Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-20 / 145. szám
\ 1976. június 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Összhangban az igényekkel A szolnoki ,centrumsarok* tervei —Áruházból étterem A legutóbbi városi tanácsülésen az egyik szolnoki tanácstag interpellációjában hangzott el a kérdés: mi lesz a sorsa a megyeszékhely központjában „csúfoskodó” centrumsaroknak, a Beloiannisz pt és a Ságvári körút találkozásánál levő egykori — ma raktárnak berendezett — áruháznak és a szomszédságában levő régi, málladozó vakolatú épületeknek? Sokféle kósza hír járja a városban, hogy lebontják, tatarozzák, átépítik. , felújítják... Mi is lesz vele valójában ? Milyen elképzelések, közeljövőben vagy távlatokban megvalósuló reális tervek születtek? Az interpelláció útját követve a városi tanácsnál megtudtuk, hogy a városfejlesztési koncepciónak megfelelő elképzelések szerint' a Sztár Áruháztól az OTP-székházig húzódó épületeket lebontják majd. A. körültekintő, minden részletkérdésre kiterjedő előkészítő munkák már hosszú ideje folynak, hiszen nem kis gondot jelent az ott levő irodák, üzletek, raktárak elhelyezése, a lakásokról nem is beszélve. Még csak az íróasztalokon, a tervezőasztalo-- kon és a vezetők tárgyalásaiban körvonalazódnak azok a tervek, amelyek alapján a városközpont képébe tökéletesen illő esztétikus és minden szempontból praktikusan kihasználható, három épületből álló sarok kialakuljon. Az elfogadott tervpályázat készítői az egyszerű, modernvonalú, többszintes épületekbe kereskedelmi,“ szolgáltató üzleteket, bemutató- termeket, lakásokat terveztek. A népgazdaság településfejlesztési politikájának megfelelő, és az ötödik ötéves terv célkitűzéseivel összhangban levő terv mesz- szemenően figyelembe vette a város kereskedelmi és lakásszükségletét. A megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet megteremtése és a partneri kapcsolatok kialakítása érdekében folyó tárgyalásokon és a város jóné'nány új létesítményének átadási határidején is múlik, hogy az ötödik ötéves terv melyik esztendejében láthatnak hozzá a terv kivitelezéséhez. Tehát, az egykori centrumsarok sorsa véglegesen eldőlt. Hasonlóképpen végleges döntés született a jelenlegi. de már csak néhány hónapig üzemelő szolnoki Centrum Áruház épületének átalakításáról is. Ennek a tervnek a megvalósítása azonban már a közeljövő feladata. A megyeszékhely új Centrum Áruházát — augusztusban kívánják átadni a- vásárlóközönségnek. A régi Centrum épületében pedig 1200 négyzetméter alapterületű korszerű önkiszolgáló éttermet alakít ki tanácsi támogatással a Nagykunsági Vendéglátóipari Vállalat. A város lakóinak, sőt a Szolnokra látogató vagy átutazó idegeneknek régi, jogos igényét tejesítik ezzel. A piac és az új autóbusz-pályaudvar közelében ideális helye lesz az olcsó, gyorsan készülő ételeket kínáló étteremnek, amely sokat segít majd a városközpontban levő üzemek, vállalatok, irodák közétkeztetési gondjain is. K. K. MÁRKÁS NEVEK A házakat álmodó ember — Egy igazán jó, „márkás nevű” építész szakembert keresek! — Nehéz dolog, gondolkodnom kell... — mondta a telefonban Kádár Zoltán, a Szolnok megyei Tanács Tervező Irodájának igazgatója. — Nem azért nehéz, mert nincs ilyen. Sőt... Talán Nagy István építész technikust ajánlom. Technikus, de mérnöki munkákat csinál. Ragyogó ötletei, elképzelései vannak. Érti a dolgát. Nagy pályázó, mert rendszerint részt vesz különböző pályázatokon és jól szerepel. Nem kell noszogatni akkor sem, ha társadalmi munkáról van szó ... A KlSZ-szer- vezetünknek „oszlopos” tagja. Szóval csak a legjobbakat mondhatom az alig 30 éves fiatalemberről, de ezzel a kollégák is így vannak ... * * * Félig kész rajzok, befejezett tervdokumentációk, színes és fekete-fehér épület grafikák „tarkítják” az asztalát. — Semmi nincs még a helyén — szabadkozik Nagy István — hiszen most költöztünk ebbe a szobába ... — Beszélgessünk a szakmájáról, a tervezői, az építészi munkáról... — Nehéz lesz. Még soha nem beszéltem „nyilvánosan” ezekről a dolgokról, inkább csak magamban fo- galmazgattam a lényegét Engem egy — másnak-esetleg hétköznapinak tűnő — esemény indított el az építészi szakmában. Nyolcadikos lehettem, amikor építkeztünk. Figyeltem a kőművest, aki rajzokat készített az általunk elképzelt házról. Arra gondoltam akkor; hogy milyen jó dolog lehet, házakat megálmodni és megtervezni. A rajz mindig erős oldalam volt. A tanáraim mindig mondták, igaz bal kézzel, de jól forgatom a ceruzát. Javasolták, hogy a képzőművészeti gimnáziumba menjek. Megpróbáltam, de nem sikerült. Így aztán a debreceni építőipari technikumban kötöttem ki. — Mióta dolgozik itt a tervező irodában? — Kilencedik esztendeje. Előtte a szolnoki városi tanácsnál dolgoztam két évig.' Amikor idejöttem, „kineveztek” szerkesztőnek. Fontos beosztás, mert’ amit a tervező megálmodik, azt a szerkesztő úgy rajzolja meg, hogy az műszakilag is megállja a helyét. Ez tipikus technikusi munka. Másfél év múlva tervező-munkatárs és grafikus lettem. Ezt csinálom is. önállóan tervezhetek és ez nagyszerű dolog, Mint grafikus én rajzolom le p.z épületeket úgy, ahogyan az „kinéz” majd, amikor felépült. Tehát térgrafikát készítek. — Emlékszik még mi volt az első munkája? — Ezt nem felejti el az ember. Segítkeztem egy 16 lakásos lakóépület tervezésében, amelyet Kunszent- mártonban építettek fel. Majd a szolnoki pedagógus szálló jkövetkezett. — Úgy hallottam, ennek a szállónak története van. — Egy házi pályázat díjnyertes munkája. Amikor idejöttem dolgozni, már az első napon feltűnt a faliújságon egy felhívás, amelynek a „témája” a pedagógus szálló tervezése volt. Belefogtam ... Talán egy hónapig tartott, amíg elkészültem vele. Elég könnyen ment. Szerintem az a tervező, aki kínkeservesen, nehézkesen dolgozik, ritkán csinál igazán jó dolgokat. Visszatérve a pályázatra .. . Beadtam és vártam, mi lesz a sorsa. Sikerült ... megnyertem .. . Azóta áll az épület. Furcsa érzés volt első „művemet” látni — teljesen készen. — Az első pályázatot követte a többi. .. — Néhány éve meghirdettek egy országos pályázatot a falusi lakóházak tervezésére. Ez napjainkban is aktuális téma. Egyre inkább törekednek arra. hogy a mai falu képe esztétikus legyen. No, ennél a pályázatnál is az volt a fő köveltemény, hogy a lakóházak őrizzék meg a régi stílusjegyeket, de a legkorszerűbb építési móddal készüljenek, valamint könnyen lehessen bővíteni. Erre a pályázatra a saját családi házam valamicskét átformált tervét küldtem be. Megvették a terveket. Azóta már feldolgozták típustervként is. — Valahol látta már megépítve? — Látni még nem láttam, de felkerestek Siófokról, Szentesről és a Jászságból is, hogy készítsem el számukra a tervrajzot. Mivel technikus vagyok, megyén kívül nem tervezhetek. — Sikertelen próbálkozásai .,.? — Adódtak azok is. Egy Győr-Sopron megyei kisközség, Lébény rendezési tervét nekem kellett elkészíteni, ugyancsak egy pályázatra. Valahogy nem jött össze .. . — Az utóbbi idők munkáiból melyikre emlékszik legszívesebben? — Néhányan, fiatalok beneveztünk tavaly a hollókői pályázatra. Megterveztük a község központját. A legjobb nyolc csapat közül az ötödikek lettünk. Nagyon izgalmas feladatra vállalkoztunk. Műemléki környezetbe képzeltük bele a régi hagyományokat őrző, mégis a mai kornak megfelelő lakóházakat, a múzeum épületét és az üzleteket. — Most mi foglalkoztatja? — Készülnek a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fogadóházának a tervei. Nemrég az ÉPSZER Vállalat hirdetett egy pályázatot blokkos lakóházak tervezésére. Ennek az anyagnak a feldolgozásához is most kezdtünk hozzá. Martfűn épül e tervek alapján két egyenként 20 lakásos ház. Aztán a gátőrtelepek korszerűsítésére kiírt pályázat anyagát is most ..véglegesítjük”. — Többször elhangzott, hogy csak „technikus”. Nem akart soha továbbtanulni? — Gondoltam rá. de a „matek” és a fizilca nem ment elég jól... Inkább önszorgalomból képezem magam. Szakfolyóiratokat böngészek, pályázatokon ve- s"ek részt, amelyek nagyon jók arra, hogy egy csomó ötletet, tapasztalatot gyűjtsék és rutinra tegyek szert. — Szabad idejét mivel tölti? — Szeretek a saját szórakoztatásomra tervezni. Társadalmi munkában nagy kedvvel csináltam a Művész- telep kerítésének terveit. Szívesen rajzolok plakátokat, díszítő elemeket. — szekeres — n c6l KOaePTllMHja Kutatás, feltárás világszínvonalon Munka- és üzemszervezési tapasztalatok, új módszerek az aSföldi olajbányászatban A szénhádrogénkutatás és feltárás hatalmas összegekbe kerül. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem például az elmúlt tervidőszakban mintegy 5,1 milliárd forintot használt fel erre a célra. A kutatásira és feltárásra fordított költségek többszöröse térül meg a népgazdaságnak. Az előző tervidőszakban az országos szénhidrogén-készlet növekedésének jóval több mint felét az alföldi kutatóhelyeken tárták fel és hasznosítják. Az Alföldről a népgazdaság évenként 1,6 millió tonna kőolajat és 5,2 milliárd köbméter földgázt kap, amelynek értéke, világpiaci árakon számítva, messze meghaladja a ráfordításokat. Megtakarítás és hatékonyság A kutatásra és feltárásra fordított több milliárdos kiadások csökkentése egyik alapvető célja az alföldi üzemnek. A munka hatékonyságúinak növekedése révén kisebb ráfordításokkal a korábbinál nagyobb szénhidrogén készletekkel kell gyarapítaná a nemzeti vagyont, javítani az ország energia- mérlegét. mérsékelve az import igényt. A negyedik ötéves tervben a munka- és üzemszervezés fejlesztése nyomán mintegy 653 millió forintot takarítottak meg, azaz a teljes ráfordítások 12,8 százalékát. Megelégedhetnénk ennyivel, ha cikkünkben nem az volna a szándékunk, hogy megmutassuk, az üzem- és munkaszervezésben'mekkora tartalékok vannak, ha arra korszerűen, céltudatosan törekednek. Ezért és a jövő feladatai miatt érdemes röviden megvizsgálni, hogy a 653 millió forintos megtakarítás (ami körülbelül egy félévi kutaló- feltáró munka költségeit teszi ki) miből származott Az eredmény fő forrása az egy fúróberendezésre eső méterteljesítmény növekedése, azaz a hatékonyság növelése volt. A feltáró fúrások esetében a korábbi 20—21.000 méter évi teljesítmény 1974- ben 26.700, míg 1975-ben már 29.830 méter évre emelkedett amit kevesebb berendezéssel, és gyakorlatilag változatlan létszámmal értek el. így minden többletméterrel (öt év átlagában) 4116 forintot takarítottak meg. Körülbelül 70 millió forintot takarítottak meg. a szállítás jobb megszervezésével, ésszerűsítésével, a túlsúlyos gépjárművek forgalmának csökkentésével, a vasúti célfuvarok terhére. Az anyag- takarékosság, pontosabban az import anyag (pl. béléscső) hazai gyártmányokkal való helyettesítésével 60 millióval mérsékelték a kiadásokat. Jó szervezési intézkedésinek bizonyult, hogy a kútjavító berendezéseket folyamatos üzemeltetésre állították át, mert ezzel 46 millió forint többlettermelést értek el. Az üzem sajátságos helyzetbe került: az előző tervidőszakban a munka- és üzemszervezéssel elért eredmények elemzésével kimutatták, hogy az eddigi módszerek kizárólagos alkalmazása az ötödik ötéves tervben már nem hozná meg a kívánt eredményt, hiszen azokkal a tartalékaikat csaknem kimerítették. Az idei 1,5 milliárdbs költségvetési keretből 20 ezer méterrel többet kell lemélyí- terai az előző évinél. A feladat megköveteli, hogy új utakat keressenek a munka- és üzemszervezésben, de nem mondhatnak le a hatékonyságot növelő bevált módszerek további alkalmazásáról sem. A fejlődés alapja ez a ikoncepció. A középtávú szervezés-fejlesztési tervben részletesen meghatározták a további feladatokat, melyeknek lényege és célja az üzem munkáját meghatározó fő folyamatok korszerű szabályozása. (Hét ilyen fő folyamatot jelöltek meg: műszaki fejlesztés, beruházás, anyagellátás, munkaerő- és bérgazdálkodás, termelés, igazgatás, pénzügy.) A szervezés-fejlesztési feladatok igen magas követelményeket támasztanák, amelyeknek horderejére jellemző: az említett folyamatok újraszabályozásához két évvel ezelőtt hozzáláttak, a munka befejezéséhez azonban még legalább egy évre szükségük van. Az eddigi tapasztalatokból kitűnt, hogy az üzem néhány szervezete (főosztályok, osztályok stb.) szinte minden folyamatban jelentős szerepet vállal és ezért túlterhelt, míg mgs szervezetek alig képesek bekapcsolódni. Ez arra hívta fel a figyelmet, hogy az üzemi szervezetet egy léocső- ben nem lehet korszerűvé átalakítani, tehát arra van szükség, hogy azt az egyéb folyamatokban bekövetkezett változásokhoz rendszeresen hozzáigazítsák. Korszerű irányítással A másik, a hatékonyság emelésére hivatott szervezési intézkedés a feltáró fúrások irányításának hálódia grammos módszere lesz. A termelésirányításnak ma ez a legkorszerűbb módszere. Mi a lényege? Az. hogy minden vezetési szint hetenként számítógéppel korrigált feladatháló alapján dolgozik. A közvetlen termelésirányítónak részletes, a központi irányításnak az általános, csak jelentős termelési szakaszok figyelése és segítése a feladata. A kísérletek igazolták a módszer helyességét, ezért várhatóan július 1-től üzemszerűen alkalmazni fogják. Érdekes tapasztalatuk — fejtette ki egy alkalommal dr. Vándorfi Róbert igazgató —, hogv a tartalékok feltárását helyenként leegyszerűsítik a takarékosságra, a DH munka módszerre, az újításokra. Ezeknek valóban jelentős szerepe van a tartalék feltárásában, a hatékonyság emelésében, ha a dolgozók kezdeményezéseihez kellő színvonalú vállalati környezetet teremtenek, amelyben a szocialista brigádok vállalkozásai kibontakozhatnak, fo- ljramatosan eredményeket hozhatnak. A tartalékok feltárását tehát ki kell terjeszteni a fejlődést elősegítő tényezőkbe és gátló körülményekre egyaránt. így például a gazdasági döntések optimalizálására, a termelési tényezők kihasználására, a szervezettség javítására. Nemzetközi összehasonlításban Ezeknek előfeltétele az üzem helyzetének alapos ismerete, a követelmények világos, egyértelmű meghatározása. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemben összehasonlító elemzéssel vizsgálják, hogy a velük közel azonos felszereltségű, technikájú, technológiájú és kapacitású hazai és nemzetközileg élvonalban álló üzemek között hol helyezkednek el. Az elemzéstől azt várják, hogy a kőolajkutatásban fejlett országokból való elmaradások okait és mértékét megismerjék. A következő lépésként intézkedési tervet dolgoznak ki, amelynek végrehajtásával felzárkózhatnak az élvonalhoz. Ügy vélik, az összehasonlításra nem egyszeri alkalomra van szükségük, hanem folyamatosan naprakész hazai és nemzetközi információk kellenek, hogy helyzetüket és fejlődésüket rendre a világ- színvonalhoz igazítsák. A tartalékok megismerése és feltárása az üzemi munka kritikája is, amely egyik ösztönzője lehet a szervezettségi színvonal emelésének. Ez a biztosítéka a vállalat és a kőolajkutatás fejlődésének. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem középtávú elképzelései reálisak, a végrehajtás feltételei megvannak. Kitűnik belőlük, hogy a munka- és üzemszervezés nem öncélú, hanem a hatékonyság,a munka minőségének javítását szolgálja, jobb feltételeket teremt a szocialista munkaversenyhez, a dolgozók kezdeményezéseinek megvalósításához. Űjfent bebizonyosodott, hogy hozzájuk hasonlóan az üzem- és munkaszervezésnek mindenütt folyamatos feladatnak kell lennie, mert ami tegnap jó volt, nem biztos, hogy ma megfelelő, korszerű, sőt, holnapután elavulttá válhat. Lényeges. hogy a fő folyamatok melleit a mellékfolyamatokra is kiterjedjen az üzem- és munkaszervezés, mert ezek egységes szemlélete és alakítása hozhat tartós és kiemelkedő eredményt. F. r. A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat az ország mezőgazdasági motorjavító bázisa lett. Ezért a régi műhely köré — tömbösített építési móddal — a Diesel-motorok felújítására két új üzemcsarnokot építenek. A tervek szerint az épület június végére elkészül, utána megkezdik a belső berendezések felszerelését. Az új műhely átadása után csökken az anyagmozgatás, javulnak a Diesel-műhelyben dolgozók munkakörülményei és léíszámnöve'és nélkül végzik majd el a növekvő munkát. Felvételünk a befejezés előtt álló motor- szétszerelő műhelyről készült.
