Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-17 / 142. szám

1976. június 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Varázskeringő Évadzáró bemutató a Szigligeti Színházban Évtizedes hagyomány sze­rint a szolnoki Szigligeti Színház mindig operettel zár­ja a szezont. így történik ez az idén is, ezúttal Oscar Straus, Varázskeringőjére esett a választás. A hagyományos bécsi ope­rett másodvirágzásának ez a darabja (1907-ben született) hellyel-közzel megőrzött va­lamit a klasszikus korszak igényességéből, az eltelt évti­zedek pora azonban így is jócskán belepte. Kállai István átdolgozása és Bor József rendezése megkísérelte a le­hetetlent: a műfaj hagyomá- ä nyos határai között maradva * úgy „felfrissíteni” a darabot, hogy a mai néző se érezze egészen idegennek. Az ered­mény: néhány jó rendezői öt­let, egy-két vitathatóan ak­tuális „bemondás” és egyéb semmi, illetve csak annyi, hogy ki tudja hányadszor megállapíthatjuk: mint annyi más műfaj felett, úgy látszik az operett felett is végleg el­járt az idő, legfeljebb a meg­szokás és a nosztalgia tart­hatja még, úgy ahogy, élet­ben egy darabig. Vajon a stramm bécsi ulá- nus hadnagy fog-e fiúgyer­meket nemzeni XIII. vagy Peches Joachim Hessen-Kas­sel hercege leányának, s ez­által megmarad-e a miniher­cegség függetlensége. Az egyenes ág marad-e a tró­non, vagy az oldalági Lothar gróf, az ellenzék vezére ér­vényesíti trónigényét? E kérdések aligha hozzák lázba a nézőt, legfeljebb a zene nyújt nemi kárpótlást a ke­ringő kedvelőinek. Bókay Mária, Baranyai Ibolya, Szabady József, Pecz- kay Endre visszafogottan, a túláradó érzelmeket, az ér­zelgőséget kerülve játsszák a darab kulcsszerepeit, inkább a humoros helyzeteket igye­keznek lehetőség szerint ki­aknázni. A többi szereplőre is jellemző ez utóbbi megál­lapítás, a rendezés is látha­tóan ebbe az iimnyba orien­tálta a színészeket. Falvay Klári, Sebestyén Éva. Ivánka Csaba, Hollósi Frigyes né­hány jól „bejött” poénnal hozzájárult a koncepció ér­vényesüléséhez. A zenekart Nádor László vezényelte, a koreográfia So- moss Zsuzsa munkája. A díszleteket Székely László, a jelmezeket Hruby Mária ter­vezte. B. A. Sáros András Miidós kiállításán Miért megkapó Sáros András Miklós művészete? Először is azért, mert tisz­tán, érthetően közli mind­azt, amit akar. Képileg egy­értelműen tereli a néző gon­dolatait a megfelelő irány­ba, azaz saját Szándékainak irányába. Vegyük például a Törtónelemlapot. Mit lá­tunk? Apró lovas és gyalo­gos alakok tömegét, harco­lók, vonulók és elesettek fi­guráit. A kompozíció látó­szöge megfelel egy magas­latról, nagylátószögű objek­tívvei felvett csataképnek. A képzettársítás magátólér- tetődő; a történelmi távlat objektivitása,' viszonylagos érzelemmentessége. Valljuk be őszintén, Mohács tragé­diája sohasem jutott el olyan érzelmi mélységekig hoz­zánk, mint a most feltárt tö­megsír fotóinak szemlélése­kor. Vagy nézzünk egy má­sik példát, ■& Mementót. A precíz rézkarcon jellegzete­sen mai faluképet látunk, néhány emeletes lakótömb­bel, és új kertes magánhá­zak sorával. Körötte szántó­földek rendezett geometriai síkjai sugallják az élet mun­kás hétköznapjainak békés sorát. A kép előterében fa­bódé, rajta tábla: MHSZ Céllövöldéje. És mellette szinte véletlenül a falura irányítva két ágyú. A tarta­lom, a mindnyájunknak szó­ló figyelmeztetés egyértelmű. Nem elemezhetjük végig a Szigligeti Színház előcsar­nokában bemutatott grafi­kákat A figyelmes néző vi­szont hasonló módszerrel Sáros András Miklós min­den munkájához közel ke­rülhet Fekete fehér és színes réz­karcok, litográfiák és tusraj­zok szerepelnek a kamara- tárlaton. Szigorú szerkesz­tés és pontos kompozíció jellemzi a lapokat. A fiatal grafikusművész semmi sze­repet nem hagy az esetle­gességnek. Nem a technika önmagáért való játékaiban, dekoratív lehetőségeiben ke­resi az alkotás örömét, ha­nem a tisztán közölt gondo­latok izgalmában. S ha a sokszordsított grafika műfaji sajátosságait tekintjük, cél­ját és lehetőségeit, ez a leg­tiszteletreméltóbb törekvés. Sáros András Miklósnál esz­köz a technika, egy olyan alap, amely nélkül nem le­het alkotni. Lehetőségeinek birtokában viszont a mű­vész mindent elmondhat, amit csak akar. E. M. A jövő iütÉziaéisfs Vonzó ptogramok Nyitnak a nyári napközi táborok A tanév befejeztével sor­ra megnyitják kapuikat a nyári napközi táborok. Az ország több megyéjében és a főváros legtöbb kerülőié­ben a hét elején már fogad­ták a gyerekeket. Az oktatá­si Minisztérium felmérései szerint tavaly mintegy 31 ezren tölthették a nyarat, vagy legalábbis a nyár egy részét a táborokbán. A legtöbb megyében is ideális körülményeket te­remtettek a tanácsok a napközis gyerekeknek, Szom­bathelyen a város gyönyörű stnandkertje, Debrecenben a Nagyerdő, Nyíregyházán a Sóstófürdő, Zalaegerszegen a Városszéli erdő, Vásárosna- ményban a Tiszapart. Veszprémben a Pajtakert, illetve a Vadaspark áll a gyerekek rendelkezésére. Az idén először nyílt nyári napközi tábor Tolna megyé­ben, Fadd-Domboriban. Az országban az idei nyá­ron mintegy 100, ebből a fővárosban több mint 20 tábor nyílt vagy nyílik; a megyék közül Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj -Zemplén, Osongrád Komárom és Szol­nok megyében a legtöbb. Mind több helyen ismerik fel a nyári napközi táborok jelentőségét. Az utóbbi öt évben több mint 10 ezerrel nőtt a táborhelyek száma, több helyen. Komárom me­gyében például a vállalatok, üzemek is jelentős támoga­tást nyújtanak. Az Oktatási Minisztérium évről évre figyelemmel kí­séri a nyári napközi táborok munkáját. A tapasztalatok szerint azok a táborok a legvonzóbbak, amelyelvnek programját a különböző közművelődési intézmények, társadalmi szervele, szövet­ségek közreműködésével ala­kítják ki. A táborvezetősé­gek a segítséget, a közremű­ködést az idén is készséggel és köszönettel fogadják. Szocialista brigádok az iskoláiért A kisebb települések isko­lai könyvtárak gyarapítására akciót kezdeményeztek Ko­márom megyében a szocia­lista brigádok. „Egy brigád­tag — egy könyv” elnevezés­sel indítottak mozgalmat az­zal a céllal, hogy minden szocialista brigádtag nyújt­son segítséget ahhoz, hogy az eddiginél több könyv legyen az iskolai könyvtárakban. A megyei tanács és az SZMT messzemenően támogatja a szocialista kollektívák új vállalásait. A nevelési központ — a jövő intézménye. Riportunk nyitómondatát Jeney Lajos­nak, a budapesti Általános Épülettervező Vállalat igaz­gatóhelyettesének, a téma legavatottabb hazai ismerő­jének egyik írásából kölcsö­nöztük. Az állítás valódisá­gáról hamarosan a gyakor­latban Is meggyőződhetünk: a Bács-Kiskun megyei Ke- celen pár napon belül meg­kezdődik az ország első ne­velési központjának épí­tése. Nyolc Sislyett egy Jeney Lajos segítségével ismerkedjünk meg egy ki­csit a nevelési központ mo­delljével, mely több éves kutatómunka eredménye, s építészek mellett , szocioló­gusok, pedagóguspk. nép­művelők és más szakterüle­tek képviselői is részt vet­tek létrehozásában. Az MSZMP közművelődé­si határozata kimondja, hogy az anyagi erőforrások össze­fogásával a beruházások, a rekonstrukciók terén olyan komplex intézmények (is­kola, művelődési ház, könyv­tár, filmszínház, i sportléte­sítmény) létrehozása a fő cél, melyek megvalósítási, karbantartási és üzemelte­tési költségeiben jelentős megtakarításokat lehet el­érni. Sürgető szükségszerű­ség kényszeríti ezt a fej­lesztési módot, hiszen je­lenleg településenként 8,3 épület tölt be ilyen funk­ciót. Ha viszont ezek a kis, elaprózott létesítmények ösz- szevontan épültek volna, akkor egyetlen intézmény­komplexum , korszerűen és gazdaságosan ellátná a tele­pülés összes oktatási, neve- líesi és sportfeladatát. Csak művelődési intézménybe ne! Természetesen egy-egji* ilyen öszevont létesítmény rengeteg olyan előnnyel ren­delkezik, amellyel a jelen­legi szétszórt, alkotóelemei­re hullott intézményhálózat nem dicsekedhet. A többcé­lú, egésznapos kihasználtság megszünteti a helyhiányt, a zsúfoltságot, s a többcélú- ság a szociológiai, demog­ráfiai változásokból eredő avulási veszélyeket is áthi­dalja. Ha például az össze­tett funció egyikével —má­sikával szemben csökken a társadalmi igény, esetleg Simszsdo’ás | Bács-KJskiinban megszűnik, ez esetben a töb­bi, vagy éppenséggel az új funkció veszi át a megürese­dett helyiségeket, térkerete­ket. A valamivel több. mint tízezer lakosú Kecelről vall­juk be, keveset tud az or­szágos közvélemény. Az Új Magyar Lexikon is mindösz- sze hat sort áldoz rá, meg­említvén a szőlő- és rozs­termelést, a tőzegelőfordu- lásst, a téglagyárat és az avarkori temetőket. A nagy­község művelődésügyéről még hiányosabbak az is­mereteink, pedig ... Pedig itt nyílt az ország első ci­gányiskolája, a keceli diákok batik szakköre meg egye­nesen világhírű. Laták Ede tanácselnök el­mondotta, hogy Kecel az utóbbi húsz-huszonöt év­ben hihetetlenül sokat fej­lődött. 1950-ben itt még mé­cses világított — azóta ki­épült a villanyhálózat, min­den. utcába járda vezet, s a közelmúltban felavatták a vízmüvet is. Kecel ma gaz­dag, virágzó település, az ideérkező vendéget csak a művelődési intézmények meglátogatásától óvják. Kicsi és korszerűtlen az óvoda, a könyvtár, a mű­velődési ház és a nyolc tan­terem kivételével az általá­nos iskola is. Az a bizonyos nyolc tanterem 1980-ban épült, s tervezője az újszerű megoldással (szűk folyosó helyett tágas, klubszerű zsi­bongó) országos elismerést aratott, tervezőtársai köré­ben pedig valóságos iskolát teremtett. Útmutató lesz a keceli ne­velési központ építése is? Az út: a ma anyagi lehe­tőségeivel a ma és a jövő igényeinek kielégítésére al­kalmas intézményeket meg­valósítani, azaz korszerű koncepció alapján megter­vezni az egész együttest, és ütemezve megépíteni belőle annyit, amennyit az adott tervidőszak anyagi lehető­ségei megengednek. Haívan csllilá sek vagy kevés Jeney Lajos és munkatár­sai (Ferenczy Béla, Gáspár Éva) hót részből állóra ter­vezték Kecel oktatási, neve­lési, művelődési, közösségi és sportközpontját. Az első öt — az óvoda, az általános iskola, könyvtár, a műve­lődési ház, a tornaterem és az étterem — előreláthatólag nyolc—tíz év alatt épül meg, míg a maradék kettő a kö­zépiskola, valamint az uszo­da — megvalósítása csak a távlati fejlesztési célkitűzé­sek között szerepel. Az olvasó nyilván arra Is kíváncsi, mennyibe kerül mindez. Nos, az első öt rész mintegy hatvanmillióba. Azoknak akik most felszísz- szennek, figyelmükbe ajánl­juk, hogy mindezt külön-kü- lön, egymástól elszigetelve felépíteni legalább a duplá­jáért lehetne ... (FOLYTATJUK.) Kérész Dezső A leendő keceli nevelési központ makettje • Békés Sándor . • - 7. . ■" ■rt‘sd|iy i baráber élete CICIC Ismét Zsákon |íl Zobák-bánya, a leg-ek bánya- *üzeme, úgy ül a gesztenyési dombtetőn, mint' egy. korona. Ma­gyarország legmélyebb — hétszáz méternél is mélyebb —, s ugyanak­kor legnagyobb átmérőjű aknája 1963. június 1-én kezdte meg a ter­melést. Magyar bányász ilyen mély­ségben még nem járt korábban so­hasem. Most itt állunk a két gyö­nyörű torony alatt Molnár István­nal, aki a szó legszorosabb értelmé­ben kaput nyitott Zobák jövője fe­lé. Amióta kész az üzem, nem járt itt. Tisztaság,, rend, virágok. Szép­testű szobor-fiú áll a derűs hom­lokzatú szociális épület előtt; autó, autó mellett. Hát, körülbelül ilyen lehetett a jövő. amiről álmodtak ... 1965-ben Molnár István és csapa­ta teljesítette zobáíki küldetését. Sok havi, kemény munka után — mi­közben rekordot rekord után dön­töttek meg —, 6 centis eltéréssel rá- lyuíkadt a főszállítóvágat az aknára. Ezzel az épülőfélben levő óriás be­kapcsolódott a Komló alatti világ szervezett, egységes rendszerébe. Egy héttel korábban megmondták Molnárék, mikor kerül sor a lyu­kasztásra; pontosan, szinte percre ki­számítva mindent. Akik ismerik a bányászok életét, a bányamunkát, azok tudják: az ilyen lyukasztások ünnepszámba mennek odalent. Ez olyan, mint parasztember számára az aratás. Mint a diák életében a vizsga. Mint a vándornak a hazaté­rés. Vége. Elérték, amiért annyit küzdöttek. Molnár hallgatagon, az emlékek­től körülzsongva jár-kel a nagysze­rű üzemben. Kerényi József szobá­jában fejezzük be a sétát: Kerényi volt akkor az szb-titkárulc. Ropogtatják egymás vgllát: az is­tent de megváltoztál fiú . .. Előkerül egy könyv is: A bányák hősei. A díszes, albumszerű köni'v 40 rajzolt portrét tartalmaz, negy­ven rövid életrajzzal. Az egyik portré: Molnár Istváné. S aki a könyvet Molnár Istvánnak aján­dékozta a szakszervezet nevében: Kerényi József. — Ennyi év után is úgy látom: nagyszerű dolog volt. Amit ők ak­kor nanirendre tűztek, az ma is gond. Üzem- és munkaszervezés, munkafegyelem, a gépek és eszkö­zök maradéktalan kihasználása ... A feltárás meggyorsítása volt a konkrét cél, mert ettől függött a jö­vő. Nos, ma ugyanez a helyzet... — Szerették Molnárékat? — Attól függ, kire gondol. — Például a munkások. — A többség feltétlenül. S az évek múlásával ez a többség nőtt; Az az igazság, azokban az években voltak teljesítmények, melyek mö­gött nemcsak jó munka állt. A koz­metikázott rekordokra az ezerszáza­lékokra gondolok. Molnáréknak n.ffn volt szükségük soha kozmeti­kázásra. — És a műszakiak? — Ez összetett dolog. A közép­műszakiak között elég sok ellensé­gük volt. A kényelmesek, az óva­tosak nemigen szerették őket. De voltak nagyszerű segítők is. Csak egyet közülük, Pora Jenőt, hadd említsem meg. — Tudjuk Molnár Istvánról: vas­marokkal tartotta csapatát. Ök pél­dául nemigen kocsmáztak. — Vasfegyelem volt a csapatban, mert csak így volt lehetséges az óraműpontosságú munka. Ez ter­mészetesen azt is jelentette, hogy kiszállás után sem csinálhatott min­denki azt. amit akart. Mert mire használható egy másnapos ember? A nagy teljesítmények gyakran együtt járnak a minőség romlásá­val. Nos. Molnárék arra is ügyel­tek, hogy a minőséggel se legyen baj. Pista nem egyszer mondta: pajtás: ez a biztosítás olyan, mintha a szél fújta volna ide . .. Vasárnap bejöttök, s kiigazítjátok szépen ... Ez nasv dolog volt, — Minden hónap első vasárnap­ján brigádértekezletet tartottak... — Pedig akkor még nem volt feltalálva a szocialista brigádmoz­galom . . .! — Mindent megbeszéltek,, s min­den tapasztalatot közösen értékel­tek. — Igen — és ez volt sikereik egyik magyarázata. Nem csomagol­ták selyempapírba egymás munká­járól alkotott véleményüket. De mó­dot találtak a közös ünneplésre is. Névnap, születésnap — nem múlott el megemlékezés nélkül... Kerényi kávéért, konyakért sza- ,lajt egy lányt — az ifjúságot hoz­tuk ezzel a beszélgetéssel vissza. — Sok, nagyon sok jutalmat ka­pott a brigád .. . Rádiót, paplant, mindent, ami akkor divat volt Molnár István elneveti magát: — Egyszer, egyik negyedévi zárás után, 1200 forint prémiumot adtak. Szép pénz volt egy embernek, de egy brigádnak? Gondoltam, várjatok csak! Bementem a'boltba^ s szépen bevásároltam. Pick-szalámit — rúd- szám. a legfinomabb borokat. Kon- zerveket, amiket a bányász sohasem evett. Ruháskosárban vittük a sok mindent. Kimentünk a templom mögé a zöldbe, ott majálisoztunk, aztán meg beszélgetni kezdtünk, így virradt,, ránk a reggel. .. Komló belvárosa felé szalad az autónk, egy kellemes nap emléké­vel. ✓ Molnár István pedig mesél. Itt, Komlón, mindenhez köze van. Ismét Anna-akna. Pörög az akna­torony nagv kereké: zúgnak a ven­tillátorok. És íme, a hely, ahol az őket köszöntő zenekar állt. Falusi házak — emlékek a tegna­pi Komlóról, Az ötvenes évek Komlója ilyen volt. Kopott görnyedt házak, az udvarokon fászerák, ólak. A Lenin, tér. A toronyházak, mint egy képzeletbeli1 híd pilléréi. S a két szélső pilon: Kökönyös, illetve Szil­vás. Esteledik. Vörös fényben a város, ­— Szép? Lehetne szebb is ' igen. Bizonyaim. Nekünk mindenesetre most na­gyon szép. Kísérnek bennünket a ré­gi arcok, történetek. Egy plakát. „Jöjjetek, építsük együtt Komlót” .. . Tiszta, egészséges. díjmentes szállások... Jó kereseti lehetősé­gek... 100 százalék: 950 forint, 120 százalék: 1150 forint, 150 százalék: 1400 forint, 180 százalék; 1780 fo­rint ...” És ez már a Sportstadion. 1955- ben épült — 12 000 férőhellyel. Kö­könyös. Itt már férfikoifba értek a fák — a zöld előkertekben papucsos férfiak ultiznak. Kik lehetnek? Honnan kerüjjek ide, mikor köve;- kezeit; be életükben az a pont, ami­kor Komlón dolgőzó emberből, komlói emberekké lettek? . Fent vagyunk a tetőn. Molnár István az erdőt figyeli, majd egy kanyar után megérinti a váltam: Erre jártunk annak idején, 1949- ben, gyalog. Hajnalonként, amikor jöttünk, s este. amikor mentünk ha­zafelé, úgy világítottak az ösvényén a lámpák, mint a szentjánosboga­rak. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom