Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-05 / 132. szám

1976. június 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ..... 3 Ü nnepség a pedagógusnap alkalmából Dr. Gosztonyi János kitüntetéseket adott át A Pedagógusnap alkalmából tegnap ünnepséget tartottak a Parlament kupolacsarnokában. Az ünnepségen részt vett Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Orbán László kulturális miniszter, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és külturális osztályának vezetője, dr: Gosztonyi János oktatási államtitkár, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. Heti jegyzet fl jsvö olvasóiért Ma befejeződik az idei ünnepi könyvhét, az utcákról, a terekről eltűnnek a sátrak, a pavilonok. Lassan el­készülnek az első statisztikák is: kiderül, mennyi köny­vet vásároltunk az eltelt hét nap alatt.. Búcsúzunk a szolnoki könyvudvar eseményeitől, az író-olvasó találkozóktól, az irodalmi estektől a rangos művészeti programoktól. Panaszra igazán nem lehetett okunk az idén — a könyvudvar, a könyvtér (a mostoha időjárás ellenére) mindig kínált valami meglepetést. Valóban a könyv, az irodalom ünnepe volt az idei szol­noki könyvhét, sőt egy kicsit ennél több: az ismeret- szerzés ünnepe. A tanulás, a művelődés fontosságát, szükségességlét hangsúlyozták a rendezvények is, hisz a programok több-.ége aktív részvételt igényelt. Az író-olvasó talál­kozókon, a vetélkedőkön, a klubesteken megszűnt a hagyományos „előadó” — „.hallgató” kapcsolat, s helyet­te tartalmasabb együttlét alakult ki . .. Nem csak a jelen, de a jövő olvasóira, a teendő könwbn rá tok na is gondoltak idén a rendezők. A velük való törődést szépen példázza, hogy a szolnoki könyvhét rendezvényeinek bevételét egy új könyvtár építésére fordítják. Számos szólista, művészeti csoport ajánlotta fel erre a célra tiszteletdiját — áldozatukért elismerés illeti őket. A könyvhétnek már vége, ám reméljük, hogy a mű­velődés vágya megmaradt. Mint ahogy azt is szívből reméljük, hogy a művelődésre, ismeretszerzésre való ösztönzés hasonló színvonalom marad. H. D, Öt évre terveztek Közös a cél, közös az akarat i n kisújszállási Nagykun Tsz-ben Dr. Gosztonyi János okta­tási államtitkár üdvözölte a kitüntetett nevelőket: — Oktatásunk fejlődésében az alapvető szerep a pedagó­gusoké — mondotta. — Ered­ményes munkájukat nemcsak a statisztikai adatok bizonyít­ják. Ezt igazolja az az általá­nos tapasztalat is, hogy a fel­növekvő és munkába álló nemzedék a korábbinál mé­lyebb, gazdagabb ismeretek birtokában, magasabb szín­vonalon végzi mindennapi feladatát. — A pedagógusoknak ma nincsen könnyű dolguk. So­kan kedvezőtlen körülmé­nyek között dolgoznak. A pe­dagógusi tevékenységgel szemben nőnek a mennyiségi követelmények, hisz mind többen tanulnak. Egyre ma­gasabbak a minőségi követel­mények is. Gyorsabban avul­nak el az ismeretek és a ha­gyományos pedagógiai mód­szereket is újakkal kell fel­váltani. Csak a szocialista jövőben bízó, a való világ fejlődését ismerő pedagógus Igazíthatja el megbízhatóan a fiatalokat az életben. Az új ismeretek, az új módszerek elsajátítása pedig mindig íe­Rapirenden: a szövetkezeti jog Egy tanácskozás jellegéről, témájáról nagyon sokat el­árul, kik rendezik és kik a résztvevői. A tegnap kezdő­dött kétnapos eszmecserének öt szerv, pontosabban szö­vetség volt. a kezdeményező­je. szervezője. A Magyar Jo­gászszövetség szövetkezeti jogi tagozatának országos ve­zetősége, az MJSZ Szolnok megyei Szervezetének, a me­gyei Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetségének, az Ipari Szövet­kezetek megyei Szövetségé­nek és a MESZÖV-nek az együttműködésével hívta ösz- sze a kétnapos szakmai ta­nácskozást. Résztvevői a tsz-ek, ÁFÉSZ-ek, KISZÖV és MÉSZÖV jogi irodák jog­tanácsosai voltak az ország minden tájáról. A tanácsko­zás témája tehát a jog volt. Színhelye a Szolnok megyei Tanács nagyterme. A tegnap délelőtti megnyi­tón dr. Magyar Árpád, az MJSZ szövetkezeti jogi ta­gozat országos vezetőségének elnöke üdvözölte a jogászo­kat, s az elnökség tagjait. A vitaindító előadásában Barta László, a megyei párt- bizottság titkára arról tájé­koztatta a hallgatókat, ho­gyan fejlődött, s hol tart ma a szövetkezeti mozgalom a megyében. Dr. Szaszkó Lász­ló, az MSZMP KB politikai munkatársa pedig az egysé­ges szövetkezeti tíWénv mó­dosításának és továbbfejlesz­tésen ek politikai, gazaasagi és össztársadalmi hatását elemezte. Az előadást köve­tő vitában elsőként dr. Seres Imre egyetemi tanár, majd dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese kért szót, alti többek között a ter­melőszövetkezetek szakem­ber-ellátottságáról, állami törvényességi felügyeleti rendszerének fogyatékossá­gairól beszélt és szóvá tette, adatokkal bizonyította, meny­nyire nem egységes a szö­vetkezetek belső és állami ellenőrzése. A vita délután folytató­dott és még ma délelőtt is tart. A szakmai tanácskozás, a hozzászólásokban elmon­dottak összegezésével és dr. Zsmurin Lajos megyei fő­ügyész zárszavával ér véget, utána pedig az MJSZ szö­vetkezeti jogi tagozata meg­tartja országos választmányi üléséi, lelősségteljes többletmunkát is igényel. Pedagógusaink túlnyomó többsége ilyen szellemben végzi munkáját. Joggal köszöntjük tehát tisz­telettel őket a pedagógusna­pon. — A pedagógusok tevé­kenysége nem látványos, gyors sikereket hozó munka. Felelősségünk viszont igen nagy, hiszen olyan, mindig új, törekvő ifjúságot és maj­dani nemzedéket kívánunk felnevelni, amely képes lesz eszméinket valóra váltani, a fejlett szocializmus igényei­nek megfelelni. Eleget tenni e feladatoknak akkor tudunk, ha a pedagógusokban él a korszerűbb ismeretek meg­szerzésére való törekvés és ha ezeket az ismereteket mind szélesebb körben és mi­nél eredményesebben adják át az ifjúságnak. Ezt követően az oktatási államtitkár eredményes ok­tató-nevelő munkásságuk el­ismeréseként 132 pedagógus­nak adott át kitüntetést; egy pedagógus a Szocialista Ma­gyarországért érdemrend ki­tüntetésben részesült, 10-en kapták meg az Apáczai Cse­Zsúfolásíg telt előadóte­remmé változott a martfűi művelődési központ tánche­lyisége tegnap délelőtt, ami­kor a két hete kezdődött szol­noki járási környezetvédelmi napok zárórendezvényét tar­tották. A stílszerűen a környezet- védelmi világnap időpontjá­ra tervezett ünnepi összejö­vetel meghívottja dr. Beren- csi György professzor, a sze­gedi Orvostudományi Egye­tem közegészségügyi és jár­ványtan! intézetének igazga­tója volt, aki „A környezet­védelem helyzete és problé-, mái hazánkban” címmel tar­tott előadást. A rendkívül közvetlen és közérthető elő­adásban az emberi életkor változásainak, a civilizáció előnyös hatásainak és az em­ber érdekében alkalmazott magas fokú gépesítés, kemi- zálás károsító tényezőinek összefüggéseiről beszélt. Az orvosi gyakorlat során összegeződő tapasztalatok se­gítségével bizonyította, hogy az emberi környezet jellegze­tes ártalmai, ártalmat okozó összetevői egy sor, ezekkel okozati kapcsolatban lévő bé­ré János díjat, 63-an Kiváló Tanár, 39-en Kiváló Tanító és 19-en Kiváló Óvónő ki­tüntetést kaptak. Az oktatási miniszter az 1976. évi pedagógusnap alkal­mából a oktató-nevelő mun­kában magas színvonalú el­méleti felkészültséggel kifej­tett kimagasló tevékenysége elismeréséül az Apáczai Cse­re János-díjat adományozta dr. Szabó Lajosnak, a kisúj­szállási középiskola kollégi­um igazgatójának és Rác z Gyulának, a szolnoki 603. számú Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet igazgatójának. A szocialista nevelés terü­letén végzett kiemelkedő munkája elismeréséül a Ki­váló tanár kitüntető címben és jelvényben részesült Ká­dár Pálné, a karcagi általános iskola igazgató-helyettese. A miniszter Kiváló tanító kitüntető címet és jelvényt adományozott Szurgyi Ist- vánnénak, a rákóczifalvai ál­talános iskola .tanítójának és Nagy Gellértnének, a jászla- dányi Hősök terei Általános Iskola tanítójának. Kiváló óvónő kitüntető cí­met és jelvényt kapott Mu- hari Arpádné, a jászjákóhal- mai I. számú napközi ottho­nos óvoda vezető óvónője. Az ünnepség befejezése­ként az oktatási államtitkár a Parlamentben fogadást adott a kitüntetettek és a meghívottak részére. tegség kialakulását eredmé­nyezhetik. Az ipari fejlődés a motorizáció okozta lég- szennyezéssel egyenes arány­ban növekedett a légcsőhu­rutban szenvedők száma. Például Magyarországon 1955-ben csak 4954 beteget ápoltak ezzel a betegséggel, 1961-ben már 8000, s 1965- ben már 12 580 bronchitises beteget tartottak nyilván. Dohányosok figyelem: 16 évvel ezelőtt 1619 beteg ha­lálát okozta a tüdőrák. 1969- ben pedig 3117 halottért volt felelős a túlnyomórészt do­hányzás okozta betegség. A szegedi professzornak a kör­nyezetvédelem emberegész­ségügyi vonatkozásairól tar­tott előadása után Zagyi Sán­dor, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának ej- nöke számolt be Martfű és a Tisza Cipőgyár kaocsolatáról, a környezetvédelmi feladatok megoldásában. Ismertette azokat a kezdeményezéseket, erőfeszítéseket, amelyek a község szépítéséhez, parkosí­tásához, a kommunális és ipari szennyvizek tisztításá­nak elősegítéséhez elenged­hetetlenül szükségesek. Jubileum caz épiaőknél Huszonöt évvel ezelőtt ala­kult a szolnoki Építő-Javító és Szolgáltató Vállalat. Az alakulás évében — 1951-ben — mindössze 600 ezer forint volt a termelési értékük, ta­valy pedig már elérték az 52 millió forintot. A vállalat huszonöt éves fennállása és az építők nap­ja alkalmából tegnap este a Tisza Szállóban ünnepséget rendeztek. Király Sándor igazgató megnyitója után a Bartók Béla kamarakórus és a vállalat • által patronált Áchim úti általános iskola úttörői adtak műsort, majd Abel József, a városi tanács általános elnökhelyettese tar­tott ünnepi beszédet. A vál­lalat dolgozói közül Borsodi János címfestő, alapító tag és Králik László főkönyvelő az Építőipar kiváló dolgozója kitüntetést kapta. Hárman megyei tanács elnöki, hatan igazgatói dicséretben része­sültek. Heten lettek a válla­lat kiváló dolgozói, és meg­jutalmazták a 25, 20, 15 és 10 éves törzsgárda tagokat A kisújszállási Nagykun Termelőszövetkezet 536 dol­gozó tagjából 430-an voltak kíváncsiak a gazdaság kö­zéptávú tervét tárgyaló köz­gyűlésre. Ennyien ültek ugyanis az üzem központi műhelycsarnokában elhelye­zett székeken, a javításra vá­ró kombájnok társaságában. Kovács Ferenc, a tsz el­nökhelyettese, bevezetőjében elmondta, hogy a gazdaság 27 éves „történelme” óta másodszor vitatja meg a tag­ság a szakemberek által ösz- szeállított középtávú tervet. Jó alapokon A vezetőség megbízásából Nagy László, a szövetkezet főkönyvelője terjesztette elő az elkövetkezendő öt év cél­kitűzéseiről szóló beszámo­lót. Mint említette, igen ala­pos munka előzte meg a közgyűlést, mert a részprob­lémákat már a legkülönbö­zőbb fórumokon megbeszél­ték, s a végleges elképzelés­ről szóló írásos tájékoztatót is megkapta mindenki. A termelőszövetkezetet az utóbbi időben, főképp az egyesülés utáni két évben, az egyre erőteljesebb fejlődés jellemezte. A tagjövedelem évente átlagosan 4 százalék­kal emelkedett, és 1975 vé­gére elérte a fejenkénti 43 ezer forintot. A növényter­mesztés hozamai tavaly 48 százalékkal voltak magasab­bak, mint 1971-ben, egyedül a rizstermesztés maradt el ettől az átlagtól. Az állatte­nyésztésben megindult a szakosodás: megszüntették a juhászatot, és ez a sors vár a baromfitenyésztésre is. A tehénlétszám viszont emel­kedett, a tejtermelés pedig 36 százalékkal nőtt. A sertés- ágazatban azonban elmaradt a tervezett fejlesztés, nem építették fel a 461 anyako­Félmillió hínárirtásra A Balatonban a vízinövé­nyek tömeges elburjánzásá­nak újabb szembetűnő jelei­re figyeltek feL a vízügyi szakemberek. Ezúttal a für­dővizek legveszedelmesebb vízinövénye, a tüskés kóló­kén és a kanadai átokhínár jelent meg nagyobb arány­ban a tóban. A vízinövényzet káros ter­jedése ellen a vízügyi szer­vek felvették a küzdelmet A balatoni vízügyi kiren­deltség az idén 550 ezer fo­rintot áldoz hínárirtásra. cás komplex telepet s így itt a termelés a korábbi évekkel azonos szinten ma­radt. Éppen ezért az V. ötéves tervben a gazdaság egyik legfontosabb teendője az, hogy megszüntesse a növény- termesztés és az állattenyész­tés színvonala közötti kü­lönbséget. A növénytermesz­tést még hatékonyabbá akar­ják tenni, ezt szolgálják az iparszerű technológiák is. A KITE rendszerének előírá­sai alapján termesztik a bú­zát, a kukoricát és a napra­forgót, a rizsíöldeken pedig a karcagiak technológiáját al­kalmazzák. Ez utóbbi növény termesztéséhez rekonstruk­cióra is szükség van: meg­szüntetik a kis kutricákat, és valóban nagyüzeminek ne­vezhető táblákat alakítanak ki helyettük. A növényolaj­gyár építésére alapozva 1980- ban cukorrépa helyett is nap­raforgót termelnek, a vetés- terület akorra eléri a 400 hektárt. Ekkorra már a ház­táji kukoricát iá iparszerű technológia szerint termesz­tik, s nem feledkeznek el a város zöldségellátásáról sem. Modern módszerekkel Az állattenyésztés tömeg­takarmányának nagy részét a lucerna, valamint a rét és a legelő adja. Ez azonban csak úgy eredményes:, ha intenzíven öntöznek, ezért 2600—2800 hektárra, a gaz­daság területének mintegy felére akarják eljuttatni a mesterséges csapadékot. Ön­töző berendezéseket vásárol­nak, de alkalmazzák a felü­leti öntözés modem módsze­reit — például a mélybaráz- dás öntözést is. A szarvasmarha- és tehén­létszám emelése mellett a tejtermelés is növekedik, s 1980-ra eléri az évi 3500 lite­A „Biofizika perspektívái" címmel 3 napos tanácskozást tartottak a Magyar Tudomá­nyos Alcadémián az UNES­CO, az MTA és a Francia Biofizikai Társaság közös rendezésében. Tegnap az összegező ülésen a tudósok elhatározták, hogy két munkabizottságot hoz­nak létre. Az egyik Pullman professzor elnökletével a ras hozamot. Az idén befe­jezik az állomány brucella mentesítését 1977-ben pedig a tejtermelés javítása érde­kében megkezdik az állatok keresztezését Holstein Friz fajtával. Az épülő sertéste­lepet 3 éven belül üzembe he­lyezik. Az ISV iparszerű technológiával dolgozó tele­pen Kahyb sertéseket te­nyésztenek majd. A termelés bővítése a dol­gozók jövedelmén is javít 1980-tól bevezetik a rövidí­tett munkahetet, a dolgozók déü étkeztetését viszont mái az idén megkezdik. „Rajtunk múHk” A főkönyvelő beszámolója után elsőként Szilágyi La, jós, a , termelőszövetkezet párttitkára kért szót. A gaz­daság elsődleges feladatának azt nevezte, hogy termeljen az üzem minél több búzát húst, tejet, ipari növényt. így szolgálhatja mind jobban a szövetkezet a várost és a népgazdaságot. Szél István takarmány­élőkészítő felhívta a vezetők figyelmét arra, hogy a jövő­ben, ha beruházásokhoz akarnak hozzálátni, akkor olyan típust, kivitelezőt vá-‘ lasszanak, amellyel kevesebb baj lesz, hiszen az a cél, hogy minél előbb termeljen a befektetett pénz. Kiss János, üzemeltető technikus megjegyezte, hogy az V. ötéves terv a tagság „közös szüleménye”, mosl már azon kell lenni, hogy a végrehajtásban se kímélje senki sem az erejét, hiszen az eredmény tulajdonkép­pen a Nagykun Tsz dolgo­zóin múlik. A termelőszövetkezet tag­sága egyhangú szavazással elfogadta az üzem középtávú tervét. B. A. molekuláris biofizikával, a másik Tigyi József akadémi­kus vezetésével a sejtmükü- dósek biofizikájával foglal­kozik majd. E két munkabi­zottság 1977 elejére konkrét együttműködési tervet dol­goz ki, amelyet 1977 szep­temberében a franciaországi Mentonban, a mostanihoz ha­sonló tanácskozáson fognak megtárgyalni és az UNESCO <dé terjeszteni, i. Martfű nagyközség és a Tisza Cipőgyár összefogása a közös gondok megoldásáért példa is lehet. Példa arra a sóikat hangoztatott jelszóra, hogy a környezetvédelem össztársadalmi ügy. Az egy településen, egy járásba», s tágítsuk tovább, egy megyében élők közös ügye. Erre figyelmeztetni pedig mi sem alkalmasabb, mint az a kéthetes rendezvénysorozat, amelyet környezet- védelmi napok címszó alatt a megye öt településén az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott új tör­vény szellemében tartottak. A meghívott előadók magas felkészültségének, az ügy iránti lelkesedésének köszönhetően a kenderesi, kun- hegyesi, újszászi, tiszaföldvári és martfűi lakosok az emberi település környezetvédelmi kérdéseivel úgy is­merkedtek meg, hogy szoros összefüggést erezhettek a legegyszerűbb hétköznapi szemetelés és a bioszféra ká­rosodását előidéző ártalmak között. Az érdeklődést jelzi és bizonyítja: nem volt bizarr ötlet akadémiai munka­társat, egyetemi professzort nagyközségi közönség elé meghívni. Közös nyelvet beszéltek, szót értettek: az új törvény előírásai csak a mindennapok úgynevezett ap­rómunkájával valósainak meg — értünk — az egész­séges emberekért I. Zs. Hz egészséges emberért A környezetvédelmi napok zárása Martfűn Uéget ért a biofizikai tanácskozás V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom