Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-08 / 134. szám
1976. júniusAB. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP \ 3 Felavatták Tegnap Cselekvési program Karcagon a börzsönyi úttörővasutat Honvédelmi- és sportnap az úílörö-találkozón Az úttörőszövetség harmincéves évfordulóján kedves ajándékban részesültek a pajtások: vasárnap átadták a börzsönyi úttörővas- ; utat. A tizenkét kilométer hosszú. Verőcemaros—Királyrét között közlekedő, egykor jobbára gazdasági célokat szolgáló erdei vasút átépítését tavaly határozták el az ifjúkommunisták. A terv megvalósításában részt vett * Pest megye valamennyi KISZ-szervezete. Társadalmi munkában rendbehozták a vasúti kocsikat, a biztosító és jelzőberendezéseket, az állomások épületeit; mások kommunista műszakok bérét ajánlották fel a helyreállításhoz, az iskolások pedig az állomás környékét, a vasútvonal mentét parkosították. Csaknem, húszezer KISZ- fiatal és úttörő gyűlt össze a verőcemarosi végállomásnál tantott avatóünnepségre, amelyen részt vett dr. Ma- róthy/ László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja,; a KISZ Központi Bizottságának első titkára is. Az ünnepség első eseményeként az állomás szomszédságában felavatták Blaskó János szobrászművész Ifjúság című háromalakos szoborkompozícióját. Az ezt követő nagygyűlést dr. Ar- pási Zoltán, a Pest megjei KISZ-bizottság első titkára nyitotta meg, majd ünnepi beszédet dr. Romany Pál mondott. A börzsönyi úttö- rövasúton a csillebércihez hasonlóan pajtások teljesítenek szolgálatot. A VII. országos úttörőtalálkozó negyedik napján: hétfőn honvédelmi és sportnap volt. A hadijáték résztvevőinek — jutalomként — a határőrlovasok, tűzoltók, műrepülők és ejtőernyősök bemutatót tartottak, majd előállt a „gulyáságyú” és a pajtások a katonákkal együtt ebédeltek a szabadban. Tegnap délután a Körcsarnokban folytatódott a VII. országos úttörő-találkozó: a budapesti és a megyei küldöttek — mintegy 1500 pajtás — játék- és sportparádén vett részt. Tanácsi küldöttség utazott Tallinnba Sípos Károlynak. a megyei tanács^ elnökhelyettesének vezetésével tegnap tanácsi küldöttség utazott Tallinnba. Tagjai: Török Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának munkatársa. Jer.ei László. a megyei tanács vb. építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője és Nagy Imréné megyei tanácstag, tisza- földvári tanár. Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság és Szolnok megye között kialakult testvéri kapcsolatok keretében a küldöttség tagjai tanulmányozzák a városfejlesztés és a gyermekintézmény-fejlesztés kérdéseit, azonkívül ismerkednek a komplex nevelési intézmények és központok működésével és irányításával. Szolnok megye küldöttsége szombaton délután érkezik vissza. MÁRKÁS NEVEK Rendet teremteni csak közösen lehet ■' A nehéz, szürke vasajtó sarkig lárva. Az udvar megtelik hanggal, keveredik a vas kongása a sistergéssel, a gépzúgással. Valaki kitartóan fütyörészik, átvéve a kalapács ütemét. Baráth Vendel a műhely sarkába szorult. Az „iroda” csak amolyan zug — „elég az. hisz úgysem ott tölti az ember a munkaidejét”. A jászberényi Műszeripari Szövetkezet központi üzemházában hárman is kérték: —í. Vendelről, Baráth Vendelről írjon . . . rendes ember. Épp’ a napokban beszélgettünk róla, csak úgy. ebéd után. Pedig nem voltunk valami nagy bizalommal iránta. mikor idekerült... Ide irányították ... Aztán bebizonyította. hogy nem parancsolgatni jött, hanem nyugalmat teremteni ... Beszélgetésünk elején meg is kérdeztem Baráth Vendeltől; érezte-e a fogadtatásnál a fenntartást, amit az emberek említettek. — Készültem rá. Népszerűtlen feladat egy nagyon rosszul működő, szétzilált, máról holnapra élő munkahelyere úgy érkezni, hogy „őt küldték”. Mert így volt. Előbbi munkahelyemet. a Hűtőgépgyárat nagyon kedveltem. esztergályosként 11 évet dolgoztam ott. Közben voltak párt. és társadalmi megbízatásaim, aminek szívesen eleget tettem. — A háromhónapos pártiskola elvégzése után kaptam az új megbízatást: a műszeripari szövetkezetben szervezzek egy pártcsoportot, az ott levő kommunisták segítségével — a szó szoros értelmében — teremtsünk rendet minden területen. — Nehéz volt, nem tagadom. Nem is kell erről beszélni, elég ha két-három adatot feljegyez: 1963-ban — mikor idekerültem, 200- an dolgoztak a szövetkezetben. Ma 600-an vagyunk. Az évi termelési érték akkor alig 18 millió forint volt, ma 70 millió felett van. Volt olyan időszak akkor, hogy 28 „elnökjelölt” volt a szövetkezetben. tervszerűtlen gazdálkodással, érthetően rossz hangulatú munkásokkal... Nos, az adott, helyzetben egy új emberrel szemben, akit nem is ismertek, hogyan is lehettek volna teljes bizalommal? — Aztán múltak az évek. Ügy érzem, sikerült gyökeret eresztenem. Elfogadtak. A 13 év, amit itt töltöttem, nagy idő. Erőm és tudásom szerint — igaz kisebb-na- gyobb tévedésekkel, hibákkal — de őszinte és egyenes úton számoltuk fel a rendetlen állapotot. S ami a legfonto- sEjbb: közösen. Szeretem a rendet, mint műhelyvezető, mint párttitkár. Meg kell becsülni a közösségért ■’ dolgozó, a munkahelyhez hű embereket, meg kell teremteni a jó közérzetet biztosító hangulatot. — A „legyen szíves*, a „kérem” is bekerült a szövetkezet „szótárába”. Az első közös rendezvények, — szalonnasütés, disznótoros vacsora — része mindez a 13 évnek. Hogy mi ebből az én érdemem? Ami a többieké. Sokan segítettek, együtt dolgoztunk. Nem is lehetett volna az másként... s ezután sem lehet. A mai gondok? Még mindig széles a szövetkezet gyártmánystruktúrája, a munkafegyelem szilárdításában is van tennivalónk. T. Szűcs Etelka Jubiláló szövetkezet Interker börze y Tegnap az Építők Szak- szervezetének székházában megkezdődött a vállalatoknál feleslegessé vált készletek hasznosítására szervezett negyedik kéthetes Interker börze. Az induláskor, az első héten, 48 ipari vállalat és szövetkezet kínál különféle náluk elfekvő olyan anyagokat, amelyekre másutt szükség lehet. A börze első napján többszáz vállalati anyagbeszerző fordult meg, s legtöbbje eredménnyel járt. Az apróbb és a 200 000—300 000 forintos tételekből a gyorsmérleg szerint az első nap 13—14 millió forintos . forgalmat bonyolítottak le. ^ Huszonöt évvel ezelőtt alakult Túrkevén a Háziipari Szövetkezet. Milyen volt a kezdet? Nehéz. Fából készült szövőgépekkel ’dolgoztak, takácsárukat — lepedőt, törölközőt, törlőruhát, torontáli szőnyeget, stb. — készítettek. Á jelen? Lehetne jobb is — véli Füleki Sándor a jubiláló szövetkezet elnöke. Az elavult, gépek nagy részét ugyan felcserélték félautomatákkal, de ezek sincsenek olyan korszerűek, amilyeneket a szövetkezet munkája, az egyre igényesebb piac megkívánna. Mégis, az eltelt negyedszázad, jelentős változást eredményezett életünkben. Az elmúlt ötéves tervben például már duplájára nőtt a termelésük. Mind a huszonnégy féle termékük — futók, falvédők, térítők, garnitúrák, törülközők, asztalterítők, ágynemű, konfekció, otthonka, munkaruha — kelendő, a rendeléseknek csupán a hetven százalékát tudják kielégíteni. Az idén 16 millió forint értéket állítanak elő. Mindig versenyképes áruval akarnak jelentkezni a bel- és a külföldi piacokon, hogy a kétszáz túrkevei asszony állandó, biztos és egyre jobban jövedelmező munkát kapjon. Az ellenérzés segít a tervek megvalósításában „Számottevően megnőtt a párt ellenőrző tevékenysége, javult hatékonysága” — állapította meg a karcagi városi pártbizottság azon az ülésen, amelyen az ötödik ötéves terv indításáról, az idei tervkötelezettségek első negyedévi teljesítésének tapasztalatairól tárgyaltak, és' amelyen meghatározták a továbblfel- adatokat. \ A párt-végrehajtóbizottéág eddig két alkalommal tárgyalt gazdaságpolitikai kérA városi pártbizottság ülésén széles körben szerzett tapasztalatok alapján állapíthatták meg azt is, hogy az idei esztendő indítása a karcagi i^zemek többségében eredményesebb volt. mint a korábbi években. Ezt bizonyítja. hogy az iparban előállított termékek értéke az év első három hónapjában megközelítette a 342 millió forintot, vagyis mintegy 15 százalékkal gyártottak többet, mint tavaly hasonló időszakban. Igaz viszont, hogy az átlageredményen belül eléggé különböző az egyes gazdasági egységek helyzete. Vannak kimagaslóan jók — 34 százalékos a termelésnövekedés például a GFV-nél —, de vannak olyanok is, mint az építőipari szövetkezet, amely nem teljesítette tervét Van más gond is: nem sikerült csökkenteni a városban a munkaerőmozgást. Az első negyedévben hétszázháromra nőtt az ipari munkahelyeken a ki- és belépője száma. Figyelmeztető jelenség, hogy a legnagyobb munkaerőmozgás a Híradótechnikai Vállalatnál és az építőipari szövetkezetben volt Ez utóbbi munkahelyen a párt- bizottság 41tal vizsgált idöA pártbizottság cselekvési programja Karcagon is gyors ütemű, dinamikus fejlődést határoz meg a mezőgazdasági üzemek számára. A város mindhárom mezőgazda- sági nagyüzemében — a két tsz-ben és az állami gazdaságban — elkészültek a tervek, összhangban a pártbizottság cselekvési programjával. így a vártnak megfelelően alakul a kenyérgabona, a rizs, a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó, a szója vetésterülete és valamelyest növekszik a szántóföldi zöláségtermö terület is. A tervek szerint a halmodésekről, az apparátus az év első három hónapjában tizenkét gazdasági egységet a helyszínen számoltatott be munkájáról, négy építkezésen tartottal: beruházási szemlét, a helyi Magyar— Bolgár Barátság Tsz vezetői pedig közvetlenül a megyei pártbizotüság illetékes osztályának adtak számot a gazdaság tevékenységéről. Az alapszervezeti titkárok is beszámoltak az üzemek tervteljesítéséről. szakban szervezési, anyagellátási. munkafegyelemmel összefüggő gondok is nehezítették a helyzetet. Egyébként, hogy az üzem- és munkaszervezés tökéletesítését — néhány kivételtől eltekintve — még nem tartják mindenütt elsőrendű feladatuknak a város üzemeiben, arra bizonyíték, hogy a cselekvési programban meghatározott termelékenység-növekedést csak a szövetkezeti iparban tudták elérni. Erre utalnak a termelés ütemességében fellelhető egyenetlenségek is: csupán az első negyedévben 39 ezer túlórát használtak fel a város üzemei, ez egy kisebb üzem negyedéves kapacitását jelenti. Ezért is határozott így a városi pártbizottság: meg kell követelni az üzemek, a vállalatok vezetőitől, hogy javítsák, tökéletesítsék üzem- és munkaszervezetüket, tegyenek az egész üzemben átfogó intézked ;seket a hatékonyabb, eredményesebb, gazdaságosabb termelés érdekében. Biztosítsák az egyenletes, ütemes, tervszerű termelést és értékesítést, megfelelő munkakörülményekkel és munkafeltételekkel igyekezzenek gátat szabni g. munkaerőmozgásnak. zatlan termelési érték a mezőgazdaságban az idén 5—7 százalékkal, a bruttó jövedelem 6—10 százalékkal növekszik. Köztudott, hogy a szövetkezetek egyesülése következtében január 1-től Karcagon két nagy termelőszövetkezet és egy állami gazdaság gazdálkodik, A pártbizottság megállapította, hogy az egyesülésekkel koncentrálódott a szellemi erő a gazdaságokban, van elegendő szakember. kialakultak a vezetés szervezetei, kellő figyelmet fordítanak a munkaerőgazdálkodásra. Gond természetesen itt is van; nehezen tudnak beszerezni nagyteljesítményű gépeket, amelyekre viszont olyan hatalmas területeken feltétlenül szükségük van. Holott az üzemek beruházásukban elsősorban több gépet akarnak vásárolni, olyanokat, amelyek ma már a gazdálkodásban nélkülözhetetlenek. Az állatttenyésztésben kedvező a helyzet Karcagon: a szarvasmarha-tenyésztésben javult az állomány minősége, növekedett a tejhozam — a Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben 13, a Május 1. Tsz- ben 18 százalékkal. A sertéstelepeken nőtt a kocalétszám, a juhászatokban 5 ezerrel több juh és ötszázzal több anyajuh van, mint az év elején volt. A feladatok azonban továbbra is fegyelmezett gazdálkodást parancsolnak a mezőgazdasági üzemek számára. Időben és jó minőségben elvégezni a növénytermesztési munkákat, növelni a tenyészállatok létszámát, a tejhozamokat, a hústermelést. Tovább az úton A cselekvési program végrehajtását értékelve foglalkozott a városi pártbizottság a Karcagon folyó beruházások vizsgálatával is. E vonatkozásban sok gond van a településen. Az építőipari szövetkezetben — nekik kellene elsősorban teljesíteni a város építési feladatait —, meglevő gondol: miatt húzódnak az építkezések, vagy később kezdődnek a tervezettnél. A helyzet javítására több intézkedés történt: javult az üzemek saját beruházási tevékenysége, a tanács előkészítő munkája is jobb a korábbinál, a Magyar —Bolgár Barátság, Tsz 15 millió forint értékű építési munkát vállalt el a városi feladatokból. . juf ... A pártbizottsági ülésen tehát egyértelműen kiderült: helyes volt az az elhatározásuk, hogy a cselekvési programúkban foglaltak teljesítését minden negyedévben (negvizsgálják, és a gondok leküzdésére érdemben intézkednek. Ezért továbbra is folytatják a helyszíni beszámoltatásokat. ellenőrzéseket. Céljuk következetesen érvényre juttatni a gazdaság pártellenőrzését, szervezését, irányítását. Mert így köny- nyeb’oen kerülnek . felszínre a hiányosságok, fogyatékosságok. és időben tudnak intézkedni megszüntetésükre. V. V. Több termelés, több gonddal A tervek és a cselekvés összhangja öl „hullám” A Dunaújvárosi Hullámvertikum első egysége megkezdte a próba- gyártást. A 120 méter hosszú papírgyártó gépóriás elkészült, s legyártották rajta az első papírtekercseket. Az új gép teljes felfutás után évente ICO ezer torna hu1- lámpapírt állít majd elő.
