Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
2 ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. június 25. (Folytatás az 1. oldatról) Szeretném kiemelni az elmúlt évi beruházási munka több kedvező vonását. Egészségesebb volt a gépberuházások aránya. A beruházásokat -.gyorsabban helyezték üzemibe^ a befejezetlen beruházások állománya pedig lassabban nőtt, a nemzeti jövedelemnél? kisebb részét kötötte le, mint az előző években. Különösen figyelemreméltó, hogy teljesítették az állami nagyberuházások előirányzatait. Erre évek óta nem volt példa! összességében jól halad annak a tíz beruházásnak a megvalósítása, amelyeket a kormány gyorsításra jelölt ki. De még nagy és összehangolt erőfeszítésekre van szükség. Visszatérő hibák gátolják e beruházások gyors befejezését: a szükségesnél kevesebb a munkaerő, anyagok, alkatrészek és műszerek hiányoznak, s bizonyos gépek, berendezések és építési elemek gyenge minő- A kiviteli tervek bizonytalan gyakran ségűek. késedelme és tartalma szintén hátráltatja a munkát. Tervszerű beruházási politika A beruházások: túlzott lendületének fékezésére év közben intézkedéseket tettünk: új beruházásokra csak különösen indokolt esetben adtunk engedélyt, >s vissza kellett vonnunk a j tervben előirányzott, de még el nem indított nem termelő beruházások pénzforrásainak egy részét. A mezőgazdasági nagyüzemek az év második felében csak egyedi mérlegelés alapján kaptak újabb állami támogatást. A vállalatoknak adandó hitelek föltételeit megszigorítottuk. Beruházási erőforrásaink hatékonyabb felhasználásának segítésére bevezettük az állami -beruházásokhoz nyújtott állami kölcsönöknek és a vállalati beruházásokhoz nyújtott állami támogatásoknak új, a hatékonysági követelményeket erőteljesebben megkövetelő rendszerét. A lakásépítési költségek csökkentésére kívánunk ösztönözni azzal, hogy a lakásépítésben közreműködő vállalatokat és tanácsokat közvetlenül érdekeltté tettük a lakásépítési költség-előirányzatok megtakarításában. A megtakarítás egy részéből ugyanis dolgozóiknak lakásokat adhatnak. Ezekben a napokban jelenik meg a beruházási célú fővállalkozásinak a pénzügyi feltételeit meghatározó rendelet. Ez — kötelezettségeik mellé — megfelelő jogokat biztosít azoknak a vállalatoknak, amelyek egy-egy beruházás teljes megvalósítását vállalják. Kedvező irányú változás következett be a felhalmozás másik elemében: a készletezésben. Nagy elégedettségre azonban még sincs okunk, mert az ipari készletek gyorsabban nőttek, mint az ipari termelés, a kereskedelmi készletek pedig — összetételük miatt — nem mindemben alkalmasak a szükségletek folyamatos kielégítésére. A belföldön felhasználható nemzeti jövedelemre változatlanul erősen hatott a külgazdasági kapcsolatok alakulása, főleg az órak változása. A világpiacon folytatódott az áremelkedés, bár az üteme valamelyest mérséklődött. A külföldről behozott áruk árad 1973-ban összességükben 6, de 1974-ben már 16 százalékkal nőttek, s 1975- ben még további 14 százalékkal volt nagyobb az áremelkedés. Az általunk exportált termékek árai is emelkedtek, de kisebb mértékben, mint a behozatalunké. Kivitelünk árszínvonala 1973- ban 5, 1974-ben 8 és 1975-ben csak 6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ilyen körülmények között akkor tarthattuk volna fenn külgazdasági egyensúlyunkat, ha évről-évre nagyobb és nagyobb tömegű árut exportálunk a megdrágult import ellentételeként. Ám a tőkés országok vállalatainak többsége a gazdasági visszaesés miatt csökkentette' külföldi vásárlásait. Következésképpen fokozódtak értékesítési nehézségeink. A tartás nemzetközi piaci ármozgások nem hagyhatták változatlanul a KGST- onszágok egymás közti forgalmában érvényesülő árakat sem. Az elöljáróban említett cserearányromlásban ezeknek hz árváltozásoknak is szerepük volt a múlt évben, s a jövőben is számítani kell a KGST piaci árak folyamatos tervezett mozgására. Mindemellett a szocialista országok forgalmában érvényesülő árak színvonala sokkal 'kedvezőbb számunkra, mint a tőkés piacon érvényesülő áraké. Az 1975-ös tapasztalatokból is kiviláglik, hogy külkereskedelmünkben milyen nagy szerepe van a szocialista országokkal való gazdasági együttműködésnek, mert biztos piacot, hosszú távra szóló és tervszerűen bővíthető értékesítési és beszerzési lehetőséget nyújt. Ezért oly fontos számunkra az alapos tervezés és a vállalt kötelezettségek kölcsönös teljesítése a kereskedelmi árucserében. » A múlt évben, majd 1976- oan szintén olyan — részleges — termelői ár-rendezést hajtottunk végre, amely közelítette a hazai árarányokat, a világpiaci árarányokhoz. Igazodás a nemzetközi piackoz Minthogy a nemzetközi piaci áraik színvonala a hazainál gyorsabban emelkedett, 1976. január 1-én felértékeltük a forintot a külföldi valutákhoz képest, s ezzel mérsékeltük a tőkés inflációnak a hazai árszínvonalat érintő hatását. Kisebb mértékben csökkentettük a transzferábilis rubel forintra való átszámításának kulcsát is, a KGST-árszínvonal változásának megfelelően. Elhatároztuk, hogy a jövőben még céltudatosabb árfolyampolitikát folytatunk, a világgazdasági folyamatoknak megfelelően, tervszerűen rugalmasan szabályozzuk a külföldi áremelkedések és a hazai árak kapcsolatát. Közgazdasági elemzéseink azt igazolják, hogy a megváltozott külkereskedelmi feltételekből fakadó hátrányt csatk úgy mérsékelhetjük, illetőleg úgy szüntethetjük meg, ha gazdaságunk termelési és értékesítési szerkezete rugalmasan alkalmazkodik a nemzetközi kereskedelemben megváltozott értékítéletéhez és a nagyobb verseny szabta korszerűségi, és minőségi követelményekhez. : Az említett termelési, fogyasztási, beruházási és külkereskedelmi folyamatok tükröződnek az állami költségvetésben. Az államháztartás kereken 313 milliárd forint bevételhez jutott. Ez 5 milliárd forinttal kevesebb, mint az előirányzat volt, de kevesebbet is használtunk fel, s ezért a hiány 2 milliárd forinttal kisebb a tervezettnél. A viszonylag kedvezőbb költségvetési egyensúly jelzi, hogy nehézségeink és gondjaink elleniére gazdálkodásunkban kedvező irányú változások vannak kibontakozóban. Az V. ötéves tervidőszak nehéz gazdálkodási körülmények között kezdődött, de fokozatos leküzdésükre — mint említettük — már eddig is számos intézkedést tettünk. A vállalatok és szövetkezetek erőfeszítései sem voltak hiábavalók. Az idei év első felének tapasztalatai alapján bízunk benne, hogy a kedvező folyamatok erősödnek. Az első öt hónapban az ipar 4 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. A mezőgazdasági feladatokra felkészültek a gazdaságok. Az állatfelvásárlós még kisebb a tavalyinál, de az állomány szaporodik, a hozamok javulnak. A növénytermesztés terméskilátásai biztatóak. A tapasztalatokból okulva rendszeresen elemezzük a világgazdaság várható változásait. Az előrejelzések szerint a világgazdaság kedvezőtlen hatásaival tartósan kell számolnunk. A vállalatok az ötéves időszakim már megtervezték feladataikat és teendőiket. Terveik azt tükrözik, hogy megértették a népgazdasági terv követelményeit, céljait. Az állami vállalatok 1975. évi nyereségükből kereken 49 milliárd forintot fordítottak érdekeltségi alapjaik képzésére. Ez az előző évit 5 milliárd forinttal, több mint 10 százalékkal haladta meg, tehát a vállalatok idén is rendelkeznek azokkal a pénzösszegekkel, amelyek a személyi jövedelmek növelésére és a vállalat fejlesztésére irányuló elhatározásaik megvalósításához szükségesek. De lehetőségeiket még tovább növelhetik a tartalékok feltárásával! Néhány iparvállalatnál azt tapasztaljuk, hogy tartalékaik hasznosításában és kezdeményezéseikben fölöttébb óvatosak. Ezt azzal magyarázzál?, hogy az állami irányító szervek meggondolhatják magúikat, s utólag elvonhatják a növekvő nyereséget. Megnyugtatásul kijelenthetjük, hogy ilyen intézkedéseket nem tervezünk, gondoskodunk a szabályozás stabilitásáról, s felkaroljuk a jó kezdeményezéseiket. A mezőgazdasági nagyüzemekben a fejlesztés munkájában több helyütt észrevehető volt, hogy mérséklődik a vállalkozási kedv. Most már nincs ok a tartózkodásra. a várakozásra: a módosult szabályozás ismeretében minden üzem felmér- • hette, hogy adottságaira építve hogyan fejlesztheti gazdaságosan növénytermesztését, állattenyésztését es feldolgozó részlegeit. Annak is megteremtjük a felteleit, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban kiegyenlített színvonalon termelhessenek. Nem vitatható, hogy a vállalatok adottságai, a gazdálkodás föltételei és követelményei, valamint a fejlesztés népgazdasági keretei időnként ellentmondásba kerülhetne!?. A társadalom számára az a leghasznosabb, ha az ilyen ellentmondást a vállalatok nagyobb erőfeszítéssel, jövedelmezőbb gazdálkodással küzdik le. Ehhez olyan társadalmi környezetet írell kialakítani, amelyben a kezdeményező, a reális kockázatot vállaló, eredményes gazdasági vezetők nyugodtan, a bizalom légkörében, önállóan dolgozhatnak. Miközben beszámolunk a múlt év gazdálkodásáról, s javában dolgozunk az ez évi népgazdasági terv végrehajtásán, jövő évi teendőink részletes meghatározására is gond ólunk. A soron levő feladatokra való alapos felkészülést azzal is segíteni kívánjuk, hogy az 1977. évi terveket a szokásosnál korábban dolgozzuk ki. Ez azért is lehetséges, mert semmiféle nagyobb változtatást nem látunk szükségesnek a szabályozókban. Az 1975. és az 1976. évi gazdasági folyamatoknak az elemzése megerősítette az ötödik ötéves terv céljait, megmutatta, hogy a terv és a hozzájuk tartozó követelmények teljesíthetők. A kormány idei tervünk teljesítésében és a következő év jó előkészítésében a társadalom előrevivő támogatására épít: a munkaverseny-mozgalom megújulására, a szocialista brigádok közösségformáló erejére, állampolgáraink közéleti aktivitására, a gazdasági vezetők kezdeményezésére és mindenki becsületes munkájára. A kormány megbízásából kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Havasi Ferenc felszólalása Közel egy éve ült össze az újjáválasztott parlament és 10 hónappal ezelőtt terjesztette elő a kormány a munkaprogramját. E munkaprogram az MSZMP XI. kongresszusának határozataira és a Hazafias Népfront választási felhíváisára épül, amelynek valóra váltását tekintettük és tekintjük legfőbb feladatunknál?. Az eltelt egy év nem szűkölködött a tennivalókban, gondokban, de ezek sorra, rendre vizsgálat, elemzés alá kerültek, s számos kérdésben megfelelő döntésék is születtek. Erre az időszakra esik a népgazdaság ötödik ötéves és 1976-os tervének elfogadása, s az ezek megvalósítását szolgáló kormányzatig ágazati, minisztériumi, vállalati munkaprogramok kidolgozása. Egyidejűleg az éves és ötéves terv célkitűzéseinek tudatosítása, megértetése céljából széles körű politikai tö- megmunika bontakozott ki az országban, amelyben nagy szerepe volt a párt- és a szakszervezeti szerveknek, a KISZ-szervezetelmek és a Hazafias Népfront-mozgalomnak. Mindezeknek köszönhető, hogy az ötödik ötéves terv megindítása, az 1976-os gazdasági feladatokra való felkészülés megfelelő volt, s az átmenet szervezetten történt, a gazdasági folyamatokban törés nem következett be. Munkánkat nagyban segítette, hogy a párt Központi Bizottsága a gazdasági élet szinte valamennyi lényeges kérdésében állást foglalt és megfelelő útmutatást adott számunkra a végrehajtásihoz szükséges feladatok kidolgozásához. Úgy érezzük: az elkészült tervek, munkaprogramok jók és alkalmasak arra, hogy a XI. kongresszusnak a gazdasági építőmunkáira vonatkozó határozatait maradéktalanul megvalósítsuk. A szocialista országokkal, köztük, a Szovjetunióval ebbein az időben fejeződtek be a tervegyeztetásek, a külkereskedelmi és áruforgalmi megállapodások, a szerződéskötések, amelyek fontos biztosítékai a tervszerű aaziati terv több, a termelésbe bevonható szabad munkaerőt tételez fel, mint amivel reálisan számolni lehet. A vállalati tervek véglegesítésekor gondunk kell legyen a gyengeségek felszámolására. Elemezte Havasi Ferenc a gazdálkodás belső és külső követelményeit, és a dolgokról szólva elismerően beszélt azokról a gazdasági vezetőkről és munkáskonéktívákról, amelyek kezdeményezőek voltak a gondok megosztáV, sában, a feladatok sikeres végrehaj táséban. Rég elmúlt az az idő, — hangsúlyozta — amikor a társadalom gondolkodókra és végrehajtókra oszlott. Az irányítás minden szintjén ösztönözni kell a -gondolati bátorságot, a tudatosságot, az alkotó munkát, a határozatok végrehajtásában való egységes, fegyelmezett aktív részvételt. A kormányzati tevékenységben fontos helyet foglal el gazdaságirányítási rendszerünk tökéletesítése, a megváltozott körülményeinkhez való igazítása. Az elmúlt években a gazdaságirányítási rendszer elemei közül viszonylag többet foglalkoztunk a tervezési munka és a közgazdasági szabályozás, fejlesztésével. Ez helyes törekvés volt, megfelelt annak a követelménynek, . amelyet pártunk XI. kongresszusa a tervcélok és a tervcélokat szolgáló eszközök tökéletesebb összhangjával kapcsolatban támasztott. Kevesebbet foglalkoztunk viszont a vállalati szervezettel, amely ugyancsak lényeges kérdése irányítási rendszerünk hatékony működésének. A mai vállalati szervezetek egyrészt alkalmasak, másrészt alkalmassá tehetők, hogy átfogó szervezeti változtatások nélkül is hatékonyan szolgálják tervcéljaink megvalósítását. Rámutatott a miniszterelnök-helyettes, hogy a vállalati szervezeti változások azonban csak kellő alapossággal és megfelelő gazdasági körültekintéssel hajthatók végre .a legindokoltabb esetekben. Beszólt a kormány és a szakszervezetek konstruktív együttműködéséről és arról, hogy a termelés szerkezetében, a mezőgazdaságban végbemenő iparosodással bekövetkező helyzetben milyen mértékben szükséges a szakképzettség növelése és a termelési kultúra szintjének emelése. Majd így fejezte be, a jövőről szólva hozzászólását Havasi Ferenc: A kormány pedig mármost dolgozik azon, hogy az 1977- es tervkészítéshez legszükségesebb támpontokat, információkat minél hamarabb a vállalatok tudtára hozza. Ezzel is elő kívánja segíteni az 1977-re való felkészülést és zökkenő nélküli átmenetet- Bízunk abban, hogy e sokirányú és céltudatos munka meghozza megérdemelt gyümölcsét. A törvényjavaslat vitájában felszólalt Horváth Lajos, dr. Király István, Angyal Imre, Nics János, Kollár József, Szomszéd Gy. József és Szilágyi Sándor. fi törvésvlavaslat elfsgadása dasági építőmunkának, a gazdasági egyensúly fokozatos megteremtésének. Ismeretes, hogy a vállalatok e napokban véglegesítik középtávú terveiket. E tervek készítését az illetékes ágazati tárcák rendszeresen ellenőrizték. A tapasztalától? szerint a vállalatok ösz- szességében jó középtávú terveket dolgoztai? ki, a bennük foglalt legfőbb célkitűzések megegyeznek a központi törekvések irányával, alkalmasak a népgazdasági terv előirányzatainak teljesítésére. Emellett azonban utalnunk kell a tervek két közös és jellemző gyengéjére. Az egyik: a tőkés export árualapok növelésére tett erőfeszítések elégtelensége. A másik, hogy elég sok vállaA vitában több felszólaló nem jelentkezett, az elhangzottakra Faluvégi Lajos válaszolt. A pénzügyminiszter köszö-. netet mondott a képviselői véleményekért, észrevételekért és javaslatokért, külön azokért a tájékoztatásokért, amelyek néhány nagyvállalat és több megye gazdasági eredményeiről adtak hírt. Az ilyen eredmények ismertetésével — ahogyan Faluvégi Lajos fogalmazott — biztatnunk kell egymást további sikerek elérésére, erőt merítve a további teendőkhöz. A képviselői felszólalások alátámasztottál?, hogy az elmúlt esztendőről a törvényjavaslatban adott értékelés reális. Hasonlóképpen nyilatkozott az idei eredmények képviselői ismertetéséről. Mindez — tette hozzá — adatokkal, tényekkel igazolja, hogy a vállalatok nagyon komolyan vették és megvalósították a gyakorlatban azokat az elképzeléseket, amelyek az ötödik ötéves terv előkészítésekor megfogalmazódtak. Nevezetesen, hogy a korábbinál szervezettebb munkára, az energiával és az anyagokkal való takarékosságra, továbbá korszerűbb üzemszervezésre van szükség. E törekvéseknek máris érzékelhetőek az eredményei, akár az energia és az anyagfelhasználásra gondolunk, akár arra a néhány- millió forintos megtakarításra, ami a szénbányászat munkájához adott dotációnál jelentkezett. , Faluvégi Lajos elismeréssel nyugtázta, hogy a képviselők nemcsal? a tegnapról, az elért eredményekről, hanem a máról, a jövendő feladatokról is beszéltek. Végül kérte az ország- gyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot változtatás nélkül fogadja el. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegezésben egyhangúlag elfogadta. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután dr. Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartotta meg expozéját Az élelmiszerek termelésének és forgalmazásának szabályozása Dr. Romáiiy Pál beszéde A beterjesztett törvényjavaslat az élelmiszerek termelésének s forgalmazásánál? szabályozásával foglalkozik. A törvényjavaslat —• elfogadása esetén — új jogforrást, lehetőséget nyújt arra, hogy egységesen és korszerűen rendezzük a mező- gazdasági terményeik és élelmiszeripari termékek —mint a legfontosabb fogyasztási javiak — kezelési módját, szabályozzuk az élelmiszerek gyártásának és forgalmazásánál? feltételeit. A magyar törvényhozás első ízben tárgyal ilyen jellegű. ilyen célokat szolgáló javaslatot. Benyújtását közös munka, az érdekeltek összefogása és a viták során kialakult egyetértése előzte meg. A törvényjavaslat előkészítésében részt vett több minisztériumi és több szak- szervezeti és szövetkezeti érdekképviseleti szerv is. Megvitatta a javaslatot — társadalmi egyesületekben — a termelők, a forgalmazók és a felhasználók, minőségellenőrök, egészségügyi és más szakértők széles köre is. Szeretném e helyről is megköszönni a munka során tapasztalt megértést, hathatós támogatást és a közös munkát. A törvényjavaslat szükségességét indokolja, hogy a korábbi átfogó jogszabályi rendezés óta csaknem két évtized telt el. Azóta jelentős változások következtek be a nyersanyagtermelésben, az élelmiszer-ellátásban, a gyártási eljárásokban, valamint az élelmiszerekkel szemben támasztott bel- és külföldi igényekben. Az emberi táplálék előállításának jogi szabályozottságára immár világszerte nagy figyelmet fordítanak, nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az alapvető követelményeket tartalmazó keret- jogszabályok mellett különböző szintű egyéb rendelkezésekkel állapítják meg az élelmiszerek termelésével, forgalmazásával kapcsolatos magatartási szabályokat, A szocialista országok jogalkotása egységes abban az alapvető kérdésben, hogy a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt. Ezeket az érdekéket a mi javaslatunk is igyekszik hangsúlyozottan és következetesen érvényesíteni. Időszerű, hogy a magyar élelmiszerei? hírnevéhez méltóan országgyűlésünk korszerű törvénnyel Szabályozza az élelmiszerek gyártását és forgalomba hozatalának legfontosabb követelményeit. A törvényjavaslat a fogyasztói érdekeket helyezi a szabályozás középpontjába. Ennek érvényesülését azzal biztosítja, hogy szigorítja az élelmiszeripari üzem létesítésének élelmezés-egészségügyi és műszaki feltételeit, az élelmiszer-előállítás személyi, tárgyi és minőségi követelményeit. A fogyasztói érdekék védelmének természetszerűleg a népgazdaság érdekeivel és teherbíró képességével mindenkor összhangban kell lennie. Nyilvánvaló például, hogy az élelmiszeripari termékek kulturált kiszolgálásához fűződő fogyasztói érIFdivtaiás a 4 nlAalnmá \ I
