Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

r Éljen társadalmunk vesető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Kitüntetések öt év kiváló munkájáért (Folytatás az 1. oldalról.) lói üzemében dolgozó Ápri­lis 4. szocialista brigádnak <vezetője: Domokos Béla) és az NKFÜ szegedi üzemében dolgozó dr. Münnich Ferenc szocialista brigádnak (veze­tője: Csontos Szabolcs). Ez­után Pápa Aladár köszönte meg a vállalat nevében a magas kitüntetést és ígére­tet tett arra. hogy a tovab- Tbiakban is meg fognak fe­lelni az elvárásoknak. A KISZ KB dicsérő okle­velét nyújtották át ezután az alföldi olajipari KISZ-bi- zottságnak. majd Zsengellér István nehézipari miniszter- helyettes adta át a kiváló vállalat kitüntetést a Nagy­alföldi Kutató- és Feltáró Üzemnek. A kitüntetést dr. Vándorfi Róbert igazgató kö­szönte meg. Az ünnepség Rumpf Pál zárszavával ért véget. Jakab Sándor köszönti az olajbányászokat Cipőiparunk fellegvára Martfű Ritkán gyűlik össze egy­szerre annyi ember a mart­fűi Tisza Cipőgyár udvarán, mint tegnap délben. Senki nem sietett műszak után ha­za, sőt a délutánosok is egy órával előbb jötték dolgozni. A gyár ötévi eredményes munkájáért megkapta a Mi­nisztertanács és a SZOT el­nökségének Vörös Zászlaját. Az átadási ünnepséget teg­nap tartották. Kiss hajós, a gyár vezér- igazgatója köszöntötte az el­nökség tagjait, közöttük Ke­serű Jánosnét, az MSZMP KB tagját, könnyűipari mi- (niafztert, dr. Hegedűs La­post, a megyei tanács elnö­két, Barta Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, vala­mint Petrák Ferencet, a Bőr­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkárát. Üdvözölte a megjelent községi, gyári ve­zetőket, az üzem munkás­kollektíváját. Ezután átadta a szót Sza­bó Attila vszt-titkámak, aki ünnepi beszédet tartott. Töb­bek között elmondta, hogy a Tisza Cipőgyár a negyedik ötéves terv idején fejlődött a legdinamikusabban. Mu­tatják ezt az elért eredmé­nyek is. A futószalagok kor­szerűsítésével a bőrcipő­gyártást 7,8 százalékkal no- • vélték. A gumihengerlő és a formatalp présüzem moder­nizálásával 67.8 százalékkal értek el nagyobb termelést. Említette, hogy teljesítettéle az exportértékesítés fokozá­sára tett ígéretüket: a szo­cialista exportot 57.4. a tő­kést pedig 152,9 százalékkal növelték a negyedik ötéves tervben. A szocialista orszá­gokba 8 millió 511 ezer, a tőkés országokba 8 millió 477 ezer pár cipőt szállítottak. Elmondta Szabó Attila, hogy ezt az eredményt a gyárban dolgozó 223 szocia­lista brigádnak köszönhetik. A kitüntetés átvételét ta­núsító oklevelet Keserű Já- nosné adta át, Kiss Bajos vezérigazgatónak., Tolmá- ' csolta a párt Központi Bi­zottságának és a kormány­nak üdvözletét, majd né­hány szóban gratulált a gyár munkásainál?, vezetőinek. — Május elsejét, a munka ünnepét azzal kötjük össze, hogy értékeljük az üzemek, gyáraik eredményeit és dol­gozóinak munkáját. Ez az értékelés a martfűi Tisza Ci­pőgyár esetében igen pozitív. A hazai cipőgyártás „felleg­vára” Martfű, hiszen a cipő­ipari termelésnek egyötödét adják. Az elmúlt öt év alatt megalapozott munkával, jó eredményeket értek eb Sike­rült a termelést növelni, a termékstruktúrát javítani, a vásárlói igényekhez igazod­ni. Jó gazda módjára bántál? az adott lehetőségekkel. Nem maguktól születtek ezek az eredmények. Ehhez együttes, összehangolt munkára volt szükség. Kívánom, hogy a következő öt esztendőben is ugyanilyen lendülettel, szak­tudással, szorgalommal dol­gozzanak. Az ünnepség végén kitün­tetéseket nyújtottál? át. Ke­serű Jánosné: a 251-es mű­hely Tyereskova brigádjának -átadta a Magyar Népköztár­saság Kiváló Brigádja ki­tüntetést. Tizenhatan —köz­tük Kiss Lajos vezérigazgató és Komáromi Béla, az üze­mi pártbizottság titkára — a Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója lett. Mr.czó László mű­szaki igazgató miniszteri di­cséretet kapott. A Vállalat Kiváló Brigádja lett a Váci Mihály és a Zemplén Géza brigád. Arany brigádérmet tíz, ezüstöt harmincegy, bronzot negyvenkét kollek­tíva kapott. A Rákóczi Tsz példát mutatott Dr. Bcreczki László a díszoklevéllel Ünnep? küldöttgyűlést tar­tott tegnap tlélulán az Egye­sült Rákóczi Termelőszövet­kezet tagsága, a helyi film­színházban. Az ünnepi eseményen megjelent Szabó István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a TOT elnöke, Andrilcó Miklós, a mégyei pártbizottság első titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, Sándor László, a szolnoki városi pártbi­zottság első titkára és a megye politikai, társadalmi életének számos képviselője. A II. Rákóczi Ferenc út­törőcsapat megkapó kis mű­sora, majd az üdvözletek után dr. Bereczki László, a tsz elnöke mondott - ünnepi beszédet. Szövetkezetünk az elmúlt öt évben tovább erősödött, mondotta, a fejlődés töröt­ten volt, a tagság gondolko- lásmódjában is jelentős vál­tozások történtek. Ez min­denekelőtt összefügg pár­tunk politikájával, szövet­kezetünk izmosodásával, nem utolsósorban azzal, hogy tagságunk jelentősen meg­fiatalodott, műveltebb, isko­lázottabb lett. A továbbiakban a szövet­kezet elnöke az elkövetke­zendő évek feladatairól szó­lott. öt év alatt mintegy 2,1 milliárd forint új termelési értéket kell előállítanunk, mondotta. Egy hektárra ve­títve több mint 60 ezer fo­rintot kell termelnünk, ami az évi termelési érték 30 millió forinttal való emelé­sével egyenlő. A szövetkezet elnökének beszéde után Szabó István emelkedett szólásra, tolmá­csolta a küldöttgyűlésen résztvevőkön keresztül a tsz egész tagságának a Köz­ponti Bizottság, a Minisz­tertanács, a megyei és a vá­rosi pártbizottság üdvözletét Az országban több száz nagyon jő, élenjáró közös gazdaság dolgozik, s ezek között is a legjobbak egyi­kének lenni, amilyen az Egyesült Rákóczi Tsz, nagy megtiszteltetés, hangsúlyoz­ta. Külön elismerés illeti ezt a gazdaságot, hogy belátta, milyen fontos kérdés az egész népgazdaság számára a fehérjeprogram, s a szója- termesztésben úttörő volt, példát mutatott. Elismerően nyilatkozott a szövetkezet szocialista bri­gádjainak munkájáról, majd ünnepélyesen átadta a ki­váló eredményeket elért gazdaságnak a Miniszterta­nács Vörös Zászlaját. A ma­gas kitüntetésért a szövet­kezet elnöke meghatottan mondott köszönetéit. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát Földi János, a tsz' párttitkára, a bronz fokoza­tot pedi g Varró Gézáné bri- gádvezető kapta meg. A tsz KISZ-szervezetét a KISZ KB díszoklevelével tüntet­ték ki, a Kilián György if­júsági brigádot pedig a KISZ KB dicsérő oklevelével. 9 • • A Chemolimpex Külkeres­kedelmi Vállalat dolgozóinak ünnepségén Benke Valéria, a Politikai Bizotság tagja, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban Biszku Béla. a PB tagja, a Központi Bizott­ság titkára; az orosházi Űj Élet, Tsz tagjainak Pullai Ár­pád, a KB titkára adta át a kitüntető vörös zászlót és a díszoklevelet Rendben megkezdődött EZ az esztendő nem egy a ^ közül, ha­nem jövőnk további formálásában külön­leges szerepe van. Nemcsak éves tervet, ha­nem öt/évre szóló programot kezdtünk. Az idei népgazdasági terv jó végrehajtása, a jó kezdet, a sikeres öt év biztosítéka. Már az idén el kell érnünk, hogy az 1975-ben kibon­takoztatott pozitív gazdasági folyamatok megerősödjenek, mert azok alapozzál? meg a további évek kiegyensúlyozott fejlődését Ha a fentiekre gondolunk, már nem tű­nik szokatlannak, hogy a Központi Bizottság április 22-i ülésén már napirendre került an­nak elemzése, hogy az idei népgazdasági1 terv végrehajtása helyes úton kezdődött-e meg vagy sem? Az ülésről kiadott közleményből — hangsúlyozva, hogy minden egyes mondata egyenrangúan jelentős — ezúttal a következő megállapítást emeljük ki: az 1976. évi nép- gazdasági terv végrehajtása rendben meg­kezdődött. A népgazdaság teljesítményének növekedése január—márciusban azt mutatja, hogy „helyesen jelölték ki a feladatokat, jó irányban indult meg a végrehajtás”. Vajon a népgazdaság fejlődéséhez, az utóbbi hónapokban elért eredményekhez Szolnok megye mennyiben és hogyan járult hozzá? A megyei pártbizottság cselekvési programjának végrehajtása szintén rendben megkezdődött? Mik a további tennivalók? Ezekre a kérdésekre adott választ a megyei pártbizottság április 27-i ülésen megvitatott és elfogadott jelentés. A pártbizottság megállapította, hogy az •áj középtávú tervidőszakba való átmenet ta­pasztalatai összességében kedvezőek. Rend­ben folyik a tervek kidolgozása. Az idei vállalati tervek többségét jóváhagyták, a kö­zéptávú terveket a félév során elkészítik. Tartalmuk általában megfelel a cselekvési programok kö vet el mén y-ei nek, de néhány esetben az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt, céljainkkal és társadalmi érdeke­inkkel nem teljesen egyező törekvések is fel­színre jutottak. Megakadályozásukra nagy­részt megfelelő intézkedések történtek. A megye ipargazdaságának negyedévi helyzetére a következők a jellemzők. Keve­sebb a munkaóra veszteség, mint tavaly, a táppénzes napok száma is csökkenti Az anyagellátás egyenletesebb, olyan mérvű hiány, ami számottevően gátolta a termelést, nem volt. A termékkibocsátásban átmeneti visszaesés történt, januárban lelassult az ér- téi?esítés, ezen belül mérsékeltebb volt az exportárbevétel. Februáriban megélénkültek a belföldi eladások — bár nem a tervezett mértékben — és megkezdődött az export is. A helyszíni pártellenőrzések során — 101 üzem vezetőit számoltatták be — szerzett tapasztalatokból arra lehet következtetni: a gondok, az elmaradások egyik fö oka, hogy az üzemek vezetőinek erejét az 1976. évi, méginkább a középtávú tervek elkészítése nagymértékben lekötötte, ezért nem fordí­tottak kellő figyelmet a termelés operatív irányítására. A helyzetkép realitását a statisztikai ada­tok is tükrözik. Az ipari termelés változatlan, illetve csökkenő létszám mellett 10,2 százalék­kal bővült, a tervezettnél viszont alacsonyabb volt az árbevétel. Az építőipar egészének ter­melése 7 százalékkal alatta maradt az 1975 első negyedévinek; ezen belül az állami épí­tőipari vállalat mintegy 4,5 százalékkal ter­melt kevesebbet, a Szövetkezeti építőipar le-' maradása sem csekély. A tanácsi Épszer Vál­lalat viszont többet produkált a bázisszintnél. Az építőiparban — mindenekelőtt az ÁÉV-nél — sürgősen pótolni kell tehát a lemaradáso­kat, hathatósan javítva a munliaerő-gazdál- kodást és a szervezettséget. A megye mezőgazdasága várhatóan 5 szá­zalékkal bővíti halmozott termelési értékét. A növénytermesztés egészét tekintve biztató a helyzet, lényeges javítanivaló viszont az állat- tenyésztésben van. A megyei pártbizottság cselekvési programjában megfogalmazott cé­lok eléréséért megalapozottan, tervszerűen, szisztematikusan kell dolgozni. A meglevő ál­latférőhelyeket maximálisan kiaknázva, egy­idejűleg gondoskodni szükséges a bővítésről is. A megyei pártbizottság cselekvési prog­ramjában szereplő fejlesztési célok megköve­telik. hogy a termelőszövetkezetei? által ere­detileg tervezett beruházási arányokat meg­felelően korrigálják. Ha most nem kezdik meg az állattenyésztés dinamikus fejlesztését. ha most nem alapozzák meg a jövőt, akkor évek­re kiható hibát követnek el a gazdaságok. Röviden szólnunk kell a munkaerő-gaz­dálkodásról is. Mint említettük, az ipari ter­melés növekedése nagyrészt a termelékeny­ségből származott. A központi intézkedések éreztetik hatásukat a megyében is, de a he­lyi kezdeményezőkészség még várat magára. Lényegében csak annyi változás történt a munkaerő-gazdálkodásban, amennyit a ren­deletek kikény szeri tették, ez pedig céljaink­hoz mérten kevés. A vállalati, szövetkezeti munkában to­vábbra is egyik fő követelmény a munkaerő­gazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés kor­szerű színvonalra emelése. Ha ebben nem ha­ladunk az eddiginél lényegesen jobban és gyorsabban, akkor sem a termékek minősége, sem a gazdálkodás hatékonysága nem érheti el azt a fokot, amit a terv, a megyei pártbi­zottság cselekvési programja megkövetel. Nemzetközi[ versenyképességünk fokozásának egyik döntő feltételéről van szó, ezért ennek megfelelő szerepet is kell ka.pnia a munka- és üzemszervezésnek a vezetői, a vállalati tevé­kenységben. Ugyanez vonatkozik a termékszerkezet korszerűsítésére is, amelynek a folyamata több helyütt megkezdődött. Az olyan válla­latok a követésre méltók, mint például a Hű­tőgépgyár, amely nem éri be, hogy tegnapi termékeivel ma is állja a nemzetközi össze­hasonlítást, hanem tervszerűen törekszik rá, hogy újabb, minden piacon eladható gyárt­mányokat fejlesszen ki, fokozza velük ex­portképességét. (Ilyen célt testesít meg a gázhűtőprogram, a Lehel—Bosch széria stb.) Jó példákat említhetnénk a szövetkezeti iparból is, más vállalatok esetében úgyszintén, de az bizonyos: a gazdaságos, nemzetközileg korszerű termékszerkezet kialakítására való dinamizmus nem hatja át a megye gazdasá­gának egészét. Az eredmények kezdetiek, ko­rántsem felelnek még a megyei pártbizott­ság cselekvési programjának. A feladat egy­értelmű: meg kell gyorsítani a termékstruk­túra korszerűsítésének folyamatát. A fentiekből kitűnik, a népgazdaság egész fejlődéséhez hasonlóan, a kedvező tendenciák a megyében is kibontakozóban vannak, de uralkodóvá válásukért nagyon okosan, nagyon sokat, még fegyelmezettebben, következetesen kell dolgoznunk. Ezt a felfogást tükrözik azok a feladatok is, amit a megyei pártbizottság a héten lezaj­lott ülésen megjelölt. Közülük néhányról már szó volt az előzőekben. Mi a legfőbb tenni­való? A • lei egyensúlyozott gazdálkodás. A ve­zetőknek és a pártszervezeteknek tehát az el­következő időben nagyobb gondot kell fordí­tani az egyenletes termelés és értékesítés fel­tételeinek megteremtésére, a cselekvési prog­ram végrehajtásának ellenőrzésére. Az eddigiekben vázolt főbb feladatokból egyértelműen levonható az a következtetés, hogy az ötéves terv céljaival való általános egyetértést a gyakorlatban, a mindennapok korú?rét munkájával kell bizonyítani vezetők­nek és beosztottaknak egyaránt. Arra persze szükség van, céljainkat újra és újra megma­gyarázzuk, hiszen az általános egyetértés nem azt jelenti, hogy mindenki mindenben egy véleményen van velünk, hozzánk hasonlóan értelmezi feladatainkat. A tömegekkel együtt kialakított politikánkat meggyőző szóval, tü­relmes munkával terjesztjük, így szerzünk cselekvő híveket a szocializmusnak. A célok­ban politikai egyetértés van, a végrehajtás­ban forradalmi rertdet kell megkövetelnünk egymástól. Az ötéves terv törvény, aki tör­vénytisztelő állampolgárnak tartja magát, az a munkában legyen fegyelmezettebb, ponto­sabb és odaadóbb. Erre is- van törvényünk: a Munka Törvénykönyve, amit nemcsak jo­gokra, hanem a kötelességekre is alkal­mazni kell. Igen. legyünk még kötelességtudóbb ál­lampolgárok, akik hazaszeretetüket, hazafísá- gukat a mindennapi jó, fegyelmezett munká­val bizonyítják be annak a szőkébb közösség­nek, ahol élnek, dolgoznak: így szerezve na­gyobb megbecsülést maguknak. Ilyen embe­rek tömegei dolgoznak a szocialista brigádok­ban, a megyében, több, mint nyolcvanezren. Sok százezer szocialista (brigádtagot — kö­zöttük a mieinket — szólított újabb nagy tet­tekre a Minisztertanács és a SZOT elnöksé­gének tegnap közreadott állásfoglalása. A szo­cialista haza felvirágoztatására, nemes mun­kaversenyre, az ötéves terv, az idei felada­tok eredményes megvalósítására mozgósít ez a felhívás. A szocialista munka élenjáró serege a* elmúlt ötéves tervben is döntő szerepet ját­szott abban, hogy céljaink minden korábbi­nál nagyobb tervszerűséggel váltói? mai való­ságunkká, A brigádok eddigi .munkavállalásai tükrözik a népgazdasági, az üzemi célokat A nagy sikerű kongresszusi és felszabadulási munka verseny folytatásaként ismét nagy vál­lalkozásba kezdenek. A szocialista brigádok­ban dolgozó munkástömegek, mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek, kereskedelmi alkal­mazottak, kommunisták és pártonkivüliek vállalásaikkal a párt politikájáért cselekvőén állnak ki. a szocializmus ügye mellett meg­feszített munkával tettek és tesznek hiteti A társadalmi élet szinte minden területét átfogja már a szocialista brigádmozgalom, kifejezve azt az igazságot, hogy a népgazda­sági tervek valóraváltásáért nemcsak a ter­melésben dolgozók felelősek, hanem mindenki a maga posztján. A terv megvalósítását szol­gáló társadalmi mozgalom ezen a politikai alapon szélesedik ki, gyűjt és köt össze ben­nünket a szocialista haza felvirágoztatásáért való munkálkodásunkban. fl a tagkönyvcsere kap­csán arról beszélgetnek most a pártban, hogy miként dolgozhatnak még jobban, egysége­sebben, példaadóbban, hogyan fejezhetik ki még teljesebben azt, hogy a munkásosztály élcsapatához tartoznak. Megbeszélik, kinek, mit kell tennie, ezért személyre szóló felada­tokat kapnak az alapszervezetükben. A mun­kahelyek kollektívái még erősebben bízhatnak bennük, még jobban támaszkodhatnak rájuk, ők pedig arra törekednek, hogy mind szoro­sabban összefogva, együtt dolgozzanak a szo­cializmus ügyét magukénak valló pártonkí- vüliekkel. Ez a mi céljaink elérésének záloga az egész országban, és minden munkahelyen. Május elseje van, ma ünnepelünk, vasár­nap pihenünk. Hétfőn megújult erővel, szo­cialista ügyszeretettel keli dologhoz látnunk. Szocialista céljainkat mindannyiunl? felelős­ségteljes munkájával valósíthatjuk meg. FABIAN PÉTEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom