Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-13 / 139. szám

1978. június 13. \ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Megtartották a népfront megyei küldöttértekezletét Lázár György ma Párizsba átázik Magyar—francia kapcsolatok A küldöttek egy csoportja (Folytatás a 2. oldatról) lakosság érdekében végez. Számadatokat sorakoztatott fel a cigányok munkába állá­sáról, az iskolát végzett gye­rekek pályaválasztásáról, a munkahelyi megbecsülésé­ről, a törökszentmiklósi örömökről, gordokrol. Boda Mihály, a MÉSZÖV elnöke jónak értékelte a fogyasztási szövetkezetek és a népfront kapcsolatát. Ez a lakosság minden rétegét érintő kap­csolat még mindig szélesít­hető, erősíthető, most pél­dául a háztáji állattartás, a tartási kedv fokozásában. Ebéd után Kunhegyes re­formátus lelkésze, Fabó Zsigmond kapott szót. A bé­kemozgalom, békepolitika fontosságáról, feladatairól szólt. A mi feladatunk az — mondotta —, hogy elkö­telezzük magunkat a szo­cializmus teljes felépítésé­nek. Ezután következett a harmadik korreferátum, melyet Hack Márton nyug­díjas iskolaigazgató, a HNF megyei elnökségének tagja mondott el. — A szellem napvilága mind magasabban áll társa­dalmunk horizontján — mon­dotta. — Megyénkben nagyon soíkan dolgoznak az oktatás, művelődés színvonalasabbá tétele érdekében, iskoláink kapcsolatának azonban még élőbbé kell válni az élettel. Erősödnie kell a világnézeti nevelésnek, hiszen a nagyobb szakmai tudás mellett köz­életben is aktívan dolgozó politikus fiatalokra van szük­ségünk. Nevelni kell az ok­tató munka szeretetére, s ebben nagy szerep jut az önművelésnek, folyamatos •művelődésnek is. Ezután az olvasás fontos­ságáról beszélt. Nagy töme­geket vonzott az Olvasó né­pért mozgalom. Szép ered­mény a tiszafüredi népfron­tosok és KISZ-fiatalok kö­zös akciója: olvasótábort szerveztek a hátrányos hely­zetű gyermekek számára. A honismereti mozgalom is nagy tömegeket mozgat Szol­nok megyében. A szakembe­rek útmutatásai alapján az egész megyére ki lehet ter­jeszteni a munkásmozgalom emlékeit összegyűjtő honis­mereti mozgalmat — mon­dotta korref erátumában Hack Márton. — A szakszervezetek és a HNF együttműködése ki­alakult az évek során — kezdte hozzászólását Árvái István, az S.ZMT vezető tit­kára. — Jellemző erre az együttműködésre a lakosság érdekében végzett felelős munka. A népfront számára sem nélkülözhető az az erő, amit a szervezett munkásság jelent. Egyre több fizikai munkás található a külön­féle ' népfrontszervekben. Együttműködésük a társa­dalmi élet minden területére kiterjed, s a szaíkszervezetek ezután is megadnák min­den segítséget a népfront munkájához. Bozsik Béla, a KIOSZ megyei elnöke a kisiparo­sokról szólt, akiknek — leg­alábbis a kunszentmártoni járásban — a tudatformá­lását, közéletbe való bekap­csolását a Hazafias Nép­fronttal együttműködési meg­állapodás alapján végzik. A tiszafüredi nagyközségi párt- bizottság titkára, Tóth La­jos a népfront, a párt- és állami szervek együttműkö­déséről beszélt. E kapcsola­toknak a népfront aktív, kezdeményező partnere — mondotta. Utána Mackó Sán­dor állatorvos, a népfront jászalsószentgyörgyi bizott­ságának elnöke kapott szót. Arról beszélt, hogy a pro­pagandisták klubjának meg­szervezése után. hogyan vál­tak egyre népszerűbbekké a politikai' előadások, rendez­vények a községükben. Ezt követően dr. Nagy Károly, a túrkevei tanács vb-titkára hozzászólásában említést tett arról a kezdeményezésükről, amelyet a városi küldöttérte­kezleten vetettek fel,' a házi betegápolói hálózat bővítésé­nek szükségességéről. A túrkevei küldött után dr. Jászi Brúnó ezredes, a Kilián Repülő Műszaki Fő­iskola parancsnokhelyettese, a megyei népfrontelnökség mellett működő béke és ba­rátság munkabizottság tit­kárhelyettese lépett a szó­noki emelvényre. Többek kö­zött a nemzeti egység szé­les körű kibontakoztatásáról szóló országos vitaanyagról mondta el véleményét és tett kiegészítésére néhány ja­vaslatot. Ezek után a küldöttérte­kezlet egyetértésével dr. Be­ne Zoltán, a tanácskozás el­nöke lezárta a vitát, majd átadta a szót Oláh János­nak, aki köszönetét mondott a küldötteknek, és mindazok­nak, akik a meghívást elfp- gadva részt vettek és be­kapcsolódtak a Hazafias Népfront megvet küldöttér­tekezletének munkájába, ösz­_ szefoglálőjában választ adott a felszólalók által felvetett kérdésekre, problémákra. Többek között javaslatot tett arra, hogy a küldöttértekez­let állásfoglalásként fogadja el mindazt, ami a szóbeli be­számolóban és a hozzászólá­sokban a további feladatok­kal kapcsolatban elhangzott. Oláh János összefoglalója után dr. Bene Zoltán arra kérte a küldöttértekezletet, hogy ismerje el a népfront megyei bizottságának négy­éves munkáját, és mentse fel tagjait eddigi megbízatásuk alól. elnöksége A népfront megyei bizottsága és Ezután dr. Faragó Margit egy háromtagú javaslattevő bizottság nevében javaslatot tett a Hazafias Népfront Szol­nok megyei Bizottsága, a pénzügyi ellenőrző bizottság tag­jaira, valamint a küldöttekre, akik megyénket képviselik majd a mozgalom VI. kongresszusán. A küldöttek az előter­jesztett javaslatokkal egyhangúlag egyetértettek. így a Ha­zafias Népfront megyei bizottságának tagjai a következők lettek: András György, a megyei tanács vb testnevelési és sport- hivatalának elnökhelyettese: Acs Károlyra Volán 7. sz. Vál­lalat műszaki átvevője: Bakó Pálné, az újszászi Vegyesipari Szövetkezet raktárosa; Bart a Mihály né, a cibakházi Vörös Csillag Tsz brigádvezetője: Bartos Béla, jászberényi kisipa­ros; Bárdos János, a KONTAKTA mezőtúri gyáregységének betanított munkása; Beke István, a tiszafüredi Építő- és Vegyesipari Szövetkezet lakatosa; Bekényi Istvánná, a HNF Szolnok városi Bizottságának titkára; dr. Bene Zoltán, a megyei Hetényi Géza kórház főorvosa; Berényi Gézáné, a jászberényi Cipő- és Háziipari Szövetkezet betanított mun­kása; Boda Mihály, a MÉSZÖV elnöke; Bozsik Béla, kun­szentmártoni kisiparos; Bujdosó Gyuláné, a fegyvemeki nagyközségi könyvtár könyvtárosa; Csemány Béláné. a tö­rökszentmiklósi Mezőgazdasági Szakközépiskola tanára; Dávid Lajosné, a Férfi Fehémeműgyár kisújszállási gyár­egységének gépkezelője; Fabó Zsigmond, kunhegyesi refor­mátus lelkész: Faragó László, a kunhegyesi Vízgépészeti Vál­lalat géplakatosa; dr. Faragó Margit, a megyei Hetényi Géza kórház orvosa: Farkas Béla, a tiszaörs—nagviváni Petőfi Tsz főkönyvelője; Fazekas Magdolna, szolnoki festőművész; Fehér István, a jászberényi Hűtőgépgyár kőművese; Fehér László, az MHD tiszafüredi gyáregységének diszpécsere; Fodor Mi­hály, nyugdíjas; Hoppál József, a BMG törökszentmiklósi gyáregységének villanyszerelője; Horváth Edit, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz betanított munkása; dr. Jászi Brúnó, mér­nök-ezredes; Jobbágy Mária, a KAEV mezőtúri gyáregy­ségének betanított munkása; Juhász István, a HNF megyei bizottságának politikai munkatársa; Kada János,, hivatásos rendőrtiszt; Kandi Istvánná,, az Alumíniumárugyár tiszafüredi gyáregységének meósa; Kalló Borbála, a jászapáti Velemi Endre Tsz baromfitenyésztője; Kádár Judit, a Május 1. Ru­hagyár túrkevei telepének munkása; Kántor Sándor, kar­cagi fazekas népművész: Kohári József né, a tiszafüredi Há­mán Kató Tsz segédmunkása; dr. Kretter Rudolf, a megyei tüdőbeteg-gyógyintézet főorvosa; Kindlovits István, a szol­noki belvárosi plébánia prépost plébánosa; Kovács György, a szolnoki Cukorgyár motorszerelője; Kui Lajosné, kisúj­szállási háziasszony; Ladányi Zoltán, a Nagyalföldi Kőolaj- kutató és Feltáró ’Üzem műszerésze; dr. Lánczi Ferenc, szol­noki ügyvéd; László Andrásáé, a martfűi Tisza Cipőgyár tűzőnője: Lazányi Józsefné, a Szolnok megyei Néplap fő­szerkesztő-helyettese; dr. Lengyel Lajos, a DATE mezőtúri íőikola karának igazgatóhelyettese: Lóié József, a BMG tö­rökszentmiklósi gyáregységének meó-vezetője: dr. Magyari József, a megyei bíróság elnökhelyettese: Magyar Gyula, a Vöröskereszt megyei titkára; Matos Imréné, a kenderes! általános iskola igazgatóhelyettese; Mészáros Ferenc, a TIT Szolnok megyei titkára; Molnár János, a KTSZÖV megyei elnöke; Mrena Istvánná, a jászberényi Tanítóképző Főiskola adjunktusa; Nagy Jenöné, a jászboldogházi Amnvkalász Tsz főkönyvelő-helyettese; Nádházi Margit, a Híradótechnikai Vállalat karcagi gyáregységének betanított munkása: Nemes Bálint né, a túrkevei AFIT forgácsolója; Németh Piroska, a kisújszállási Sztár Áruház bolti eladója; Nyitrai József, a jászladányi Egyetértés Tsz agronómusa; Oláh János, a HNF megyei bizottságának titkára; Orvos József, a szolnoki Álla­mi Építőipari Vállalat gépszerelője; Papp Lajos, az SZMT titkára; Pánti Ildikó, a karcagi általános iskola tanára; Révész Imre, a zagyvarékasi Béke Tsz törzskönywezetője; Rigó Istvánná, a Tisza Bútorgyár beanított munkása; Rónai Istvánná, a törökszentmiklósi Finommechanikai Vállalat mű­szerésze; Sári Mihály, a megyei TESZÖV titkára; Sípos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese; Sós István, a jász­berényi Aprítógépgyár lakatosa; Szabó Ferenc, a törökszent­miklósi Baromfifeldolgozó Vállalat főgépésze; Szabó Ilona, a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyáregységének vas­magrakodója; Szabó István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője; Szabó Lőrinc, a SZIM karcagi gyáregységének lakatosa; Szalontainé Pádár Mária, a KISZ megyei bizott­ság titkára; Szántó Ilona, a Tiszámén ti Vegyiművek reaktor­kezelője; dr. Szele Béla, szolnoki gyógyszertárvezétő; Szekrényest Antalné, szolnoki fodrász-kisiparos»: Szilágyi Lászióné, a karcagi Háziipari Szövetkezet adminisztrátora; Szira Erzsébet, a csépai tésztaiízem munkása; dr. Szirom József, a kunszentmártoni Járási Hivatal állatorvosa; Szo- boszlai István, a KIOSZ megyei titkára; Szűcs Imre, a tisza­füredi Népművészeti, Háziipari Szövetkezet fazekas népi iparművésze; Tóth Lajosné, a törökszentmiklósi Üvegtechni­kai Vállalat csiszolója; Vad András, a törökszentmiklósi vá­rosi pártbizottság első titkára; Varga Károlyné, a jászberényi Hűtőgépgyár üzemmérnöke; Vass Lajos, az MHSZ megyei titkára; Váczi Sándor, szolnoki nyugdíjas.; Vincze Bálint, a kunmadarast Kossuth Tsz gépszerelője. A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai a következők let­tek: Bordás László szolnoki nyugdíjas; Faragó Irén, az MNB megyei igazgatóságának főelőadója; Fazekas Ferenc, törökszentmiklósi nyugdíjas; Oláh István, a kuncsorbai Bú­zakalász Tsz belső ellenőre; Petri András, a jászberényi Városi Tanács kórházának gazdasági igazgatója: Tóth Lajos. az OTP megyei igazgatóságának igazgatóhelyettese; Vincze Gyuláné, a Nagyalföldi Kőolaj, és Földgáztermelő Vállalat technikusa. ' A küldöttértekezleten összesen huszonnégy küldöttet választottak a Hazafias Népfront VI. kongresszusára. Ezután Pethő Tibor, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa elnöksége nevében javaslatot tett a küldöttértekezlet­nek a Hazafiás Népfrontbizottság megyei elnökségének tag­jaira és tisztségviselőire. A javaslatokkal a küldöttek egy­hangúlag egyetértettek. A Hazafias Népfront megyei elnöke dr. Bene Zoltán, titkára: Oláh János, alelnöke: dr. Magyari József, Fodor Mihály, Matos Imréné. Farkas Béla, Molnár János: a megyei titkár helyettese Juhász István lett. Az elnökség tagjai még a következők: Bekényi Istvánná, Fehér István, Ladányi Zoltán, László Andrásné, Papp Lajos, Sípos Károly. Szabó István. Szabó Lőrinc, Szalontainé Pádár Má­ria, Szántó Ilona, Vad András. Ezt követően Oláh János javaslatára a küldöttértekezlet állást foglalt a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő társadalmi bizottságok vezetőire. A Hazafias Népfront megyei küldöttértkezelete dr. Bene Zoltán zárszavával ért véget. Tudósítottak: Kovács Katalin, Körmendi Lajos, Varga Viktória. Fotó; T. Katona László Jacques Chirak miniszter- elnök meghívására Lázár György a Minisztertanács elnöke ma hivatalos láto­gatásra Francíországba utazik. Magyarország és Francior­szág tradicionális kapcsola­tai évszázadokra nyúlnak vissza, s országaink között nincsenek vitás államközi kérdések. Az 1945. utáni magyar—francia kapcsola­tok mérlege kedvező, min­denekelőtt a diplomáciai vi­szony nagykövetségi szintté emelése, de különösen a magyar külügyminiszter 196*5. évi, majd Fock Jenő miniszterelnök 1968. évi lá­togatása óta. 1973-ban ha­zánkba látogatott Pierre Messmer francia miniszter- elnök, akinek személyében el­ső alkalommal üdvözölhet­tük Budapesten a Francia Köztársaság kormányfőjét A forgalom megkétszereződik A három évvel ezelőtti lá­togatás alkalmával örömmel állapíthatták meg a tárgyaló felek, hogy Franciaország és Magyarország kapcsolatai általában kedvezően fejlőd­nek. Utaltak arra, hogy az együttműködés ütemesebbé vált, bár még bőven van tennivaló és sok lehetőség vár kiaknázására. A két ország kapcsolatai­nak szempontjából jelentős volt, hogy 1968-ban megala­kult a magyar—francia gazdasági és ipari együtt­működési vegyesbizottság, majd 1970-bgn új, hosszú le­járatú kereskedelmi és gaz­dasági megállapodást írtunk a'á. Az eltelt öt esztendő » alatt a kétoldalú forgalom megkétszereződött. A ma­gyar export 94,2, a francia kivitel 87.8 százalékkal nőtt, ugyanakkor a szaldó jelen­tős magyar passzívumot mu­tat. A kétoldalú forgalmat ■illetően, a magyar export fejlődését jelentősen befo­lyásolta az EGK élőmarha- és marhahús-beviteli korlá­tozásának bevezetése. Amíg 1970—73 között a magyar eladások évi átlagban mint­egy 30 százalékkal fnelked- tek, 1974-ben már visszaes­tek, miközben a francia ex­port 32—33 százalékkal nőtt Ez akadálya a kiegyensú­lyozottabb kereskedelmi for­galom gyorsabb ütemű nö­velésének. A két ország együttműkö­dése szempontjából jelentős lépés volt az 1974-ben jóvá­hagyott, újabb 10 évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapo­dás. Ennek alapján lehetővé válik, hogy ne szakadjon meg az államközi kétoldalú szerződéses kapcsolatok fo­lyamatossága; a vegyesbi­zottságok pedig fórumot kí­nálnak a kétoldalú gazdasági szakkérdések áttekintésére. Az Európai Gazdasági Közös­ség közös kereskedelem-po­litikájának hatályba lépése következtében ugyanis 1975. január 1-től a magyar— francia árucsere-forgalom alapján kétoldalú kereske­delmi megállapodások meg­kötésére már nem került sor. A kooperációs együttmű­ködésben ugyanakkor gaz­dagabb szakasz kezdődhet, kibontakozhatnak a harma­dik piacon megvalósuló mű­szaki-gazdasági és ipari együttműködési kapcsolatok a magyar és a francia válla­latok között. Eddig mintegy 110 koope­rációs lehetőségből 23 koope­ráció jött létre, i Iparunk is exportképes árut kínál A magyar—francia árucse­re-forgalom szerkezetét te­kintve megállapítható, hogy 1975-ben a magyar export legnagyobb hányadát a me­zőgazdasági és élelmiszer­ipari cikkek, továbbá ipari fogyasztási cikkek alkották 40, illetve 35 százalékos ré­szesedéssel. Gépipari expor­tunk elmarad attól a szint­től. amelyet ma már a kor­szerűsödő magyar ipar kí­nál; a magyar fél érthetően nagy fontosságot tulajdonít a gépipari export növelésé­nek. Most arra lenne szük­ség, hogy a francia gazdasági körök felismerjék, a mező­gazdaság mellett a magyar ipar mind több exportképes árut kínál. Megérkezett Mongóliába a magyar pártkiiiittség Tegnap, helyi idő szerint a délutáni órákban megér­kezett Ulánbátorba az MSZMP delegációja, mely részt vesz a Mongol N ;pi Forradalmi Párt hétfőn kez­dődő XVII. kongresszusán. A delegációt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára vezeti. A magyar küldöttséget az ulánbátori repülőtéren D. Molomzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és a mongol testvérpárt más ve - zetői fogadták. Európai (esivérpáriok értekezletének előkészítése y;ést tartott a szerkesztő bizottság Június 10-én és 11-én Ber­linben kérőit sor a sze-kesz- tő bizoftság ülésszakára, amelynek megtartásáról az európai kommunista- és munkásoártok értekezleté­nek előkészítésében résztve­vő pártok az idén májusban állapodtak meg. Az üléssza­kon 28 európai kommunis­ta- és munkáspárt küldött­sége vett részt. Az ülésszak munkáját megszakították, hogy lehe­tővé tegyék valamennyi résztvevő számára, hogy tá­jékoztassák pártjuk központi bizottságát a végzett munka eredményeiről. A szerkesz­tő bizottság hamarosan foly­tatja munkáját. Az ülésszak tárgyszerű elvtársi légkörben folyt 1?. Ismét tűzszünet Libanonban Egybehangzó jelentésék szerint Dzsallud líbiai minisz­terelnök közvetítésével, az algériai, szíriai és líbiai tár­gyalófelek közötti megbeszé­lések eredményeként sikerült létrehozni a tűzsziineti meg­állapodást a szíriai csaoatok és a Palesztinái egységek kö­zölt. A hirt a damaszkuszi rádió az A1 Fatah kairói irodája & az Arna líbiai hírügynökség (Dzsallud miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésre hivatkozva) egyidejűleg kö­zölte. A megegyezés első pont­ja a tűzszünet létrehozására és fenntartására vonatkozik: ennek megvalósítását követi a szíriai csapatok kivonása, amelynek ütemtervét a meg­állapodás előirányozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom