron úgy kel­lene megszervezni a munkát, hogy őszre, még a hideg idő beállta előtt elkészüljenek vele. P. I. méteres sortávolságú, fejmű­velésű, huzalos támaszú ül­tetvények gazdái közül töb­ben anyagi gondokkal küzdöt­tek. E gazdaságok közé tar­tozott a Lenin Tsz is. Tőle vett át a célgazdaság 70 hek­tárnyi szőlőterületet. Rend­behozta az ültetvényt, mint­egy 4 millió forintot költött a nagyüzemi szőlőművelés feltételeinek megteremtésére. A most kezdődő és az 1980- ig tartó beruházás egyrészt saját erőből, másrészt állami támogatással és hitel igény- bevételével valósul meg. A „SZÁMOK” tanfolyamai Ma még viszonylag kevés a számítástechnikához értő szakember, s csak a nagyvál­lalatok „engedhetik meg ma­guknak”, hogy számítástech­nikai dolgozót alkalmazzanak. Sokhelyütt talán azt sem tudják, milyen kiterjedt lehe­tőségek vannak arra, hogy a vállalat alapjában más szak- képzettségű munkatársai szá­mítástechnikai ismeretekre is szert tehessenek. A Központi Statisztikai Hi­vatal nemzetközi számítás- technikai oktató központja — vagy rövid és népszerű nevén a SZÁMOK — évről évre egyre több tanfolyamot, sőt oklevelet adó oktatási formát ajánl. Az 1976—77-es oktatási évre például kifejezetten gazdasági vezetőknek rendez­nek olyan néhány — egy-két — hetes tanfolyamokat, ame­lyek a vezetési rendszereket; a vezetői feladatokat a szá­mítógépek alkalmazásában; a számítógépes információs rendszerek fejlesztését és ter­vezését tárgyalják. A vezetőknek átfogó isme­reteket nyújtó számítástech­nikai oktatás mellett egyre bővebbek a számítástechnikai szakemberképzés lehetőségei is. Úgynevezett folyamatszer­vező tanfolyamra például — ilyen kétéves kurzus, többek között Szolnokon is indul, jú­lius 15-ig lehet jelentkezni — érettségizett vállalati szak­embereket várnak. A rend­szerszervező tanfolyam vi­szont már egyetemi, vagy fő­iskolai végzettséget követel meg, az ott tanulók elsősorban számítógépes információ­rendszerek tervezésére és szervezésére kapnak képesí­tést. Akit mindez részletesebben érdekel, annak javasolhatjuk, érdeklődjön a SZÜV szolnoki számítóközpontjában, — ott részletes tájékoztatást kap­hatnak. Szőlőtelepítés 150 hektáron A Mátraaljai Szénbányák Vállalat Thorez bányaüze­mében bányaművelési rekord született. A visontai bányá­szok tegnap reggel 6 órakor, a műszakváltáskor bejelen­tették, hogy az elmúlt 24 órá­ban összesen 135 ezer köbmé­ter földet távolítottak el a szénmezőről. Ez volt mosta­náig a legmagasabb napi tel­jesítmény, amelyet a visontai szénmezőn dolgozó földkotró óriásgépek elértek. Visontán ezzel az ered­ménnyel hazánkban példa nélkül álló bányaművelési rekordot állítottak fel. A Gagarin hőerőmű és a Thorez külfejtéses bányaüzem együttműködésének eredmé­nye, hogy az idén mind­két üzem egyenletesen tudta növelni termelését, a fűtő­anyagellátás pontos megszer­vezése eredményeként zavar­talan volt a villamosenergia ellátás. Jászberényben a Magyar Honvédelmi Szövetség járási, városi vezetősége tegnap meg­tartotta aktívaértekezletét. Csík István megbízott titkár számolt be az elmúlt évek munkájáról. Többi között elmondta, hogy a honvédelmi szövetség­nek a városban és a járás községeiben másfélezer klub­taggal 24 lövész, 12 tartalékos, 2 rádiós és 1 modellező klub­ja működik. Több ezer aktí­va segíti az MHSZ-szerveze- tek munkáját, meghaladja a húszezret azoknak a száma, akik á különböző akciókban — sportversenyeken, vetélke­dőkön. honvédelmi kupa lö- vászversenyeken, összetett honvédelmi és tartalékos hon­védelmi versenyeken — részt vettek. Jó kapcsolat alakult ki a társadalmi, gazdasági és egyéb szervekkel. Hasznos volt és sok kiemelkedő ered­ményt hozott az együttmű­ködés a honvédséggel, a KISZ-szervezetekkel, az úttö­rőelnökségekkel és a taná­csokkal. Értékes segítséget nyújtottak az MHSZ szerve­zetek az iskolákban folyó honvédelmi oktatáshoz. Csík István szólt arról is, hogy az elmúlt 4 évben a vá­rosban és a járás községei­ben újabb létesítményekkel teremtettek jobb feltételeket a honvédelmi nevelőmunká­hoz. Jászberényben 4 és fél millió forintos költséggel új kiképzési bázis épült. Felújí­tották, korszerűsítették az MHSZ székházat Jászárok- szálláson és Jászfényszarun. Befejezésül ismertette a kö­vetkező időszak tennivalóit. Legfőbb feladatnak a honvé­delmi nevelés további nép­szerűsítését, a tömegsport, a honvédelmi versenyek kiszé­lesítését, a tagság nevelését határozta meg. Az aktívaértekezleten több hozzászóló erősítette még az elhangzottakat és elismérés- sel beszélt az MHSZ-nek az elmúlt 4 évben végzett hasz­nos munkájáról. A szakma kiválóságai Minden az «tereken util A nyitott szín gerendája alá (az is műhelyük, azt ala­kítják majd át. csarnokká), oda szegeztek egy lemezt, hogy legyen mire fészket raknia a vadgalambnak. — Otthont találtak itt ők is — néz fel Szarka Imre a fiókáit etető gerlékre. — Jó a kollektívánk, az sokat számít — mondja ki véleményét Rabatin Zoltán lakatos. Közbeszólok: az, hogy mi­lyen egy kollektíva, elsősor­ban az embereken múlik. — Ez igaz — mondja a fiatalember —, de itt azért jó. mert nálunk tényleg a szakmai tudást becsülik. Én a brigádvezetőmtől még nem hallottam azt, hogy hallgass, te még fiatal vagy, nem ér­tesz hozzá. — Viszont mindig meg­mondja az embernek az igazat, ha néha fájó is, meg dühös lesz érte az ember, de végül rájön, hogy neki volt igaza — teszi hozzá Balasi Győző. — Mi a módszere a bri­gádvezetőnek? Szarka Imre elmosolyodik: — A személyes példamuta­tás, egyenesség, a segítőkész­ség, a törődés az emberek­kel. Csak ennyi. Sokan családostól — És ez elég? — Természetesen nem, de meghatározó! Itt, Kunmada­rason más ipari munkahely nincs, csak ez a szövetkezet. A magunk érdekében kell jó hangulatban, jól dolgoz­nunk. Az, hogy a régi ktsz ma ipari szövetkezet, nem­csak névváltozás. MA már olaj-előmelegítőket gyártunk az Április 4. Gépgyárnak, kábelsodró berendezéseket a DIGÉP-nek. És látja milyen régi, öreg gépekkel! Egy nyi­tott színben meg egy csar­noknak alig nevezhető mű­helyben? Nálunk 100 forint állóeszköz-értékre 876 forint termelési érték jut. A megye ipari szövetkezeteiben meg átlagosan 327 forint. — Ehhez szakmaszeretet kell — szól közbe Lovas Fe­renc elnök. A Május 1. szo­cialista brigádhoz ő kísért el. És hozzáteszi: — Nálunk nagyon sok család dolgozik. Az apa ide hozza a gyerekét, a férj a feleségét. Itt a szö­vetkezetben dolgozó lányok közül talál magának fele­ségre sok fiatalember. Mint Rabatin Zoli is. Idehoztam mind a két fia­mat — mondja Balasi Győ­ző. — Korábban az ÁFÉSZ- nál dolgoztam) a szállítás­nál. Annakidején az apám beteg lett, hárman voltunk testvérek, kellett a pénz. Én dolgoztam, a testvéreim szak­mát tanultak. Aztán megnő­sültem. Négy gyerekünk szü­letett. Sok mázsát kellett ahhoz emelni, hogy megke­ressem az iskoláztatásukra valót. Az előbb azt kérdez­te, mi köti az embert egy munkahelyhez. Hát én meg­mondom: 1969 óta, hogy itt dolgozom, a brigád noszoga­tására elvégeztem a 7—8. osztályt. Házat építettem az ő segítségükkel.. Nem termé­szetes, hogy hozzánk hoz­tam a két fiamat is? Győző az építőknél, Laci a teker­cselőknél dolgozik. — Ne gondolja, hogy nincs súrlódás közöttünk. Tányér, kanál csörrenés nélkül... — magyarázkodik a brigádve­zető. — Általában együtt reggelizünk, szalonnát sü­tünk tepsiben. Olyankor po­litizálunk, néha még ve­szekszünk is. — Gondolom, a családtag­jaik a téeszben dolgoznak? Szinte _nincs olyan ember nálunk, akinek ne lenne kapcsolata mezőgazdaság­gal a felesége, vagy a gye­reke révén. Ott vannak a háztáji állatok, ezért sokan szakcsoport tagok. — A fiatalok is? — Én nyülakat nevelek. Most is van 56. de volt már 156 is. Egy nyálon 50 forint körül van a tiszta haszon — magyarázza Rabatin Zoltán. Közéleti emberek — Vegyük csak sorra: a 8 órai munkán kívül szer­számokat, gépeket konstruál­nak, műhelyt építenek, ott­hon jószágot nevelnek. Egy­általán jut idejük másra? — Hogyne jutna — vála­szol a szövetkezet elnöke. — Szarka Imre a járási párt- bizottság tagja, az alapszer­vezet szervező titkára. Most. hogy a párttitkárunk katona. Ő helyettesíti. Már reggel 5- kor bejön dolgozni. — Koránkelő ember va­gyok — szabadkozik a bri­gádvezető. Az elnök nem zavartatja magát, tovább sorolja: — Balassi Győző a tűzoltó tes­tület vezetőségi tagja és ön­kéntes tűzoltó a fiával együtt. Zoli az Ifjú Gárda községi parancsnoka. De a brigád tagja a munkásőr parancs­nok is. az MHSZ vezetőség egy tagja, hárman pártalap- szervezet vezetőségben dol­goznak. Balasi Győző inkább csak magának mondjaj — Az em­ber ragaszkodik a jobb éle­téhez, ahhoz amije van. A házához, a gyerekeihez, ehhez a műhelyhez. Amit az • ember a két kezével megter­mel, igyekszik megvédeni, ahogy tudja. Akár egy tűz­oltó fecskendővel is. A Május 1. szocialista bri­gád tavaly több mint 600 órát dolgozott a községi gáz­cseretelep építésén. Játékok­kal lepték meg az óvodáso­kat. Az idén pedig a köz­ségben csaknem ezer óra társadalmi munkát végeznek. Ingyen „fusi” — Az igaz, hogy fusl nincs. A brigád arra nem ér rá! — mondja Szarka Imre. — Lát­ja, mi a szövetkezetnek fu­sizunk. ingyen. Oda hív egy fúrógéphez. Bekapcsolja és látom, Jj°sy menetvágó várj rajta, lábbal váltható szerkentyű irányítja előre, vagy hátra vájja ma­gát a kemény vasba. „Ap­róság, de megkönnyíti a munkánkat. Mi' csináltuk. Meg azt az emelőt is, hogy ne kelljen pajszerrel emel­ni. a sok mázsás berendezé­seket. amiket gyártunk. Hat­vanháromban alakult a bri­gádunk, ismerjük már egy­más gondolatát is. Együtt újítunk, ésszerűsítünk, mert a szövetkezetnek nincs pén­ze drága célgépek vásárlá­sára”: Búcsúzom, amikor odajön Zsoldi Imre művezető: — Nagyon szerény körül­mények között dolgozunk. Biztos meglepődött, hogy ilyen, szinte értéktelen gé­peken. ócska műhelyben ké­szülnek a nagy értékű be­rendezések. Én 1956-ban jöt­tem ide lakatosnak. Akkor az egész szövetkezet. 5,5 mil­liót termelt egy évben. Most csak ez az egy részleg 7 mil­liót. — Tehát akkor könnyebb volt. — Más. Akkor könnyeb­ben lehetett anyagot besze­rezni, nem voltak ilyen szo­rosak a határidők. Most szebb. Ki gondolta volna ak­kor, hogy mi 1976-ban rönt­gen vizsgálattal fogunk he­geszteni ? Elégedettek Diósakén? A Kunmadaras és Környé­ke Építő-Javító Ipari Szö­vetkezet Május 1. szocialista brgiádja, a kongresszusi munka versenyben teljesítet­tekért elnyerte — az ország iDari szövetkezeteiben dolgo­zó kollektívák közül egye­dül — a szakmaágazat ki­váló brigádja kitüntetést. A jutalmul kapott 34 ezer fo­rintból négyzeret takarékba tettek. Ügy döntöttek, hogy elmennek kirándulni Diós­győrbe. Egyúttal legalább azt is megtudakolják a gép­gyárban. elégedettek-e azok­kal a kábelsodró berendezé­sekkel. amiket ők gyártanak a nagyüzemnek. Varga Viktória

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom