Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-29 / 152. szám

M76. júfílus 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Napirenden a közművelődés Tanácsülés Törökszentmiklóson és Kisújszálláson ficliiiles-sarok: az előkészítés f Törökszentmiklóson a ta­nácsülés résztvevői megtár­gyalták és elfogadták a vá­ros ipari munkásságának mű­velődési helyezető ről és a további feladatokról szóló (jelentést. Szó volt továbbá a (negyedik ötéves terv pénz­ügyi terveinek végrehajtásá­ról és a város általános ren­dezési tervéről. A törökszentmiklósi ta­nács kulturális és egészség- ügyi bizottságának közmű­velődési albizottsága az el­múlt évben öt munkahelyen Végzett felmérést a munkás- művelődés helyzetéről. A "budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregységében, a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál, a Baromfifeldolgozó Vállalat­nál. az Alföldi Építő- és Sze­relőipari Szövetkezetnél és a Gépgyártó és Javító Szövet­kezetnél végzett vizsgálat so­rán kiderült, hogy még min­dig sok a 30 éven aluli mun­kás, aki nem végezte el az általános iskola nyolc osz­tályát. Ugyanakkor egyre többen járnak középfokú intézmé­nyekbe, és nőtt a marxista középiskolába és egyetemre jelentlcezők száma. Megál­lapították, hogy a szakmai­lag, képzett munkások je­lentős hányada vesz részt az üzemen belüli párt-, KISZ- és/ szakszervezeti oktatáson. Fő tennivaló az ipari mun­kások alap- és szakmai kép­zettségének emelése, a vi­lágnézeti és politikai isme­retek gyarapítása. A tanácsülésen felszólalók a középtávú irányelveket hasznos szóbeli javaslatok­kal egészítették ki. így pél­dául többen szóltak arról, hogy a szocialista brigádok segítségével kell elérni, hogy minél többen megszerezzék az általános iskolai végzett­séget. A Baromfifeldolgozó Beregovoj szocialista bri­gádjának vezetője saját pél­dájukat javasolta a többi résztvevőnek. Elmondta, hogy már korábban szerződést kö­töttek a városi könyvtárral kulturális vállalásaik segí­téséért, a kialakult hasznos kapcsolatot a későbbiekben is megtartják. Elhangzott az is, hogy hamarosan indul a tévé, rádió „Mindenki isko­lája” sorozata, kísérjék ezt is figyelemmel. . Végezetül a résztvevők el­fogadták a középtávú irány­elveket, így azt is, hogy min­den munkahely kollektívája, minden év december 31-ig dolgozza ki a következő esz­tendő közművelődési prog­ramját, amelyhez a városi tanács vb művelődésügyi osztályának, a művelődési központnak, a könyvtárnak kell segítséget nyújtania. Tö­rekedniük kell az üzemek­nek főhivatású népművelő alkalmazására is. * Kisújszálláson az 1990-ig tartó időszak művelődési programját tárgyalták meg a tanácsülésen. Elsőként a gyermekintéz­ményekkel foglalkoztak a résztvevőik. A tervek szerint 590 gyermek részesül mdjd óvodai ellátásban. Mivel to­vább növekszik a következő években az iskolások száma, ezért 1978 és 193Í között egy új nyolc tantermes általános iskolát építenek. A napkö­zisek számát 50 százalékkal kell emelni. Üj középiskolát nem építenek, viszont a je­lenlegi iskola kollégiumát 60 hellyel bővítik. A tanácsülésen határozatot fogadtak el, amely szerint szakképzett tanítók és taná­rok alkamazásával tovább kell emelni az elméleti és gyakorlati oktatás színvona­lát, különösen a szakmun­kásképző intézetekben. Gon­dot fordítanak a felnőttek oktatására is, a tervek sze­rint a későbbiekben nagyobb arányban vonják be az ok­tatómunkába a közművelő­dési intézményeket. Kisújszállás pedagógusai­nak továbbképzésére min­den évben megrendezik a vá­rosi pedagógiai napokat és a pedagógiai akadémiát. A monda szerint az újszü­lött. Achillest anyja a Styx vizébe mártotta, hogy sebez- hetetlenné tegye. Ám a kis­ded sárka, ahol az anyai kéz a vízbe engedéskor fogta, védtelen maradt... S most képzeljünk el egy jelenkori Achillest, akit szülő-, mos­toha-. nevelőanyja hol itt. hol ott I ragad meg. s ráadá­sul a varázslatos erejű víz sem valami tiszta! Mert így valahogy alakul a sorsa — elhagyva a példabeszédet — a napvilágra jövő ipari, me­zőgazdasági, kommunális lé­tesítménynek. Hazánkban a beruházások átlagos kivite­lezési ideje másfélszerese, kétszerese — s bizonyos ese­tekben háromszorosa! — a nemzetközi , összehasonlítás­ban elfogadhatónak. A leg­főbb ok: a gyatra előkészítés. Sokat, lassen öt esztendő' alatt, 1970 és 1975 között nem csökkent az év végén kivitelezés alatt álló építmények száma — 8,7 és 8,5 ezer — ahogy a szakemberek fogalmaznak r egyszerre túl sokat, s. ezért nagyon lassan építünk. Az ugyan bíztató, hogy az 1971. végén folyamatban levő nyolcvan nagyberuházással szemben 1975-ben 44 állt. te­hát ezen a területen a kon­centráció növekedett ám itt is, s még inkább a vállalati fejlesztéseknél változatlanul gond a határidők, a költsé­gek túllépése. E bajokat — alapos vizsgálatok igazolták — a felületes, csak részben végrehajtott előkészítés s a kivitelezési szervezetlenség együttesen, s egymással köl­csönhatásban állva okozza. A KÉPVISELŐNŐ VALLOMÁ Hat község bizalmában Légköre, eleven légköre volt annak a kis irodának. Kattogott az írógép, a segí­tő útbaigazításra váró két fiatal nő nyugodtan várt, amíg Tériké befejezte a dik- tálást. „No, így rendben lesz. Vigyék el ezt az igazolást a községi tanácshoz, a többit majd ők tudják’’. Még, be sem fejezte a mondatot, már kopogtak az ajtón. S így ment ez egész délelőtt. Krasz- nai Károlyné, a martfűi ci­pőgyár szakszervezeti jog­segélyszolgálatának vezetője régi ismerősként, mosolyog­va fogadott minden belépőt. Mikor először évekkel ez­előtt találkoztam vele, az tűnt fel benne,.. hogy min­dig mosolyog a szeme. A barna, alacsony asszonynak csupa élet, temperamentum a lénye. Nehezen hinni el ró­la. hogy túl van az ötödik évtizeden. — Hát igen. A lányom na­pokon belül férjhez megy. a fiam egy hete szerelt le. Szerdán este érkezett, és másnap már itt volt a gyár­ban. dolgozott. Gépésztech­nikus. Gyorsan peregnek üz évek. Alig akarom elhinni, hogy már harminc esztende­je annak, hogy egy helyen vagyok, ebben a gyárban. Hogy kezdődött? Nincs ben­ne semmi rendkívüli, az érettségi után három évig a suszterszakmát tanultam a Batya cég munkaiskolájában. Felszabadulás után kerültem a gyárba. Gyárba . . . ? Hét- 6zázan voltunk a munkais­kolásokkal egy"‘t, ma hét­ezren dolgoznak a nagy­üzemben. Sosem felejtem el az egyetlenegy ép épület a mai ..A” gyár melletti, la­pos kis supa romjai közül szedegettük ki a még hasz­nálható szögeket, spiccvasa- kat. Most nézzen körül. Szép lakótelep, korszerű üzem­csarnokok, irodaház, két­emeletes raktár, nyomda ... No de hát minek soroljam. Mindenki tudja, a megye egyik legnagyobb gyára lett e Tisza Cipő. Miért emlege­tem mégis? Miért hasonlítam a maihoz a régit? Mert itt éltem le az életem javát, itt dolgozik a férjem, idekerült a fiam is, itt érzem jól ma­gam. Mindig megbecsültek, megbíztak bennem. Huszon­egy éves voltam, amikor mű­vezető lettem, majd két év­tized után főművezető. Nem is tudom, hány ezer lányt tanítottam meg a cipész szak­ma rejtelmeire. És tudja, milyen jó érzés volt, hogy bizalommal fordultak hoz­zám? Még a magánügyeik­ben is tanácsot kértek. Mégis eljöttem a gépeik zakatolásától zajos csarnok­ból. A lábam — látja, ez az egyetlenegy testrészem, amely elfáradt, megbetege­dett, szóval érzi a korát. Itt egy kicsit többet ülhetek. Szívesen vállaltam az új beosztást, és másfél esztendő alatt meg is szerettem. Tö­rődni az emberekkel nagy felelősség, de megtiszteltetés­nek és szép feladatnak ér­zem. Egy kicsit össze is függ a képviselői tevékenységem­mel. Mindig érdekeltek az emberek ügyes-bajos dolgai. Szívesen segítettem és segí­tek, ahol csak tudok. Las­san már tíz éve ezt teszem. Boldog voltam, hogy a leg­utóbbi képviselői választá­son — immáron harmadik alkalommal — a hat község: Tiszaföldvár. Martfű. Ken­gyel. Rákócziújfalu, Vezseny és Tiszajenő lakói ismét bi­zalmat szavaztak nekem. Érdekükben szólhatok még a parlamentben is. Nézze, tele a szekrényem törvényekkel, végrehaitási utasításokkal, rendeletekkel. Ha nem is kell ismernem szóról szóra a paragrafuso­kat, de azt tudnom kell, hogy mikor, melyik törvény­hez nyúljak, és hol üssem fel a lapjait. Tagja vagyok az ország legmagasabb tör­vényhozó testületének, a szü­lető törvényeknek a lénye­gét, a summázott tartalmát ismerem. Itt lenn aztán ha­mar meglátni, ha a végre­hajtása körül valami sántít, ha már idejét múlta, az élet elavulttá tett egv-egy parag­rafust. Örülök, hogy mó­domban van ezt jelezni,- ja­vaslattal élni, módosítását kérni. Amikor szükség van rá meg is teszem. (Az országgyűlés legutób­bi ülésszakán is mentette. Nagyon konkrét javaslatok­kal élt. hogyan lehetne kor­szerűbbé tenni a szakmun- káskévzést. ösztönzőbbé a tanulók bérét és ösztöndíj- rendszerét.) Nem. nem mindig orszá­gos jelentőségű, nagy hord­erejű ügyekben szólok. Hi­szen — és milyen jó, hogy így van — az emberek meg­szólítanak a buszon, és el­mondják aprócseprő bajai­kat. A nagycsaládos apa a jól tanuló kislányának sze­retné elintézni a kollégiumot. A háziasszonyok az üzletek nyitvatartásának módosítá­sát kérik... A levelek tu­catját kapom naponta. Lát­ja, ezt a homokiak küldték. Egy kis gázcseretelepre len­ne szükség. Hely is. pénz is van rá, csakhát az enge­dély. Irány Nyíregyháza,' Az­tán Hajdúszoboszló . . . Végül sikerült. Nem' az országgyű­lési képvíáélőfitek. hariém egy embernek, aki vette a fárad­ságot és utánajárt. Igen, az igaz, hogy a képviselőt ál­talában mindenütt meghall­gatják, minden ajtó köny- nyebben kitárul előtte. De- hát végtére is e7z°i nem ne­kem, és nem rajtam segí­tenek, hanem azokon, aki­ket képviselek, akiknek a nevében ide vagy oda ko­pogtatott* Tíz évet, az 1965—1975-ös időszakot tekintve, megnyúlt a beruházások átlagos kivi­telezési ideje. Amit részben magyaráz a nagy, sok mil­liárdos, bonyolult létesítmé­nyek súlyának fokozódása, de mivel magyarázhatjuk például azt, hogy ugyanolyan nagyságú és lényegében azo­nos rendeltetésű beruházá­soknál a kivitelezési idő szembeszökő eltéréseket — nem ritkán 18—26 hónapot — mutat? 5 pénzt elköltik, de... A szocialista szektor ösz- szes beruházásai az ötödik ötéves tervben 870 milliárd K K. AZ ELMÜLT ÉS ŐSZÉN kötöttek ct évre szóló szerző­dést a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat és az NDK-beli Forstschritt Gyár. Az E—295 típusú silókukorica-adapter­ből ebben az évben mintegy 1540 darabot készítenek. Az elkövetkező időben 4000 darab adaptert gyártanait éven­ként. Angyal Péter a biUegögyürü marását végzi forintot tesznek ki, s ez 25— 26 százalékkal több. mint az 1971 és 1975 közötti eszten­dőkben. Az évi átlagos nö­vekedés mértéke 3,9 száza­lék, ami kisebb a korábbinál. Nincs kétségünk afelől, hogy ezt a pénzt elköltik, azaz a tervben megfogalma­zott célt, az állóeszköz-állo­mány 32 százalékos növeke­dését elérik. Csakhogy pél­dául az iparban a forintok jó része a nyersanyagkiter- melés és az energetikai fej­lesztés fedezetéül szolgál, azaz más területeken foko­zódik a beruházási feladatok kiválasztásának s mielőbbi teljesítésének jelentősége. A termelékenység növelése, a korszerűbb termékek kibo­csátása, azaz a gyors meg­térülés viszont kizárólag ak- koi- érhető el, ha alapos elő­készítés után maga a kivi­telezés rövid időt követel. Ez ma még kívánalom, csupán, de néhány eget — nagybe­ruházásoknál — igazolja: az Achilles-sarok elkerülhető. A sokat emlegetett szervezés gyakorlati alkalmazásával, vagy azzal, hogy a fejlesztést — még az előkészítés sza­kaszában, s nem már kivi­telezés közben! — ismételten átgondolják. Hol a latnat? Senki sem vitathatja hogy a korszerű technika és tech­nológia növeli a beruházási költségeket, de ugyanakkor jogos követelmény: ez a többlet a megrövidített ki­vitelezési idővel térüljön meg. Az építőipar ötödik öt­éves tervbeli műszaki fej­lesztésének két fő iránya a komplex építésgépesítés és a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztése. Valódi ér­telme mindkettőnek csak akkor van. ha felhasználá­suk zavartalanságát a jó elő­készítés szavatolja. Mert mit ér — sajnos, példák bizonyít­ják, hogy keveset — a leg­korszerűbb géplánc, ha nem szabadult fel időben számá­ra munkaterület? S vajon haszon-e, hogy néhány hét alatt fölállítják a könnyű- szerkezeti elemekből az épü­letet, de utána hosszú hóna­pokig szerelgetnek benne, s alakítanak át ezt meg azt. mert. elmulasztották az elő­készítés időszakában az ösz­szehangolést, azaz a szerve­zést?! Nemcsak termelő beruhá­zásoknál, hanem a kommur nális fejlesztéseknél sem kö­zömbös, végeznek-e tervezők, kivitelező!?, beruházók a megszabott határidőre. Ha egy iskola átadása húzódik el, szükségtantermeket' kell keresni, s abba zsúfolni a gyerekeket, ha a közművek nincsenek készen, üresen áll­nak az új otthonok, bár már lakhatnának azokban. Saj­nos, sok kamat vész így el. II veszélye Érdekes adalékokkal szol­gál témánkhoz a Gazdaság- kutató Intézet friss tudako­zódása, amit az intézet ezer vállalatnál és Szövetkezetnél végzett el. Egyebek között megállapították, hogy alig csökkent az extenzív jellegű beruházási szándék, s ugyan előtérbe került, a technoló­giai fejlesztés — a vállala­tok fele jelölte ezt meg ki­emelkedő céljaiként — de ehhez nem kapcsolódik kü­lönösebben a minőség, értve ezen a gyártás és a gyárt­mány korszerűségét a fajla­gos ráfordítások kedvezőbb tételét. A fejlesztési elképze­lések esetlegessége, menet közbeni javítgatása, átterve­zése, módosítása tehát már most fellelhető. S ha így lát­nak neki, lehet-e hatékony a megvalósítás? Elkezdjük, s azután majd kialakul — ma ez a tipikus beruházói s tervezői, kivite­lezői magatartás. Igaz. sok minden történt a helyzet ja­vítására. Vannak már mű­szaki-gazdasági normatívák módosították a műszaki ter­vezés érdekeltségi rendsze­rét, szigorúbban mérlegelik a fejlesztési eszközök megté­rülését s így tovább. Mindez segíti, de nem pótolja a ve­zetői felelősséget, a közremű­ködők összehangolt tevé­kenységét. Mert. igaz. sok minden eldől a beruházás helyszínén. Am még inkább igaz a szakembereknek az a véleménye, hogy a fejlesztés sorsa, kedvező vagy kedve­zőtlen menete lényegében már az első kapavágás előtt fölrajzolható. S ehhez a „ce­ruzát” az előkészítés adja. M. O. Megvalósított tervek a jászberényi járásban Uj szoigáltatóházak korszerű boltok, művelődési otthonok épültek A Jászságban is az elmúlt napokban értékelték a köz­ségi tanácsok, hogy a ne­gyedik ötéves tervben mi­ként oldották meg a köz­ségfejlesztési terv feladatait. A tanácskozásokon kiderült: nincs a Jászságnál? egyetlen olyan települése sem, amely ne gazdagodott volna az el­múlt öt év alatt. Több, korábban megkez­dett beruházás befejeződött: Jászboldogházán a Hűtőgép­gyár új radiátor-, Jászár•’?- szálláson a hűtőbútor gyár­egységének telepítése. Foly­tatódott Jásztény szarun a Budapestről települt kalap­gyár és Jászkíséren a MÁV Építőgépjavító Üzem bőví­tése. Jelentős fejlesztési prog­ramot valósítottak meg az ipari szövetkezetek. Üj telep­helyet létesített a jászjákó- halmi Asztalosipari Szövet­kezet. Korszerű, új üzemré­szekkel, új üzemcsarnokkal bővült a jászárokszállási Vas- és Fémipari Szövetke­zet, a jászladányi Vegyes­ipari Szövetkezet telephelye. Szolgáltatóház épült Jász- szentandráson, ABC-áruhá­zát kapott Jászalsószent- györgx, Jászárokszállás, Jászkisér és Jászszen tan drás. Kis ABC-áruházak, iker­boltok építésével teremtették meg a kulturált kereskede­lem feltételeit Jánoshidán, Jászboldogházán. Alattyán. ban, Pusztamonostoron, Jász­lény szarun és Jászágón. Üj művelődési otthon létesült Jászteleken, Jászfényszaru- ban és- Alattyánon. Az általános iskolai tan­termek száma hússzal, az óvodai helyek száma pedig kátszázhuszonöttel növeke-. dett. A Jászság községeiben több mint 47 ezer négyzet- méter járda, 77 kilométer vízvezeték, 5 kilométer szennyvízcsatorna épült Ja­vult az ivóvízellátás. Üj víz­müvet kapott Alattyán és Já- noshida, vízmű épült Jász- árokszálláson és Jászladány- ban. L A

Next

/
Oldalképek
Tartalom