Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-06 / 82. szám

we. ,áprnís ó. SZOLNOK MEGTF1 NÉPLAP 3 \ Élni kell a lehetőséiekkel Tejúton A Szegedi Élelmiszeripari Főiskola hódmezővásárhelyi .'állattenyésztési karán dr. Mikó József vezetésével évek óta vizsgálják a kutatók, hogy miképpen lehet olcsón és ered­ményesen szarvasmarhát tenyészteni. Az eredmények a ku­tatók elképzeléseit igazolták, mert azokban a mezőgazdasági üzemeikben, ahol a főiskola szakemberei által előírt módon tenyésztik, tartják az állatokat, ott rövid idő alatt ugrássze­rűen megnőttek a termelési eredmények. Nem véletlenül figyelt fel teliát erre a Szolnok megyei termelőszövetkezetek szövet­sége. s kötött együttműködé­si megállapodást . — mint ahogy arról a Néplap a ko­rábbiakban beszámolt — a hódmezővásárhelyiekkel. A hódmezővásárhelyi fő­iskolán mind a tejelő tehe­nek, mind pedig a fejés nél­küli állatok hasznosítására dolgoztak lei elképzeléseket. Természetesen megnyugtató megoldást csak úgy találhat­tak, hogy az egész ágazatot komplexen — fajta, tartás; takarmányozás, állátegész- ségügjr, stb. szempontjából —T- vizsgálták. Megállapított- ták, hogy a jövő útja feltét­lenül a szakosodás, de eh­hez legtöbb gazdaságban még 5—6 évre van szükség. Vi­szont a meglévő, vegyes hasznosítású magyar-tarka szarvasmarhaállomány .Jó­val többet tud”, ez sem új­donság senki számára. Az épületeket, a manapság el­terjedt hagyományos takar­mányokat is jobban ki lehet használni. Azt már most el kell dönteni, hogy 1930— 1982 körül tej- vagy hús­hasznosításra szakosodik 6 az üzem, hiszen másképp sem a rekonstrukcióhoz, sem pedig a beruházásokhoz nem sza­bad hozzálátni. Ha például a gazdaság a tejtermelést választja, akkor mire a magyar-tarka tehe­nek. már évi 4 ezer liter te­jet adnak, befejezhetik a rekonstrukciót, és nekilát­hatnak a szaktelepek építé­séhez. Az átalakítások nem kerülnek sokba, hiszen csak a kötetlen, csoportos tp'tás feltételeit kell megteremte­ni. Ha egy-egy csoportban—• és ez követelmény — azonos biológiai értékű állatok ke­rülnek, akkor a takarmányo­zással sincs különösebb gond. Szálastakarmányból annyit ehet a szarvasmarha, ameny- nyit megkíván, abrakból pe­dig annyit kap, amennyit a termelése alapján megérde­mel. Így tulajdonképpen le­gelőfűre, lucernára, szénára, kukoricára és egyéb hagyo­mányos „élelemre” lehet ala­pozni az állatok takarmá­nyozását. Ezek a növények .minden földön” megterem­nek, és a saját takarmány­nál olcsóbb nincs. Dr. Mikó József azt is em­lítette, hogy általános recep­tek a szarvasmarhatenyész- tósben sincsenek, s így a fő­iskolának minden egyes gaz­daságra külön-külön ki keli dolgozni az adottságokat messzemenően figyelembe vevő technológiát. Néhány, az eddigieken túli általános elképzelésük viszont van, hi- 6zcn e ‘nélkül nem is láthat­tak volna munkához. A szo­pósborjak és az üszők növe­kedési erejének kihasználá­sa, a korai tenyésztésbevéted, a hizlalásnál az intenzív na­pi súlygyarapodás, ezek mind a régi célokhoz tartoz­nak. Csupán élni kell az adott lehetőségekkel, s en­nek irányítására vállalkozik a hódmezővásárhelyi főisko­la. Megvalósítására pedig az idén öt-hat, a későbbiekben várhatóan jóval több Szol­nok megyei mezőgazdasági üzem. , B. Ä. Hogy miért? Azért, mert a mi kezűnk munkája az az előadóterem, ahol jobb fel­tételek között ismerik meg a fizikát, a kémiát. © Akkor, 1960-ban ők voltak az első fecskék. Szocialista brigád? Mennyi mindent ér­tettek, mennyi mindent be­le- és félreértettek e szobán! — Neon volt példakép... Mindenki önmagának állí­totta fel a mércét. De most már nemcsak a sok oklevél, a kormány kitüntetés, hanem a hangulat, az egymáshoz való viszonyuk is bizonyítja: sikerült szocialista brigád­nak lenni. A munkahely má­sodik- otthona az embernek — mondjál?, s ez itt így is van. Foglalkozunk egymás gondjaival, de nem pletyka szinten. Ez beteg — segít­sünk, az tanul — segítsünk, amaz házat épít — már megy a brigád. Megértjük egymást, hisz mindenkihez vezet út, csak azt kell meg­találnunk. .. • * « Vörös Ferenc asztalos bri­gádvezető — a műhelyben és még sok helyen Feri bácsi — nemcsak kereste, meg is találta ezeket az útakat. Hajnal József MÁRKÁS NEVEK Mindenkihez vezet egy út ~ — Édesapám is egy jobb, szebb, társadalomért fárado­zott i Amikor levertek a Ta­nácsköztársaságot, akkor jöt­tünk el mi is; Komáromból — mer lilát odavalófiiak vol­tunk. Egy település — egy év. Mindig tovább kellett menni. így" jutottunk el Ti­szaiburáig, ahol egy kicsit megállapodtunk. Azt mondja a tánító úr: „Megyünk gyerekele ki­rándulni Egerbe”. Otthon együtt sírtunk édesanyám­mal. Ugyan miben? Klottga- tyában kirándulni világ csúfjára! Igaz, én csak haj­togattam: jó az nekem. Ugyanezt mondogattam, ami­kor édesanyám nagykabát­jában mentem iskolába. Egy kese hajú fiú csúfolódott, hogy az én fogasomon so­sincs nagykabát. Elkértem édesanyám foltosát. Húztam- vonszoltam a sárban, de volt nagykabátom. — Hivott engem a Gyuszi barátom, menjek plakátokat ragasztgatni. Választásra ké­szültünk. Én a MADISZ tag­ja voltam, a barátom meg a „szoedemes” ifjúsági szerve­zetnek. Hívott, én meg men­tem. Föl is ragasztottuk szé­pen a Szoc. Dem. Párt pla­kátjait. Megyek haza, talál­kozom a kommunista párt falubeli titkárával. Hol vol­tál? — kérdi. Ezeket a pla­kátokat ragasztottam — bök­tem a kerítésre. Te. ezeket? Hát nekik dolgozol? Hát ilyen MADISZ-tag vagy? Miért? — mondom — pla­kát, plakát. Jól lehordott, aztán magyarázott egy órát. Akkor értetterri m;eg. hogy a ragasztó is lehet politikai eszköz, ha jó helyre kenik fel. Reggelre egyébként fenn voltak a kommunisták pla­kátjai mindenhol. Igaz, ke­veset aludtunk... © Akkor ezerkilencszázöt- venkettőt írtak a keltezés­hez. A pusztaszakállssi is­kolában két háborútól meg­gyötört emberek — többsé­gük paraszt — figyelnek egy hevesen szónokoló, magyará­zó fiatalembert. Vörös Fe­renc kommunista asztalos a szocialista mezőgazdaságról beszél. A közösről, a többet, a jobbat adó földekről, a- gé­pesitésről. A hallgatóság fe­szülten figyel, egy mocca­nás sincs éjszaka fél kettő­ig. Az előadás véget ér. A ■ fiatalember gyalog /nekivág az útnak. Gépesítés?* Többet- jobbat? A földek' jó része még parlagon... Négy kilo­métert gondolkodik. Otthon a miniden órás felesége várja. Kedvesen, szeretettel, mint mindig. Csak annyit szól: „Valószínűleg itt van!” Né­hány óra múlva a kislány megszületett. © Száraz, de sokat mondó adatok: Vörös Ferenc 1952- ben lép a párttagok sorába, akkor a Surjáni Állami Gaz­daság dolgozója. 1953-ban a törökszentmiklósi járási pártbizottság tagja. 1959 óta szolnoki lakos, az Építő- és Szerelőipari Vállalat aszta­losa. 1960-ban a vállalat pártvezetőségének tagja, még ebben az évben szocialista brigádvezető. 1966-ban a szolnoki városi pártbizottság, majd 19'73-ban a végrehajtó bizottság tagja. Az elmúlt esztendőben bekerül a vá­rosi pártbizottság fegyelmi bizottságának tagjai közé. © Vőrös Ferenc, a brigádve- zető, a Lenin brigádról így beszél: — Emlékszem még a leg­első termelési tanácskozásra — 1960-ban volt — azt mondta az üzemvezető: Elv­társak, ha meglesz a hétszáz­ezer forint termelési érték( akkor teljesítették a tervet. Ma közel 4 millió forintnál tartunk. De nemcsak a ter- nrelés változott meg, meg­változott a fejekben is sók minden.' Emlékszem, „annak idején” azon vitatkoztunk, hogy lehet a fában atom, amikor az fa Ha a világ összes tudósa magyarázta volna, akkor se értette volna meg az illető. Azóta tanult, tanultunk, könnyebb megér­teni a kor szavát, könnyebb megérteni azt, hogy szocia­lista módon élni. tanulni, dolgozni. Könnyebb elmenni a Ságvári úti iskolába „tár­sadalmi munkázni”. Furcsa dolog, büszke voltam, ami­kor az iskola diákjai tanul­mányi versenyt nyerték. És nemcsak én, a többiek is. A törökszentmiklósi Béke Tsz tiszatenyői őszibúza tábláján a jó idő beköszöntővel elkezdték a talaj tömörítését, egyenletesét. S ha a gépek „megszomjaznak”, máris megjelenik a mozgó „büfékocsi” az üzemanyaggal Jászkisér—NDK E§yiifiiiÉiis pályaépíti gépek javítását»« üllzös feladatokat együtt Először a helyi ÁFÉSZ- szel, most a Haladás Terme­lőszövetkezettel kötött együttműködési megállapo­dást a jászszentandrási Köz­ségi Tanács. Egyezményük fő tartalma: szoros együttmű­ködés a községpolitikai fel­adatok megoldásában, a kö­zös használatú beruházások kivitelezésében, a társadalmi munka* szervezésében, a la­kossági szolgáltatások javítá­sában. A tanács segíti a külterüle­teken élő tsz-tagok beköltö­zését a belterületekre, a szak­emberek letelepedését a köz­ségben, Az ÁFÉSZ-szel együttműködve növényvédő­szerek, abraktakannányok, tápok biztosításával, a zöld­ségfelvásárlás megszervezé­sével segíti a tsz háztáji gaz­daságait. Intézményein keresetül se­gítséget nyújt a. szövetkezet­nek a közművelődési és ok­tatási tervek készítésében és végrehajtásában. Szociális segélyezési alapjából kiegé­szíti a rassz körülmények kö­zött élő tsz-járadékosok jö­vedelmét. A tsz vállalja,- hogy a szo­cialista brigádok társadalmi munkafelajánlásuknak 50 százalékát a községi kommu­nális létesítmények építésé­nél, karbantartásánál telje­sítik. A gyermekintézmények fenntartását, • a művelődési feladatok megoldását évi 100 ezer forinttal segíti. A mező- gazdasági szakmunkásképző iskolába jelentkező tanulók­nak szakmai gyakorlati lehe­tőséget biztosít a gazdaság­ban, Azok részére, akik az is­kola befejezése után a fez­ben akarnak dolgozni, ösz­töndíjat ad. Miit a kukoricát , Tiszaislilváron A tiszaföldvári Lenin Tsz- ben alaposan kihasználták az elmúlt napok jó időjárását. A múlt hét végén fejezték be 600 hektáron a borsóve- tést, amelynek termését szin­te kizárólag vetőmagnak szánják a gazdaság vezetői. Elvetették már a lucernát is: csaknem 200 hektáron került a földbe lucernamag. a 000 hektárnyi cukorrépa ' vetésé­vel pedig tegnap estére vé­geztek. A vörüshagymamagot fo­lyamatosa n vetik a gazdaság gépei. A tervek szeript ebből a növényből a termelőszövet­kezet az idén mintegy 100 hektáron termeszt vetőmagra és étkezési célra egyaránt. Több mint 2 ezer hektáron lesz a gazdaságban az idén kukorica. Ma reggel kezdik meg a 400 hektárra tervezett silókukorica vetését, és né­hány nap múlva látnak hoz­zá a háztáji, s a közös kuko­rica vetéséhez 300 és 1300 hektáros területen. A szerződést megkötötték: a MÁV Építési és Pályafenn­tartási Főnökség jászkiséri építőgépjavító üzeme és a Német Birodalmi Vasútépítő Igazgatóság vasútépítéstech­nikai üzeme. Mindkét üzem a PLASSER és THAURER cégtől vásárolt pályaépítő gé­pek javításával foglalkozik. ’ A két üzem hosszú évek óta önállóan egymástól füg­getlenül — és párhuzamosán — sok millió forintos költ­séggel fejlesztette ki a gépek javításához szükséges alkat­részgyártást. A javítási technológiákat is külön-külön dolgozták ki, le­kötve — esetenként nehéz terheket vállalva — a műsza­ki szakembereket, az anyagi eszközöket. Gond volt az is, hogy az alkatrészeknek csak egy részét tudták saját gyárt­mányaikból pótolni, A többit tőkés importból, valutáért keilett beszerezniük. A megkötött gazdasági­műszaki megállapodás értel­mében a két üzem ezután az Ha késve is, de itt a ta­vasz. a vetaményezás ideje. A vetőmagboltok forgalma megnőtt, sok kért- és telek- tulajdonos keresi fel ezek­ben a hetekben őket. Néhány piacon, boltban szétnéztem: kapható-e elegendő veta- ménymag, van-e választék, gondot jelent-e az otthoni kert hasznosítása? A vetőmagboltokban Szol­nokon, de megyénk minden hasonló árut kínáló üzleté­ben is, január óta hiánycikk a dughagyma. Valamennyi igaz volt, de még december­ben. januárban elfogyott. Dughagymát csak piacon, nagyon „borsos” áron lát­tam. (A vetőmagboltokban a hivatalos ár kilónként 22—30 forint, ha van.) \ A Vetőmag Vállalat szol­noki központjában arról, tá­jékoztattak, hogy — bár ők dughagymát nem forgalmaz­nak — de „helyettesitőt” — hagymamagot, minden mennyiségben és - fajtában szállíthatnak a megrendelők­nek. Egyébként a vállalat február közepéig kiszállítot­ta a boltokba a megrendelt korai veteménymagokat, de az. elmúlt héten már a bab és.a lucsmamag megrende­lésnek is eleget tettek. Szolnokon a Beloiannisz út 9. sz. alatti vetőmagbolt vezetője elmondta, hogy jó a választék veteménymagok- ból. Sárgarépából öt, zöld­ségből háromfajtából vá­általuk (hasznúit. azonos gyártmányú gépele egyes al­katrészeinek gyártására sza­kosodik. Mindegyik az adott­ságainak legmegfelelőbb és leggazdaságosabb, nagy soro­zatban gyárt Írató alkatrész­előállításra rendelkezik be. A jászkisériek átadták az NDK üzemnek azoknak az alkatrészeknek a gyártási do­kumentációit, amelyeket ed­dig ők készítettek a PLAS- SER gépekhez. Ugyanúgy a német cég rendelkezésére bo­csátották a már bevált be­mérési és technológiai doku­mentációk vázlatait. Viszon­zásul az NDK-ások a hason­ló gépekre alkalmazott javí­tási kerettechnológiákat, több alkatrész bemérési utasítását adták át a jászlrisérieknek. A kész gyártási módszerek birtokában a két üzem ezen­túl nagyobb energiát fordít­hat olyan új gyártási eljárá­sok kidolgozására, amelyek lehetővé taszik az eddig im­portból származó alkatrészek előállítását laszthatnak a vásárlók, de karfiol, édes- és kelkáposz- tamagok is minden mennyi­ségben kaphatók. A 73. sz. alatti vetőmagboltban a dug- hagyima helyett ötféle hagy- mámagot ajánlanak. Eseten­kénti hiánycikkről is érdek­lődtem: inkább a csomago­lásból adódik, válaszolták. Például acéklamag: jelenleg is van, de csak 2 dekás cso­magokban. Akinek fél kiló kell. üres kézzel megy el, mert nem szeretik bontogat­ni a zacskókat. De ez is csak egy-kát napi gond, az álta­lában másodvetásű növény magja júniusig még nagyobb csamgolásban is beszerezhe­tő. A MÉK Szolnok megyei Vállalatnál — a fő forgal­mazónál — megtudtam, hogy miért nincs dughagyma. A Rács, Békás és Csongrád megyei dughagymatermelő gazdaságoknak — amelyek ellátják megyénket is — na­gyon rossz termésük volt. A sok esőzés nem kedvezett a duhágymának. csak mi­nimális mennyiséget adhat­tak a kereskedelemnek. Saj­nos így sokan, a szerződés­ben vállalt feladatuknak sem tehettek eleget — épp a nagyon gyenge termés miatt. A szakemberek egyöntetű javslata a házi kertészke- dőknek: próbáljanak ak idén hagymamagot vetni. T. Si. E. I. A. Vef-eményezés idején Bőséges a választék zöidséBnagfélékből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom