Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-30 / 153. szám
1976. június 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAI 3 r (Folytatás a 2. oldalról.) ebben is a kommunista építés főbb programcéljaít tartjuk szem előtt. Szó van többek között arról, hogy közelebb kell hoznunk egymáshoz a városi és a falusi dolgozók életszínvonalát. Jelentős mértékben ez a célja annak az agrárpolitikának, amelyet pártunk az utóbbi években dolgozott ki. Szó van arról, hogy fokozatosan el kell tüntetni a határt a szellemi és a fizikai munka között, amit például előmozdít, az általános tíz- osztályos tankötelezettség megvalósítása, a munkások és kolhoztagok munkakultúrájának jelentős növelése. Szó van arról is, hogy miután eddig nem tapasztalt méretekben bontakoztattuk ki a lakásépítkezést, sikerült sokat tennünk annak érdekében, hogy sokmillió dolgozónak méltó életfeltételeket biztosítsunk, rendkívül alacsony lakbérű, korszerű lakásokban. Munkánkat ebben az irányban folytatni fogjuk. Társadalmi fejlődésünk csakis azért lehetséges, mert a tömegek szabadon és öntudatosan alkothatnak, egyre cselekvőbben élhetnek polgárjogaikkal, egyre tevékenyebben vehetnek részt a társadalmi élet minden oldalának formálásában. Ilymó- don a további előrehaladás a kommunista építés útján feltétlenül elvezet a szocialista demokrácia további fejlődéséhez. Ez pártunk elvi irányvonala. Ez a mi mindennapi tevékenységünk. A szocializmus feltételei között a szovjet emberben valóban értékes tulajdonságok alakultak ki; az ország gazdájának érzi magét, aki jól megérti saját munkája és az össznépi ügy összefüggéseit, megérti a közösséget, közösségi módon tud gondolkodni, és ez nem valamiféle platonikus érzés, hanem milliók valóságos ügye. Megpróbálom néhány példával elmondani, hogy mit értek ezen. Ha mondjuk, nálunk egy szakképzett üzemi vagy mezőgazdasági munkás kiváló termelési eredményeket ér el, megelőzi munkatársait, gondja rendszerint az, hogy tapasztalatát átadja másoknak, azt mások kincsévé is tegye. Talán nincs is nálunk jobban tisztelt ember, mint a termelésben élenjáró dolgozó. Sokukat az egész ország ismeri, írnak róluk az újságokban, beválasztják őket az államhatalmi szervekbe. Nálunk több mint kétmillió dolgozó eme államhatalom hordozója, akiket a tanácsokba választanak. Ez azonban nem minden: majdnem 30 millió szovjet polgár a tanácsok aktivistája, önként és önzetlenül segédkeznek az államigazgatás nagy és bonyolult munkájában. Kilencmillió dolgozó pedig a népi ellenőrzés választott szerveiben tevékenykedik, állandó figyelemmel kísérik a különböző igazgatási láncszemek működését, harcolnak a bürokratizmus és a lelkiismeretlenség megnyilvánulásai ellen. Vagy itt van a dolgozók aktivitásának még egy formája: a szovjet üzemekben állandó termelési tanácskozó testületeket hoztak létre, amelyek 65 százaléka munkásokból áll. Csupán az elmúlt, 1975-ös években az ilyen tanácskozásokon a termelés és a munkafeltételek javítására kidolgozott több. mint egymillió javaslatot valósították meg. Dinamikus társadalmat teremtettünk Ezek csupán egyes példák. de gondolom ezek is képet adnak arról, hogyan fonódik össze nálunk az irányító szervek munkája az alulról jövő közvetlen demokráciával. A mi nagy és összetett társadalmi életünkben természetesen nem kis számban vannak hiányosságok és megoldatlan problémák is. Jól látjuk ezeket, és a párt mozgósítja a néppt leküzdésükre 'és kiküszöbölésükre. Azonban semmiféle hiányosság és nehézség sem képes tudatunkban elhomályosítani azt a fő történelmi győzelmet, amelyet a szovjet nép ért el a Nagy Októberi Forradalom után a lenini kommunista párt vezetésével. 'Olyan társadalmat hoztunk létre, amely mentes a monopolista oligarchia uralmától, a válságoktól és a munkanélküliségtől való félelemtől, a társadalmi csapásoktól. Olyan emberek társadalmát hoztuk létre, akik a szó legtágabb értelmében egyenrangúak, nem ismernek rendi. vagyonbeli, faji, vagy más hasonló kiváltságokat; olyan társadalmat, amely nem csupán deklarálja az emberi jogokat, hanem ténylegesen biztosítja is a lehetőséget azok gyakorlásához. Szilárd, dinamikus, ösz- szeforrott társadalmat teremtettünk. Bátran kijelenthetjük, elvtársak, hogy országunk dolgozói az egész történelem során soha nem élveztek olyan magas anyagi' életszínvonalat, mint most. Még sohasem volt olyan magas a művelődés színvonala, és soha sem voltak olyan lehetőségei a kulturális értékek elsajátításának, mint ma. Dolgozóink még soha nem érezhették magukat annyira bizonyosnak a holnapban, — országunk békés jövőjében — mint most. íme, ez az alapja annak, hogy a szovjet nép egyöntetűen támogatja az SZKP politikáját, ez az alapja a párt és a nép megbonthatatlan egységének országunkban. A világesemények menetét egyre nagyobb mértékben az elnyomás és a kizsákmányolás ellen, a nemzetközi ügyekben megnyilvánuló erőszak, és önkény ellen fellépő antiimperialista erők határozzák meg, és nagyon sok függ ezeknek az erőknek összeforrottságától, együttműködésétől. A szocializmus országainak testvéri szolidaritása megsokszorozza mindegyikük erejét, az egyenrangú gazdasági együttműködés saját forrásaikat hatalmas lehetőségekkel egészíti ki. A pártok, az állami szervek, a vállalatok és tudományos intézmények kollektívái, a társadalmi szervezetek, az állampolgárok milliói és milliói közötti mély, szerves és szakadatlanul növekvő baráti kapcsolatok alapián egy elvileg új jelenségről beszélhetünk : a meggyőződések egysége és a célok közössége révén összeforrott népek valódi testvéri szövetségéről. Ennek szilárd alapja, összekapcsoló ereje a marxista— leninista pártok harci közössége. Nagy szerepe van az együttműködésnek Óriási szerepe van a szocialista és a kapitalista országok kommunistái együttműködésének. Kilenc évvel ezelőtt kontinensünk mindkét részéből sok testvérpárt képviselői együttesen kidolgozták az európai békéért és biztonságért folyó harc programját. Most mindenki láthatja. hogy ezt a programot alapjában véve megvalósítottuk. Mi, szovjet kommunisták, akárcsak más szocialista országok kommunistái, mély elismeréssel adózunk a tőke országaiban élő elvtársainknak, akik szolidárisak voltak velünk mind történelmünk nehéz pillanataiban, mind a megszokott békés munka napjaiban. A magunk részéről mi mindig kinyilvánítjuk szolidaritásunkat azzal a harccal, amelyet osztálytestéreink folytatnak a kapitalizmus táborában, arra törekszünk, hogy erkölcsi és politikai támogatást nyújtsunk számukra. A nyugat-európai országok kommunistáinak aktív tevékenysége, állhatatosságuk, amelyet a tömegekért, a munkásosztály és a monopóliumok hatalma ellen küzdeni képes valamennyi erő összefogásáért, a tényleges demokratikus rendszerek létrehozásáért. a szocializmusra való átmenet előfeltételeinek megteremtéséért folytatott harcukban tanúsítanak, meghozza gyümölcseit. Éppen a széles néptömegek létérdekeiért folytatott következetes és lankadatlan harc folytán vált tekintélyes politikai erővé az Olasz és a Francia, a Finn és a Portugál Kommunista Pá.rt, valamint Dánia, az NSZK és más kapitalista országok kommunista pártjai. Ennek egyik meggyőző bizonyítéka volt az a kimagasló siker, amelyet \ az «a feszültség enyhülése Olasz Kommunista Párt'ért / Iszafordíthatatlanná, a el a közelmúltban megtar- j {pedig valóban megbonth tott parlamenti választáso- i larvná váljon, nemcsak kon. az a siker amplwiplr •' kormi)nvnV mindnyájan örülünk. és amelyhez gratulálunk olasz elvtársainknak. Különösem fontos az, hogy az imperializmus reakciós körei ellen folytatott harcban a széles demokratikus áramlatokkal — beleértve a szociáldemokratákat és keresztényeket — összefogva a kommunisták forradalmárok maradnak, s a kapitalista társadalom szocialista rendszerrel való felváltásának meggyőződéses hívei maradnak, egész tevékenységüket e ' <toem a néptömégek akciói is Iszükségesek. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a .'széles tömegek világosan megértsék: alapvető érdekeik azt követelik, hogy aktívan támogassák a béke. a bizton- j ság és együttműködés megszilárdítását célzó kezdemény ezéséret és lépéseket. Vé- heményünk szerint ma az «egyik legfontosabb feladata a kommunistáknak, az egyes testvérpártoknak és vala- -mennyiünknek közösen. Ügy véljük elvtársak, hogy értetörténelmi feladat megoldó-tgíkezletünk jelentős szerepet sárnak rendelik alá. Szolidaritás a haladásért küzdő népek harcával Minden egyes kommunista pártot annak az országnak munkásmozgalma szülte, amelyben tevékenykedik, és akcióiért mindenekelőtt saját országa dolgozóinak felel, akiknek érdekeit kifejezi és védelmezi. De éppen ez teremti meg a kommunisták nemzetközi szolidaritásának alapját is. Igaz, néha hallani ilyen kérdéseket: továbbra is időszerű-e a proletár internacionalizmus, nem. évült-e el? Egyesek pedig ilyen aggályokat hangoztatnak: vajon a kommunistákat egyesítő internacionalista kapcsolatok erősítésére szóló felhívások nem jelentenek-e egy valamiféle szervezett központ felélesztésére irányuló törekvéseket? Ezek meglehetősen különös aggályok. Amennyire ismeretes, soha senki nem állt elő ilyen központ létesítésének gondolatával. Ami pedig a proletár internacionalizmust Illeti, vagyis a munkás- osztálynak, valamennyi ország kommunistáinak a közös célokért folyó harcban való szolidaritását, a nemzeti felszabadulásért és társadalmi haladásért küzdő népek harcával való szolidaritásukat, a testvér-pártoknak az egyenjogúság és minden egyes párt függetlensége szigorú betartásával megvalósuló önkéntes együttműködését — mi úgy véljük, hogy az ilyen elvtársi szolidaritás, amelynek zászlóvivői immár több mint száz éve a kommunisták, korunkban is teljes mértékben megőrzi egész óriási jelentőségét. Egyébként közös osztályellenségünk, a nemzetközi burzsoázia, nem kevés példáját nyújtja akciói nemzet- zetközá egyeztetésének a forradalmi erők elleni harcban. Ott, ahol a kizsákmányoló rendszert veszély fenyegeti, ott, ahol a harc során felülkerekednek a nemzeti és társadalmi felszabadulás erői, a demokratikus erők, az im-» perializmus szó szerint lázast kísérleteket tesz ellentáma- * dása; egybehangolására. Napjainkban. ennek számtalan példáját láthatjuk Európában, Afrikában és más helyeken egyaránt. Most, amikor egyes nyugateurópai országokban kirajzolódott a kommunisták kormányban való részvételének perspektívája, a reakciós körök, különösen a NATO táborában, a leplezetlen nyomás, az ilyen országok belügyeibe való beavatkozás kampányát indították meg. És figyeljék meg elvtársak, hogy mi ellen szállnak ’ hadba: az általános választások eredményei ellen. Íme, kiderül, hogy az imperialista politikusok, akik oly sokat kiabálnak a demokráciáról és szabadságról, a valóságban az egyiket és a másikat is csak olyan mértékben készek eltűrni, amennyiben ez nem érinti teljhatalmukat. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy itt, ezen az értekezleten, kollektíván kinyilvánítsuk: pártjaink készek hozzájárulni a közösen kitűzött célok eléréséért folyó harchoz. Együttműködésünknek van még egy területe, amelyről érdemes külön szólni. A forradalmi tapasztalat általánosításában történő erőfeszítések egyesítéséről van szó a Marx, Engels, Lenin által létrehozott tudományos kommunizmus elméletének továbbfejlesztéséről. A forradalmi eJfnélet fejlesztésében minden egyes párt részt vesz. Elvtársak! A kommunista mozgalom által felhalmozott tapasztalat valóban óriási. Ez vonatkozik a szocializmus legkülönbözőbb feltételek között történő építésének tapasztalatára is, amely mind közös törvényszerűségeit, mind a konkrét formák sokrétűségét demonstrálja. játszhat és kell, hogy játsz- szék ebben a nemes ügyben. Itt az európai kommunista pártok találkozóján, természetesen elsősorban az .. európai helyzetről esik szó. t ' Ezzel együtt dokumentumunk i tervezetében nagy teret szen- 1 telünk a békáért és a társadalmi haladásért földrészünkön folyó harc és a békéért és a társadalmi haladásért bolygónk más részein folyó harc kölcsönös ösz- szefüggésének. És ez törvényszerű. Mi az egész föld békéjéért és biztonságáért harcolunk. Erről a szószékről forró üdvözletünket küldjük a nemzeti és felszabadító mozgalom valamennyi résztvevőjének, ismételten változatlan támogatásunkról biztosítSzükség van a népSömegek akcióira Vonatkozik továbbá a tömegek létérdekeinek vedel-. mében, a forradalmi erők összefogásában, a különböző fejlettségi színvonalú országok szocializmusért folyó harcában szerzett tapasztalatokra is. Mindez a tapasztalat elemzést, általánosítást követel, annál is inkább, mivel minden egyes testvérpárt tapasztalatában a nemzeti sajátosságokkal összefüggő megismételhetetlen specifikum mellett változatlanul jelen vannak azok a közös vonások is. amelyek egész mozgalmunk érdeklődésére számot tartanak. Maga az élet is állandóan hoz valami újat az egyes országokban és világméretekben lejátszódó objektív társadalmi-politikai és gazdasági folyamatok feilődése a közös céljaink eléréséért folyó harc terén. Amikor nagy figyelmet szentesink a kommunista családban élő élv!ársaink alkotó tevékenységének, mi abból indulunk ki. hogy az egyik vagy másik tétel helyességének vagy ellenkező- lég, hibás voltának kritériuma csakis a gyakorlati tapasztalat lehet. Addig azonban, amíg a gyakorlat kimondja végső ítéletét, lehetséges és szükséges is ezeknek a tételeknek felülvizsgálata elvtársi vitában, a nézőpontoknak és az egyes pártok tapasztalatainak széles körű egybevetése útján. Nyilvánvaló, hogy ez nyereséget jelent mind az elméletnek, mind a gyakorlatnak és hasznos egész közös ügyünknek. Űgv vélem, hasznosak lennének az időről időre összehívandó sokoldalú találkozók is. amelyek a kölcsönös tájékoztatást és vélemény- cserét szolgálják egyik-másik időszerű politikai kérdésben. A kommunisták nem zárkóznak be mozgalmukba. Mindig készek arra, hogy erőfeszítéseiket egyesítsék átokéval, akiknek drága a béke és a népek érdekeinek ügve. Az európai értekezlet záródokumentuma jó alapot teremtett az európai béke és biztonság szavatolásához. Ahhoz azonban, hogy ezt a célt elérjük, s ahhoz, hogy juk az országaik szabadságáért, függetlenségéért és társadalmi haladásért folytatott igazságos harcukat. Minden egyes résztvevő nézeteinek tiszteletben tartása, a vita demokratikus és valóban elvtársi légköre, a különböző pártok tapasztalatainak átfogó egybevetése, a partnerek érdekei iránt megnyilvánuló baráti figyelmesség lehetővé tette valamennyiünk számára. hogy közös értékelésre és következtetésekre jussunk számos olyan időszerű kérdésben, amelyeknek ma óriási jelentőségük van Európa és az egész világ szánjára. Olyan fontos dokumentumot tudtunk kidolgozni ezekben a kérdésekben, amely a marxizmus—leninizmus elvein alapul. Hangsúlyozni szeretném: az SZKP ezt a dokumentumot úgy tekinti, mint amely pártunkat arra kötelezi, hogy energikusan, és állhatatosan harcoljon az európai kommunisták által kollektíván kitűzött célok eléréséért. Meg vagyunk győződve arról is, hogy az európai kommunisták egységének zászlaját magasra emelő értekezletünk eredményei hozzá fognak járulni előfeszi léseink egyesítéséhez, a dolgozók létérdekeiért, a demokráciáért és a szocializmusért, a tartós európai békéért folyó közös harcunk aktivizálásához. Elvtársak, köszönöm gyelmüket a fiA küldöttség vezetők felszólalásai A vita során a küldöttségvezetőik helyeslőén nyilatkoztak, mind a szerkesztőbizottság által kidolgozott okmánytervet egészéről, mind annak az egyes pártok tevékenységét közvetlenül érintő részleteiről. A tegnapi ülésen elsőnek a finn pártiküldöttság vezetője, Aarne Saarinemnek, a Finn KP elnöke kapta meg a szót, majd felszólalt Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Pánt elnöke, Hrisztosz Petasz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) KB Politikai Bizottságának tagja, és Knud Jespersen, a dán és Nicolae Ceausescu, a román pártküldöttség vezetője. „A Román Kommunista Párt delegációja attól az óhajtól indíttatva vesz részt az európai kommunista- és munkáspártok értekezletén, hogy ennek az összejövetelnek munkája sikerrel záruljon, hozzájáruljon pártjaink szolidairitásánaik és együttműködésének erősítéséhez, a munkásosztálynak és a széles néptömegeknek a társadalmi haladásért, a biztonságért és a békéért való fokozott harcához az európai kontinensen és szierte a világon”. — mondotta Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára. A berlini értekezlet tegnap délutáni első ülésén Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke elnökölt. Az első felszólaló Edward Gi- erek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára volt. Edward Gierelc, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pártja nevében mély elégedettségének adott kifejezést, hogy egybehívták ezt a konferenciát és hogy találkoztak egymással az európai testvéri kommunista és munkáspártok legmagasabb szintű képviselői. Annál is inkább, mivel az erre vonatkozó kezdeményezés a Lengyel Egyesült Munkáspárttól és az Olasz Kommunista Párttól indult ki — mondotta Gierelc, majd az értekezlet dokumentumáról szólva kijelentette: „Sok millió kommunista nevében, akit mi itt képviselünk e dokumentumban olyan programot terjesztünk elő, amely megfelel Európa jelen és jövőbeli igényeinek és követelményeinek”. Edward Gierak után Santiago Cprrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára, majd Michael O’Riordan, Írország Kommunista Pártjának főtitkára szólalt fel. A délutáni második ülésen Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke vette át az elnöki tisztséget. Az első szónok Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára volt. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, beszédében hangsúlyozta, hogy az európai kommunista és munkáspártok értekezlete megtartásának maga a ténye ezeknek a pártoknak a nagy sikerét jelenti. A haladó és demokratikus erők joggal várják, hogy földrészünk kommunista pártjai hozzájáruljanak a nemzetközi élet kedvező tendenciáinak erősítéséhez — állapította meg. A bolgár kommunisták abból indulnak ki, hogy a népek és az államok — társadalmi rendszerünk különbözőségétől függetlenül — érdekeltek a béke megőrzésébe^ Az egész emberiség előtt álló globális problémák, megoldásához mindkét rendszer államainak közös erőfeszítéseire van szükség — hangsúlyozta Zsivkov. Todor Zsivkov után Gordon. McLennan, Nagy-Britan- nia Kommuni'Sta Pártjának főtitkára majd I. Biien, a Török Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára mondotta el beszédét. Ezután Gustáv Húsaik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köziponti Bizottságának főtitkára, szólalt feltártjaink előtt az az igényes és felelősségteljes feladat áll, hogy továbbfejlesz- szük a szervezeti és a politikai nevelőmunkát, élére álljunk a békéért és a boldog jövőért vívott harcnak, annak a harcnak, amelynek eredményeként Európa valóban a béke és haladás kontinensévé válik. Ennél sürgősebb, hogy a kommunista és munkáspártok és az ös :- szes demokratikus és haladó erők növeljék szolidaritás- kát, s kölcsönösen kiesére' - ják tapasztalataikat, nézeteiket információikat” — mondotta Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára. A délutáni második ülés utolsó felszólalója Hark Hoekstra, a Holland Kommunista Párt KB elnöke volt. Tegnap a késő esti órákban véget ért az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának első napja. A konferencia munkanapjáról sajtóközleményt adtak ki. Az európai kommunista és munkáspártok értekezlete ma reggel folytatja munkáját
