Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-17 / 142. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. június 17. 1 u KORUNK KÉRDÉSEI A szocialista országok a katonai enyhülésért A Patikai enyhülés eddigi ered- (iumuiUIi ményeinek biziositásá- hoz, ahhoz, hogy ne lehessen visszafordítani őket, előre kell lépni a katonai enyhülés vonatkozásában is. Ha ez elmarad, egy idő után elkerülhetetlenül visszahat magára az enyhülésre. A legújabb ENSZ-kimutátások szerint a világ mintegy évi 300 milliárd dollárt fordít fegyverkezésre. Ez nemcsak a katonai potenciál felhalmozásának mértékéről tanúskodó, megdöbbentő adat, hanem egyben azt is érzékelteti, milyen összegeket vonnak el a békés alkotó céloktól. A szocialista külpolitika — a lenini diplomáciának a nyomvonalán haladva, amelynek első dekrétuma a békéről szólt — megsokszorozza erőfeszítéseit minden lehetséges területen a katonai enyhülés céljából, a vlagyivosztoki megállapodás szellemében azt javasolta a Szovjetunió az Egyesült Államoknak: a hadászati íegyverfajták kérdését úgy vizsgálják meg — a legszélesebb összefüggésben —, hogy ne elégedjenek meg csupán a már kifejlesztett eszközök limitálásával. A szovjet indítványok lényege: tiltsák meg közös megegyezéssel egyebek közt a ballisztikus rakétákkal felszerelt Trident-típusú atomtengeralattjárók és a -B—1 típusú (a B—52-t felváltó) nagy hatósugarú hadászati bombázók gyártását az Egyesült Államokban, illetve az ezeknek megfelelő fgyverrendszerek gyártását a Szovjetunióban. Sajnos, a mindmáig érvényben levő javaslatokat az amerikai fél nem fogadta el, a SALT-tárgyalások elhúzódtak. A szovjet megfigyelők — miközben sürgetik az érdemi továbblépést — nem borúlátók a SALT-tárgyalások kimenetelével kapcsolatban. A legutóbbi szovjet—amerikai megállapodás a békés célú nukleáris robbantásokról — amelyet Moszkvában L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Washingtonban Ford elnök írt alá, s amely a föld alatti atomkísérletek korlátozásáról a két évvel ezelőtt kötött megállapodást egészíti ki —, azt bizonyítja, hogy ha megvan a jószándék, akkor lehetséges a nehézségek áthidalása. Ami közvetlenül kapcsolódik a nukleáris fegyverekhez: mindenekelőtt el kell érni. hogy a részleges atomcserid atomcsenddé teljesedjék. Ez természetesen azt jelenti, hogy valamennyi atomhatalomnak csatlakoznia kell a szerződéshez, s a tilalomnak minden szférára vonatkoznia kell. Ném kevésbé fontos, hogy szerződés saHessák a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről, aj emberi-természeti környezet katonái felhasználásának eltiltásáról, s az újabb, különösen pusztító erejű fegyverek és fegyverfajták előállításának megtiltásáról. Ami a természeti környezetet illeti, igen fontos, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok e kérdésben a lényeget tekintve már egyetértésre jutott, és azonos szövegű tervezetet készített a „környezeti hadviselés” betiltásáról, amellyel most a genfi leszerelési .bizottság foglalkozik. A természeti környezetet károsító fegyverfajták a gyakorlatban nehezen választhatók el azoktól a tömegpusztító eszközöktől, amelyeknek hatása még a nukleáris fegyverekénél is szörnyűbb. A katonai enyhülés egyik fontos területe a bécsi tárgyalások, amelyek immár 1973 októbere óta folynak a Hofburgban a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről. Hazánk — amely a tárgyalásoknak nem közvetlen résztvevője — teljes mértékben támogatja a többi szocialista ország javaslatát, amely a másik fél indítványainak sok elemét is figyelembe veszi és végeredményben remé- nyes folyamatot vetít előre: azt, hogy azonos százalékkal csökkenjék a Közép- Európában csapatokkal rendelkező valamennyi állam szárazföldi és légi erőinek létszáma és fegyverzete — beleértve a nukleáris fegyverzetet is. Sajnos, a NATO-országok magatartása még nem tette lehetővé az egyezmény gyakorlati kidolgozását: kitartanak az „aszi- metrikus csökkenés” követelése mellett. A nyugati országok ragaszkodnak az ún. „kollektív felső határ” koncepciójához is. Indítványuk szerint a NATO-tagállamok és a Varsói Szerződéshez tartozó országok Közép-Európában állomásozó fegyveres erőinek létszámára azonos felső határt kell megállapítani, mégpedig úgy, hogy annak „kollektív keretei” között bármelyik fél „szabadon gazdálkodhat”. Ez azt. jelenti, hogy például a NATO-n belül csökkent- hetik egyes országok fegyveres erőinek létszámát, közben azorfban más országok, például az NSZK már ma is igen korszerű fegyveres erőit még növelhetik is! Ez nem sértené meg a „kollektív felső határ” koncepcióját, teljesen nyilvánvaló viszont, hogy ellentmondana a közép-európai katonai enyhülés alapvető érdekeinek. Tény, hogy a NATO-diplomácia 1976- ban a közép-európai térséggel kapcsolatba! az eddiginél árnyaltabb manőverezéshez folyamodott. Az amerikai kiegészítő javaslat az ezer nukleáris robbanófej, a célba juttató eszközök és 29 ezer amerikai katona kivonását összekötötte azzal a követeléssel, hogy vonjanak vissza a csökkentés térségéből egv szovjet harckocsizó hadsereget. Joggal állapították meg a katonai szemleírók. hogy sem haditechnikai, sem bármilyen más szempontból nem lehet bebizonyítani, hogy”S',“fé'gvvéres erők teljesén különböző és összehasonlíthatatlan részelemeinek csökkentése katonai vonatkozásban egyenértékű lénne. A hnlnnnj enyhülésnek csupán né- ÜUlUIIQI hány fontos szférájáról szóltunk, de a bécsi példa is bizonyítja, hogy a szocialista országok részéről nem hiányzik a türelem, a tárgyalókészség, az állhatatosság. A katonai enyhülés folyamatának — az időleges megtorpanások ellenére is — folytatódni kell, hogy az „felzárkózzék” majd a politikai enyhüléshez. Vajda Péter A legutóbbi esztendőkben épült új városnegyed Ulánbátorban MONGOLIA A nemzeti össztermék 26, az ipari termelés 55, a mező- gazdasági termelés 23, az egy személyre jutó reáljövedelem pedig 17 százalékkal nőtt Mongóliában az előző tervidőszakhoz képest. Másfélszeresére gyarapodott — 1971- hez mérten — az ország lakásállománya. Közegészség- ügyi és társadalombiztosítási , célokra, üdültetésre, közoktatásra az ötödik ötéves tervben 80 százalékkal nagyobb összeget használtak föl, mint a negyedik ötéves tervben. A Mongol Népköztársaság gyarapodásának néhány szép példáját mutatjuk be képriportunkban. A korszerű állattartás fontos követelménye, hogy elegendő egészséges víz legyen a közös gazdaságokban. Hazánk vízkutató és geológus szakemberekkel is segíti a testvéri mongol népet A Szovjetunió segítségével épült föl a mongol fővárosban az Orbita műholdas tévéhálózat vevőállomása, amely az országot bekapcsolta az Intervizió közvetítőrendszerbe Róma: gazdasági ostromállapot Június 27-én, amikor Ford amerikai elnök hívó szavára a legnagyobb tőkésországok állam- és kormányfői összegyűlnek Puerto Rico szigetén, megbeszélendő a tőkésvilág gazdasági helyzetét — Olaszország miniszter- elnöke is ott ül majd amerikai, francia, nyugatnémet, angol, japán és kanadai kollégái között. Azt azonban senki sem tudja megmondani, hogy milyen politikai pozícióban lesz az olasz miniszterelnök. Hiszen a június 27-ére összetrombitált „tőkés csúcsértekezletet” egy héttel az olasz választások után tartják meg. A választások eredményétől függetlenül annyi mindenesetre bizonyos, hogy Olaszország gazdasági helyzete a most következő hetekben a tőkésvilág egyik legbonyolultabb és legtöbb poli*i- kai fejfájást okozó problémája. Berlinguer, a kommunista p#rt főtitkára legutóbb: beszédében azzal vádolta a a kormányzó kereszténydemokratákat, hogy szándékosan elrejtik a közvélemény elől az olasz gazdasági válság igazi súlyosságát A tőkésvilág egészét érintő, a második világháború óta legsúlyosabb gazdasági válság Olaszországban éppen ezért volt oly katasztrofális hatású, mert az évtizedek óta egyedül kormányzó kereszténydemokraták az alapvető gazdasági reformintézkedéseket sem hajtották végre. Az olasz gazdasági élet katasztrófáját 1976 januárjától áprilisáig a tőkásvilág és ezen belül mindenekelőtt a Közös Piac országai teljes erőbevetéssel próbálták megakadályozni. Ennek természetesen nem csak gazdasági, hanem elsősorban politikai célja volt. Olyan gazdasági helyzetet teremteni a június 20-i választások időpontjára, amelyben legalább a felszínen enyhül némileg a válság és csillapodik az ingadozó, a közvetlen gazdasági hangulat hatása alatt szavazó rétegek felháborodása. A kísérletre voltakéopen kedvező gazdasági körülmények között került sor. A tőkésvilág ugyanis egészében kezdett kiemelkedni a válságból. Pontosabban: a termelési visszaesés irányzata megfordult. Ez a gazdasági élénkülés Olaszországban is megfigyelhető: az ipar termelése jelenleg körülbelül 8 százalékkal magasabb, mint a múlt év végén (1975-bsn csaknem 10 százalékkal csökkent az olasz ipari termelés!). A gazdaságnak ezt az élénkülését akarta felhasználni a kereszténydemokrata kormány és .a kommunista előretörés megakadályozásában érdekelt Közös Piac a helyzet stabilizálására. Ennek következményeképpen májusban a következő lényeges intézkedések születtek. A Közös Piac két ízben egyenként több, mint másfél milliárd dolláros hitelkeretet nyitott Olaszország számára, a megelőző kölcsönök visszafizetésére pedig haladékot adott. Megakadályozták az olasz líra árfolyamának teljes ösz- szeomlását. Ugyanakkor azonban arról gondoskodtak, hogy a líra ne nyerje vissza régi árfolyamszintjét. Erre azért volt szükség, mert' az alacsony árfolyamú, de az összeomlás áltat- nem fenyegetett líra olcsóbbá és versenyképesebbé teszi az olasz exportot. Június első napjaiban azonban világossá vált, hogjr az olasz gazdaság szerkezeti gyengeségei miatt a nagyszabású rhentőexpedíció nem ért el eredményeket. A termelés továbbra is emelkedett ugyan — ez azonban nem tudta elrejteni a változatlanul súlyos problémákat. Sőt, a termelés növekedése szükségszerűen inflációs tényezőnek bizopyult és az importszükségletet is növelte. Ezen a mesterséges , mentőakciók nem tudtak változtatni. Az eredmény az volt, hogy inflációs robbanás következett be. A múlt hónapban a nagykereskedelmi árak 5 százalékkal emelkedtek, ami évi 60 százalékos"inflációs rátának felel meg! A fogyasztói árszint emelkedése egyelőre „csak” évi 25 százalékos. A nagykereskedelmi árak rohamos növekedése azonbdn heteken belül ezt is megtetézi. Ezzel egyidöben a kormány elismerte, hogy az év első öt hónapjában majdnem három milliárd dollár volt az olasz .külkereskedelem hiánya; háromszor akkora, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. Mindezek alapján tíz nappal a választások előtt Paolo Baffi, az Olasz Nemzeti Bank kormányzója elismerte, hogy az országban „gazdasági ostromállapot uralkodik”. Olaszország tehát olyan körülmények között járul az urnák elé, amelyeket a politikai okokból végrehajtott „gazdasági mentőexpedíciók” teljes kudarca jellemez. —i —e. PORTUGAL!!! ELMŰT VÁLASZT KÉT HÓNAPPAL az áprilisi parlamenti választás után, június 27-én Portugália népe újra az urnákhoz járul, hogy ezúttal a köztársaság elnökét válassza meg. A múlt hét péntekjén a határidő lejárt a jelölésekre és már meg is történt a sorsolás arra, hogy az elnökségre pályázók milyen sorrendben kerüljenek a szavazócédulákra. Mivel Portugália felnőtt lakosságának mintegy harmadrésze ma is analfabéta. a szavazólapokon az elnökjelöltek nevei mellett ott szerepel fényképük is. A választási hadjárat hivatalosan június 12-én kezdődött, s forrósodóban van a politikai légkör Lisszabonban. Mi az oka ennek? Mindenekelőtt. hogy az idén április 2-án elfogadott alkotmány különleges jogkört biztosít Portugália közvetlen választások útján hivatalba lépő fejének. A köztársasági elnök kezében összpontosul a legfelső végrehajtó hatalom, ő a forradalmi tanács elnöke és a legfelső katonai parancsnok. Kinevezi és felmenti a miniszterelnököt, a kabinet tagjait. A kormány fejének kinevezésével ugyan az alkotmány előírásai szerint figyelembe kell vennie a parlamenti választások eredményeit. de nem köteles annak a pártnak adnia a kormányalakítási megbízást, amely a legtöbb szavazatot kapta. Igaz: a kijelölt miniszterelnöknek a törvényhozás elé kell állnia és jóvá kell hagyatnia a kormánylistáját. De az alkotmány még ekkor is különleges jogkört biztosít a köztársasági elnöknek. Az általa megbízott miniszterelnök kormányalakítását a parlament csakis akkor akadályozhatja meg ha a képviselők kétharmadrésze az elnöki javaslat ellen szavaz. Túl mindezen a köztársasági elnök jogkörébe tartozik, hogy ostromállapotot hirdessen ki, feloszlassa a parlamentet és új választásokat írasson ki, hadat üzenhet, békét köthet. Sőt, bizopyos megszorításokkal, elnöki vétója alkalmazásával megakadályozhatja ázt is, hogy a nemzetgyűlés által elfogadott törvények életbe léphessenek. A PARLAMENTI választások eredménye ugyancsak hozzájárult az eljövendő elnök kulcs-szerepe meghatározásához. Az áprilisi parlamenti választáson ugyanis egyetlen párt sem volt képes megszerezni az abszolút többséget. Még az első helyen végzett szocialista párt is csak relatív többséget ért el, és így kisebbségben lesz a törvényhozásban. így Soares szocialistapárti főtitkár számára sem mindegy, hogy ki lesz az elkövetkező esztendőkben Portugália legfőbb közjogi és hatalmi tisztségében? Igaz, a • legesélyesebbnek tartott elnökjelölt Ramalho Eanes tábornok, akit a szocialista párt is támogat, elkötelezte magát amellett, hogy Soarest kéri fel majd kormányalakításra. Eanest azonban a középjobboldali polgári erőket tömörítő PPD és a gyárosok és földbirtokosok érdekeit nyíltan képviselő CDS is támogatja, sőt felsorakoztak mögötte maoista elemek és ultrabaloldali színekben fellépő álcázott szélsőjobboldali szervezetek is. Ezek a heterogén erők máris- megkezdték küzdelmüket, hogy Eanest a saját elképzeléseik irányába befolyásolják. Pinhero de Azevedo tengernagy, a jelenlegi kormányfő „független” jelöltként indul," bár érzékeltette, hogy megválasztása esetén szintén Soaresnek adna kormányalakítási megbízatást. Azevedo — akinek megválasztását lisszaboni politikai körök szerint a NATO-főhadiszálláson szívesen vennéK. — az AP amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette: ha ő lesz az elnök, Washington döntésétől teszi függővé, hogy a kommunisták helyet kaohat- nak-e Portugália új kormányában. Carvalho őrnagy, a november 25-én megszüntetett COPCON egykori parancsnokának neve és fényképe is szerepel majd a szavazólapon. Az őrnagyot, aki eev- aránt a vezető politikai pártokat, a kalandorság útján haladó ultrabaloldali anarchista csoportok támogatják. A teljes ismeretlenség homályából emelkedett az elnök- ' jelöltek közé egy Pompilio Cruz nevű politikus. Ót a CDS-hes szorosan kapcsolódó úgynevezett Független Szociális Centrum indítja. A jobboldal*e jelöltje az Angolából visszatért mintegy hétszázezer volt portugál telepes elégedetlenségét akarja meglovagolni. OCTAVIO PATO, a Portugál Kommunista Párt elnök- jelöltje, olyan politikai programot tárt a választók elé, amely biztosítaná a szövetség fennmaradását a portugál nép és a demokratikus érzelmű fegyveres erők között, célul tűzi ki a fegyveres erők egységének erősítését az április 25-i forradalom haladó eszméi körül, az új demokratikus kormány csorbítatlan érvényesítése alapján. A portugál kommun.s- ták álláspontját Álvaro Cun- hal főtitkár egyébként így fogalmazta meg: bárki legyen is majd az elnök, a kommunista párt ^szerint támogatja, vagy harcol ellene, hogy a dolgozó nép érdekeinek megfelelő, vagy azzal szembenálló politikát folytat-e. A. í
