Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-22 / 146. szám

4. .1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. június 22. TUDOMÁNY, TECHNIKA A bűnüldözés szolgálatában, Az FMN—2 Mikró-makrá fényképező berendezés alsó prizmáján vizsgálja az igazsíágiigyi nyomszakértő Tóth Pál a betörés helyszínén talált, biztosított, bevéshető ajtózárat Egykor a beismerő vallo­mást tartották a bűnügyek­ben a bizonyítékok király­nőjének, minden másnál fő­leg a tárgyi bűnjeleknél ter- helőbbnek. A tudományos technikai forradalom azon­ban új korszakot nyitott a bűnüldözésben is, szinte va­lamennyi tudományág kuta­tásait, eredményeit felhasz­nálva forradalmasodott a kriminalisztika: a bűncse­lekmények elkövetési mód­jait, eszközeit és felderíté­sének - módszereit tanulmá­nyozó gyakorlati tudomány­ág. Már a századfordulón fel­ismert és alkalmazott alap­elvből kiindulva, hogy tud- niilik a tettes mozog a hely­színen és fizikai elváltozást okoz (jár. kel, tárgyakat fog meg, elvág, összetör vagy megsért, ott hogy valamit, ha mást nem a szabad szem­mel nem látható láb- és ujjnyomát, egy hajszálat, egy parányi szövetszálat, vagy elvisz tárgyakat (eze­ket az elváltozásokat, a ma már mindennap használatos műszerekkel a szakértők rögzíteni, vizsgálni, azonosí­tani tudják, sőt a nyomok­ból a nyomképző tárgyakat is megtalálják. A klasszikus és az oly so­kat emlegetett ujjnyom ma még a legtöbb országban az egyetlen egyedi azonosítási módszer. Alapja, hogy két embernek sem azonos az ujjlenyomata. Természetesen ez a corpus delicti is csak egy lánc­szem a bizonyítékok láncola­tába illesztve, és önmagá­ban, kiragadva a közvetett és közvetlen bizonyítékok logikailag szoros egységet alkotó láncából bűnösséget még nem bizonyít. A bűn- cselekmények felderítésének bonyolult, összetett, pókhá- lószerűen szétágazó folya­matából ezúttal csupán né­hány tárgyi bizonyíték fel­kutatására, rögzítésére és azonosítására alkalmas eljá­rást, módszert és műszert Hansfénykép A bűnözők személyazonos­ságának hang alapján tör­ténő megállapításával a Bell cég 1944. óta foglalkozik. Kutatóiknak sikerült megál­lapítaniuk a hang és a sza­vak intenzitását és volume­nét. Ám a későbbi eredmé­nyek nem bizonyultak min­den tekintetben helyesnek, ezért felhagytak a további kísérletekkel. 1962-ben sike­rült a módszert tökéletesíte­ni, az eljárás azonban igen magas költséggel járt. Ugyan­is minden személy hangjá­nak jellemző „menete” van, amely a szódiagram görbéje alapján állapítható meg. En­nek a leolvasásához igen bo­nyolult készülékre volt szük­ség. Végül 1973-ban feltaláltak egy e célt szolgáló, az eddi­gieknél sokkal gazdaságo­sabb berendezést. A talál­mány Carlos Eboli nevéhez fűződik, aki az oszcdlloszkó- pia alkalmazásával, elektro­mágneses impulzusokkal, képernyőn regisztrálta a hangot. Minden hang hullá­mai jellemzőek valamely személyre, erejük és a sza­vak kiejtésének módja sze­rint. Ekként pontos grafikon kapható valamely személy hangjáról. Az eljárást alkal­mazó rendőri szervek sze­rint a gép nem téved, és még a névtelen telefonáló sem marad névtelen. Eboli találmánya új nyil­vántartási módszer alkalma­zását tette lehetővé. Ahhoz, hogy bármely bűnöző a hangja alapján azonosítható legyen, „hangosztályozásra” van szükség a bűnügyi nyil­vántartásokban, és ez lehe­tővé teszi a hangkartoték­rendszer felállítását mutatunk be a Szolnok me­gyei Rendőr-főkapitányság szakértőinek segítéségével. Hogyan keletkeznek, mi­lyen sajátos jegyei alapján tehetők láthatóvá és hogyan azonosíthatók az ujjlenyo­matok? Az ujjlenyomat ke­letkezésében is éppúgy, mint a többi nyom képződéséhez nyomképző, nyomhordozó és azokat egymáshoz szorító erőhatás kell. Az ujjnyom- képződésnél a nyomképző a kéz, a nyomhordozó pedig bármilyen anyagú tükrös vagy sima felület lehet. A kézenlévő bőrtfoltszálrajzo- latok (barázdák és ormoza- tok) a nyomhordozót érintve sajátos látens lenyomatokat hagynak. A látens ujjnyom láthatóvá és rögzíthetővé té­teléhez a nyomhordozó anya­gától, felületi sajátosságaitól, színétől, szennyezettségi fo­kától, stb. függően különbö­ző előhívó porokat (argento- rát ’port, poliesztergyantát, grafitot, magnéziumszulfá­tot, ezüstnitrát oldatot, jódot, indigóport, vagy az ehhez hasonló összetételű anyagot tartalmazó japán készítésű sprayt) használnak. A bőr- fodorszál rajzolatok aprólé­kos vizsgálata és elemzése útján mutathatók ki azok a sajátosságok, amelyek min­den ember ujjlenyomatát egyedivé teszik. Az országban, elsőként a megyénkben kísérleteztek ki egy módszert: a halott em­ber preparált ujjlenyomatát egy eltűnt nő használati tár­gyain talált ujjlenyomatok­kal összehasonlítva jöttek rá, hogy a vízbefulladt és már a felismerhetetlenségig felbomlott emberi holttest azonos azzal a nővel, akit hetek óta keresnek. Ma a szocialista országok közül csak Lengyelországban tartják nyilván valamennyi állampolgár ujjlenyomatát Amikor a személyi igazolvá­nyukat átadják ujjnyomatot vesznek tőlük. A bűnoselek­A technikai újdonság után egy olyan fényképező be­rendezéssel ismertetjük meg olvasóinkat, amelyet a me­gyei rendőr-főkapitányság laboratóriumában használ­nak. Első látásra a laikus nehezen hinné el a harmoni­kaszerű, hosszú csőre szerelt masináról, amelynek fém­doboz asztallapjában 16 lám­pás fényakna van, és kise­gítő lámpaoszlopára nagyon sok, különböző szögben vilá­gító fényforrás szerelhető, hogy fényképező berendezés. Mit tud, és mire használják? Tóth Pál rendőrszázadosnak a Szolnok megyei Rendőr-fő­kapitányság igazságügyi nyomszakértőjének, precíz, szakszerű megfogalmazását idézem: „Az FMN—2 Mikró- makró fényképező berende­zés az írás- és nyomszakér­tőknek nagyszerű segítőtár­sa. E műszer nélkül a szak­értői vizsgálatok dokumen­tációinak elkészítése túl hosszadalmas lenne, és gyen­ge minőséget produkálna. A vele elvégezhető munkák sora (mennyisége, minősége) a szakember elméleti felké­szültségétől és gyakorlati ta­pasztalatától is függ. Jellem­zője, hogy a műszer segítsé­gével tizenhat 'megvilágítási módozatban: átmenő fény­ben, fénykamrában és irá­nyított sugarakkal lehet fényképezni. A berendezés segítségével ultra-ibolya lu- minesszencia és infi-avörös sugarakkal is fényképezhe­tek a tárgyak. Sőt, megold­ható az árnyékmentes mik­ro- és makró fényképezés is, így a zárakról és lakatokról általános és metrikus, vala­mény nyomozásánál, amikor már szűkül a gyanúsítottak köre, az ujjlenyomattár so­kat 6egít a nyomozóknak a tettes személyének megálla­pításában. Természetesen a helyszí­nen hagyott lábnyomokból is el tudnak indulni a szak­értők és a nyomozók. A Szolnok megyei Rendőr-fő­kapitányság laboratóriumá­ban a lábbeli talpak gazdag tárát őrzik. A Magyarorszá­gon gyártott valamennyi cipő és csizma talpának megtalálható a mintája. Ha a helyszínen a gipsszel kiön­tött lábbeli hagyta nyom hiányos, a minták alapján egyértelműen megállapítha­tó, milyen típusú cipőtől származik. A lábnyom alap­ján találták meg egy zala­egerszegi betörés tettesét. A helyszínen talált lábnyomról kiderítették, hogy olyan csizmának a talpától szár­mazik amelyből a Tisza Ci­pőgyárban mindössze ezer párat gyártottak. A győri nagykereskedelmi vállalat hozta forgalomba, és az Észak-Dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat vásárolta meg a dolgozóinak. Ez alap­ján szűkült le a kör, és ta­lálták meg végül a betörőt. Nemcsak a lábbeli talpának, hanem a gépkocsik kerék- köppeny-nyomának is van mintatára. A bolgárok 1974- ben állították össze a for-, galomban lévő gépkocsimár­kák keréknyomának kataló­gusát, amelyet a szocialista országok rendőrségeinek is átadtak. A bűncselekmény vagy a baleset heyszínén rögzíthető keréknyomból, a tengelytávolságból, a fordu­lási sugárból egyértelműen megállapítható a gépkocsi márkája. És még egy érdekesség, amely nem a nyomokkal, hanem az ujjnyomhoz ha­sonló egyedi azonosítási módszerrel függ össze. Az egyik nyugati államban az ujjnyommal egyenértékű, de sokkal bonyolultabb és költ­ségesebb eljárást dolgoztak ki, amelynek alapja az em­beri hang. mint részletdűs mikrő- és makró felvételek készíthetők. Gyakorlatilag a rendelkezés­re álló megvilágítási rend­szerek segítségével — fi­gyelemmel a fénytörvények­re — a fény-árnyék 0—100 közötti vátoztatására részlet­gazdag felvételek készítésé­re van lehetőség. Ezért ter­mészetes környezetben, sza­bad szemmel nem látható mikro- és makró részleteket is dokumentálhatjuk az igazságszolgáltatásnak”. És most lássunk egy konk­rét példát. Ennek a beren­dezésnek a segítségével ki­zárólag a tettes által hasz­nált feszítőszerszám hagyta nyomok alapján göngyölítet­tek fel bűncselekményt és találták meg a tettest. A nyom volt az egyik cáfolha­tatlan bizonyíték. Az ered­ményt — amelyet a szakla­pok is publikáltak — szinte egyedülálló sikernek tartot­ták a szakemberek. Mi is történt valójában? Egy éjszaka két betörést kö­vettek el a megyében. Mivel két járás területén történt, a helyszíni szemlét is két bi­zottság végezte. A megyei rendőr-főkpaitányság szakér­tőihez eljuttatott helyszíni jegyzőkönyvek értékelésekor kiderült, hogy a módszer, ahogyan a két bűncselek­ményt elkövették, egy tet­tesre utalt, de a helyszínen használt feszítőszerszám ál­tal hagyott nyomok nem vol­tak azonosak. Ahány esz­köznyom, annyi méret és formabeli sajátosság. A szerszám által hagyott nyo­mokon kívül semmi más használható bizonyítékot nem találtak a tettes felté­telezhető mozgási útvona­lán. A kát bűncselekményt követő félév múlva három betörés történt. A helyszínen a tettes sajátos kézjegyet ha­gyott : olyan eszköznyomo­kat, amelyről a szakértők kiderítették, hogy hasonló formabeli sajátosságokat mu­tatnak a félévvel ezelőttiek­kel. A szemlebizottság alapos nyomrögzítő munkája ered­ményeként került előzetes vizsgálatra egy olyan esz- köznyompár, amely az ajtó­feszítéskor keletkezett az ajtó keretén, illetve lapján. Ebből a nyomból egy olyan speciális feszítésre alkalmas eszközre következtettek, amelynek egyik oldala lapos, sarkos, a másik domború és mindkét vége keskenyedő formájú. Summa summárum, a kö­vetkező betöréskor, amikor a megzavart tettes elmene­kült, és otthagyta a felfe­szített pénzeskazettát, vala­mint a feszítőszerszámját — amelyről megállapították, hogy egy kombinált: drótvá­gónak, kalapácsnak, fogónak, szöghúzónak, ládabontónak egyaránt használható szer­szám. A bűnügyi Technikai Intézet szakértői egyedi sajátosságok alapján azono­sították a helyszínen talált nyomokat, a kombinált szer­számmal, s kategorikusan kijelentették, hogy attól származnak. Ez volt az egyik szál, amelyen a nyomozók elindulhattak. A másik pe­dig a betörés helyén hagyott elvágott lakatok, ablakrá­csok. Először csak annyit tudtad, hogy valamilyen nagy erő kifejtésére alkal­mas nyitószerszámot hasz­nált a tettes. Bűnjelként csu­pán a vasrácsok vágott vé­geit és a vágott lakatken­gyelt tudták biztosítani. Míg a szakértők a labortatórium- ban dolgoztak, a nyomozók az egyik gyanúsított lakásán egy betonvasvágót találtak. Felsorolni is nehéz lenne, hogy milyen bonyolult, pre­cíz vizsgálatok százai kel­lettek ahhoz, míg megnyug­tatóan bizonyítani lehetett, hogy a lakatokat és az ab­lakrácsokat valóban a gya­núsított lakásán talált szer­számmal vágták el. Érzékel­Végül a kriminalisztikai technika egy újabb műsze­rével ismertetjük meg olva­sóinkat. Reméljük, hogy az új Promillor elnevezésű szondát, amellyel most az NDK-ban kísérleteznek, ha­zánkban is majd eredmé­nyesen használhatják az it­tas vezetőkkel szemben. Az új szonda a színváltozás mellett az alkoholkoncent­ráció értékét is kimutatja, az üvegcsövön egymás alatt le­vő három 0,5, 1,0 és 1,5 ez­reléket feltüntető körgyűrű alapján. Az új szondát már szériában gyártják és több megyei rendőrfőkapitányság területén kísérleti jelleggel tetősül a vizsgálatsorozat vázlata: a szakértők mun­kája a betonvasvágó éleinek sztereomikroszkopikus vizs­gálatával kezdődött. Több mint száz próbavágást vé­geztek a lakathoz és a rács­hoz hasonló anyagokon, míg az azonosításhoz legmegfe­lelőbb mintát kiválasztották, és az MC—51 összehasonlító mikroszkóp tárgyasztalára kerülhetett a minta és az eredeti vágásnyom. Ennek a mikroszkópnak a segítségé­vel dönithették el — a két vágási csatornát, a jellegze­tes straeszok alapján össze­húzva — hogy megegyez­nek-e. Ezt követte a fény- képdokumentácíó elkészítése a már említett mikró-makró fényképeező berendezéssel. Ekkor vált láthatóvá az eredmény: a minta és az eredeti nyom majdnem tö­kéletes hasonlósága. Az el­térés tíz-húsz százalék kö­zött mozgott. Üjabb vizsgá­latok következtek, tisztázni miből adódik a különbség. Rájöttek, hogy sohasem le­het semmilyen mozgást pon­tosan ugyanúgy megismétel­ni. hiszen egy embernek sem egyezik kétszer a nyomkép­zési mechanizmusa. (Más­képp fogja, eltérő erősség­gel nyomja stb. Mindemel­lett még bekalkulálták, hogy az optikai rendszerek a több százszoros nagyításban már torzítanak. Betöréses lopások helyszí­néről biztosított ablakrács és lakatkengyel vágási csa­tornáinak mikroszkopikus felülete a gyanúsított laká­sán lefoglalt vasvágóval végzett minták mikroszko­pikus felületével olyan mennyiségi és minőségi meg­egyezést mutatott, amely­nek alapján kategorikus vé­leményt nyilvánítottak a szakértők. Ugyanígy bebizo­nyosodott, hogy az a bizo­nyos kombinált szerszám, amelyet a tettes a betöré­seknél használt, ugyanannak a gyanúsítottnak a tulajdo­na. A szakértői véleménye­ket a bíróság a bizonyítékok láncolatába illesztve terhelő adatként fogadta el és tulaj­donképpen a szakértők által produkált tárgyi bizonyíté­kok késztették a tettest be­ismerésre. alkalmazzák. Jogilag egye­lőre ugyanúgy értékelik, mint* a csupán színváltozást kimutató szondát, vagyis alapját képezd a véralkohol­vizsgálatnak. A két értéket azonban minden esetben egybevetik és jegyzőkönyv­ben rögzítik. Az új szonda által kimutatott és a véral­koholvizsgálat eredménye­ként kapott értékeknek na­gyobb számú, úgynevezett reprezentatív összehasonlí­tása után fognak dönteni az új szonda bizonyító erejéről és általános bevezetéséről. Irta és összeállította Kovács Katalin Innen—onnan A mikrovilág titkai Szovjet tudósok előállított ták a hélium szupernehéz izotópját, a hélium—8-at. A páratlan értékű felfedezés bekerült a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett műkö­dő állami felfedezési és fel­találási bizottság jegyzékébe. A szovjet fizikusok már 1959—1960 körül megjósol­ták, elméleti alapon, a hé­lium—8 létezését. Az új izo­tóp kialakulását és szétbom­lását a dubnai Egyesített Magfizikai Kutatóintézet egyik csoportjának sikerült megfigyelnie. A hélium—8 különleges helyet foglal el a Mengyele- jev féle periódusos rendszer­ben. Az izotópban két pozi­tív töltésű részecske (pro­ton), hat semleges töltésű neutront tart egyensúlyban. Bomlása során hatalmas mennyiségű energia szaba­dul fel. A tudósok vélemé­nye szerint , a hélium—8 nagy szerepet játszhat a vi­lágmindenség asztrofizikai jelenségeiben. „Agy körüli" balesetek Angliában megvizsgálták az „ágy körüli” baleseteket, a vizsgálat kiterjedt az állta­lános kórházakon kívül a gyermek-, szülészeti- és ge­riátriai kórházakra. A bal­esetek két fő típusa: „kiesett az ágyból” és „elcsúszott az ágy mellett”. A balesetek fő okaként a felügyelet hiányát állapították meg, szerepet játszik a kórtermek csúszós padlózata, valamint a magas ágy is. Mivel az utóbbi té­nyező meglepően sok bal­esetnek volt forrása, azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy olyan ágytípust szer­kesztenek, amely éjszakára süllyeszthető. Az ilyen ágy­nak elsősorban a geriátriai intézményekben volna elő­nye balesetvédelmi szem­pontból. Dohányzás-ártalom Svédországban 4000 egype­téjű és 8000 kétpetéjű ikret tart nyilván a Közegészség- ügyi Intézet tudományos megfigyelések céljából. Egy stockholmi kutató kiválasz­tott közülük 100 egypetéjű és ugyancsak 100 kétpetéjű ikret, akiknek az életkörül­ményei azonosak — kivéve dohányzási szokásaikat. A kutató a dohányzás hatását tanulmányozza a májra és a szívre. A kétpetéjű ikrek a kontrollcsoport szerepét töl­tik be. A megfigyelések eredményeit az idén dolgoz­zák feL Izotóp készítés A kobalt—60 radioaktív izotóp a leggyakrabban és a legnagyobb mennyiségben használt izotópok közé tar­tozik. Az előállítás eddig igen lassan történt, mert a kobalt■—58-as elemet évekig kellett a reaktorban tartani, amíg kobalt—60-ná alakult át. Most az illionisi Techno­lógiai Intézetben új eljárást dolgoztak ki, amellyel né­hány év helyett néhány hó­nap alatt tudnak kobalt—60- at készíteni. Az új eljárás lényege: agyaggal elegyített kobalt—59-ből indulnak ki, ezt bombázzák az atommág­lyában. Az új eljárással a kobalt—60 gyártásához hu- szad-ötvened annyi idő kell csak mint eddig. ElebtroiiikBS Leningrádi mérnökök igen egyszerű és könnyű (150 gramm súlyú) készüléket szerkesztettek, amely pótol­ja a hangszalagokat. A ké­szüléket Golosznak nevezték el. A készülék által keltett hangot a szájüregbe vezetik, a szájüregben artikulálja be­széddé a beteg a generátor hangját. A készülékkel a hang intenzitását is lehet változtatni, így bizonyos ér­zelmi színezetet is adhat a beszédnek a beteg. Mit tud az FMN—2 fényképező berendezés? Uj szonda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom