Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-03 / 130. szám

1978. Júntos 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Törökszentmiklóson az Alföldi Építő-, Szak- cs Szerelőipari Szövetkezet Ságvárl Endre KlSZ-alapszervezcte védnökséget vállalt az épülő 42 lakásos OTP társasház kivitelezése felett. Eddig három alkalommal dolgoztak a fiatalok, és mintegy 300 óra társadalmi munkát végeztek. Felvételünkön az iparitanulók a szakoktató vezetésével aljzat betonozást végeznek Gyermekeink érdekéken Vélemények szóban, írásban R Szilikátipari Vá'lalat készülő feslfektiv .‘Szerzéséről Nemegyszer frtuk már, hogy Szolnok megye az or­szágos csecsemőhalálozása statisztikában az évi 22 ez­relékes arányszámmal az el­ső helyen áll. Magyarorszá­gon azonban ennél jóval ma­gasabb a halálozási arány­szám még akkor is, ha az 1974-es 34,4-ről 30.5 ezrelék­re csökkent 1975-ben. Ezzel az eredménnyel Magyaror- száig mindössze Portugáliát, : Romániát és Jugoszláviát előzte meg az európai rang­listán. Az ezzel az okkal szorosan összefüggő koraszülések arányszáma 11,7 százalék volt,, ez pedig háromszorosa annak az aránynak, amely a világon a szülések és a kora­szülések között van, s pél­dául az NSZK-belinek is a duplája. Egyáltalán nem > szükségszerű, hogy Magyar- országon ilyenek legyenek ezek a mutatók. Az elmúlt § tíz évben évenként mintegy 0000—6500 újszülött csecsemő halt meg. Ezekből pedig mintegy 2000 a születése utá­ni légzési zavarok, az úgyne- , vezett distress syndroma ár­talom következtében. Ez a betegség pedig önma­gában nem halálos. A légzé­si zavarban szenvedő gyer­mek megfelelő orvosi beavat­kozással megmenthető. Az Egészségügyi Miniszté­rium a népesedéspolitikai ha­tározat eredményes végre­hajtása érdekében épp ezek­nek az elkerülhető csecsemő­halálozási eseteknek a visz- szaszorítása érdekében új programot hirdetett, amely­nek keretében az országban tizenegy újszülött ellátó in­tenzív osztály, regionális kórházi centrumot hoz majd létre. Ezekben már rendel­kezésre fog állni többek közt az újszülött lélegeztetéséhez szükséges életmentő készü­léksor. Emberélet és műszer, or­vos és műszaki szakember — az új rendszerű újszülött e,- látásban e két fogalompar elválaszthatatlan. Az élet­mentő készülékek értő ke­zelői egyenrangú partnerei, segítői az orvosnak. Az újszülött-ellátás kiala­kulóban lévő új rendszeré­nek kérdéseiről és az újszü­lött lélegeztetés, életmentés orvostechnikai problémáiról tegnap kezdődött kétnapos szolnoki tanácskozás új utat nyit a két, egymástól távol­eső szakterület szakemberei­nek együttműködésében. Ezt tudva csak dicséret illeti az orvostechnikai szimpózium­nak otthont adó MÁV kór­házat Az orvosok szakmai műveltségét segíti — gyer­mekeink érdekében!, u ____ L ŐS. J egyzőkönyvek őrzik a ja­vaslattevők véleményét, — irattartóban a papírra vetett ötleteit, kérések. Az Alföldi Szilikátipari Vállalat 380 dol­gozója is áttanulmányozta a következő ? esztendőre ösz- szeállított kollektív szerződés tervezetét. A vállalat négy telephelyén — a szolnoki kavics, homok valamint a beton, sírkő, a tö­rökszentmiklósi üvegtechni­kai és a kunhegyes! ásvány­őrleményt gyártó üzemekben — a következő hetekben új­ból összeülnek a dolgozók, s most már a végleges, közö­sen jóváhagyott szerződésről hallanak tájékoztatót. „Talál­kozhatnak” nem egy esetben a tervezetben épített javasla­tukkal is. A meg nem való­sítható ötletekre, vélemé­nyekre, panaszokra pedig választ kapnak a helyszínen. Az elmúlt öt évre szóló kollektív szerződés jó tapasz­talatai adták a hamarosan életbe lépő _vállalati alkot­mány vázát. Változás, új elem is akad bőven. Nemcsak a gazdasági szabályozók mó­dosítottak egyes pontokon, hanem a dolgozók reális igé­nye, érdeke, az öt év alatt gyűjtött tapasztalatok is be­lekerültek a tervezetbe. Módosították a túlórákra vonatkozó rendet. Eddig min­denkinek havi 8 óra túlórát engedélyeztek, az új szerző­dés már „mérlegel”: á kar­bantartóknak, a szállítást és rakodást végzőknek havi 16 óra túlmunkát engedélyez­nek. Szabályozták a fizetett sza­badságok kiadásának rendjét is; a vállalat ezentúl két hét­tel a szabadság kiadása előtt köteles értesíteni az érintett dolgozókat, tehát például, anyag- és megrendelés hi­ánya esetén nem küldhetik szabadságra egyik napról a másikra a munkásokat. Emelkedik az üzemi étkez­tetéshez való hozzájárul is összege is: az eddigi 3 forint helyett 5 forinttal „segít" a vállalat. A legtöbb embert érintő fejezet a munkaruháké. Szá­mos javaslat érkezett az el­múlt hetekben a válalathoz: csökkentsék a „hordási” időt, vagy más jellegű munkaru­hát tartanak hasznosnak. A tervezetből kitűnik, hogy jó- néhány munkaruha viselési idejét csökkentették,1 anyagi lehetőségükhöz mérten mó­dosították az eddigi szabá­lyokat. Csak egy példát: a le­járt kollektív szerződésben még az áll, hogy 6 hónap után kaphat az új dolgozó munkaruhát — a mostani tervezet előírja, hogy már a belépés napján adni kell ne­ki. Szigorítást is tartalmaz a Szilikátipari Vállalat leendő alkotmánya. Csökkentették a jutalom-szabadságokat, szi­gorúan előírták a munkaközi szünetek idejét, mértékét. A öt év után — kétéven­ként — két százalékos része­sedési alap növekedésére szá­míthatnak, r természetesen törzsgárda jelvényre. T. Sz. E. Szőlőmúzeum Történelmi borvidékeink múltjának élő emlékei az ősi magyar szőlőfajták. A Pé­csett élő neVes ampeológus (szőlőfajta-kutató), dr. Né­meth Márton kandidátus vál­lakozott arra, hogy felkutatja és összegyűjti réfei szőlőfaj­táinkat, s elkészíti a magyar ampelográfiát. Nagy alkotá­sa, — a három kötetes közép­európai ampelográfia — vi­lághírnevet szerzett számára a szakirodalomban. A Kárpát-medencében ter­melt ősi fajták közül mint­egy hatvanat gyűjtött össze, ezek eredeti magyar, illetve magyarnak; tartott szőlőfaj­ták. Magyar voltukra utal a nevük és a hasonnevük is, például betyár, tulipiros, ba­kator, tótika. Mindössze né­hány olyan fajta van, amely­nek létezéséről tud, a nevét is ismeri, de már nem talál­ta meg. Szőlőkultúránknak ezek az évszázados emlékei átvészelték a XIX. századi filoxérapusztítást és fennma­radtak egy-egy régi szőlős­kertben, idős gazdák gondo­zásában. A gyűjteményben elhelyezett fajták pedig le­hetőséget adnak a nemesítők- nek arra, hogy a keresztezé­sek során „visszanyúljanak” az eredeti tulajdonságokat őrző fajtákhoz. „ŐRIZZÜK A LÁNGOT” Beszélgetés Nemes Péterre!, a Magyar Úttörök Szövetsége titkárával Íj — Az úttörőszövetség jelvényének lobogó zász­lómezejében fahasábok- jj ból kinövő háromágú " lángot találunk ... — A szimbólumoknak megvan a maguk jelképes és nevelő szerepe. Ebben az esetben a lángnyelvek je­lentik a forradalmak, a mun­kásmozgalom, a három nem­zedék összeforrottságát. De utalnak a nemzetközi gyer­mekbarátságra, a pionírba­rátságra is. Felidézik és eszünkben tartják a múlt és a jelen forradalmi tüzet épp­úgy, mint magát a valóságos tábortüzet, amely a játékot, a sátorozási, az együvé tar­tozás vonzó melegét nyújtja. Amikor azt mondjuk, hogy őrizzük a lángot, mindezen érzelmek és hangulatok em­lékek továbbélését kivanjuk szolgálni, a gyermekek neve­lésével, de a felnőttkorhoz szólóan is. — Természetesnek tű­nik, hogy ha párt- és ál­lami intézkedéseink, ha­tározataink, jövőnk megalapozását szolgál­ják, akkor közvetlenül is érintik a cseperedő nem­zedéket, a ma gyerme­keit: a jövő felnőttjeit. — Így van. De ezen túlme­nően — úgy érzem —, az el­telt 30 év egyértelműen bi­zonyítja : társadalmunk egy­re többet tud és akar is adni a gyermekeknek, egyre in­kább jó értelemben gyermek- központú. S nem csupán a jó sajtót is kapott nagy létesít­mények, mint az úttörővasút, Csillebérc, Zánka, vagy az olyan fontos intézkedések, mint a gyermekgondozási se­gély, vagy az ifjúsági tör­vény kiterjesztése a 14 éven aluliakra bizonyítják ezt. Az intézkedések folyamata is bizonyítéka annak, hogy a gyermekek, így az úttörő mozgalom ügye a párt, a KISZ társadalom élvonalá­ban volt és van. — Minek, tulajdonít­ható az úttörő szövet­ségre, az egész iskolás korosztályra fordított J különleges figyelem? S TECHMISEXPGRT tájékszlatéja Tegnap sajtótájékoztatót tartottak hazánk egyik leg­nagyobb szovjet külkereske­delmi partner-vállalata, a Techmasexport vezetői, a Szovjetunió kereskedelmi képviseletének sajtóközpont­jában. A külkereskedelmi egyesü­lés tíz évvel ezelőtti megala­kulása óta megnégyszerező­dött a szovjet könnyű-, élel­miszer-, vegyi-, papír- és nyomdaipari berendezések exportja. Ezeket a berende­zéseket több mint 500 gép­gyárban állítják elő. össze­sen mintegy 20 000 féle gépet szállítanak a világ 74 orszá­gába, ezek 90 százalékát a szocialista országok vásárol­ják meg. Az utóbbi években számos kooperációs egyez­ményt is kötöttek a KGST keretén belül. Az égjük együttműködés az SZTB-lí- pu-ú vetélő nélküli szövőgé­pek gyártásában alakult ki, ebben a legtöbb szocialista ország részt vesz. A megálla­podásnak megfelelően a ma­gyar ipar részére a Techmas­export eddig 520 szövőgépet szállított, s ezzel jelentősen hozzájárultak a magyar tex­tilipari rekonstrukcióhoz. 1981 végéig további 2000 tex­tilipari berendezést exportál­nak hazánkba. Ebben az ötéves tervidő­szakban számos új termek­kel is bővül a külkereskedel­mi egyesülés magyarországi export-választéka például másoló és sokszorosító be­rendezésekkel, automatizált vezérlési rendszerekkel — A gyermek a jövő, de a jelenben él és nyilvánvaló a gyermekkorban ért hatások és befolyások meghatározó jelentősége a felnőtté válás utáni időszak élményanyagá­ra. A gyermelrkel történő jó, vagy rossz kihat a felnőtt társadalom egész hangulatá­ra, munkájára, beállítottsá­gára. Nem szabad elfelejte­nünk, hogy napjainkig rnár társadalmunknak több mint a' féle volt, vagy jelenleg út­törő! Ügy véljük, hogy szö­vetségünk évfordulója leg­alább 6 millió magyar ál- lampplgár ünnepe, de remél­jük, ünnep ez mindenkinek, kis- és nagykorúaknak egy­aránt. S ez már munkánkat is befolyásolja a továbbiak­ban. Mozgalmunk története is bizonyítja, hogy kát egy­másnak ellent nem mondó feladat egyszerre volt fontos: az iskolai oktatómunka segí­tése és a túlzott iskolás jel­leg csökkentése. Üj jelszava­ink, amelyek egy-egy moz­galmat jelképeznek, például: Barátokat keresünk, Egy csa­lád — egy őrs, Őrizzük a lán­got — a volt úttörők, a mos­tani szülők részvételére, gyermekmozgalmi tapaszta­latainak felhasználására is építenek. Az a véleményünk, hogy az őrsök kötődjenek jobban a családokhoz, az is- kolánritívüli felnőtt társada­lomhoz, és a még olykor ok­tatás-centrikus iskola és a tanár vagy az úttörővezető mellett kapjon szélesebb ér­telmet a társadalmi nevelés funkciója. A felnőttekkel va­ló érintkezés egyoldalúságát — a felnőttre szüksége van a gyereknek! — megpróbál­juk ezen az úton is leküzde­ni. Ne csak a diák-tanár vi­szony jelentse a külvilággal való érintkezést a gyermek számára. Ezen az úton a tár­sadalom belép az úttörő moz­galomba, az iskolába, az utóbbiak pedig kilépnek a társadalomba. így egyébiránt a kof^éTp,' „nyitott” iskola nevelésintézményét is segít­jük. ih -ó N — Gondolom, ez a se­gítés a Magyar Úttö­rők Szövetségének fő 11 feladata. Délelőtt tizenegy óra, az üzlet csendes. A raktárban annál nagyobb a sürgés-for­gás: folyik az előkészítés, ki- csomagolás. Csík Pál üzlet­vezető kezében egy nagy hús­szeletelő kés. — Sajnos megbetegedett a hentesünk, ilyenkor aztán valakinek be kell állni he­lyette, mert amire jön a csúcsforgalom, a húsnak kinn kell lenni a hűtőpulton. Közben, szinte megállás nélkül cseng a telefon: — Parancsoljon, Cseme­ge!... — Mennyi péksüteményt rendelnek naponta? — Átlag négyezer darabot. Naponta kb. ezer félliteres, háromszáz literes tej. és öt­száz zacskós kakaó fogy el. Kenyérből is elkel naponta mintegy három-három és fél mázsa, aminek nagyobb há­nyada szeletelve, reggelen­ként kerül eladásra. — Hogyan győzik a regge­li csúcsforgalmat? — Bizony, nagyon korán kelünk. Hivatalosan fél hat­kor kezdünk, mert akkor ér be az első vidéki busz. Ettől kezdve aztán nincs megállás, egészen hat óráig. Rövid idő alatt hozzávetőleg nyolcszáz vásárló fordul meg nálunk. A gyors vásárlást úgy igyek­szünk biztosítani, hogy előre kicsomagolunk többféle ter­méket. Úgy tapasztalj uk, hogy a vásárlók is kedvelik ezt Így hozzuk forgalomba a —■ Csak egyik fő feladata. A gyermekeket több fajta, s optimális esetben azonos cél­zatú nevelési hatás éri: az is­kola, a család, a mi mozgal­munk, a tömegkommmuni- kációs eszközök. A gyermek­közösségek is többfajták, ho­rizontálisan és vertikálisan is változatosak (osztály, őrs, la­kóhely, sportegyesületek, egyéb baráti közösségek). A gyermeknevelésben a mun­kamegosztás egyre jobb. Az elmúlt 30 évben kialakult az úttörőszövetség sajátos funk­ciója és a kezdeti látszattar­talmak helyébe valóságosak léptek: célunk, hogy gon­doskodjunk az élményátadó szabadidő-tevékenység meg­szervezéséről. Jogos önbiza­lommal állíthatjuk, hogy szövetségünk a társadalom elismert és a gyerekek ked­velt szervezete lett. Ennek köszönhető az a megkülön­böztetett figyelem, amellyel a párt, és természetesen a KISZ legutóbbi kongresszusa is foglalkozott velünk és fő feladatunknak az iskolai ok­tató-segítő munka mellett a gyermekközösségek szervezé­sét jelölte meg. — A közösségi, a kö­zösségben! nevelés célja nyilvánvaló. — Fontos politikai feladat Hiszen egyszerre vagyunk gyermekszervezet és politi­kai, társadalmi szervezet is. A játékosság és a politika egyaránt sajátunk, összeren­dezésük tökéletesítése mun­kánk állandó tárgya. Van-e, lehet-e számunkra fontosabb vállalás, mint a felnövekvő nemzedékeket közösségi élei­re, munkára, önmagunk és mások folyamatos értékelésé­re nevelni? A Magyar Úttö­rők Szövetsége egész tevé­kenységével, a fejlett szocia­lizmusban, szocialista életfor­mában élő majdani felnőttek, dolgozók társadalmának ki­alakítását tartja legfőbb fel­adatának. S ezért ünűepli harmincéves jubileumát is faként ennek s a jövőnek a jegyében. (derer) gyümölcsök, az édességek és a húsok nagy részét. — Van elég eladó? — Sajnos, létszámhiánnyal küzdünk. Jelenleg tizenhatan vagyunk. A reggeli csúcsfor­galomban három pénztár dolgozik. Legalább két-há- rom új munkaerőre lenne szükség, de új dolgozók nem szívesen jönnek, visszariaszt- ja őket a korai munkakezdés, hiszen míg a gyárban reggel hatkor kezdenek, nekünk már ötre itt kell lennünk ... — Milyen a havi forgal­muk? — Egymillió kétszázezer forint. Kiemelkedő volt az április hónap, amikor az üz­let forgalma meghaladta a másfél milliót is. Az év végé­re elérjük a tizenötmillió fo­rintot. A vevőkörünk meg csak most van kialakulóban. Vásárlóink döntő többségé természetesen a gyár dolgo­zói köréből kerül ki. Célun * persze az is, hogy a gyárte­lep áruellátását biztosítsuk. — Általában a vásárlókat szokták megkérdezni, hogy mi a véleményük az áruellá­tásról. a kereskedelmi dolgo­zók előzékenységéről, maga­tartásáról. Most megfordít­juk a kérdést: milyen véle­ményük alakult ki az itteni vásárlókról? — Annak ellenére, hogy a csúcsidőben rendkívül kevés idő jut egy-egy vásárlóra, el­mondhatjuk, hogy a vevőink türelmeseik é$ segítőkészek. (A Hűtőgépben olvastuk) „Parancsoljon, csemege" Egy éve működik a hűtőgépgyári beit l

Next

/
Oldalképek
Tartalom